Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-11 / 107. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 11. Régió 5 t Gyetven Miklós, a párkányi Vadas fürdő volt igazgatója azt állítja, nem sértett törvényt Nyomozati szakaszban az ügy Párkány. Nyomozati szakaszba érkezett a Vadas fürdő tavaly októberben menesztett igazgatója lelépőjének ügye. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Gyetven Miklós ugyanis 200 ezer korona lelépőt hagyott jóvá saját magának, önmagának felmondva, majd az összeget annak rendje s módja szerint fel is vette a cégtől. Emiatt Ján Oravec polgármester idén márciusban rendőrségi feljelentést tett, mert - mint azt a polgármester már több, korábbi ön- kormányzati ülésen jelezte - a városháza felettébb gyanúsnak és minimum a törvény határát súrolónak tartotta az összeg megítélését és kifizetését. Legutóbb április utolsó hetében az érsekújvári nyomozóhivatal hallgatta ki az ügyben Gyetven Miklóst és Ján Oravecet is. Az érintettektől úgy tudjuk, a nyomozók az összes tanúvallomás megtétele, a bizonyítékok és iratok összegyűjtése után az adatokat az ügyészségre továbbítják - ez a szerv dönt majd arról, lesz-e per, megala- pozott-e a törvénysértés gyanúja. Ján Oravec a 200 ezer koronás * lelépő kapcsán lapunknak kifejtette: az ügy kulcsa az, hogy a volt igazgató szervezési okokból, tehát ezen a jogcímen mondott fel saját magának, ugyanakkor a városháza tudomása szerint semmiféle szervezési változás nem történt a Vadas vezetői posztjain. „Mindössze az igazgató személye cserélődött, de nem szűnt meg és nem alakult át maga a poszt. Ez az indok tehát már önmagában sántít. Ezért is tettünk feljelentést” - nyilatkozta az Új Szónak Párkány polgármestere. Gyetven Miklós elektronikus levélben reagált szerkesztőségünknek, amelyben továbbra is állílja, nem sértett törvényt, s szerinte a lelépő kifizetése jogos volt, ő a munkatörvénykönyv előírásait betartva járt el. „A munkaviszony megszüntetésének egyik lehetséges oka a „szervezési változás”, amely nem csak létszámcsökkentést jelenthet. A munkatörvénykönyv 63-as paragrafusa 1. pontjának b) bekezdése szabályozza ezt - úja levelében Gyetven. A Vadas volt igazgatója furcsálja, hogy Oravec csak idén márciusban tett feljelentést, miután Gyetven szerint már öt hónappal ezelőtt is megpróbálta őt a polgármester befeketíteni azzal, hogy a sajtóban is megszellőztette a lelépőpénzét. Gyetven Miklós szerint az ügyészségen véget ér majd ez a történet, mert ld fog derülni, hogy ő törvényesen járt el. A polgármester, úgy látszik, nem búja lezárni a múltat - szögezi le lapunknak küldött levelében a Vadas exigazgatója. (buch) Albert Sándor rektor kérések egész sorát terjesztette a városi képviselő-testület elé Egyetemi és kórházi beszámoló Komáromban V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Albert Sándor, a Selye János Egyetem rektora a városi képviselő-testület legutóbbi ülésén beszámolt az intézmény jelenlegi helyzetéről. Kiemelte, hogy az egyetem már most közel 200 személyt foglalkoztat, és fokozatosan a térség egyik legnagyobb munkaadójává válik. Egyben több kéréssel is fordult a képviselőkhöz. Rámutatott: az egyetem a város 4 különböző pontján, hat ingatlanban működik, ami főleg a közlekedés szempontjából jelent gondot. Ezért a képviselők közbenjárását kérte ahhoz, hogy sűrítsék a városi buszjáratokat a reggeli és a délutáni órákban a Sirály diákotthon és a belváros között. Ugyancsak kérte, alakítsanak ki kijelölt parkolóhelyeket az egyetem részére a Tiszti Pavilon környékén, a református teológiai kar, valamint a rektori hivatal előtt, a konferenciaközpont melletti gyűjtőparkolóban a tanárok és a hallgatók ingyen parkolhassanak. Információs táblák kihelyezésére is javaslatot tett a rektor, szerinte ugyanis még a komáromiak közül sem mindenki tudja, hol is találhatóak az egyetem egyes épületei, így értelemszerűen útbaigazítást sem tudnak adni. Javasolta, hogy az egyetemi épületek előtti tereket nevezzék el például Egyetem, Diák, vagy Közgazdász terének. Amióta az Öregvárat és az Újvárat szervezett turistacsoportok látogathatják, probléma merült fel a szociális helyiségekkel. A turisták az erőd bejáratánál álló konferenciaközpont illemhelyét használják rendszeresen, ezért Albert szerint a város mozgóvécé felállításával orvosolhatná a helyzetet. Annak érdekében, hogy a város lakossága szélesebb körű tájékoztatást kapjon az egyetem életéről, a rektor azt javasolta, hogy a városi televízió műsorában kéthetente 5 percet biztosítsanak az egyetemi hírek, történések tolmácsolására, illetve a Komáromi Lapokban is rendszeres lehetőséget kapjanak a friss információk megjelentetésére. A rektor által megfogalmazott kérésekkel a későbbiekben foglalkoznak majd a képviselők. Ugyancsak meghallgatta a testület Kúsek Istvánnak, a komáromi kórház igazgatójának beszámolóját, aki mindenekelőtt arra a problémára hívta fel a figyelmet, hogy míg az egészségügyi intézményt a For Life nonprofit szervezet működteti, addig a kórházi ingatlanok továbbra is a Nyitra megyei önkormányzat tulajdonát képezik. „Úgy érezzük, a megyei önkormányzatnak nem érdeke a kórház fejlődése, különben nem történhetett volna meg, hogy a kórház melletti terület eladásából befolyt 12 millió koronát ne Komáromba forgassa vissza, hanem átcsoportosítsa azt a megye más területére” - panaszolta az igazgató. A korábbi választási időszakban ugyanis, amikor MKPtöbbségű volt a megyei önkormányzat, a vagyonértékesítésből befolyt összeg azt a régiót gazdagította, ahol az értékesítés történt; az új, szlovák többségű megyei képviselő-testület viszont ezt a határozatot visszavonta. Kúsek István elmondása szerint a kórházban kiegyenlített gazdálkodás folyik, viszont komoly fejlesztésekre már nem marad pénz. Negyedévente félmillió korona bérletet fizetnek a megyének és törlesztik a kórház korábbi, a For Life működése előtt felhalmozott 80 milliós adósságát is. „Az elkövetkező hetekben, hónapokban szeretném megszólítani a járás valamennyi településének ön- kormányzatát, hogy lehetőségeikhez mérten támogassák a kórház műszerállományának fejlesztését. Azaz nem a mindennapi kiadások fedezéséhez, hanem új orvosi műszerek vásárlásához szeretném Komárom városa és a többi település segítségét kérni” - zárta szavait az igazgató. Május 15-ig lehet támogatási kérvényt benyújtani Negyven euró jár a gazdáknak hektáronként ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Május 15-ig kell beadni a területalapú támogatási kérelmeket a Mezőgazda- sági Kifizető Ügynökségekhez. Az ipari növények termesztői ez idáig kétféle minisztériumi támogatásban részesülhettek: területi elv szerint, valamint konkrét növényfajta szerint. Az energetikai növényfajták támogatása bővíti a növénytermesztők lehetőségeit. A támogatásra azok jogosultak, akik energetikai célokra termelnek (pl. repcét, kukoricát) és szerződést kötnek a feldolgozóval. A Dunaszerdahelyi járásban sokan még nem tudnak erről az új támogatási lehetőségről, egyelőre kevesen kérvényezték. A kifizető ügynökség a Bartók Béla sétányon lévő irodaház második emeletén található, naponta 7.45-től 16 óráig várják az ügyfeleket. A határidő lejárta után is lehet kérvényt beadni, de akkor csökken a támogatás mér-' téke. (jóm) Külföldi befektetők érdeklődnek az ipari park iránt Nyitrai tapasztalatokból merít a város vezetése ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. A városházára látogattak a nyitrai ipari park létrehozói, hogy ismertessék eddigi eredményeiket és beszámoljanak a tapasztalataikról. Érsekújvár vezetése a Nasz- vadi úton, 43,4 hektáron tervez létrehozni ipari parkot. Ágh Péter, a városi hivatal elöljárója elmondta, sem az államtól, sem az Európai Uniótól nem kérnek támogatást az iparj park létrehozásához. A város vezetése biztosítja a tervdokumentációt és a szükséges engedélyeket, a többiről a leendő beruházó gondoskodik. A villanyvezeték 500, a gázvezeték csupán 300 méterre található az érintett övezettől, a szennyvízcsatorna-hálózat és a vízhálózat nem egész 1,5 kilométerre. A hálózatok fenntartói gondoskodnának a teljes infrastruktúra kiépítéséről. Érsekújvár vezetése jelenleg két beruházóval tárgyal, egy európai cég 20, egy amerikai 5-6 hektár beépítését fontolgatja, akik a szóban forgó telkeket megvásárolnák a várostól. A járási székhely közelében, Tótmegyeren, és a Vág menti Szímőn is ipari park létrehozását tervezi a helyi önkormányzat. Jozef Derűár és Bób János polÁgh Péter, a városi hivatal elöljárója elmondta, sem az államtól, sem az Európai Uniótól nem kérnek támogatást. gármester elsősorban az új munkahelyek kialakítását tartja fontosnak, amelyek nélkül nem sok értelme van az újabb bérlakások megépítésének. Á vállalkozók letelepedése az ipari park területén tartós munkalehetőséget és biztos megélhetést jelenthet az itt élők számára, (száz) Új Nemzeti Program készül a tartósan munkanélküliek ösztönzésére - a 2004-ben bevezetett aktivációs program a polgármesterek szerint nem vált be Államilag dotált semmittevés vagy hathatós segítség a falvaknak? SZÁZ ILDIKÓ Vágsellye/Érsekújvár/Pár- kány. Szerdán a vágsellyei, tegnap az érsekújvári és a nagy- surányi, pénteken a párkányi körzet polgármestereivel találkozott Helena Bohátová, az Érsekújvári Körzeti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal igazgatója. A találkozók fő témája az idén augusztusban befejeződő 5-ös számú Nemzeti Program volt, amely helyett a munkaügyi tárca a polgármesterek észrevételeinek figyelembe vételével egy hatékonyabb program kidolgozását tervezi. A résztvevők megtudták, hogy a munkanélküliségi ráta az országos átlagot tükrözi a körzetben, és már hosszabb ideje tíz százalék alatt van. Az Érsekújvári járásban jelenleg hét és fél ezer munkanélkülit tartanak nyilván (9,45%). A párkányi régióban, 2,2 ezer, az érsekújváriban 3,8, a nagysurányi régióban 1,4 ezer az álláskereső, a Vágsellyei járásban 2,4 ezren (9,25%) keresnek munkát. Az egész érsekújvári körzetben a nyilvántartottak közül ötezren csupán alapfokúvagy szakmunkás végzettséggel rendelkeznek. „A legveszélyeztetettebb csoport az a mintegy négyezer munkanélküli, akiket több mint két éve soroltunk be a nyilvántartottak közé, ötven százalékuk több mint négy éve nem dolgozik” - tudtuk meg Helena Bohátovától. Elsősorban ezeket a nyilvántartottakat érintik az aktivációs munkák, amelyekre az Európai Unió Strukturális AlapEladták a lapátokat a kocsmában Vladimír Bakos, Szemcse (Podhájska) polgármestere úgy véli, csak akkor válhat valóban hatékonnyá az állástalanok foglalkoztatása, ha az önkormányzat hivatalosan karbantartóként alkalmazhatná őket. „Az embereink a tervezett ötórás munka helyett alig 2- 3 órát dolgoznak, és már az is megtörtént, hogy a kocsmában italra cserélték a lapátjainkat. A munka pontos meghatározása sem kivitelezhető, mert többnyire idénymunkát adunk az embereknek, és mindig újabb és újabb feladatokkal kell megbíznunk őket” - fejtette ki Bakoš. Komját polgármestere, Pavol Gálik elárulta, komoly gondjai vannak az aktivációs munkahelyek betöltésével, mert az emberek nem hajlandók dolgozni a korábban 1500, most 1700 koronás ösztönző pótlékért. Gálik szerint másfajta, felelősségteljesebb munkát kellene rájuk bízni, és a község jutalmat adhatna a legjobbaknak, (száz) Nem minden polgármester tud dűlőre jutni az aktivációs munkákra jelentkező, de néhány nap múlva beteget jelentő helyiekkel... (Csuport István felvétele) jából országos viszonylatban 21,7 milliárd koronát fordítottak a munkahivatalok és az Európai Szociális Alap munkatársai. A 2004-ben bevezetett aktivációs programnak eredetileg azt a célt kellett volna szolgálnia, hogy sikeresen felszámolják a tartós munkanélküliséget, ugyanakkor rugalmasabbá váljanak általa az állástalanok. Ezzel szemben a résztvevők passzívvá váltak. A munkahivatal dolgozói felhívták a polgármesterek figyelmét arra is, hogy nem mindenütt végzik a dolgozók és a koordinátorok a szerződésben megszabott feladatokat. Az ellenőrzések során ezért kemény bírságot róhatnak ki a szerződést ilyen módon megszegő önkormányzatokra, és akár 2004-től visszamenőleg is kérhetik a falunak nyújtott támogatás megtérítését.
