Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-28 / 98. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 27. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ A Pentagon félrevezetett A Pentagon valószínűleg becsapta egy Afganisztánban „baráti tűzben” meghalt amerikai katona családtagjait és a közvéleményt - derült ki egy kongresszusi vizsgálat során. Pat Tillman az amerikaifut- ball sztáija volt, 3,6 millió dolláros szerződéstől lépett vissza a 2001. szeptember 11- i terrortámadások után, hogy hazafias érzületből belépjen a hadseregbe. Tillman Afganisztánban esett el. A Pentagon először annyit közölt, hogy egy ellentámadást vezetett, amikor lelőtték. Ezüst csillag érdemmel tüntették ki, azt sugallva, hősként halt meg, az ellenséges erők lőtték le. Később a hadsereg beismerte, elhallgatták, hogy saját katonatársai lőtték le. Henry Waxman demokrata képviselő közölte: ki fogják derítem, hogy a félrevezetés hozzá nem értés következménye volt, vagy tudatos stratégia húzódott mögötte, (m)- Kórházakat márpedig nem fogunk bezárni! Inkább a betegségeket töröljük el! (Peter Gossányi karikatúrája) Még nincs történelmi mélypontján az MSZP, avagy a magyar kabinetek támogatottsága az utóbbi 12 évben Horntól Gyurcsányig Ciklusról ciklusra hasonló a kormányok megítélése - derül ki a Szonda Ipsos adatainak összesítéséből. Ha egymás mellé tesszük a Horn-, az Orbán-, a Med- gyessy- és a két Gyurcsány- kormány támogatottságát, azok nagyon hasonló tendenciát mutatnak. Az azonban kétségtelen, hogy a mostani kabinet az átlagnál rosszabbul áll. ELEAAZÉS Mint minden választást követően, 1994-ben is megugrott az akkori győztes, az MSZP támogatottsága, azonban az első igazi kormányzati lépések nyomán előbb csak visszarendeződés, majd az egyre egyértelműbb és súlyosabb gazdasági krízis, ületve a megtett lépések miatt komoly eróziónak indult 1995 elejétől az MSZP támogatottsága. Bokros Lajos pénzügyminiszter sokkterápiája március 12-én indult, s július 1-jén fordult elő először a választások óta, hogy nem az MSZP vezetett. Bár 1995 őszén sztrájkok, tüntetések sorozata zajlott, tovább már nem csökkent a szocialista párt támogatottsága. Torgyán József kisgazda pártelnök 1996. március 15-i „féregirtó” beszédének komoly kihatásai voltak: időszakosan megugrott (20 százalék fölé) az MSZP népszerűsége, és a Fidesz is profitálhatott a kisgazdák rovására. Azonban a koalíciós feszültségek fokozódtak, jött a Globex- ügy, majd 1996 szeptemberében a Tocsik-botrány, és a támogatottság további csökkenéséhez vezettek a robbantásos „merényletek”. 1996 márciusában kettészakadt az MDF, az FKGP látványosan radikális hangot ütött meg, így lehetősége nyílt a Fidesznek a lassú előretörésre, s a Tocsik-ügyet, illetve Bős-Nagymaros kérdését kihasználva stabilan át is lépte a 10 százalékos támogatottságot. 1996 vége és ’97 eleje így komoly átrendeződést hozott: a Fidesz lett a legtámogatottabb párt, miközben az MSZP 12 százalékon érte el történelmi mélypontját. Ennek oka nyüvánvalóan a kormányzati intézkedések (új nyugdíjrendszer) mellett a folytatódó Tocsik-ügy, a további robbantások, a sztrájkok, tiltakozások, illetve a Postabank-pánik és a koalíciós feszültség volt. 1997 nyarától a szocialista párt mindent megtett pozíciójának javítására, további megszorításokra már nem került sor, sőt a gazdaság teljesítménye és a költségvetés helyzete sokat javult, újra volt mozgástere a kormánynak. 1998- ra a Fidesz már komoly tényezőnek számított, sikeresen képviselt szimbolikus ügyeket, és egységes jövőképet tudott mutatni széles rétegek számára. Az MSZP pedig elsősorban a gazdasági átalakítás sikereiben bízva tétlenül várta a választásokat. Ártott az erőpolitika A győzteshez húzás a Fidesz esetében is működött, de a ’96-ig még csak 10 százalékos párt támogatottsága 39 százalékra emelkedéséhez hozzájárult az új jobboldali politika, a fiatalos lendület és a tiszta lap, miközben a többi jobboldali párt támogatottsága csökkent. A Fidesz látványos egyeduralmi, erőből történő politizálása miatt gyorsan apadni kezdett tetemes előnye. A Fidesz népszerűség- vesztéséből csak az MSZP tudott profitálni, a közel 20 százalékos lemaradását pedig 1999 közepére le is dolgozta, miközben minden más párt stagnált, vagy pedig veszített támogatottságából. 2000-ben a Fidesz egyre erőteljesebben a nemzeti érzelmeket hozta előtérbe, de az FKGP-n belüli botrányok, a kétéves költség- vetés, a sztrájkok és a további konfrontációk miatt elérte a történelmi mélypontot 17 százalékkal. A 2001-ben megkezdett intézkedésekkel (Széchenyi-terv, lakáshitelek, minimálbér megemelése) nyárra újra egálban lett az MSZP-vel, s ez kisebb-na- gyobb ingadozásokkal megmaradt a választásokig, ahol végül a szocialisták győztek. ígéretek kontra ésszerűség A 2002-ben kezdődő ciklus elejét mindkét nagy párt, az MSZP és a Fidesz is egy magasabb támogatottsági szintről kezdte el; melynek oka a választási kampány kifejezetten erőteljes mozgósítása lehetett. A választási ígéretek folyamatos és szisztematikus megvalósításával, az első 100 napos program beindításával szárnyaltak a szocialisták, miközben csökkent a Fidesz népszerűsége, nyilvánvalóan a konfrontációs politika miatt: a radikális kommunikáció, az újraszámlálás követelése, a polgári körök életre hívása. Azonban még a D-209-es ügyet sem tudták igazán felemelni az osztogató, minden ígéretét az ésszerűség ellenére is betartó kormánnyal szemben. A 100 napos program hatása kitartott az önkormányzati választásokig, melyen az MSZP elsöprő győzelmet aratott, és elérte támogatottságának csúcspontját 40 százalékon. Azonban a 1997 eleje komoly átrendeződést hozott: a Fidesz átvette a vezetést, az MSZP elérte történelmi mélypontját. 2002-es évet rekordméretű hiánnyal zárta a költségvetés, s a kedvezőtlen gazdasági tendencia, a forint elleni spekulációk megindulása miatt a jegybank őszre 12,5 százalékra emelte az alapkamatot, hogy a gazdasági stabilitást fenntartsa. A megszorító intézkedéseknek (lakáshitelek szigorítása, gázáremelés) egyenes következménye volt a népszerűségvesztés, melyhez a Kulcsár-ügy, a miniszterelnök kubai nyaralása és a söjtöri „lakoma” is hozzájárult; 2003 augusztusára már újra egyenlő volt a két nagy párt támogatottsága. Innen folytatódott az MSZP támogatottságának csökkenése, s a Fidesz előretörése. A 2004-es EP- választás veresége, majd a kialakuló belső koalíciós konfliktusok végül teljesen ellehetetlenítették a kormányfőt, aki augusztusban le is mondott a miniszterelnökségéről. Ekkorra már egy meglehetősen megtépázott, bizonytalan, és kihívásokkal teli MSZP állt szemben a támogatottságban immár magasan vezető Fidesszel. Jól jöttek ki a fiaskóból Gazdasági problémákkal és le- dolgozhatatlannak tűnő MSZP- hátránnyal vette át a kormányt Gyurcsány Ferenc, akinek a személye elleni támadásokkal és a - számára végül sikerrel záródó - kettős népszavazással is meg kellett birkóznia. 2005-ben azonban jöttek az agrárdemonstrációk, az Orbán-, és Gyurcsány-bizottság, majd a köztársasági elnökválasztási kudarc, amely meghozta a 20 százalékos kormányzási mélypontot. Érdekes módon ebből a Fidesz nem tudott profitálni, sőt, valószínűleg a stílus miatt a bizonytalanok száma drasztikus mértékben megnőtt. A várakozásokkal szemben hosszabb távon az MSZP jött ki jól a fiaskóból, a rövid zavarodottságot követően a párt összezárt, s fokozatosan szerezte vissza az év folyamán a szavazóit. A100 lépés program kommunikációs offenzívájával Gyurcsány fel tudta mutatni kormányzóképességét, jött az áfa-csökkentés, az ötéves adócsökkentési program, a júliusi Gyurcsány-Orbán vita a gazdaságról. Az MSZP szeptemberben indított imázskampá- nya új lendületet adott, a szocialisták kezdték utolérni a Fideszt. Aztán jött a kampány: a kormány eltitkolta a valós gazdasági helyzetet, a Fidesz pedig hatalmas ígéreteivel (adócsökkentés) magát hiteltelenítette, amikor rossz gazdasági helyzetről beszélt. A szavazást a bizonytalanok döntötték el a szocialisták javára. A reformok amúgy sem jól sikerült bejelentésével, majd a szeptemberi balatonőszödi beszéddel az MSZP népszerűsége óriásit zuhant, de ez év elejére megállt. Most 23 százalékon áll a párt, szemben a Fidesz 32 százalékával, amely szintén ingadozik. (hirszerzo.hu) KOMMENTÁR Jahnátek pálfordulása MOLNÁR IVÁN A megújuló energiaforrások kihasználásához szükséges berendezésekre nyújtott állami támogatás felesleges pénzkidobásnak számítana, a napkollektorok és a biokazánok ugyanis nem olyan drágák, hogy ahhoz az államnak is hozzá kelljen járulnia - áhította még tavaly augusztusban a gazdasági miniszter. Ľubomír Jahnátek az elmúlt fél évben azonban 180 fokos fordulatot vett. Nem lehet tudni, hogy az enyhe tél, a globális felmelegedés vagy egy ökoterrorista csoport fenyegetése változtatta-e meg a miniszter véleményét, annyi biztos, hogy mára a környezetvédőknél is harcosabb támogatója lett a megújuló energiaforrások állami támogatásának. Az államkasszából jövőre 100 millió koronát fordított volna erre a célra, a pénzügy- miniszter, Ján Počiatek azonban nagyon gyorsan felvilágosította, hogy ne is álmodjon erről. Jahnáteket viszont nem olyan fából faragták, hogy ha valamit elhatároz, azt ne vigye végbe. A kormányülésen sikerült elérnie, hogy ha másképp nem megy, a „saját zsebéből”, vagyis a minisztérium kasszájából állhassa a számlát. Jövőre a minisztérium így egy négyzetméternyi napkollektor kiépítésére 3 ezer koronás támogatást nyújt. Jelenleg általában 6 négyzetméteres kollektorokat szerelnek a házakra, ami nagyjából 120 ezer koronába kerül. Az állam ehhez nyújtana 18 ezer koronás támogatást. A pelletre és fabrikettekre működő biokazán árának 25 %- át is állnák. Mivel a biokazánok manapság nagyjából 150 ezer koronába kerülnek, az állami támogatás elérheti a 38 ezer koronát. A fa- feldolgozó iparban keletkező hulladékból előállított pehettel történő fűtés azért kömyezetbarátabb a fafűtésnél, mert újrahasznosított alapanyagot használ. Az ára kicsit magasabb, mint a tűzifáé, de jobb az égés hatásfoka. A szokásos fűtési rendszerek költségének csupán 25-30%-ába kerül, így a kezdeti beruházás 1-2 fűtési idényen belül megtérülhet. Hosszabb távon hasonlóan jó megtakarítást érhetünk el a napkollektorok felszerelésével is. Minden józan gondolkodású ember így csak támogathatja mindkét módszer lehető legszélesebb körben való elterjesztését. Akkor mégis mi a probléma Jahnátek pálfordulásával? Csak annyi, hogy akinek van pénze, és felismerte, hogy a megújuló energiaforrásokkal még több pénzt takaríthat meg, az az egyébként elenyésző állami támogatás nélkül is képes a váltásra. A nagy többség pedig, akiknek gyakran a családi házuk legszükségesebb felújítására sincs pénzük, az állami támogatással sem lesz képes megvenni a napkollektort vagy a biokazánt. Végeredményben így az egész ország támogat majd pár ezer, egyébként sem szegény családot abban, hogy még több pénzt takaríthassanak meg. A gazdasági tárca pedig a 100 milliós kiesés miatt kevesebb pénzt fordít majd az olyan projektekre, amelyek ezt valóban megérdemelnék. JEGYZET Miért mindent egyszerre? JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A napokban több iskolában is jártam, s a pedagógusok ki se fogynak a panaszból. Mondja, miért van az, hogy szinte minden országos versenyt egyszerre rendeznek - kérdik szemrehányóan, hiszen van olyan gyerek is, aki a hétvégén három versenyre is hivatalos. Simonyi Zsigmond helyesírási verseny Érsekújvárott, Szép magyar beszéd Kassán, s nem utolsósorban a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny Rimaszombatban. Van olyan diákom, aki mindhárom versenyen döntőbejutott, de ha megszakadunk, akkor sem tudjuk mind a hármat abszolválni - dől tovább a panasz belőle, ami persze dicsekedésnek is felfogható, s jogosan. Néhány hete magam is találkoztam a Tompa szavalóverseny buzitai megyei fordulóján olyan diákkal, aki kora reggel még a Poznaj slovenskú reč kassai járási versenyén vett részt, s a szülők onnan hozták át, hogy aztán simán továbbjusson a rimaszombati döntőbe. De az az idegesség, amit a szülők és a diák is átélt, no azt, senkinek sem kívánom. Hosszú hónapokig alig van rendezvény, aztán pedig egy hétvégére akár három-négy is esik. Gyakran előfordul, hogy ezekre a versenyekre, legyen az matematika- vagy szavalóverseny, többnyire ugyanazok a diákok jutnak be. Pár évvel ezelőtt a kulturális minisztérium kisebbségi főosztályának akkori főigazgatója javasolta egy eseménynaptár elkészítését, hogy ezeket az egybeeséseket ki lehessen küszöbölni. Vannak olyan versenyek, amelyeket hosszú évek óta ugyanabban az időben rendeznek, s lehet hozzájuk alkalmazkodni. Sajnos, a többiek fütyülnek rá. Köztük olyan rendezvények is vannak szép számmal, amelyeknek a társszervezője ugyanaz a szövetség, tehát csak rá kellene nézniük a saját naptárukra. Mert ha továbbra is így garázdálkodnak a tehetségeinkkel, akkor előbb-utóbb kis közösségünk issza meg a levét. TALLÓZÓ HOSPODÁRSKE NOVINY A szlovákiai magyarok elvárják, hogy a szlovák állam bocsánatot kérjen tőlük a II. vüághá- ború utáni meghurcolásukért - mondta Csáky Pál MKP-elnök a tekintélyes cseh napilapnak. „És elég lenne azt mondani - elnézést kérünk. Tőlünk mindenki jogosan elválja, hogy lojálisak legyünk az állam iránt. A másik oldalon miért ne jöhetne egy gesztus, amely politikailag és erkölcsüeg is helyes?” - vélekedett Csáky.
