Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-12 / 84. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 12. Nagyszünet 11 Az ipolysági gimi tanulói első helyezést értek el a Tudományos Diákkörök Vll. Országos Konferenciáján Lányok a hadtörténeti szekcióban Ipolyság. A város magyar ta­nítási nyelvű gimnáziumá­nak két diákja, Hammer- smidt Éva és Krasznica Ka­talin első helyezést értek el a Tudományos Diákkörök VII. Országos Konferenciá­ján (TUDOK). FORGÁCS MIKLÓS A versenyre Veszprémben került sor a napokban. A TUDOK résztve­vőit a Lovassy László Gimnázium látta vendégül, a konferencia fő célkitűzése, hogy a fiatalok megis­merkedjenek a tudományos kuta­tás nehézségeivel és örömeivel. A két 3. B osztályos lány közös mun­kával indult a megmérettetésen, melynek Párhuzamos életek a dik­tatúra árnyékában a Felvidéken volt a címe. Egy dédnagyapa és egy nagyapa sorsán keresztül festettek hű és érzékletes képet a XX. század 40-es, 50-es éveiről. A történelem vonzásában A két férfi élete kirajzolta Ipoly­ság hányatott történelmét is, érin­tették többek között a Trianoni bé­kediktátumot, a visszacsatolást eredményező bécsi döntést, a II. vi­lágháborút, a zsidóüldözés és a holokauszt helyi történéseit, a há­ború utáni lakosságcserét, majd a deportálást, és a reszlovakizációt is. Felkészítő tanáruk Tóth Tibor volt. Hammersmidt Éva és Krasz- nica Katalin a 2006 decemberében megtartott regionális fordulón való kitűnő szereplésével kiérdemelte, hogy az országos eseményen is részt vegyen. Érdekesség, hogy re­gionális szinten a történelmi szek­cióban mérettetek meg, Veszprém­ben viszont a hadtörténeti szekció­ba lettek besorolva. Hammersmidt Éva és Krasznica Katalin 120-nál is több előadás hangzott el A konferencián 147 diákelőadó, 46 kísérő és 54 zsűritag vett részt, 18 szekcióban 120-nál is több elő­adás hangzott el. Az előadásokat 50-nél is több elismert tudományos kutató és gyakorlati szakember bí­rálta el. Az ipolysági diákok vállal­kozását a hadtörténeti szekció zsű­rijének elnöke, Veress D. Csaba hadtörténész családtörténeti „ver­tikális mélyfúrásnak” nevezte. A zsűri tagjai voltak még, Pálffy Gé­za, a Magyar Tudományos Akadé­mia Történelemtudományi Intéze­tének osztályvezetője és Réti Ba­lázs a Lovassy László Gimnázium tanára. Magyarországon szeretné­nek majd továbbtanulni Hammersmidt Éva és Krasznica Katalin szekciójában további ver­senyelőadások hangzottak még el, például a II. világháború idősza­(Korcsok László felvétele) káról, egy elfelejtett akcióról a „Dragon hadműveletről”, a Mar­ket Gardenről, valamint az ’56-os forradalomról különböző megkö­zelítésekben. A két újdonsült had­történész az elismerő oklevélen és a könyvjutalmon túl egyhetes nyá­ri balatoni tudóstábori részvételt is nyert. Mindketten Magyarorszá­gon szeretnének majd továbbta­nulni, így számukra talán az a leg­fontosabb jutalom, hogy 15 egye­temi felvételi pontot is szerezhet­tek első helyezésükkel. Ez az igazán személyes hangvételű anyag méltán viseli elsőként a „szerzői kiadás" címet Ákos: Még közelebb - már platinalemez KACS1NECZ KRISZTIÁN 2006 októberében, négyévnyi várakozás után megjelent Ákos nyolcadik stúdióalbuma, a Még közelebb. A tizenkét új dalban fel­csendülő zene, szöveg és a hang- szerelések többsége is Ákos mun­káját dicséri, így ez az igazán sze­mélyes hangvételű anyag méltán viseli elsőként a „szerzői kiadás” címet. Gyönyörű szimfonikus szólók Általánosan elmondható, hogy Ákos albumainak mindegyike más­más hangulatú, esetleg stílusú is, és az énekes majdnem mindegyiken előrukkol valami újdonsággal, amellyel egy addig ismeretlen ar­cát villantja fel. Nos, meglepetések­ből ezen az albumon sincs hiány, több dal fényét emelik például a Vi- vát Bacchus együttes vokalistáinak kiváló szólamai, és a már ismert Andante Strings vonósbetétei. Ér­dekesség továbbá az is, hogy Ákos elfordul a korábbi évek dalaiban ta­pasztalt keményebb, rockos-elekt- ronikus hangzástól, és inkább a ko­rai munkáit idéző, akusztikus hangzásvüág felé nyit. A két ütősebb dal (Gépszabad­ság, Tű a vénán) kivételével mind­egyik szerzeménynek akusztikus gitár vagy éppen zongora ad han­gulatos aláfestést, s ezt tarkítják a gyönyörű szimfonikus szólók. Az én szívemhez (fülemhez) ez utób­biak állnak közelebb, s közülük is a Minden most kezdődik el, A lepke­gyűjtő vagy a címadó Még köze­Általánosan elmondható, hogy Ákos albumainak mindegyike más­más hangulatú Ganxta Zolee és Ákos a FONOGRAM 2007 díjátadón (akos.hu-felvételek) lebb, amelyek különleges szövegvi­lágukkal is kitűnnek. Az előző al­bumhoz (Új törvény) képest min­denképpen kiforrottabb dalszöve­geket hallhatunk-olvashatunk a szerzőtől, amelyek javarészt szin­tén inkább a „régi” Ákost idézik fel. Újra megjelennek és több dalban is vissza-visszatérnek az orwelli mo­tívumok (Mondj igent vagy a már említett Gépszabadság: „Éljen a gé­pi demokrácia!”), illetve az édes­anyja emlékét őrző szerzemények (Őszi tájkép). DVD-melléklettel vásárolható meg Ákos közelmúltban átrendező­dött zenekarának tagjain kívül köz­reműködik az albumon Pejtsik Pé­ter is, mint a vonós hangszerelés fe­lelőse, illetve Czomba Imre zongo­rista. A kiadvány egyébként egy DVD-melléklettel együtt vásárolha­tó meg, amelyen az Adj hitet c. dal videoklipje mellett szerepel egy exkluzív kisfilm is, ebben Ákos mu­tat be három új szerzeményt akusz- tikusgitár-kísérettel. Ákos töretlen sikeréről tanúsko­dik, hogy az album már a megjele­nését követő héten aranylemez lett, és nem váratott magára sokáig a platina sem. A FONOGRAM 2007 díjátadón elnyerte Az év rockal­buma címet. Ez a lemez Ákos-rajongóknak kötelező, az igényes könnyűzene kedvelőinek pedig kiemelten aján­lott, különlegessége, hangulatossá­ga, de főképp sokszínűsége miatt. Megismerhetjük belőle Ákos (leg)újabb arcát. PUSKA 27. A 20. század második fele - magyar irodalom Illyés Gyula (1902-1983) író, költő, műfordító. A XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. A né­pi írók mozgalmának elindítói közé tartozik a 30-as évek elején. 1944-ig a Nyugat utód­ját, a Magyar Csillagot, majd a Válasz című folyóiratot szerkesztette (1947-48). Meg­újította a magyar elbeszélő költészetet (• Három öreg, 1931; • Hősökről beszélek, 1933). Prózai művei közül kiemelkedik a • Petőfi (1936) monográfiája, a • Puszták népe (1936) szociográfiája, valamint az • Ebéd a kastélyban (1962) gyűjteményes kötete. Drámáiban a nemzeti sorsfordulókat jelení­tette meg, megalkotja a nemzeti történelmi önvizsgálat drámatípusát (• Fáklyaláng, 1953; • Dózsa György, 1956). Lírájának sokszínűsége az új élet építésének örömé­től (• Megy az eke, 1945) a szocializmus ígéreteiben való csalódásáig (• Egy mon­dat a zsarnokságról, 1950) hat, de nem merül ki csupán a politikai témában. Drá­máinak egyik vonulata változatlanul a nem­zeti történelmi sorsfordulók tanulságait ku­tatja (• Dózsa György, 1956; • Különc, 1963; • Malom a Séden, 1963); a másik a historikus keretben a múlt és a jelen fájó ta­nulságai nyomán a hatalom és erkölcs vi­szonyát vizsgálja (• Kegyenc, 1963; • Tiszták, 1971). Jelentős írói tette a népi ko­média megújítása és továbbfejlesztése: a komikumba egyre több bölcseleti mondan­dót sűrít (• Tűvétevők, 1953; • Bolhabál, 1966; • Bölcsek a fán, 1972; • Homok­zsák, 1979). A szépprózában szintén a foly­tatva megújulás útját járta mindvégig. A • Kháron ladikján (1969) című esszéregénye műfajilag is eredeti, mély és bátor szembe­nézés azzal az ellentmondással, hogy „éle­tünk öröklét igényű” a múlandóságban is. Az • Ebéd a kastélyban (1962), a • Beatri­ce apródjai (1979) és a befejezetlenül ma­radt • A Szentlélek karavánja (1987) re­génysorában vissza-visszatér, új élményré­tegeket is bevonva, önéletrajzi műveinek vi­lágához. Szépirodalmi munkássága mellett élete végéig jelentősek más műfajokban való. megszólalásai: esszéi, tanulmányai, naplójegyzetei, interjúi és műfordításai, népmese-feldolgozásai is. A • Pusztulás (1933) a szociális kényszer miatt bekövet­kező népességfogyás drámai rajza, mely közvetlenül is inspirálta a népi írók mozgal­mának kibontakozását. A • Hajszálgyöke­rek (1971) központi kérdése a nemzeti ér­zés jogossága, a nemzetért való felelősség. Örkény István (1912-1979) A ’45 utáni magyar irodalom talán legtöbb nemzetközi elismerést és ismertséget szer­zett alakja. Viszonylag hosszabb pályakez­dés után a • Tóték és a • Macskajáték kis­regény, majd dramatizált változatával került a XX. századi magyar irodalom élvonalába. Örkény legsajátosabb írói vonása a gro­teszk ábrázolásmód. A groteszk mint világ- szemlélet, ábrázolási módszer a romantika korában nyert polgárjogot, összefüggés­ben az egység szétesésével, az értékbi­zonytalansággal. Boris Eichenbaum Gogol novellisztikája kapcsán fogalmazta meg hí­res elméletét, mely szerint a groteszk ábrá­zolás lényege, hogy az író sajátos, öntörvé­nyű világot teremt, melyben nem érvénye­sek a valóság törvényei, az önmaga ellenté­tébe átcsapó értékrend válik jellemzővé. Örkény a később • Egypercesek címmel összegyűjtött rövid történetei kapcsán is megfogalmazza saját groteszk-felfogását. Értelmezésében a groteszk a hétköznapi nézőpont megváltoztatása, mely révén a vi­lág jelenségei, az emberi magatartásfor­mák új arcukat mutatják, egyszerre láttatva ily módon a dolgok színét és fonákját. A kis- vagy minimálpróza nem Örkény lele­ménye (Kafka meséi, Karinthy humoreszk­jei), az Egyperces elnevezés viszont az író leleménye, melyben a közlés minimuma áll szemben az információ maximumával, azaz a befogadás teljességével. A • Használati utasításban meg is magyarázza Örkény a műfaj létjogosultságát; ironikusan, öniro- nikusan utalva a rohanó időre, a megválto­zott olvasói szokásokra stb. Az Egyperce­sek tematikája változatos. Többnyire arche- tipikus emberi szituációt felvázolva szólnak a történetek a XX. század elidegenedett em­beréről, a történelem és társadalom tragi­kusan viharos, a hétköznapi ember számá­ra követhetetlen változásairól stb. Németh László (1901-1975) 1925 decemberében a Nyugat novellapá­lyázatán a • Horváthné meghal című pa­raszttörténetével első díjat nyert. 1926-tól cikkei, könyvismertetései jelentek meg a Nyugatban, a Protestáns Szemlében, a Tár­sadalomtudományban, később az Erdélyi Helikonba és a Napkeletbe is írt. 1926-ban megnyitotta fogorvosi rendelőjét, exter- nistaként bejárt az Új Szent János-kórház elme- és idegosztályára. Iskolai orvosi ál­lást vállalt. 1929-ben a Napkeletben jelent meg első regénye, az • Emberi színjáték. Télen tu­berkulózisban megbetegedett. 1930-ban Baumgarten-díjat kapott, de Hatvány Lajos támadása miatt visszaadta. Tanú címmel lapot indított. 1934-ben jelent az • Ember és szerep. 1938. március 30-án a Nemzeti Színház Kamaraszínháza bemutatta • Vil­lámfénynél című darabját, melyet két társa­dalmi drámájának bemutatása követett a Nemzeti Színházban: • Papucshős (1939) • Cseresznyés (1942). 1939-ben mutatta be a Nemzeti Színház első nagy történelmi drámáját, a • VII. Gergelyt. AII. világhábo­rú alatt a Kelet Népe, a Híd és a Magyar Csillag munkatársa. Tanulmányait • A mi­nőség forradalma címmel gyűjtötte kötet­be. 1943-ban iskolaorvosként nyugdíjba vonult. 1951-ben Tolsztoj Anna Kareninájának fordításáért József Attila-díj- jal tüntették ki. 1957-ben Kossuth-díjat ka­pott, összegét a vásárhelyi gimnázium könyvtárának ajándékozta. 1975. március 3-án hunyt el, agyvérzés következtében. Regényei: • Iszony (1945), • Égető Eszter, • Gyász, • Irgalom. Színművek: • II. József, • VII. Gergely, »-Az áruló, • Galilei, • Széchenyi, • Villámfénynél. Weöres Sándor (1913-1989) A magyar líratörténet egyik legnagyobb alakja. Hét évszázad magyar költészetének összegzője, betetőzője. Megítélését, értéke­lését nehezíti azonban irodalmunkban szin­te példa nélküli terjedelmessége életművé­nek, illetve világképének sokfelé való elága­zása. Próteuszi költőnek nevezik, aki min­den hangnemben és versformában egyként magas színvonalon képes alkotni. A Rongyszőnyeg, illetve a Magyar etűdök eredetileg nem a gyermekek számára ké­szültek, hanem a költészet lehetőségeit tá­gító rím- és ritmusjátékok, melyek aztán szerencsésen a legifjabb nemzedék számá­ra jelentették és jelentik az első és megha­tározó találkozást a művészettel. Megfoszt­ja a „gyermekverseket” a didaxistól, a gü­gyögéstől, a leereszkedéstől. Látásmódja a gyermeki természetességet idézi, mely kö­zel áll a szürrealizmushoz, a groteszkhez és abszurdhoz. • Rongyszőnyeg 99., • Valse triste, • Az éjszaka csodái, • Merülő Saturnus. A T.S. Eliot emlékének ajánlott vers eredeti tisztelgés a nagy angol költő előd, kortárs versfelfogása és világké­pe előtt. A műfaj, illetve a beszédhelyzet drámai monológ, Eliot kedvenc megszóla­lási módja. A vers üzenete az emberi törté­nelemmel, törekvésekkel szembeni mély­séges pesszimizmust sugallja. A teleologi- kus történelem- és kultúrafelfogással szemben Weöres - Várkonyi és Hamvas hatására is - úgy látja, hogy az őskezdet­ben meglévő aranykort a fokozatos és megállíthatatlan hanyatlás időszaka követ­te, s a mélypont a XX. század. Weöres vé­gigviszi a versben az egyes történelmi kor­szakokat, benne az erőszak és haszonelvű- ség megnyilvánulásait, egészen a nyájjá, falkává váló emberiség látomásáig. A sok­féle archetípusból megformált (ószövetségi próféták, Krisztus, Zarathustra) költő alak­jára nincs szüksége a pusztulás felé haladó emberiségnek, pontosabban az erkölcsi­eszmei vezetőjétől, irányítójától elszakadt emberiség szükségszerűen halad a pusztu­lás felé. Ottlik Géza (1912-1990) Az Iskola a határon című regénye 1959-íien jelent meg. Alkotói módszeréhez tartozott, hogy műveit évtizedeken át csiszolgatta. A Hajnali háztetők két festő és szerelmeik tör­ténete; vonzások és taszítások erőterében alakul sorsuk, melynek nincs semmi tanul­sága, vagy ha mégis volna, megfejthetet­len. Fikció minden: nincs érdemi különbség aközött, ami megtörtént és ami megtörtén­het. Az Iskola a határon katonaiskolája az ország nyugati határán van, s őrzi a vár haj­dani védőinek történelmi példáját. Növen­dékei ismételten határhelyzetbe kerülnek, állandó választási kényszerben élnek: az autonómia, szolidaritás és a behódolás, a nyájszellem értékei között kell választaniuk. Tudatosítaniuk kell, hogy az egyén magára van utalva, a külső kiszolgáltatottságot csakis a belső függetlenség ellensúlyozhat­ja valamennyire. Nincs igazság és törvény,, csak kifürkészhetetlen gondviselés van; embernek maradni az embertelenségben: olyan kegyelmi állapot, amelynek termé­szetéről semmit sem tudhatunk. A bizony­talanságot fokozza, hogy nem egy, hanem két elbeszélője van a regénynek; az esemé­nyek különböző nézőpontból előadva más és más, olykor egymást kizáró megvilágí­tást nyernek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom