Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-17 / 112. szám, csütörtök
u Közügy ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 17. www.ujszo.com A szklerózis multiplex betegségben szenvedők minden területen igénylik a személyi asszisztens jelenlétét, és számítanak az egészséges emberek támogatására (Csupor! István felvétele) Adakozás a szklerózis multiplexben szenvedőknek Menetelés az egészségért ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. „Május 23-tól 25-ig gyűjtést szervezünk a szklerózis multiplexben szenvedők megsegítésére. Önkénteseinkkel a lakosok nem csak a Fő téren, hanem a város egész területén találkozhatnak, mivel középiskolás diákok dobozokba gyűjtik majd a járókelők adományait” - tájékoztatott Benčík Veronika, aki maga is az egyelőre még gyógyíthatatlannak számító betegségben szenved. Az idegrendszer idült, gyulladásos betegségével sújtottakat és azok családtagjait tömörítő országos egyesület 1990-ben jött létre, s ma az országban csaknem harminc klub működik mintegy kilencszáz taggal. Az érsekújvári klub idén ünnepli fennállásának kilencedik évfordulóját. A Menetelés az egészségért' rendezvény záróünnepsége május 25-én 14 órakor kezdődik a Fő téren, ahol a betegek szeremének köszönetét mondani az adományozóknak. „Tagjaink számára nagy segítséget jelent az érsekújvári és környékbeli lakosok támogatása, mert nekik köszönhetően részt tudnak venni a nyárra tervezett gyógykezelésen. Az egészségbiztosító csupán a szükséges összeg egy részét fedezi” - tudtuk meg Veronikától. Az érsekújvári betegek közül néhányan részt vettek a Varannó- ban megrendezett abilympia világ- versenyen, ahol^a mozgáskorlátozottak különféle szakmákban mérik össze tudásukat. Kukoricacsuhé kosaraival, tálcáival és táskáival Benčík Veronika első helyezést ért el. (száz) Idén május 25-27. közt már tizenkettedik alkalommal várják a kikapcsolódni, szórakozni vágyó közönséget Ismét martosi pünkösdi ünnepség A Turul amfiteátrum a Feszty Árpád Művelődési Parkban / Katona István a martosi ünnepség kitalálója, motorja idén is bízik a sikerben (Vas Gyula felvételei) Martos. A komáromi járásbeli község és pünkösd neve több mint egy évtizede fonódott össze, amikor is Katona István, a Feszty Árpád Művelődési Park Jótékonysági Alap elnöke útjára indította az Országos Pünkösdi Népművészeti Ünnepségeket. V. KRASZN1CA MELITTA Azóta a rendezvény évente több ezres látogatósereget vonzó eseménnyé nőtte ki magát, ahol az ünnep egyházi és világi jellege egyaránt nagy hangsúlyt kap. Amint azt Katona István egy lapunknak adott korábbi interjújában kifejtette: „A rendezvénysorozat fontos küldetése, hogy méltó módon ünnepeljük meg a csodát, a Szentlélek eljövetelét, az egyház megalapítását. Ugyanakkor felelevenítsük a magyar népi hagyományokat, a népművészetet, beleértve a gasztronómiai hagyományokat is.” A 10., jubüeumi ünnepségen Csáky Pál, akkori kormányalelnök úgy fogalmazott: a martosi fesztivál üzenet a kishitűeknek, a kétkedőknek. „Akik képesek önmagukban is meglátni Isten képét, azok képesek továbbvinni azt a kulturális örökséget, amely eddig is megtartott bennünket, és amire ezentúl is támaszkodhatunk. Ennek szép példája ez az ünnepség” - méltatta a rendezvénysorozatot. Idén május 25-27. közt 12. alkalommal váljak Martosra az ünnepelni, kikapcsolódni, szórakozni vágyó közönséget. A műsort a korábbi években megszokott igényességgel áhította össze a főszervező. Amint az már hagyománnyá vált, pénteken este egy ldállítás-megnyi- tóval veszi kezdetét a programfolyam, ezúttal Konkoly-Thege György, budapesti fotóművész tárlatát láthatjuk majd a Patikában. Még aznap este lép fel a Felvidéki Rockszínház a Megfeszített című rockoperával, majd hajnalig tartó táncház lesz a kultúrházban. Szombaton, május 26-án, már kora reggel elfoglalják helyüket az Öreg-Nyitra partján a horgászok, a gulyásfőző csapatok pedig délelőtt ütik fel táborhelyeiket és kondásaikat a Hosszúgyűrben. A délelőtt a gyermekműsoroké, lesz bábszínház, gyermektáncház, játszóház a tájház udvarán, délután pedig az őrsújfalusi ÉS Színház francia középkori vásári komédiákat ad elő a Patika előtti téren. A Csemadok folklórcsoportjai a Patika előtt és a Hosszúgyűrben mutatják be műsoraikat. Természetesen ezúttal sem maradnak el a templomi koncertek: a református templomban egy hollandiai kórus, valamint a Magyar Országgyűlés SZENÁ-TOROK kórusa lép fel, a Szent Vendel kápolnában pedig Écsi Gyöngyi és Kátai Zoltán ad koncertet. A kápolna megépülése egyébként szintén Katona Istvánnak köszönhető, és a 2004-es pünkösdi napokon szentelte fel azt Orosch János segédpüspök. A magyar mellett más nemzetek zenéje is helyet kapott a programban, a Turul amfiteátrumban bolgár és török népzenei koncertet, valamint a délszláv zenét játszó Söndörgő együttest láthatja a közönség. A kettő közé ékelődik a nagymegyeri Megyer együttes előadása. Az esti gálakoncert közös istentisztelettel veszi kezdetét, majd a bolgár Martenica, a Szlovák Állami Népi Együttes és a budapesti Honvéd művészegyüttes műsora szerepel a programban. A szombat este a hagyományos pünkösdi gyertyástánccal és tűzijátékkal ér véget. Vasárnap református istentisztelet és katolikus szentmisére váiják a híveket, majd pedig focirangadó zárja a rendezvényt. A hontfüzesgyarmatiak büszkék falujuk áprilisban elhunyt jeles szülöttére, a község díszpolgárává is avatták, s az erről szóló oklevelet boldogan, büszkén vette át Pleidell János: Önarckép, 1955, kalappal, akvareli, 60 x 80 cm (A kép az Árgus Művészeti Kiadó kiadásában megjelent Pleidell János c. könyvből való) Pleidell János festőművész (1915-2007) ÚJVÁRY LÁSZLÓ 2007. április 11-én, életének 92. évében elhunyt Pleidell János festőművész. Hontfüzesgyarmaton született 1915. október 11-én. Édesapja erdész volt. Az alapiskola elvégzése után a komáromi bencés gimnáziumba kerül, itt érettségizik 1935-ben. Még ebben az évben megkezdi tanulmányait a prágai rajztanárképző főiskolán. 1938-tól párizsi és egy nyugati ösztöndíjnak köszönhetően megismeri több nyugati ország képzőművészetét és múzeumait, majd Budapesten 1940-41-ben Aba Novák Vilmos tanítványa a Képzőművészeti Főiskolán. Középiskolai rajztanári oklevéllel a kezében és Bahó-díj kitüntetéssel a birtokában tanársegédként marad a főiskolán. Mozgalmas évek következnek. Katonaság, nősülés, keleti frontszolgálat, fogság. 1946-ban tér haza, lakásuk elpusztul, kislányuk meghal. 1947- ben elnyer egy olasz ösztöndíjat, de már nem engedik nyugatra. A kibontakozás legtermékenyebbnek tűnő időszakában nem tudja megvalósítani elképzeléseit, mert éppen olyan csoporthoz vetődött - nem véletlenül -, mely politikai és ideológiai szempontból mellékvágányra kerül. Nem tudott eleget tenni a szocialista realizmus elvárásainak. Vádolták konzervatív szemléletéért, pedig csak hagyományőrző volt. Hatottak rá az ókeresztény freskók, ennek hatására megteremtette a maga Krisztus- és Dózsa-képét is. 1951-től rajzot tarnt a Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, ám a kirekesztettséget nemcsak érzi, de éreztetik is vele. A mellőztetését még betetőzte azzal a „bűnével”, hogy 1956-ban ő tervezte az egyetlen utcára került forradalmi plakátot. Ezért elbocsátják. Mégis mindig túltette magát a perifériára kárhoztatott helyzetén, hisz abban, hogy egyszer kiérdemli a szakma hivatalos elismerését. Régi álma valósággá vált, Olaszországba kerül, ahonnan sokak meglepetésére két év után hazajön Magyarországra, mert tudja, hogy csak itt festheti meg a megszokott színeket a balatoni párás hajnalokon, a mohácsi busók színpompás kaval- kádját, s mindazt, ami az ő művészi ambícióit kielégíti és boldoggá teszi. Maga válaszolja meg, miért volt vonzó számára a pogány szokást felidéző álarcosok felvonulása: „A tavaszt köszöntő farsangi karnevál megőrizte ősi ízét és erejét a mai napig.” A Balaton festője: „Nem azt festem, amit látok, hanem amit láttat velem a táj” - mondta. Hazajön és idősebb korában mindinkább megnyugtatja az elismerés érzése. 1960-tól kiállítás kiállítás után, sikerek. Tanulmányút Leningrádba és Moszkvába. Busó-képeinek kiállítása a Néprajzi Intézetben. Újabb olasz ösztöndíj. Bracciani nemzetközi tájképfestő verseny Nagydíja. Több mint harminc egyéni kiállítás, színhelyei: Budapest, Oszaka, Tokió, Firenze, Bracciano, Prága, London... 1998- ban Dunaújvárosba költözik. 1999- ben munkásságáért a Magyar Köztársaság Tisztikereszijét veszi át. 2002-ben személyesen is megismerhettem, 87 évesen kedélyes volt, fantasztikus humorérzékkel rendelkezett. Derűlátását így fogalmazta meg: „Velünk született tulajdonság a derűlátás. Ha így viselkedsz, mindig nyílik út az önmegvalósításra. Ha meg valaki megvalósítja önmagát, miért ne lenne optimista?” Büszkék a hontfüzesgyarmatiak, hogy Pleidell János a falu szülötte, ezért tüntették ki a község díszpolgára oklevéllel. Boldogan vette át. Temetése április 27-én volt a budapesti Szent Gellért-plébánia- templom umatemetőjében.
