Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-09 / 105. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 9. DlGlTÁLlA 9 A Panorama Maker automatikusan kiválasztja az egy sorozatba illő képeket, majd összeilleszti azokat egy-két perc alatt, a számítógép sebességétől függően Panorámafotók készítése egyszerűen és gyorsan Egyetlen fénykép nem min­dig tudja visszaadni egy hely hangulatát, a valós tér­érzetet: erre a panorámaké­pek sokkal alkalmasabbak, sokan mégis elrettennek tő­lük a bonyolultnak hitt megvalósítás miatt. FELDOLGOZÁS A panoráma természetesen nem mai találmány. Kínában már a tizen­kettedik században készítettek szé­les térhatást nyújtó festményeket, a szó maga pedig az 1790-es évekből származik egy ír festőtől. A technika rendkívül népszerű lett a következő évszázadban, különösen tájképek és történelmi események ábrázolására. Egyik legismertebb magyar vonat­kozású példája Feszty Árpád a hon­foglalásról készített, 120 méter hosz- szú panorámaképe Ópusztaszeren. Ennek ismeretében nem meglepő tehát, hogy a panorámakészítés rendkívül munkaigényes és hossza­dalmas folyamatnak tűnik. Azonban ez ma már nem teljesen igaz, hiszen a digitális technológiák nagyban le­egyszerűsítették a képkészítés idejét. A tapasztalat mégis inkább az, hogy a hobbifotósoknak még mindig is­meretlen területet jelent ez a techni­ka. Mi jelenleg a legegyszerűbben használható, és egyben legolcsóbb szoftver erre a feladatra? Hosszas kutatómunka után egy amerikai vállalat terméke tűnt érde­kes választásnak. Az ArcSoft Panorama Maker 4 könnyen átlátha­tó, egyszerű kezelőfelülettel rendel­kezik, ráadásul automatikusan kivá­logatja és összeilleszti a megfelelő fotókat, így a teljesen kezdők is per­cek alatt elsajátíthatják. A szoftver ingyenesen letölthető, a 15-napos próbaverzió lejárta után 40 dollá­rért, azaz megközelítőleg ezer koro­náért vásárolható meg. Általánosságban azt lehet monda­ni, hogy egy 360 fokos panoráma­kép elkészítéséhez körülbelül 8-16 fényképre van szükség, az objektív látószögétől függően. A fotózás so­rán érdemes figyelni néhány alapve­tő tényezőre, ami a későbbiekben megkönnyíti az összeillesztést. Amennyiben lehetséges, az expo­zíciót érdemes manuálisan beállíta­ni, illetve egy fix értéken tartani, hogy a szomszédos képkockák kö­zött ne legyen ámyalatbeli különb­ség. Szintén ennek a kiküszöbölésé­re ajánlott kikapcsolni az automati­kus fehéregyensúly-állítást, és az au­tófókuszt is. A vakut természetesen nem árt letiltani ilyenkor. Ezeket az íradan szabályokat betartva egysé­ges látványé lesz a kész panoráma is. A profik az állvány használatát is javasolják, azonban a hobbifotósok többnyire nem rendelkeznek megfe­lelő állvánnyal. Arra viszont ügyel­jünk, hogy egy fix pont körül forog­junk (például egy lábon), miközben stabilan, vízszintben tartva a kame­rát készülnek a fotók. Az egymás melletti képkockáknál általában az a jó, hogy az átfedés nagyjából 30-50 százalékos, így a szoftver könnyebben rakja össze a képeket. Az átfedéseknél néha prob­lémát jelent, ha mozgó emberek több képkockán is megjelennek, ugyanakkor ezt érdekes effektként is alkalmazni lehet, „klónozva“ a sze­replőket. A fotózás után tehát következhet a szoftveres utómunka, ami meglepő módon nem egy nagy ördöngösség. A Panorama Maker automatikusan kiválasztja az egy sorozatba illő ké­peket, majd összeilleszti azokat egy­két perc alatt, a számítógép sebessé­gétől függően. A kapott panorámát meg lehet vágni igény szerint, illetve a vízszintet is módosítani lehet még. A végeredményt JPEG, TIFF, és BMP formátumban is képes elmenteni a program. Érdemes kipróbálni azonban az eredetileg az Apple által kifejlesztett QuickTime VR opciót is: ilyenkor egy interaktív mozgóképet készít el a Panorama Maker. A képzeletbeli hengerre kifeszített panorámát az egérrel szabadon lehet forgatni jobb- ra-balra, így valóban olyan hatást kelt a látvány, mint az eredeti hely­színen. Összességében tehát látható, hogy csekély előkészületek után, pár perces munkával nagyon meg­győző panorámaképeket lehet lét­rehozni, ráadásul mindehhez speci­ális felszerelésre sincs szükség. Aki­nek pedig felkeltette az érdeklődé­sét ez a világ, annak ajánljuk ennek a virtuális valóságnak egy még fej­lettebb változatát. A gömbpanorá­ma esetében nem csupán körbe, ha­nem fel és le is lehet mozgatni a sze­met, vagyis az egeret, (o) A finn gyártó múlt heti bejelentésével a szegény és elmaradott területen élők számára is közelebb hozza a mobilkommunikáció világát Hét vadonatúj Nokia mobiltelefonnal bővül az alsókategória FELDOLGOZÁS A finn gyártó erőteljes offenzívát indított a fejlődő országok potenci­ális új mobilfelhasználóinak meg­nyerésére. A múlt héten összesen hét új készüléket jelentettek be, amelyek mindegyike az alsókate­gória különböző szintjéül helyez­kedik el, így a szegény és elmara­dott területen élők számára is köze­lebb hozza a mobilkommunikáció világát. íme a hét új típus: Nokia 1200 és 1208 Igazából ez a két modell ikertest­vére egymásnak. A legfontosabb különbség, hogy az 1200 monok­róm, míg az 1208 már színes kijel­zővel (96x68 pixel, 65 ezer szín, CSTN technológia). A multimédiás képességek kimerülnek a 32 szóla- mú polifonikus csengőhangokban, kamerát és hasonlókat még véletle­nül se keressünk. Ehelyett a Series30 egyszerű kezelést tesz le­hetővé, a gombok pedig ellenáll­nak a pornak, így részben védik a készüléket a sérüléstől. Érdekesség még az úgynevezett megosztott te­lefonkönyv, aminek lényege, hogy egyszerre többen is tárolhatják benne ismerőseik elérhetőségeit. A telefonkönyvek tartalma külön ke­zelhető, a számok és nevek nem ke­verednek egymással. A hívásköltsé­geket kordában tarthatjuk a pontos és részletes hívásnaplóval, amely a díjakra is figyel. Extraként beépí­tett zseblámpa segíti a sötétben va­ló tájékozódást. Nokia 1650 Ez a modell már némileg komo­lyabb, a szolgáltatások között szte­reó FM rádió, számológép, zseb­lámpa és MP3 hatású csengőhan­gok szerepelnek. A színes kijelző nagyméretű és 128x160 pixel fel­bontást, valamint 65 ezer színt ka­pott, Ebben is megtalálható az osz­tott telefonkönyv, amely egyébként 500 férőhelyes, illetve sms-ből is 250-et tárolhatunk a memóriában. Nokia 2505 Ezzel a készülékkel biztosan nem találkozunk majd, hiszen az előző három készüléktől eltérően ez nem GSM, hanem CDMA háló­zatokra készült. A mindössze 65 grammos kagylótelefon letisztult, elegáns külsőt kapott. A fedlapon ezúttal nem a kamera, hanem a be­épített zseblámpa helyezkedik el, külső kijelzőt azonban a 2505 nem kapott. Sztereó FM rádió, 90 má­sodperces diktafon, 32 szólamú csengőhangok, 300 férőhelyes tele­fonkönyv, illetve naptár és alapvető kiegészítők (stopper, számológép, ébresztő) kaptak helyet benne. Nokia 2630 Külsőleg meglepően hasonlít a nemrég bemutatott 6120 Classic készülékre. Ez a modell már alap­szintű üzleti feladatokra is alkal­mas, hiszen GPRS, EDGE, e-mail kliens, 1000 férőhelyes telefon­könyv, Bluetooth drót nélküli adat­átvitel egyaránt megtalálható ben­ne. Ezeken felül MMS, sztereó FM rádió, MP3 csengőhangok gazda­gítják a funkciók listáját. Nem elha­nyagolható a 128x160 pixel felbon­tású, 65 ezer színű TFT kijelző, il­letve a VGA kamera sem, utóbbi vi­deót is képes felvenni. Nokia 2660 Egy újabb kagylómodeO a fin­nektől, elsősorban nők számára. A lekerekített, beépített antennás 2660-at kívül monokróm, belül pe­dig egy 128x160 pixel felbontású, 65 ezer színű CSTN kijelzővel lát­ták el. Kamerát nem tartalmaz, cserébe sztereó FM rádió, Blue­tooth, GPRS, MMS és MP3 csengő­hangjár kárpótlásul. Nokia 2760 Első látásra a 2660 kamerás testvérének tűnik, de azért van még néhány különbség köztük. Az első valóban a VGA kamera, ám nem lényegtelen, hogy a belső ki­jelző azonos paraméterei mellett már TFT technológiával készült. A belső memória nagyjából 10-11 megabájtot tesz ki, így van hely a fotók és GPRS-es, MMS-ben letöl­tött tartalmak tárolására. Nem hi­ányzik a sztereó FM rádió, MP3 csengőhangok és a Bluetooth kap­csolat sem. (1) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom