Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-04 / 79. szám, szerda
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 4. www.ujszo.cor RÖVIDEN Janda Iván temetése Janda Iván karnagy, a pozsonyi Duna utcai alapiskola és gimnázium volt igazgatójának végső búcsúztatása 2007. április 11-én, 12.45-kor lesz a pozsonyi krematóriumban. Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. Holnap 18 órakor mutatják be a Vámbéry Irodalmi Kávéházban Bödők Zsigmond Magyarok égi képeskönyve és Barak László Ne dudálj, küzdj! című kötetét. A könyveket Kovács László és H. Nagy Péter mutatja be. Az estet Bereck József vezeti, (ú) A HVG lapbemutatója Pozsony. A Heti Világgazdaság lapbemutatója, valamint a lap és a Fórum Intézet munkatársainak találkozója lesz ma 17 órakor a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában. A HVG évtizedek óta a legolvasottabb magyarországi hetilap. A műhely- beszélgetés fő témája: hogyan lehetne a Szlovákia és Magyarország közötti hír- és információcserét hatékonyabbá tenni, hogyan tudna a sajtó reálisabb képet festeni egymás országairól. A HVG-t Réti Pál főszerkesztő, Horváth Zoltán, Vass Péter és Hirschler Ri- chárd képviselik. A HVG címlapjaiból összeállított plakátkiállítás április 15-ig tekinthető meg. (ú) Elhunyt Pongrácz Zoltán zeneszerző Budapest. Elhunyt Pongrácz Zoltán zeneszerző, karnagy; az Erkel Ferenc-díjas művészt 95 éves korában, kedden érte a halál. Pongrácz Zoltán 1912. február 5-én született Diószegen. Kodály Zoltán növendéke volt a budapesti Zeneakadémián, majd Bécs- ben, Berlinben és Hollandiában tanult. Az Elektro-akusztikus Zenei Nemzetközi Szövetség (International Confederation of Electroacoustic Music) egyik alapítója, a nemzetközi igazgatóság tagja volt. Odysseus és Nausikaa címmel operát írt, amelyet 1960-ban, Debrecenben mutattak be. Az utolsó stáció című operáját Szeged város felkérésére komponálta. Oratóriumok és kantáták szép számmal fűződnek nevéhez, zenekari és hangszeres művei között több műfaj szerepel. Elméleti munkássága is jelentős, több könyve jelent meg, például a Népzenészek könyve, a Mai zene, mai hangjegyírás, és Az elektronikus zene. (MTI) Szöul: Mészáros Márta a díszvendég Budapest. Mészáros Márta lesz a díszvendég Szöulban, a Női Filmek Fesztiválján; a rendezvényen a magyar rendezőt munkássága elismeréseként emlékéremmel jutalmazzák. A Kossuth-díjas, érdemes művész személyesen veszi át az elismerést holnap, a fesztivál ünnepélyes megnyitóján Dél-Korea fővárosában. (MTI) Friss vér a címe annak a festészeti kiállításnak, amelyet ma 17 órakor nyitnak meg a Pozsonyi Városi Galéria Pálffy-palotabeli kiállítótermeiben. A tárlatra tizenöt harmincöt évnél fiatalabb festőművész alkotásai közül válogattak műveket. Képünkön Pál Ildikó alkotása (Képarchívum) Zsigmond Vilmos a Fekete Dália után Woody Allennel dolgozott a Kasszandra álmán Képeket költ, melankóliával Csak az akciófilmeket és a speciális trükkökkel készült mozikat nem szereti, egyébként szívesen váltogatja a műfajokat. ízlésvilágának legfontosabb elemei, a fakó színek azonban pályakezdése óta kísérik. Szakmai körökben úgy vélik: nincs nála fényesebb elme a komor hangulat megteremtésében. SZABÓ G. LÁSZLÓ Zsigmond Vilmos, a hollywoodi stúdiók Oscar-díjas operatőre most a Fekete Dáliában komponált páratlan képeket a negyvenes évek pompájának megidézé- sével. Nem ez az első filmje Brian de Pálmával. Először 1976-ban dolgoztak együtt a Megszállottságban, majd azt követte a Hiúságok máglyája és most ez a szövevényes, dermesztő fordulatokkal teli bűnügyi thriller, amelyben ismét főszerepet kap a rendőrök és a sztárok világa, a korrupció és a perverzitás. Hollywood történetének egyik legsötétebb epizódját, egy 1947-es gyilkossági ügyet elevenít fel, a korai film noir stílusában. Megcsonkított női holttestet találnak egy elhagyott Los Angeles-i telken. A minap még vonzó, félprosti színésznő neve Black Dalia azonnal felkerül a lapok címoldalára, és egész Kaliforniát átívelő embervadászat kezdődik, hogy megtalálják a gyilkost. Két nehézfiú, két bokszoló- ból lett rendőr is részt vesz a keresésben, akik szükségmegoldásból álltak át az igazság oldalára, egyébként egyikük sem az erkölcs bajnoka. Most azonban társak, barátok, sőt riválisok is, hiszen mindketten szeretnék elkapni a gyilkost, és felkutatni a halott nő múltját. A film James Ellroy annak idején nagy port kavart de- tektívregénye alapján készült, s mivel egy valóban megtörtént, brutális gyilkosságot dolgoz fel, amely a mai napig felderítetlen maradt. Brian de Palma alkotását Amerikában is hatalmas várakozás előzte meg. De mint ahogy a valóságban, a vásznon sem derül fény az elkövetőre, a nagyobb baj azonban az, hogy a rendező erőnek erejével szeretné megoldani a megoldhatatlant, ami a fűm utolsó negyed órájában már egyszerűen nevetségessé válik. A felemás siker azonban semmit sem von le Zsigmond Vilmos operatőri munkájának értékéből. Nosztalgikus színei, ábrándosra komponált képei gyönyörű hátteret adnak Hilary Swank, Scarlett Johansson és Josh Hartnett feszültséggel teli játékának. Paradox helyzet: bár a film hazájában is csendesen megbukik, Zsigmond Vilmos tehetségére újra felhívja a figyelmet az Amerikai Filmakadémia. Oscarra jelölik (méghozzá negyedszer!), s bár nem ő kapja az elismerést, tehetsége előtt ismét fejet hajt a szakma. Egyéként pedig van már egy Ocar-díja. 1977-ben kapta a Steven Spielberg által rendezett Harmadik típusú találkozásokért. Ezt követően A szarvasvadászért jelölték, amelyet Michael Cimi- nóval forgatót és A folyóért, amely Mark Rydell alkotása. Az Ivan Passerrel fűmre vitt Sztálinért az Amerikai Operatőrök Szövetségének díját nyerte el, és Emmyt is kapott érte. Hogy a Fekete Dáliáért végül mégsem őt jutalmazta az Akadémia, azt már az Oscar-gála előtt sejtette. „Nem én fogok nyerni, de már a jelölés is hatalmas elisKét Oscar-díjas Budapesten: Zsigmond Vilmos és Jirí Menzel (Oláh Csaba felvétel mérés számomra nyilatkozta. A jelölésem is azon múlott, hogy hajlandó voltam 300 dvd-t postán elküldeni az Akadémia tagjainak. Mivel az Universal Studio egyetlen centet sem volt hajlandó költeni a Fekete Dália promo- tálására, én magam akartam másolni a dvd-ket. Decemberben azonban mégis kiadták a fűmet, így vettem 300 darabot a saját pénzemen, és azokat juttattam el gyorsan a döntésben illetékeseknek.” Hollywood történetének egyik legsötétebb epizódját, egy 1947-es gyilkossági ügyet elevenít fel, a korai film noir stílusában. Találékony ember. De megoldott már ennél jóval nagyobb dolgokat is. 1956-ban az életét terelte új mederbe. Illés György tanítványaként operatőr szakos barátjával, Kovács Lászlóval akiből szintén vüághírű filmes lett bevásárlószatyorba rejtett kamerával filmezték a forradalmi eseményeket. A történések miatt mindkettőjüknek el keűett hagyni az országot, a felvételeket azonban vitték magukkal. Átcsempészték a határon. A Magyarország lán- gokbant végül a CBS csatornáján látta a világ, amikor Zsigmond Vilmos már Amerikában volt. Kezdetben laboránsként dolgozott, majd gyerekeket fényképezett, a jobb megélhetés reményében pedig híres amerikai fotográfusoknak nagyított fekete-fehér képeket. Öt évig küzdött, hogy komolyabb lehetőséghez jusson, de mivel az operatőrnek nemcsak látnia keü, hanem beszélni is, ez alatt az idő alatt angolul is megtanult. Az oktatófilmek után televíziós dokumentumfilmek következtek, majd miután már kint, Amerikában is találkozott Kovács Lászlóval, különböző alacsony költségvetésű filmekben kezdtek el dolgozni. Ha egyikük munkát kapott, a másik volt az asszisztense. Zsigmond Vilmos negyvenegy évesen készítette első jelentős játékfilmjét, A bérmunkást, amelyet Peter Fonda rendezett 1971- ben. Nem sokkal később már Robert Altman antiwesternjében, a McCabe és Mrs. Millerben dolgozik, és hogy elélje a régi fotók színvilágát, fényt kapott (exponált) nyersanyagra forgat. A siker egy egészen új képi világgal, amely melankolikus érzést kelt a nézőben olyan rendezők társaságát hozta meg számára, mint John Boorman (Gyilkos túra), Steven Spielberg (Sugarlandi hajtóvadászat), Robert Lieber- man (Asztal öt személyre), George Miller (Az eastwicki boszorkányok), Martin Scorsese (Az utolsó valcer). A Maverickben ő maga is feltűnt: egy korabeli fényképész szerepében. Egyetlenegy alkalommal rendezett is. Liv Ull- mann és Michael York főszereplésével izraeli-magyar-amerikai koprodukcióban forgatta A tékozló apát. Ennek tizenöt éve. Azóta nincsenek ilyen vágyai. A szexis Scarlett Johansson (Képarchívu „Magyarul írok, magyarul vasok, magyarul gondolkodc mondta nemrég a Magyar Fű szemlén. Még az operatőri mi kában is magyar maradtam. Ar kor a Bánk bán című Erkel-opc filmváltozatát fényképezte Munkácsy Mihály és Székely B tálán festményeiből merítem ihletet. Santa Monica-beli ottl nomban herendi étkészletben lal a feleségem. Bárki jön hí zánk, mindenki megcsodál ilyen gyönyörű porcelánt ritk látnak a vendégeink.” Hogy mi jön a Fekete Dá után? Woody Allen filmje, a Ka Szandra álma. Egy klasszikus t gikomédia. A bűn és bűnhőt története megcsavarintva. Sven Nykvist, Vittorio Stora Miroslav Ondííček... sorolh nánk korunk legjobb operatőri Zsigmond Vilmos „királyi ] holyban” ül köztük. Igazi vil; klasszis. Scarlett Johansson és Josh Hartnett
