Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-14 / 109. szám, hétfő
14 Kitekintő - hirdetés ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 14. www.ujszo.com Szorgalma hamar elismertté tette. Feladatának elsősorban a Magyar Államvasutak megerősítését tekintette, és ezzel egy egységes országos közlekedés kialakítását. Baross Gábor, a legendás vasminiszter 115 évvel ezelőtt, 1893. május 9-én halt meg Baross Gábor a legendás vasminiszter, aki az Osztrák-Magyar Monarchia idején a közlekedési és kereskedelmi ügyekért volt felelős. HORBULÁK ZSOLT Baross Gábor 1848. július 6-án született Pruzsinán, Trencsény vármegyében. Iskoláit Léván, Esztergomban és Győrben végezte, majd Budapesten jogot tanult. Tanulmányai végeztével hazatért és kinevezték aljegyzővé. Újságot alapított Vágvölgyi Lap néven. Az agilis ifjúra hamar felfigyelt a helyi elit. A főispán javaslatára képviselőnek jelölték az illavai-puhói járásba és 1875-ben el is nyerte a képviselői széket. Baross Gábor a frissen megalakult Szabadelvű párt képviselője lett. Első parlamenti felszólalása Deák Ferenc emlékének törvénybe iktatatása volt, javaslatát egyhangúlag elfogadták. Agilis jellemét továbbra is megtartotta, egyszerre öt bizottságban is hallatta hangját. Baross Gábor a liberalizmus korában élt, amely leginkább a gazdasági téren mutatkozott meg. A Habsburgok a vesztes szabadság- harc után a politikai szabadságot ugyan elvették, de a gazdasági fejlődésnek teret nyitottak. A kiegyezés után azonban sikerült megszerezni az előbbit is, és nyolc év múlva, a Deák-párt és a Balközép Párt egyesülésével széles társadalmi egyetértés jött létre, amely elhozta az ország fejlődésének egyik legkiemelkedőbb korszakát. Baross Gábor 1878-ban és 1881-ben is mandátumot szerzett. Leginkább a kereskedelmi témák felé fordult, de közismerté vált hűsége miniszterelnökéhez, Tisza Kálmánhoz. Mindezek ellenére igen népszerű volt, még az ellenzék körében is. Az első időkben kissé heves természetű ifjú a későbbi ciklusokban megfontoltabbá vált és komoly önképzésbe fogott. A közlekedési minisztérium államtitkári székébe 1883-ban jelölték. Szorgalma hamar legendássá vált. Feladatának elsősorban a Magyar Államvasutak megerősítését tekintette a magánvonalak államosításán keresztül, ami egy egységes országos közlekedés kialakítását jelentette. Beceneve eredetéről, a tót sze- recsenről, az alábbi anekdota maA kezdetben kissé heves természetű ifjú a későbbi ciklusokban megfontoltabbá vált és komoly önképzésbe fogott. radt fenn, amit Hentaller Lajos: Politikusaink pongyolába c. könyvében jegyzett le 1886-ban: „Ez a gúnynév valószínűleg Beöthy Algernon csípős megjegyzéséből származhat, aki egy alkalommal a következő kérdéssel fordult a duzzadt ajkú, nagy szemű, kissé hullámos hajú Baross Gáborhoz: Ugyan, te Gábor, nem járt őseid közül valamelyik a zulu földön?” Az újabb kinevezés 1886. december 29-én érkezett meg: a Közlekedési és Közmunkaügyi Minisztérium vezetőjévé lép elő. Az életében ez nem hozott jelentős változást, hiszen csak a munkáját kellett tovább folytatnia. Ezekben az időkben inkább már mint a vasminiszter lesz ismert, aki fegyelmet tart tárcájában. 1889-ben kisebb kitérő következett az életében: Tisza ideiglenesen reá bízta a rég be nem töltött belügyminiszteri tárcát. Vasútminiszterként egyik legjelentősebb alkotása az ún. zónadíjszabás, amely 1912-ig volt érvényben. Baross Gábor célja az volt, hogy növelje az utasforgalmat és azt egyben Budapest felé koncentrálja. 14 zónára osztotta a távolságokat, a legnagyobb ár- kedvezmény a közeli, illetve a távoli, 225 km-t meghaladó utazásokra szóltak. A rendszer bonyolultsága ellenére sikeres lett, a vasúti személyszállítás megsokszorozódott és egyben nyereségessé vált. Hasonló reformokat valósított meg a tehertarifa-sza- bályozás terén is. 1889-ben mint kereskedelmi és közlekedési miniszter dolgozott tovább. A vasút ügyek mellett jelentős szerepe volt a Vaskapu szabályozásánál az Aldunán, Fiume mint magyar tengeri kikötő kiépítésénél és az Adria tengerhajózási társaság megalapításánál, de a dunai hajózást is jelentősen támogatta. Baross Gábor más kérdésekben is haladó álláspontot képviselt. Minisztersége alá esik az ipari- és szakmunkások kötelező betegbiztosítása és vasárnap hivatalos munkaszüneti nappá tétele. Támogatta a kötelező állami anyakönyvezést. Baross Gábor alatt terjedt el a távbeszélőhálózat is. A halál is munka közben érte. 1892 márciusában éppen a Vaskapuhoz utazott, amikor gyengeségére panaszkodott. Orsován már 40 fokos láza volt. MellhártyaVasútminiszterként egyik legjelentősebb alkotása az ún. zónadíjszabás, amely 1912-ig volt érvényben. gyulladást állapítottak meg nála. Korányi Frigyes professzor még megműtötte, de már késő volt, május 9-én végleg eltávozott. Hamvai Klobusicén pihennek. A vasminisztert az uralkodó bizalmát is élvezte. Ferenc József a Vaskorona-rend I. fokozatával majd a Lipót-rend Nagykeresztjével tüntette ki. Szobra a Keleti Pályaudvar mellett, a Baross terén 1898 óta állít számára emléket. Egy alkalommal Mikszáth Kálmán, aki képviselőtársa is volt, így jellemezte Baross Gábort: „Az egész kabinetben Tisza után Baross a legérdekesebb ember. Más ember addig szelíd, barátságos, egyszerű, amíg semmi. Mikor már sokra viszi, gőgös lesz és összeférhetetlen. Baross megfordítva cselekedte, addig volt rátartó, barátságtalan, míg nem volt semmi. Most lett egyszerűvé, barátságossá, mikor már miniszter.” Ha az utasítások alapján kitölti a szelvényt, hirdetését megjelentetjük az ÚJ SZÓ-ban Szelvény soros hirdetésre NYOMTATOTT BETŰKKEL TÖLTSE KI / A SZAVAK KÖZÖTT HAGYJON KI SZÓKÖZÖKET! LAKOSSÁGI VÁLLALATI Az árakat adóval együtt tüntetjük fel. Érthetetlen, valamint a társadalmi etikának ellentmondó hirdetéseket nem közlünk. A hirdetés tartalmáért nem vállalunk felelősséget. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ Q "a □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ Q7150SkQ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □ ”»*□ □ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ Q «9SkQ 297,50* □ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □ “>*□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □ 238 Sk □ 446,50 Sk □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ a 277'50 5* □52150Sk □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □ 317 Sk □ 595 Sk □ 357 Sk □ 669,50 Sk □ 396,50 Sk □ 744 Sk A KERET ARA Kitöltés: Minden négyzet mindig egy-egy betűnek, írásjelnek vagy szóköznek felel meg. A hirdetés kifizetése: A hirdetés árát abban a sorban jelölje meg, amelyik sorban a hirdetés befejeződik. Ha keretben vagy fényképpel szeretné megjelentetni a hirdetést, ezt jelölje meg és számolja az árhoz. A hirdetés teljes árát H típusú postai utalvánon küldje a Petit Press Rt számlájára, számlaszám: 2621043328/1100, Tatrabanka. A kitöltött szelvényt teljes névvel és címmel ellátva küldje el címünkre: Petit Press a.s., Námestie SNP 30,814 64 Bratislava. Ne felejtse el mellékelni a befizetést igazoló bizonylatot. A hirdetést feladók címét nem adjuk ki. Amint a Petit Press Rt visszaigazolja a megrendelést, attól a naptól kezdve a hirdetés megrendelőjére kötelező érvényűesek a Petit Press kiadó általános kereskedelmi feltételei. Vezetéknév (cég neve) |_ keresztnév i J ___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___L I I I I I J___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___I___L I 1 I Postai utca, házszám irányító sz„ település □□□ □□ J___I___I___I___I___I___I__I___I___I___I___L__I___I___1___L J__I___I___I___I___I___I___1___I___L I I I I I I I I I I I I Cégjegyzékszám (IČ0) [ J___L__I___I___I___L I I I I I I Adónyilvántartási szám (IČDPH) i i i i i i i i i i i i i i a térítés módja: postai utalvánnyal Q készpénzzel [_) banki átutalással □ □ 47,50 Sk □ 77,50 Sk DUiaii □ 18 Sk A teljes ár adóval együtt Sk A hirdetéseket személyesen az ÚJ SZÓ hirdetőirodájában vesszük fel: Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, illetve a 02/592 33 295-es faxszámon, ha mellékeli a befizetést igazoló bizonylatot. Minisztersége alá esik az ipari- és szakmunkások kötelező betegbiztosítása és vasárnap hivatalos munkaszüneti nappá tétele (Képarchívum)
