Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-09 / 105. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 9.

Szülőföldünk 27

i, '•

f?* £ T -í t

Aki belefog, annak mindent alaposan mérlegelnie kell

(Szűcs Éva felvétele)

Gyors felmérésünk alapján úgy tűnik, a kassaiak zöme vásárláskor nem részesíti előnyben a hazai árut

Az ár mellett a minőség is fontos

Kassa. Az utóbbi öt évben hét hipermarket nyüt a a város területén, valamennyi elsősorban külföldi termelőktől vásárolja az értékesítésre szánt zöldséget és gyümölcsöt.

JUHÁSZ KATALIN

A kínált áru döntő része Spanyolországból, Olaszországbói és Hollandiából származik, ám magyarországi burgonyával és cseh sárgarépával is találkozni a pultokon.

A város piacain - beleértve a belvárosi árusítóhelyeket is - szemmel láthatóan sokkal kevesebb az árus és kisebb a választék, mint akárcsak öt évvel ezelőtt. A környék kistermelői egyre nehezebb helyzetben vannak; sokan tönkrementek az elmúlt néhány évben, mert nem tudták felvenni a versenyt a hipermarketek akcióival.

Egy új jelenség

is megfigyelhető: egyre több piaci árus a hipermarketekben kezdte vásárolni az árut, amelyet aztán jókora felárral igyekezett eladni. „Sokan ugyanattól a nagykereskedőtől veszik a készletet, és drágábban árulják, mint a hipermarketek. A piac már régen nem az, mint ami volt. Bizony, ritkán jutunk igazi, békebeli házi zöldséghez és gyümölcshöz, ugyanazt az íztelen vacakot kapjuk, mint a nagy bevásárlóközpontokban” - véli Gellért Elvira, aki gyakorlott kassai piacjáró.

Sokan azért részesítik előnyben a piacot a hipermarketekkel szemben, mert azt remélik, az ottani áru kevesebb vegyszeres kezelést kapott, mint a messzebbről ideszállított zöldség vagy gyümölcs. Ez legtöbbször így is van: míg a hazai termelőktől származó árunak csak húsz százalékát kezelték különleges készítményekkel, a kamionnal érkező, több napon át „utazó” árunál ez az arány eléri a nyolcvan százalékot.

Bár a korszerű vegyszerek kimutathatóan nem ártalmasak az emberi szervezetre, a vásárlók egy része mégis tudatosan kerüli a gyanúsan ép, csillogó-vülogó héjú, azaz „túlságosan tökéletes kinézetű” árut.

Az általunk megkérdezettek többsége nem részesíti előnyben a hazai termékeket, illetve nem befolyásolja őket a döntésben az áru származási helye.

A vevők

elsősorban az árat figyelik, az olcsóbb, ám silányabb minőségű áru hamarabb elfogy az üzletekből, mint a szebb, de drágább. „A félig érett vagy fonnyadt áru ma már akciós áron is csak nehezen adható el. Én legalábbis azt figyeltem meg, hogy az emberek hajlandóak néhány koronával többet fizetni, a két azonos fajtájú áru közül a szebbet, frissebbet vásárolják” - mondta Keller Ottó nyugdíjas az egyik kassai hipermarketben. A többség szerinte jól meggondolja, milyen áron vesz zöldséget, gyümölcsöt, van áttekintése a kínálatról, s tudja, hol érdemes beszerezni az árut.

Termelőknek napi 40 és 60 korona, a magánvállalkozó árusok számára 100 és 150 korona az asztalbérlet

Heti három napon árusítanak a galántai piacon

A városi piacon fedett asztaloknál folyik az árusítás

(Szőcs Hajnalka felvétele)

GAÁL LÁSZLÓ

Galánta. A városban egy piac van, amelyet a helyi közterületfenntartó vállalat működtet a Békevédők utcájában lévő szabad területen. Az árusoknak tetővel védett asztalokat biztosítanak.

A piac hetente háromszor (kedden, csütörtökön és szombaton) tart nyitva: a tavaszi-nyári időszakban (április elseje és szeptember 30-a közt) reggel hattól délután fél egyig, a téli időszakban reggel héttől fél egyig tart az árusítás. Engedélyt a városi hivatal illetékes osztálya adhat ki. A saját mezőgazda- sági terményeiket árusító őstermelőknek a termelőhely (kert) tulajdonáról kell igazolást felmutatniuk, a viszonteladóként tevékenykedő piacosoknak pedig az iparengedélyüket.

Az őstermelők számára az asztalbérlet munkanapokon 40, munkaszüneti napokon 60 korona, ugyanez a magánvállalkozó árusoknak napi 100 és 150 korona. A további asztal jogtalan elfoglalásáért járó bírság (a rendes illeték behajtásán túl): munkanapokon 80, munkaszüneti és ünnepnapokon 120 korona. Ugyanez az iparengedéllyel árusítók számára 200 és 300 korona. Egy asztal havi bérlete (legalább negyedévi árusítás esetén) 750 korona, 1 négyzetméteres asztal vagy 3 négyzetméteres árusítóhely évi bérlete 6000 korona. A létesítmény kezelője az állandó piac mellett, a Mladosť áruház mögötti parkolóban ugyancsak kedden, csütörtökön és szombaton ideiglenes árusítóhelyeket is bérbe ad, de ezeket inkább iparcikkárusok veszik igénybe. (gl)

ANKÉT

Baranyay Ildikó zöldségtermesztő és -felvásárló, Zsigárd:

Ketten vagyunk a faluban felvásárlók, akikhez elhozhatják a zöldséget, gyümölcsöt, de vannak még hárman-négyen, akik Csehországba hordják az árut, és más kistermelőktől is összeszedik a terményeket. A másik felvásárló hetente kétszer veszi át a terményt, én naponta vásárolok, mert piacosok és nagyraktárosok is járnak hozzám, s megesik, hogy este tízkor is jönnek áruért. Leginkább az uborka, a paprika és a paradicsom megy, most meg még a retek, a saláta és az újhagyma. Úgy öt évvel ezelőtt nagy volt a forgalom, akkor a falunak még majdnem a fele foglalkozott zöldségtermesztéssel, de mára nagyon kevesen maradtunk, sokan máshová mentek el dolgozni. Ennek szerintem az az oka, hogy a felvásárlási árak nagyjából ma is ugyanazok, mint tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt, a befektetés meg sokkal nagyobb - a vetőmag, a műtrágya... minden drágább. Mi például úgy kezdtük, hogy két kertben termesztettünk. Most meg már négy kertnek kell lennie, meg a határban is muszáj kertészkednünk, hogy azt a bevételt elérjük, amit tíz évvel ezelőtt a két kertből. Az árakat a nagy felvásárlók és a nagyraktárosok szabják meg. Néha harcolunk, hogy nem lehetne-e több, de ők dirigálnak, mi inkább csak termelők vagyunk. Az egyik átvevőnek a Billával meg a Kauflanddal van szerződése, ezek a kistermelőkkel szóba se állnak. Aztán vannak olyanok, akik piacra viszik tőlünk az árut, meg nagyraktárakba vagy Csehországba. Én tulajdonképpen csak azért lettem felvásárló, mert sok fóliánk van, a termés betakarítása is nagy munka, és az akartuk, jöjjenek érte házhoz. Ne kelljen még szállítanunk is, mert az külön gond. így meg megpakoljuk a teherautót, aztán - ha még van hely - kihir- dettetjük a hangszórón keresztül, hogy kisebb termelők is hozhatják a termésüket. Talán az lenne a legjobb, ha mi, termelők összefognánk, s valamilyen szövetkezetét hoznánk létre, közösen értékesítenénk az árut. Csak az a probléma, hogy már jóformán nincs is kivel összefogni, mert itt, a faluban már olyan kevesen vagyunk. Mindenki arra törekszik, hogy a saját termését minél drágábban adja el, ezért megeshetne, hogy valaki szerződést kötne velem, végül mégsem nekem adná az árut, mert valahol többet kapna érte. Tavaly úgy volt, hogy egy kicsivel jobb árat kínáltam, és altkor a környékbeli falvak termelőinek is megérte idehozni a termést. Aki máshonnét jött, annak azonnal fizettem, márpedig ez is számít. A kifizetés egyébként hetente történik; amit egész héten felvásárolok, azt szombaton délután kifizetem, (gl)

Szabó Gyula, adóhivatali alkalmazott, Királyhelmec:

Annak az árusnak, aki a piacon nem vállalkozóként kínálja eladásra az általa otthon megtermelt zöldséget és gyümölcsöt, nem kell pénztárgéppel rendelkeznie, és neki számlaadási kötelezettsége sincs. Évi körülbelül 45 ezer korona bevétel alatt az illető adót sem fizet a tevékenysége után. Kimutatást azonban vezetnie kell arról, hogy a standon milyen mennyiségű és mekkora értékű árut forgalmaz, és ebből mennyit adott el egy-egy napon. Ezt a nyilvántartást az adóellenőrök szúrópróbaszerűen ellenőrizhetik, és azokat, akiknél valamilyen hiányosságot észlelnek, szankcionálhatják is. (leczo)

B. Imre, Marcelháza:

A legnagyobb probléma természetesen a költségek és a termények ára közti aránytalanság. Míg a magok, vegyszerek egyre drágábbak, addig a termények eladási ára alig változik. Ráadásul nem mindig lehet megbízni a drága magokban sem, ha pedig rosszul kel a mag, az már eleve veszteséget jelent. Úgy érdemes egyáltalán foglalkozni a zöldségtermesztéssel, ha az ember maga értékesíti az árut a piacon, ott viszont a lehető legszélesebb választékot kell kínálni. Ezért mi is többféle zöldséget termesztünk, sőt, a választék bővítése céljából még az ismerősöktől is felvásárolunk ezt-azt. (vkm)

L B. pedagógus, Királyhelmec:

Nem jellemző, hogy rendszeresen, nagyobb mennyiségben vásárolnék az itteni piacon zöldséget vagy gyümölcsöt. Leginkább azért, mert mifelénk hiányoznak az olyan igazi, nyüzsgő piacterek. Pedig a piacok hangulatát szeretem, kedvemre való, hogy megtapogathatnom, megszagolhatom az eladásra kínált termékeket. Szeretek alkudozni is, de nem azért, mintha nem volnék hajlandó kifizetni a kereskedő által meghatározott árat, hanem mert szívesen megyek bele a hely hangulatából adódó játékba, (leczo)

Gulázsi Fridrich piaci árus, Mad:

Községünkben már nem működik zöldségfelvásárló. Én mellékállásban zöldségtermesztéssel foglalkozom, és általában eladom az árut a felvásárlóknak, akik jönnek érte. A felvásárlási árak alacsonyak, a magárak és a termesztéssel járó kiadások pedig nagyok, úgyhogy évről évre romlik a helyzet. Sehogy sem vagyok elégedett, a fel- vásárlási árat lenyomják a lengyelek és az üzletláncok. Ami zöldség a nyakamon marad, azt piacon értékesítem, bár nem nagy a kereslet, kevés a vásárló, (jóm)

Németh Iveta piaci árus, Hegyéte:

A községben egy időben jól működött a zöldségfelvásárlás, de ma már csak egy család foglalkozik ezzel. Jelenleg piaci árusként alkalmaznak, én nem foglalkozom zöldségtermesztéssel. Mivel a falu közel van Dunaszerdahelyhez, kevesen adják erre a fejüket. Nem nagyon éri meg. (jóm)