Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-11 / 107. szám, péntek
É II Iľlľl li l IHMMľí ľ ■ ■■!!> ! Mil - nuir ~ KERTESZKEDO 2007. május 11., péntek 4. évfolyam 18. szám A vékonyabb levelű növényfajok, mint a paprika vagy az egynyári dísznövényeink közül a fukszia kevésbé képesek tolerálni a vízhiányt A növény felépítéséből kikövetkeztethető a vízigénye Dísz- és haszorinövényeink vízigénye sok tényezőtől függ. Legfontosabb a faj-, és fajtára jellemző igény, de ezt számos környezeti tényező, és a növény életkora is befolyásolja. Tehát lehet akármennyire szárazságtűrő egy növény, csírázásakor, palántázását követően, mindenképp szüksége van arra, hogy a talajnak megfelelő legyen a víztartalma. ÖSSZEFOGLALÓ A környezeti tényezők is sokat számítanak, hiszen árnyékos, szélvédett, hűvös helyen a vízigényes fajok is jóval kevesebb öntözést kívánnak, mint a napos, szeles helyre ültetett társaik, ahol a hőmérséklet és a légmozgás együttes hatása folyamatosan csökkenti a talaj vízkészletét, és fokozza a növény párologtatását. A növények egy részéről szülte ránézésre megállapítható a vízigényük. Gondoljunk például a kaktuszokra, amelyeknek már a testfelépítésük is mutatja, hogy vizet tárolnak, ezzel hosszú ideig függetleníteni képesek magukat a környezetükben felmerülő vízhiánytól. A húsos pozsgás levelű növényekre ugyanez jellemző. Ezekből, ha levágunk egy hajtást, az akár hosszú hetekig nem kezd lankadni. A merev levelű fajok, illetve a szőrrel, vagy viasszerű kutikulával borított leveleket nevelő növényeknél ezek a külső jegyek szintén arra utalnak, hogy a növény képes a szárazabb időszakokat különösebb károsodás nélkül elviselni. Ilyen védőréteg található például a káposztafélék levelem. A vékonyabb levelű fajok már jobban ki vannak szolgáltatva a csapadéknak, mert ezek kevésbé képesek tolerálni a vízhiányt. Erre példa a paprika, vagy egynyári dísznövényeink közül a fukszia, amelyek ha kevés vizet kapnak, egyből lankadni, hervadni kezdenek. Ezek a folyamatok gyorsan visszafordíthatok egy határig, hiszen ha megöntözzük a kókadó növényt, akkor lombja újra kisimul. Ez azonban csak egy határon belül működik, mert ha a vízhiánytól már maradandó károsodást szenvedtek a levél szövetei, akkor már nem éled föl többet a növény. Végül vannak a raktározó szervekkel felvértezett növények, mint a sárgarépa, vagy a retekfélék. Ezek megvastagodott raktározó gyökerük miatt szintén sokáig nem mutatják a vízhiány tüneteit. Ám ha tenyészidejűk során nem elegendő vizet, és nem egyenletes eloszlásba kapták meg, akkor e hiány eredményeképp az ízük és szöveti felépítésük változik, ami miatt akár fogyasztásra alkalmadanná is válhatnak. Azon túlmenően, hogy pusztán a növények vízigényét kielégítsük, még számos olyan cél van, aminek elérését a termesztésben az öntözéshez kötve érhetjük el. Ezeknél lényeges a víz kijuttatásának időpontja, mennyisége. E módszerek nagy részét szinte mindenki alkalmazza kiskertjében, csak esedeg nincsenek így nevükön nevezve. A vízpódó öntözés a legáltalánosabb öntözési mód, hiszen a csapadék hiánya esetén a talaj megfelelő víztartalmának elérése a célunk vele. A gyökérzettel átszőtt talajréteget átnedvesítjük. A növények növekedésével arányosan kell növelni ennek a vízpódó öntözésnek vízadagjait is, hogy a gyökérzóna alsóbb rétegeibe is eljusson a nedvesség. Kelesztő öntözésnél azt kell elérnünk, hogy a magok a csírázásukhoz megfelelő mennyiségű vízhez jussanak. Ezt a biztonság kedvéért akkora vízadaggal is végezhetjük, ami akár 1-2 hétig nedvesen tartja a talaj azon felső rétegét, ahol a magok helyezkednek el. A csírázás időszakában a föld nem száradhat ki, mert az a kis, még alig kifejlődött gyökérrel rendelkező magoncok pusztulásához vezet. A frissítő öntözés célja a levelek hűtése, a lankadás megszüntetése. Kis vízadagokkal célszerű alkalmazni, hiszen a levelekre jutó vizet csak kis mennyiségben képesek felvenni a növények, de egy átmeneti vízhiányból adódó lankadás esetén ez éppen elegendő a probléma megoldására. A párásító öntözést a páraigényes fajok esetén alkalmazzuk, kis vízadaggal, porlasztva, szinte köd- szerűen permetezve kijuttatva a vizet. A növények környezetének páratartalmát úgy is növelhetjük, ha a sorok közé engedjük a vizet, aminek egy része onnan elpárolog. Nedvességtároló öntözést tenyész- idő előtt végezhetünk. Amennyiben elmaradt az őszi-téli csapadék, akkor tavasz elején nagyadagú víz- pótió öntözéssel lehet nedvességet eltárolni a talajba, ami jól jön a késő tavaszi vetésű vízigényes fajoknál, mint az uborka, vagy a paprika. A talajművelést könnyítő előön- tözést kettős termesztésnél alkalmazhatjuk. Akkor különösen fontos, ha az elővetemény tenyészidő- szakának a végén nem igényel öntözést, így betakarítását követően csak rögös szántás készíthető, ami nem jó magágy a másodvetemény- nek. A szántás (kiskertekben az ásás) előtt ezért 20 mm-es vízadaggal kell öntözni, majd pár nap múlva már jó minőségű, 60-70 százalékos nedvességtartalmú, porhanyós talaj váija a másodvetemény magjait. Talajátmosó öntözésre intenzíven műtrágyázott területen, főleg homoktalajon van szükség, ahol a N, és K sók felhalmozódnak. Ezeket nagy, 150-200 mm-es vízadaggal moshatjuk ki a talaj alsóbb a kultúrnövényeink gyökérzónáját már nem érintő rétegekbe. Erre olyankor kell különösen gondot fordítani, amikor só-érzékeny növényt akarunk neveim a területen, például salátát. Fagy elleni öntözésre fűtés nélküli fóliasátrakban lehet szükség. Itt a víz nagy fajhőjét és a talaj hőkapacitását használjuk fel. Ä felső talajréteg 8-10 mm-es rétegét átnedvesítjük, ami a beöntö- zés hatására könnyebben felmelegszik, ezt a hőt tárolja, amit éjjel kisugároz, emelve a talajszintben a levegő hőmérsékletét. A beisza- poló öntözés célja, hogy a kiültetett növény gyökeréhez, vagy földlabdájához ragassza a talaj- szemcséket a gyorsabb eredés érdekében, de száraz talaj esetén ez a vízpódó öntözés szerepét is betölti. A fenti módszereket nem csak üzemi környezetben, hanem kiskertünkben is eredményesen alkalmazhatjuk. (Ezermester) • Nassoljon egészségesen! • A gyermekek hamarabb • A csontritkulás a harmadik kiszáradnak évezred járványa • Ami a világot mozgatja • Reggelizni jó! • Segít a homeopátia • Connery receptje: • Új termékek, szolgáltatások skót whisky bemutatása • Ne adjon esélyt • Tanácsok, versenyek a bőrráknak! sok-sok nyereménnyel Keresse az Új Szót az újságárusoknál! j Már kapható a Jó Gazda magazin legfrissebb, májusi száma A paradicsom zöldmunkái LAPAJÁNLÓ Talán kevesen tudják, hogy május elején a bokorbabhoz hasonlóan földimogyorót is ültethetünk a kertünkben, ami megfelelő gondozással, töltögetéssel őszre termést hoz. Nos, többek között ehhez is tanácsot nyújt a Jó Gazda májusi száma, amelyben az olvasók az aktuális kerti tennivalók taglalása mellett tájékoztatást kapnak az idei agrártámogatásokról, a kérvényezés időpontjáról és feltételeiről. A zöldségtermesztők számára a káposzta, a paradicsom, a kapor, a fűszerpaprika, a borsfű és az említett földi- mogyoró termesztéséhez szolgáltat információkat a lap. Ismerteti a burgonya növényvédelmi technológiájának elemeit, a csicsóka termesztési feltételeit, a talajhőmérséklet fontosságát a növények fejlődésében és a fátyolfólia alatti zöldségtermesztés előnyeit. A szőlő- és gyümölcstermesztők a szőlő lugasművelésének módozatairól, egy nemzetközi borversenyről, az almatermesztésben fenyegető gombabetegségekről, a feketedió-ültet- vények telepítéséről és hasznosítási lehetőségeiről, valamint az időszerű májusi növényvédelmi teendőkről olvashatnak. A növényvédelmi rovat az üvegházi molytetű elleni biológiai védekezés elemeiről tájékoztat. A szántóföldi növénytermesztési rovat a gabonák kalászvédelmét, a glifozát alapú szerek alkalmazását és a talajkolloidok szerepét taglalja, és a termelésben kihasználható új gépi precíziós eszközök alkalmazásában rejlő lehetőségekkel is foglalkozik, (sz) Szakaszos vetés esetén Zöldbab egész nyáron Étkezésünknek fontos alapanyaga a zöldbab. Sárga vagy zöld hüvelyei igen gyorsan, szinte egyik napról a másikra válnak szedésre alkalmassá. Ha ennél korábban szedjük, akkor a termés kevés lesz, ha későbbre halasztjuk a szedést, akkor szálkás, rágós bab kerül az asztalra. A folyamatos érés feltétele a szakaszos vetés. Ezért április közepétől hetenként vessük kisebb területre. így a hüvelyeket fokozatosan takarítsuk be. Ha valaki egyszerre nagyobb mennyiségű babot vet el, akkor a hüvelyek egyszerre lesznek szedésre érettek. A már kifejlett hüvelyeket folyamatosan szedjük, ügyelve arra, hogy eközben a növény és gyökérzete ne sérüljön meg. (bálint) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam Valuta EMU-euró 33,586 Lengyel zloty 8,922 Angol font 49,312 Magyar forint (100) 13,526 Cseh korona 1,188 Svéd korona 3,645 Dán korona 4,504 Román lei 10,226 Japán len (100) 20,609 Sváici frank 20,376 Kanadai dollár 22,404 USA-dollár 24,829 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,58-34,58 24,04-25,70 1,16-1,22 12,87-14,17 OTP Bank 00,00-00,00 00,00-00,00 0,00-0,00 00,00-00,00 Postabank 32,63-34,55 24,03-25,63 1,16-1,22 11,73-15,33 Szí. Takarékpénztár 32,73-34,41 24,17-25,44 1,15-1,22 12,93-14,14 Tatra banka 32,73-34,47 24,23-25,53 1,16-1,22 13,00-14,06 UniBanka 32,71-34,46 24,18-25,47 1,16-1,22 13,17-13,88 Általános Hitelbank 32,74-34,48 24,23-25,52 1,16-1,22 13,00-14,00 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
