Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-02 / 100. szám, szerda
12 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 2. www.ujszo.com Európa legkerjedtebb drót nélküli hálózata Wifivel borították be London városát Egy tanárnő hónapokra belebetegedett abba, hogy az arcmását egy pornófotóra montírozták ( Online gyalázkodás: megalázó videók, öngyilkos fiatalok BBC-HÍR Tömeges internet elérést biztosító vezeték nélküli hálózatot építettek ki London belvárosában a főpolgármesteri hivatal támogatásával. A rendszeren keresztül több szolgáltatótól lehet hozzáférést vásárolni. A London City ezen túl nem csak Európa legfontosabb pénzügyi központja, de a legkiterjedtebb wifi hálózattal ellátott része is. A The Cload nevű vállalat a City of London Corporation támogatásával 127 villanyoszlopra szerelt wifi adóvevőt, 350 ezer ember számára biztosítva a hozzáférést. A City of London Corporation a polgármesteri hivatal közművekért felelős részlege, mely a City népszerűsítése mellett, a kiemelkedő minőségű infrastruktúráért és a londoniak számára elérhető különleges szolgáltatásokért felel. Reményük szerint a hálózatot Minden második brit polgár, egészen pontosan 53 százalékuk belekémlel a szeretett partnerének mobiltelefonjára érkezett szöveges üzenetekbe, hogy így győződjön meg párja hűségéről - mutatta ki egy felmérés. Különösen a 25 és 34 év közöttiek alkalmazzák előszeretettel ezt a módszert, 77 százalékuk ismerte el, hogy megnézte szerelme maroktelefonjának kijelzőjén az ott elérhető sms-eket. A nőkre ugyanakkor jellemzőbb, hogy az esetleges hűtlenség jeleit keresve előszeretettel használják majd a brókerek, bankárok és kereskedők, folytonosságot biztosítva a munkájuk végzéséhez szükséges elérésben. Sok más hasonló wifi hálózattal ellentétben a londoni nem lesz ingyen, a felhasználók számos szolgáltató, előfizetési csomagjai közül választhatnak. A BBC a bejelentett hálózatindítás kapcsán írt cikkében azonban felteszi a kérdést, vajon tényleg olyan nagy az igény a szabadtéri elérésre, különösen a Cityben ahol egymást érik a wifivel ellátott kávézók és éttermek? „Napfényben amúgy is kínszenvedés a laptop használata” - jegyzi meg a szerző. Tesztjük szerint, könnyű meglelni bármilyen eszközzel a hálózatot, amelyhez ha egyszer csatlakozott a notebook, folytonos fa- gyásmentes kapcsolatot biztosít. A kommunális wifit támogatók szerint a hálózat nagy előnye, hogy általa végre bárhol elérhetővé lesz az IP-alapú telefonálás, így a Skype is. átkutatják partnerük öltözékét (39 százalék). A férfiak inkább a nő naptárában nyomoznak (32 százalék). A BBC2 adásában futó Kémkedés című műsor vezetője, Harry Ferguson, az egykori híres brit titkos ügynök ezt azzal magyarázza, hogy „a férfiak és a nők egyaránt gyanakszanak egymásra, de más és más módszerrel buktatják le a másikat”. A „családon belüli felderítésről” szóló felmérést a „Tudomány és kémkedés” témájában rendezett kiállítás alkalmából, 1129 személy kikérdezésével készítették. Internetes szolgáltatóktól kért segítséget a brit oktatási miniszter a világhálón terjedő, tanárokat és diákokat egyaránt sújtó lejáratások elleni harchoz. FELDOLGOZÁS Egy tanárnő hónapokra belebetegedett abba, hogy az arcmását egy pornófotóra montírozták, majd a képet közszemlére tették a világhálón. Egy északkelet-angliai iskola rákbeteg pedagógusáról azt terjesztették egy internetes honlapon, hogy azért nem látni hónapok óta a munkahelyén, mert gyermekmolesztá- lásért megbüntették. Igazgatója csak kollégája halála után tudta elérni a szolgáltatónál, hogy levegye a megalázó és kegyeletsértő hírt. Ilyen áron nem vágyott ismertségre az a Glasgow melletti Cumbernauldban dolgozó tanár sem, akinek - miközben az osztálynak háttal a táblára írt - egy diák lerántotta a nadrágját, és az akcióról mobiltelefonnal készített videofelvétel felkerült a YouTube portálra, ahonnan időközben aztán törölték. A népszerű videomegosztó oldalon egyébként rendszeresen tűnnek fel másokat becsmérlő, lejárató felvételek, nem véletlen hát, hogy elsősorban tulajdonosához, a Google informatikai társasághoz fordult segítségért a múlt héten a londoni oktatási miniszter. Alan Johnson a legnagyobb brit tanári szervezet, az NASUWT belfasti konferenciáján kérte: lépjenek fel aktívabban az online megaláztatások ellen. Az üzenet persze másoknak is szólt, hiszen a tárcavezető általában a nagy internetes szolgáltatók „társadalmi felelősségéről és erkölcsi kötelességéről“ beszélt, azt hangoztatva, hogy a közreműködésükkel zajló sértegetések következtében egyre több pedagógus készül elhagyni a pályát. Egy felmérés szerint minden hatodik brit tanár esett már online megaláztatás áldozatául. Az érintettek 45 százalékát e- mailben érte támadás, 15 százalékuk fenyegető üzenetet kapott, egytizedüknek pedig valamely internetes oldalon címeztek sértő megjegyzést. A tanárok - általában diákjaiktól eredő - frocli- zására ugyanis nemcsak a YouTube kínál terepet, hanem a virtuális társadalmi hálók, főként a brit tinédzserek körében különösen népszerű Bebo és a kifejezetten a pedagógusok értékelésére létrehozott Rate My Teachers (Osztályozd a tanáraim) is. Ez utóbbira több mint 5600 brit iskola 100 ezer tanáráról már mintegy félmillió bejegyzést írtak be. A fórum alapítója, a New York-i Michael Hussey abszurdnak nevezte, hogy portálját kapcsolatba hozzák a virtuális térben zajló gyalázkodással. A diákoknak és a szülőknek joguk van különbséget tenni jó és rossz tanárok között - mondta, és kijelentette: szigorúan szabályozzák az oldal működését, tilos például a trágárság, a faji, vallási vagy szexuális hovatartozás taglalása, az esetleges fenyegetésekről pedig maga a szolgáltató értesíti a hatóságokat. A sértő szövegek, filmek ellen amúgy nehéz jogorvoslatot találni. A többnyire fiatalkorú elkövetők ugyanis - bár néhányu- kat sikerült leleplezni - gyakran az internetes álnév adta anonimitás mögé bújnak. Perelni tehát csak a nekik fórumot biztosító honlapokat lehetne, azok többségét viszont - miként a YouTube-ot, a Bebót vagy a Rate My Teacherst is - az Egyesült Államokból működtetik. Ráadásul a pedagógusok a jelek szerint nem szívesen vonják magukra a közvélemény figyelmét, hiába jelentette be ugyanis egy szakmai szervezet, hogy kész a próbaperre, . eddig egyetlen ilyen ügy sem került az igazságszolgáltatás elé. Egy, a kormány kezdeményezésére alakult munkabizottság javaslatai alapján készült új törvény ugyanakkor arra is feljogosítja a középiskolai tanárokat, hogy elzárással zabolázzák meg a kihágást elkövető tanulókat, és elkobozzák tőlük az internetes terrorizálás egyik fő eszközéül szolgáló mobiltelefonokat. A szakemberek ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy e jelenséget nem lehet megfékezni a szülők segítsége nélkül, közülük viszont csak kevesen - egy amerikai felmérés szerint például mindössze 15 százaléknyian - tudnak a veszélyről. Egy két évvel ezelőtti nagy-britanniai adatgyűjtés eredménye arról tanúskodik, hogy a 11-19 éves fiatalok csaknem ötödét zaklatták már interneten vagy mobiltelefonon, | és háromnegyedük ismerte is a tettest, ám szüleinek csak minden negyedik, tanárának pedig minden hetedik számolt be a tör- téntekről. A kamaszok hajlamosak viccként felfogni mások froc- lizását, de ők a legkegyetlenebbek és egyben a legsérülékenyebbek is: nemegyszer előfordult, hogy a gúnyolódás áldozata öngyilkos lett. Az USA-ban a közvélemény például akkor kezdett újra foglalkozni a problémával, amikor 2005 nyarán felakasztotta magát egy floridai fiú, akit két és fél éven át csúfoltak iskolatársai. A lejáratására külön internetes oldalt is nyitottak, ahova még azután is érkeztek gyalázkodó üzenetek, hogy címzettjük már meghalt. (HVG) Megnézi partnere sms-ét a britek fele Rukkoló angolok MT1-H1R A tagállamokban egységesen bűncselekménnyé nyilvánítanák a szerzői jogsértés vétségét, a felbujtást, kísérletet vagy annak pártolását is Bűncselekmény lehet a fájlcsere az EU-ban FELDOLGOZÁS Az Európai Parlament első olvasatban elfogadta azt a törvény- tervezetet, amely kriminalizálná a súlyos szerzői jogsértéseket - és ezzel a jogvédők szerint börtön járhat a fájlcseréért is. Az Európai Unió készülő, szellemi tulajdoht védő direktívájának második része (teljes nevén Intellectual Property Rights Enforcement Directive, röviden IPRED2) a tagállamokban egységesen bűncselekménnyé nyilvánítaná a szerzői jogsértés vétségét, beleértve az arra való felbujtást, kísérletet vagy annak pártolását is, amennyiben az „kereskedelmi nagyságrendben“ történik. Ennek ellenére az Electronic Frontier Foundation (EFF) nevű jogvédő szervezet a felhasználók érdekében kongatja a vészharangot: szerintük ugyanis a reguláció elfogadása és uniós szintű implementálása esetén a fájlcserélőket használó internetezők millióit bűnözőként kezelhetnék a hatóságok. Az EFF érvelése szerint egyrészt a direktíva szövegének tervezete nem írja le, hogy mi számít kereskedelmi nagyságrendű szerzői jogsértésnek, másrészt az egyes tagállamok törvényei - így a hazaiak is - már rendelkeznek az ebben érintett kérdésekről, így szükségtelen az EU-szintű szabályozás. (A világ legnépszerűbb bittorrent-portálját, a ThePiratebay.org-ot például épp a rendkívül engedékeny svéd törvények szerint képtelenek bezáratni a hatóságok.) Mint a szervezet kiáltványában megemlíti, gyakran az unió jogászai sem értenek egyet egyértelműen abban, hogy hol a határ a magáncélú másolás és a kereskedelmi célú felhasználás között, vagyis mikortól büntetendő az üyen tevékenység. A jogvédők attól is tartanak, hogy a direktíva életbe léptetése súlyos nyomásgyakorlási eszköz lehet a gazdasági életben is. Az EFF szerint ennek révén a kiadó- vállalatok a jog eszközeivel lehetetleníthetik el az unióban azon versenytársaikat, akik a szerzői jog megsértésére alkalmas eszközöket, szolgáltatásokat kínálnak. Az_EFF álláspontja szerint a direktíva jelenlegi szövegének értelmében be lehetne záratni akár egy mp3-lejátszókat áruló üzletet, vagy bármely fájlcserélő- vagy videomegosztó szájtot úgy, hogy annak tulajdonosát a tevékenységétől való eltiltás, a vállalkozás ingóságainak lefoglalása, és akár százezer eurós bírság, vagy börtön fenyegetné. A szigorú szabályozás emellett a technológiai innovációt vagy akár a művészetet is korlátozhatja szabadságában. Ugyan a brit EP-képviselők javasolták az IPRED2 szövegének pontosítását, a április 25-én tartott szavazásán az Európai Parlament változtatás nélkül fogadta el azt. Az EFF az ügy érdekében létrehozott saját weboldalán, a www.copycrime.eu webeímen gyűjt aláírásokat a direktíva tervezetének pontosítása vagy teljes elutasítása érdekében, és követi' az azzal kapcsolatos fejleményeket. A tervezetet az Európai Parlament jóváhagyása után a Miniszterek Tanácsa tárgyalja majd tovább. (o)
