Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-07 / 104. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 7. www.ujszo.com Elhunyt Marián Zednikovič színész Pozsony. Szombaton, ötvenhat éves korában meghalt Marián Zednikovič, akit tavaly óta kezeltek súlyos rákbetegséggel. Ez év feb- ruátjában színházi fellépés alatt, a pódiumon lett rosszul, azóta kór­házi ápolásra szorult. Mind rádiós, mind televíziós szereplőként nép­szerű volt, az utóbbi három évtizedben pozsonyi színházi társulatok tagjaként és alapítójaként szerzett több szakmai elismerést, (sita) Kortárs színművek szemléje Pozsony. Harmadik ízben rendezik meg a szlovák és a világiroda­lom új drámáinak seregszemléjét, mely szerdán, május 9-én kezdő­dik, s egy hétig tart. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és a Po­zsonyi Színházi Intézet által szervezett fesztiválon részt vesznek a szakma neves magyarországi képviselői is: Nagy András igazgató (Magyar Színházi Múzeum és Intézet), Huszár Sylvia (OSZMI), De­ák Renáta (Színháztörténeti Intézet) és Mayer-Szilágyi Mária (Kor­társ Magyar Drámai Fesztivál). Helyszín: Jakab tér 12. (m) János vitéz hiteles története Pozsony. A Szőttes Táncház nagy szeretettel vár minden érdeklő­dőt legújabb programjára a Csemadok fővárosi székházába, ahol 19 órai kezdettel bemutatják Boka Gábor János vitéz hiteles története dmű színházi előadását, mókás, kacagtató műsorát; hangszeren kí­sér Kuczera Barbara. Az előadást követően mezőségi táncokat oktat­nak a Szőttes táncosai, kísér Hanusz Zoltán és csapata. Helyszín: Má­jus 1. tér 10-12. (m) A színházmúzeumok és -könyvtárak szerepe ma Európai drámaszemle KONFERENCIA Az Új dráma című rendezvény keretén belül a Pozsonyi Színházi Intézet nemzetközi konferenciát rendez május 9-én, szerdán, 10 órai kezdettel az Artotéka Galériá­ban (Kapucinus u. 1.). Elsőként a szlovéniai Ivó Svetina előadása hangzik el a Szlovén Nemzeti Szín­házmúzeumról, szerepéről és célja­iról, majd két osztrák előadó, Ulrike Dembski és Thomas Tra­bitsch taglalja a nemzetközi és az osztrák színművészeti könyvtárak és múzeumok jelenlegi helyzetét. 14 órai kezdettel Nagy András elő­adása hallható (A színház moder­nizációja: ellentmondás, paradox vagy az utolsó remény címmel). Utolsóként Ján Rolnik (Csehor­szág) a Prágai Quadriennale című nemzetközi színpadi képzőművé­szeti és színpadi építészeti kiállítást értékeli. A konferenciát 16.30-tól vita záija. (zat) MOZIJEGY Malac a pácban Wilbur, a vakarcs kismalac ifjon­ti hebehurgyaságával és őszinte nyitottságával naivnak tűnik az is­tálló többi lakója számára, ám Charlotte, a pók szívesen fogadja barátjává. Akkor lesznek csak iga­zán elválaszthatatlan barátok, ami­kor a többi állat elárulja Wilbumek, hogy a napjai meg vannak számlál­va. Úgy tűnik, csak a csoda ment­heti meg a kismalac életét, de Charlotte elszántan barátja segítsé­gére siet: szavakat sző a hálójába, hogy meggyőzze a gazdát arról, hogy Wilbur nem mindennapi ma­lac, kár lenne levágni. Charlotte’s Web / Šarlotina pa- vučinka. Amerikai családi film, 2006. Rendező: Gary Winick. Sze­replők: Dakota Farming (Fém), Julia Roberts (Charlotte hangja), Oprah Winfrey (Gussy hangja), Steve Buscemi (Templeton hang­ja), Kathy Bates (Bitsy hangja), John Cleese (Samuel hangja). (port.hu) Dakota Fanning és Wilbur (Képarchívum) Irodalom és... pókerarc - Varró Dániel volt a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének vendége Költőnk és szenvedélye „Érzem a hátrányát, hogy érettségi tétel vagyok" (Juhász László felvétele) A költők sem csupán a vers­írásnak (és általában nem is a versírásból) élnek. Példa erre Varró Dániel, a Magyar Köztársaság Kulturális Inté­zete Irodalom és... című rendezvénysorozatának legutóbbi vendége, aki pókerjátékosi szenvedélyé­ről rántotta le a leplet az Irodalom és... pókerarc címmel megrendezett esten Pozsonyban, az intézet székházában. MISLAY EDIT Bögre azúr című versesköteté­vel Varró Dániel 1999-ben, mind­össze huszonkét évesen robbant be a magyar irodalomba, zajos si­kert aratva. Túl a Maszat-hegyen című, 2003-ban megjelent verses meseregénye is egy csapásra meg­nyerte az olvasókat, kicsiket és na­gyokat egyaránt. Annyira, hogy sok felnőtt, aki ajándékba veszi meg valamelyik rokon csemeté­nek, beleolvasva a könyvbe nem szívesen válik meg tőle. A mesere­gényből zenés játék is született, a Maszat-hegy hőseinek történetét Presser Gábor öntötte zenébe. Varró Dániel műfordítóként is je­leskedik, több kortárs angol drá­maíró darabja az ő magyarításá­ban került a közönség elé, sőt „modem magyarra” fordította Shakespeare egyik klasszikusát, a Rómeó és Júliát is. Bródy-, József Attila- és Petőfi-díjas. Az olvasók is díjazzák. Ó ma az egyik legnép­szerűbb fiatal költő Magyarorszá­gon, a rock- és popsztárokéhoz ha­sonlóan rajongói klubja van. Pozsonyban lapunk munkatársa- és egyben pályatársa -, Juhász Katalin beszélgetett vele. Például arról is, hogy Magyarországon a középiskolai érettségi tételek kö­zött mindig szerepel egy kortárs irodalmár is, és Varró Dani gyakran bukkan fel érettségi tételként. Mi­lyen érzés érettségi tételnek lenni?- hangzott a kérdés. Varró Dani úgy érzi, „olvasóbarát” verseket ír - „olvasóként nem vagyok egy na­gyon okos fiú, írni is olyan verseket szoktam, amilyeneket olvasni is szeretek” -, ennek ellenére „tétel” minőségében kapott már e-maüt érettségire készülő középiskolások­tól, akik a segítségét kérték. Nehe­zen érthetők a versei, hangzott az indoklás. Volt olyan diák is, aki az­zal „biztatta”: ha őt húzza ki tétel­ként az érettségin, és elhúzzák, nem ússza meg szárazon. „Érzem a hátrányát, hogy érettségi tétel vagyok” - jegyezte meg a közked­velt költő. Juhász Katalin arra is kí­váncsi volt, hogyan fogadta Varró Dani, amikor első kötetéről egy ko­moly irodalomtudós írt nagyon ko­moly (ám nem kifejezetten „olva­sóbarát”) tanulmányt, egyáltalán, Tavaly nyáron ő is ott volt abban az ötfős ma­gyar csapatban, amely el­jutott a póker-világbaj­nokságra Las Vegasba... értette-e, műről ír a szakember. Ak­kor nagyon vicces volt számára, hogy egy elismert szaktekintély ek­kora figyelmet szentel a kötetének, vallotta be, „de jártam azóta egye­temre, és most már el tudom dön­teni, hogy dicsérik vagy elmarasz­talják a versemet”. Varró Dani elmondta: általános iskolás korában kezdett verseket ír­ni: irigyelte ugyanis a nővérét, aki szintén írt. Szerencséjének tartja, hogy nagyon jó - bár szigorú - ma­gyartanára volt, akihez mindig bát­ran fordulhatott az írásaival. És aki­től mindig meg is kapta a kemény kritikát. De aki jó tanácsokkal is el­látta: például hogy lehetőleg min­dig reménytelenül legyen szerel­mes, mert abból születnek a leg­jobb versek. (Mit ad a sors, nála ez fordítva működik.) És ha már a szerelmes verseknél tartunk: Varró Dani most éppen szerelmesverses-kötetet ír, jó pár költeményt fel is olvasott, kellemes és önfeledt szórakozást szerezve az est közönségének. A „klasszi­kus” szerelmes versek mellett el­hangzott pár sms (azaz 160 karak­teres) vers is, valamint meghall­gathattuk a Boci, boci, tarka... kezdetű gyermekdalocskát is több költő (például Pilinszky és Villon) stílusában. Juhász Katalin rákér­dezett: mit szól ahhoz, hogy időn­ként a „rímhányó Romhányi”-hoz hasonlítják, és ezt nem dicséretnek szánják. Varró Danit ez a párhu­zam nem zavarja, elárulta, gyerek­korában ő is szívesen olvasta Romhányi József frappáns rímek­től hemzsegő verseit. Az est fő másik fő témája a cím­ben is szereplő póker volt. Erre ál­talános iskolában kapott rá a jöven­dő költő. Az osztálytársával a pad alatt egyforintos tétben játszottak akkoriban. Az osztálytársból azóta profi pókeijátékos lett. De Varró Dani sem panaszkodhat, hiszen ta­valy nyáron ő is ott volt abban az ötfős magyar csapatban, amely el­jutott a póker-világbajnokságra Las Vegasba. Többnyire azonban az interneten játszik, ott ugyanis sok az ingyenes játék. S hogy szerinte mennyire szerencsejáték a póker? Mint mondta, inkább a taktika és a valószínűség-számítás játszik ben­ne nagyobb szerepet, mint a sze­rencse. Megtudhattuk, hogy a kö­zepes képességű pókeijátékosok- kal a legegyszerűbb a játék, mert a kezdők és a „vérprofik” sokkal ki- számíthatadanabbak. Ízelítőt ka­pott a közönség abból is, miképp zajlik az internetes pókerezés: Var­ró Dániel élőben mutatott be egy partit. Nem tudom, a jelenlevők közül mennyien kaptak kedvet a pókere- zéshez, de hogy Varró Dániel ver­seihez szinte mindenki, arra az összes zsetonomat feltenném a ka­szinóban. OTTHONUNK, A NYELV Mi a közös a szalonban és a ? SZABÓMIHÁLY GIZELLA A múltkor arról írtam, hogy sza­lon szavunk jelenleg igen kedvelt üzletek és különböző szolgáltatá­sokat nyújtó vállalkozások neve­ként. Aszalón mellett hasonló „kar­riert” futott be az utóbbi időkben stúdió szavunk is. E szavunk olasz eredetű: az olasz studio jelentése ’tanulmány, dolgozószoba, műte­rem’. Jelenleg szótáraink a ma­gyarban három fő. jelentését rögzí­tik: 1. Rádió- vagy tévéközvetítés céljára fölszerelt helyiség (pl. hatos stúdió); rádió, tévé épülete; 2. (Ki­sebb) filmműterem; fényképész műterme; 3. (Film)művészek kí­sérletező, alkotó köre, műhelye (pl. Balázs Béla Stúdió, stúdiószínház). Az utóbbi időben azonban egyre többször figyelhetünk fel e szónak a szótárban rögzítettől eltérő hasz­nálatára: a szalonhoz hasonlóan a stúdiót is szívesen választják üzle­tek, vállalkozások nevének. A pél­dákat elemezve az alábbi fő csopor­tok különíthetők el: a) Építészet és lakberendezés: Mivel az építészet kreatív, sőt művészeti tevékenység, építé­szeti vállalkozások neveként a stúdió szó választása érthető. Ta­lán ebből alakult ki e szó haszná­lata lakberendezéssel foglalko­zó, bútorokat és lakberendezési tárgyakat áruló üzletek neve­ként. Az elemes konyhabútorok, az amerikai típusú konyhák el­terjedése magyarázhatja a kony­hastúdiók „elszaporodását”. Köz­tudott, hogy ezek az üzletek a ve­vők egyedi igényei szerinti kony­hák megtervezésére, elkészítésé­re szakosodtak. b) Számítógépes programok­kal, elsősorban honlapkészítéssel, látványtervezéssel, számítógépes grafikával foglalkozó vállalkozá­sok, ezen belül is kedvelt a PC stú­dió név. c) Oktatással foglalkozó cégek (pl. London Stúdió Nyelviskola) - az internetes adatok alapján ezekből az előzőeknél jóval kevesebb van. Ebben az esetben a stúdió szó vá­lasztását valószínűleg a tanulásra való asszociáció indokolta. e) Egyéb vállalkozások, első­sorban kozmetikai vagy egyéb szépségápolási szolgáltatásokat nyújtó cégek, ilyenek pl. a mű- körömstúdió k. Az előző cikkben tárgyalt szalon és a most tárgyalt stúdió szavunk­kal alkotott összetett szavakat megvizsgálva sok egyezésre figyel­hetünk fel, azaz ugyanahhoz szó­hoz járulhat mind a szalon, mind pedig a stúdió szó, így tehát létezik bútorszalon és bútorstúdió, fürdő­szobaszalon és fürdőszoba-stúdió, hajszalon és hajstúdió, masszázs­szalon és masszázsstúdió, fitnesz- szalon és fitneszstúdió, szépségsza­lon és szépségstúdió, kozmetikai szalon és kozmetikai stúdió, műkörömszalon és műkörömstú- dió. Az ilyen nevet viselő vállalko­zások tevékenységi körét, a nyúj­tott szolgáltatásokat megvizsgálva nagyon nehéz, szinte leheteden megállapítani, miért döntött a tu­lajdonos az egyik esetben a szalon, máskor meg a stúdió név mellett. A névválasztás ezekben az esetekben valószínűleg már semmilyen kap­csolatban sincs a szalon és a stúdió szavak alapvető megkülönböztető jelentéselemeivel, azaz az első esetben az ’elegáns, kellemes he­lyiség’, a másik esetben a ’va­lamilyen alkotómunka, kreatív te­vékenység végzésére szolgáló he­lyiség1 jelentésekkel. A tulajdonos valamilyen jól hangzó, „nyelv­semleges”, „nemzetközi”-nek tűnő néven akarta megnevezni vállalko­zását, s ebből a szempontból lé­nyegtelen, hogy a szalont vagy a stúdiót választja-e. A stúdió szlovák változata, a štúdio hasonló jelentésfejlődé­sen ment át, és a szótárban is rögzített ’műterem’ és ’kísérle­tező alkotóműhely’ jelentésén túl igen gyakran előfordul az itt már említett esetekben is, ezt igazolják a nábytkové štúdio, interiériové štúdio, fitness štúdio, solárne štúdio, kuchynské štúdio stb. kifejezések.

Next

/
Oldalképek
Tartalom