Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-02 / 77. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 2.

Nagyszünet 7

Mint minden nagyvárosban, Prágában is tanulnak hazai magyarok, akik rendszeresen találkoznak

50 éves az Ady Endre Diákkör

Az Ady Endre Diákkör vezetői és tagjai (A szerző felvétele)

Van egy kisebb csoport, amelynek tagjai életében az a közös pont: megfordultak Prágában, és ismereteiket e nyugat-európai szintű városban kamatoztatták, hogy aztán az nemzetük javára váljék. Többek között ők írták azt a történelmet, melynek ugyan részesei nem voltunk, de örökösei vagyunk.

SKRONKA GÁBOR

Sokszor hallottunk híres szónokokat arról beszélni, mennyire szükségeltetik az összefogás a haladás, illetve a fennmaradás érdekében a mai beolvadó társadalomban. Együtt többre vihetjük. Ezt észre is vette egy csapat diák 1957- ben, Prágában, mikor magyarnak lenni egyenlő volt a legszemtelenebb bűnnel. Úgy döntöttek, összefognak, s ennek az összefogásnak nevet is ajándékoznak, így született meg az Ady Endre Diákkör (továbbiakban AED). A szervezet különböző kulturális-, sport-, táncrendezvények és szórakozási lehetőségek szervezését tudhatja magáénak mind a múltban, mind a jelenben. Jó időben különböző túrákon, télen többszöri szánkózáson vehetünk részt egy csapat vidám ember társaságában, évente megszervezik az őszi és a tavaszi focibajnokságot, az ún. Rimet-korsóért, amely nagyon nagy élményt jelenthet a futball sportágában annyira nem jártas fiataloknak is, aztán a „Polgár

lányok és Klampár Tibor” asztalitenisz-bajnokságot. Említést érdemel még az ún. sörszlalom, ami talán nem is sport, mint inkább tűrőpróba.

Szinte heti rendszerességgel ösz- szeül a magyarok színe-java a Na Hrádku sörözőben, hogy megvitassák az elmúlt találkozás óta szerzett élettapasztalataikat. Desszertként évente megrendezésre kerül a „márciusi buli”, mellyel a márciusi ifjak tetteire szeretnénk a magunk

módján emlékezni. Ezen a rendezvényen más diákkörök tagjai is részt vesznek, úgy Csehországból, mint Szlovákiából.

Diákkörünk alapításának évét figyelembe véve, rövid számolgatás után rájöhet az olvasó, idén jubüál ez a híres-neves társaság minden volt és jelen tagjával, mivel 50 éve annak a napnak, hogy nevet adtak a már addig is létező „kézfogásnak”. Április derekán az évfordulót méltóképpen meg szeretnénk ünnepelni. A rendezvény csütörtöktől (április 26.) kezdődik, mikor is egy-két helyi nemzeti ital mellett cserélhetnek tapasztalatokat a volt, illetve jelenlegi tagok. Ugyancsak a program része egy fotókiállítás, amellyel az elmúlt 50 év képekben való megjelenítését célozta meg az ifjú AED-gárda. Ki azért, hogy nosztalgiázzon, ki azért, hogy információkat gyűjtsön, vagy csak egyszerűen az együttlét öröme végett, részt vehet egy közös városnézésen. E hétvége kicsúcsosodása egy vacsorával egybekötött ünnepi összejövetel lesz, melynek keretén belül fellép a Nyitnikék néptáncegyüttes is.

Bármennyire is nagy az akarat a diákok részéről, segítség nélkül csak egyhelyben topogni, legfeljebb araszolni tudnánk, ezért mondunk köszönetét azoknak a támogatóknak, régi AED-tagok- nak és mindenkinek, aki ez idáig segített bennünket mind eszmei, mind anyagi támogatásokkal, hogy képesek lehessünk üyen nagy lépéseket megtenni, mindazonáltal szívesen fogadunk bárminemű segítő kezet, amely akár egy kicsit is előrébb juttat minket céljaink elérésében.

Akiket megfogott e rövid beszámoló, és szeretnének többet megtudni rólunk, s közelgő ünnepünkről, azok további információt találhatnak a www.aed.cz internetes oldalon, illetve üzenhetnek nekünk elektronikus levél formájában az aed50@seznam.cz címre. Ha csatlakozni szeretnének az ünneplőkhöz, leveleiket örömmel váijuka megadott címre.

PÁLYÁZÓ

Tanulmányi ösztöndíj

AJÁNLÓ

A Rákóczi Szövetség által alapított Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány pályázatot ír ki a Jedlik Ányos Szakalapból igénybe vehető tanulmányi ösztöndíjakra, azzal a céllal, hogy a határon túli magyar fiatalok számára az anyanyelven való tanulást segítse az alábbi feltételek és pályázati rend szerint.

A pályázat leadási határideje: 2007. április 30. A pályázati adatlap átvehető személyesen az irodában, letölthető az alapítvány honlapjáról, www.rakocziszovetseg.hu/alapitvany

Az ösztöndíj időtartama: ♦ Az ösztöndíj a 2006/2007-es tanév második szemeszterére szól és az ösztöndíjazottnak egy összegben kerül kifizetésre 2007. május 31-ig, a vele kötött szerződés aláírását követően.

Pályázók köre: ♦ Magyarországi egyetemen, főiskolán tanuló, tandíjat fizető szlovákiai és kárpátaljai magyar nemzetiségű fiatalok, akik a 2006/2007-es tanévben államüag elismert oklevelet adó felső- oktatási intézményben első alapképzésben tanulnak és állami ösztöndíjban nem részesülnek. ♦ Az alapító fenntartja magának azt a jogot, hogy a pályázók körét bővítse és módosítsa.

Támogatás formája: tanulmányi ösztöndíj.

Feltételek: ♦ A kérelmező aktívan bekapcsolódik a Rákóczi Szövetség munkájába és rendelkezik Magyar Igazolvánnyal, melynek fénymásolatának csatolása (bemutatása) szükséges. ♦ Kitöltött pályázati adadap, szakmai önéletrajz, aktív hallgatói jogviszony igazolása, egy tanulmány megírása (téma: „Magyar történelmi és irodalmi emlékhelyek a szlovákiai, valamint a kárpátaljai magyar szórványterületeken”, teljedelem: minimum négy A/4-es oldal, elektronikus formában is). Előnyben részesülnek a négyes, vagy annál jobb tanulmányi átlaggal rendelkező diákok (szükséges a leckekönyv utolsó lezárt félévének, illetve az első évesek esetében az érettségi bizonyítvány másolata).

Rendelkezésre álló keretösszeg: 800 000 forint. Megítélhető összeg személyenként legfeljebb 50 000 forint.

A pályázás módja: ♦ A pályázatot az Alapítvány titkárságára kell eljuttatni, személyesen leadva vagy ajánlott küldeményként postai úton. Kizárólagosan az eredeti példányban kitöltött és aláírt, adatlapon benyújtott pályázatokat tudjuk elfogadni. A pályázathoz egy saját névre megcímzett, felbélyegzett válaszborítékot kérünk mellékelni. ♦ A kuratórium a pályázati határidő letelte után május 14-ig dönt a pályázatokról. Az ösztöndíjak odaítéléséről a pályázók írásban értesítést kapnak. A hiányosan, nem az adadapon, formailag nem az előírt módon benyújtott pályázatokat a bíráló (munka) bizottság érvénytelenné nyüvámthatja. ♦ Akik az előző félévben részesültek támogatásban, azoknak a kért mellékleteket, a pályázati adadap, a pályamunka és a hallgatói jogviszony igazolás kivételével nem szükséges újra beadniuk. ♦ Az ösztöndíj kifizetés feltétele a korábbi támogatás pénzügyi elszámolása, (ú)

SZAMÁRFÜL

Dean R. Koontz: A halottlátó

BÍRÓ SZABOLCS

Ha megpróbálnánk összeállítani egy, a legbizarrabb fantáziájú írókat felvonultató listát, semmiképp sem hagyhatnánk ki Dean Ray Koontz nevét. Az amerikai író műveit elég nehéz behatárolni, igazság szerint minden könyve kissé más és más stílusú.

2003-ban írt, A halottlátó című regénye a pszichokrimi műfajába sorolható.

A főszereplő, Odd Thomas egy álmos kisvárosban, Pico Mun- dóban él, és különleges hatodik érzékkel rendelkezik: látja azokat a holt lelkeket, akik haláluk után valamiért itt rekedtek az élők világában. Ha tud, rendre segít nekik, hogy továbbállhassanak egy magasabb dimenzióba, aztán megy, és beáll dolgozni a gyorskifőzdébe, szakácsként. Odd nem híres ember, mivel képességéről csak az a két-három beavatott személy tud, akiket ő a legjobban szeret. Csakhogy a húszéves fiú nem csupán a szellemeket látja. Ott vannak a bodachok is, a gonoszság szolgái, akik általában akkor jelennek meg, ha valami rossz van készülőben. Ezek a sötét lelkek a gonoszságból táplálkoznak, és napokkal egy-egy szerencséden esemény előtt ráakaszkodnak vagy a gyilkosra, vagy az áldozatra, majd napokon át, fáradhatadanul követik, szaglásszák, körültáncolják az illetőt.

Egy ádagosnak tűnő napon a gyorskifőzdében megjelenik egy ismeretlen férfi, akit szokadanul sok bodach vesz körül. Odd Thomas gyanakodni kezd, és megpróbálja mindenhová követni az idegent. Az egyébként csendes, békés kisvárosban egyre több gonosz szellem jelenik meg, és a fiú tudja, hogy valami hatalmas gaztett van készülőben. Az igazi izgalmak akkor kezdődnek, amikor elhatározza, hogy utánajár a dolognak, és minden részletébe beleártja magát... Érdekes, hogy bár a történet tele van démoni lelkekkel, itt mégsem ők hajtják végre a gonoszságokat. A világot felettébb kritikus szemmel figyelő Koontz inkább egy hús-vér ember nyakába akasztja a főgonosz szerepét.

Bár Koontz munkássága cseppet sem tekinthető komolynak, és könyveire leginkább hétvégi olvasmányokként tekinthetünk, legtöbbször mégis képes valami különlegeset becsempészni a történeteibe. A halotdátóért is csu- pa-csupa jópont jár neki, és ezt főleg az aprólékos jellemábrázolásért, a jó humoráért és a különféle apró nüánszaiért érdemli ki. Ott van például Elvis Presley, a rock and roll királya, aki többször is feltűnik a történetben, mint ittragadt lélek. Templomba és partikra jár észrevédenül, néha meg beül egy-egy autóba, ahol éppen az ő egyik slágere szól a rádióból, és a műszerfalon eldobolja a ritmust. És miközben Elvis fel-fel- tűnik a történetben, a szerző arra is nagy gondot fordít, hogy néhány érdekes részletet tárjon fel a Király valódi életéből.

Koontz a szerelmi szálat is meg- ragadóan tudja ábrázolni, ugyanúgy, ahogy teljes szíwel-lélekkel képes átadni az igaz barátság érzését, fontosságát. A bodachokért pedig külön pirospontot javaslok neki. Nagyon kreatív ötlet! A szórakoztató irodalom kedvelőinek egyszerűen kötelező olvasmány, úgy általában meg egy jó könyv, amit bárki élvezhet.

(Animus Kiadó, 2005, 429 old., fordította: Danyi Andrea)

3<Sr

PUSKA

21. A Nyugat lírikusai Babits Mihály (1883-1941)

A századelőn két nagy hatású költői indulás formálta a magyar líra fejlődéstörténetét: Ady, aki másként látta a magyar valóságot és máshogyan ábrázolta azt, és Babits, aki másról szólt, mint a megszokott és másként is ábrázolt.

Az induló Babits célkitűzése kettős: a.) Filozofikussá, bölcseleti érvényűvé tenni költészetét. b.) Poétikai szempontból Babits túl akar lépni a romantikus énlírán, melynek lehetőségét a XIX. század második fele, illetve a századforduló magyar költészete véglegesen kimerített.

1909-ben jelenik meg a ‘Levelek Iris koszorújából’ című kötete. A kötet három pillérre épül: a programadó nyitóvers az In Hora- tium; az időben legkorábban keletkezett A lírikus epilógja zárja a kötetet, majd a kurzívval kiemelt Húnyt szemmel - mely a kötet háromnegyed részénél helyezkedik el - a szecesszió életérzésének egyik legszebb magyar megnyilatkozása. • In Horatlum (1904): a vers kultúr-, illetve bölcselettörténeti alapját a hérakleltoszi és a horatiusi világfelfogás, életelv adja. • Messze... mesz- sze... (1907): életérzését tekintve közel áll a szecesszió elvágyódás-kultuszához. A kötet egészét tekintve a világ sokszínűségét, gazdagságát hirdeti. • A lírikus epilógja (1904): egy újabb filozófiahismeretelméleti probléma megragadása: mi van akkor, ha egybeesik a megismerő alany és a megismerés tárgya, azaz az alany és a tárgy. A vers filozofikus jellegét erősítik a közismert toposzok. Schopenhauertől veszi át a bűvös kör, a vak dió metaforáját, Nietzsche Zara- thustrájából való a vágy nyila és az ómega és alfa. Az önmagába zártság problémájához adekvát a versforma, a szonett.

A Herceg, hátha megjön a tél is! (1911) kötet újdonsága Bergson filozófiájának, az életlendület elvének erőteljes jelentkezése, illetve a görögségélmény erősödése. • Esti kérdés (1909), • Arany Jánoshoz (1909), A Danaidák (1909): a mitológiai történet az örök emberi szenvedés példája, s a büntetés értelmetlenségét és monotóniáját a ver- selési bravúrt adja vissza. • Új leoninusok (1908), Cigánydal (1911).

Háborúellenes költészete: a Játszottam a kezével c. verséért felséggyalázás címen perbe fogták. Valójában azonban a költemény nem a háború ellen íródott, hanem egy ősi toposzt felhasználó szerelmes vers. Babits a betegsége idején jegyezte föl Beszélgetőfüzeteibe, hogy „politikáról nem beszéltem, de mikor szükségét éreztem megszólaltam”. Kb. 1916-tól erősödik fel és válik egyértelművé költészetében a háborúellenesség. Húsvét előtt (1916), Fortissimo (1917), Háborús anthológlák (1917), Zsoltár gyermekhangra (1917), Zsoltár férfihangra (1918).

A '20-as évek: jellegzetesen katasztrófa utáni költészet. Cigány a siralomházban (1926). '30-as évek: a prófétaszerep megjelenése és megerősödése: Mint különös hírmondó... (1930). A szenvedés és halál versei: Balázsolás (1937), Ősz és tavasz között (1936), Mint forró csontok a máglyán (1932), Az elbocsátott vad (1934).

Jónás könyve (1937-8.): először a Nyugat 1938. szeptemberi számában jelenik meg. Történelmi háttér: az Anschluss, Ausztria megszállása. Babits Magyarország hasonló sorsától félt, és általában egész Európa pusztulásától. A témát közvetlenül az Ószövetség hasonló könyvéből merítette. Néhány epikus mozzanat földuzzasztásától eltekintve a legfőbb változás, hogy míg a Bibliában Ninive népe a királlyal együtt megtér, addig Babltsnál ez elmarad. Stílusa: összetett, többrétegű. Jónás imája (1939): a Jónás könyve személyessé tétele, értelmezése, a prófétaszerep személyessé tétele. Kosztolányi Dezső (1885-1936)

1885. március 29-én (virágvasámap) született Szabadkán. 1903-ban Budapestre utazik; a bölcsészkar magyar-német szakát végzi; megismerkedik Négyesy professzor stílusgyakorlataival. Barátságot köt Babitsosai, Juhász Gyulával. 1936. november 3- án hal meg. Decemberben Nyugat emlékszám. Babits rehabilitálja.

A lírikus Kosztolányi: • Négy fal között (1907.) c. kötet: jellegzetesen századfordulós, szecessziós kötet, Reviczkyre és Kom- játhyra visszautaló elemekkel. Filozófiai hátterében - némiképp iskolásán - Schopenhauer és Nietzsche tanai állnak. • Üllői-úti fák (1906): a századfordulón népszerű sanzon reprezentatív darabja, könnyes-bús búcsúzás az ifjúságtól. • A szegény kisgyermek panaszai (1910): a Nyugat első nemzedékének, de talán az egész XX. századi lírának legsikeresebb és legnépszerűbb kötete. Az első kiadásban 32 vers jelent meg. 1923- ig 63 versre bővült (Mint aki a sínek közé esett, Már néha gondolok a szerelemre, Mostan színes tintákról álmodom, Szegény anyám csak egy dalt zongorázik). • Kenyér és bor (1920) c. kötet: Boldog, szomorú dal (1917) - nyitóvers. • A bús férfi panaszai (1924) c. kötet: Csak hús vagyok, Nem tudtam én dalolni nektek..., Beírtak engem mindenféle Könyvbe (1921). • Meztelenül (1928.) c. kötet: poétikai szempontból újul meg költészete. A szabad vershez nyúl. Csomagold be mind, Az apa, Zászló. • Számadás (1935) c. kötet: a magyar líra

egyik csúcsteljesítménye. Poétikai szempontból is szintetizáló jellegű. Esti Kornél éneke (1933): utalás az Esti Kornél novellák hősére. Kosztolányi szkeptikus (=kétkedő), még inkább agnosztikus a világot egy- irányúsító gondolatrendszerekkel szemben, mert azok szükségszerűen leegyszerűsítik a sokszínű világot. Hajnali részegség (1933). Halotti beszéd (1933): a vers tételmondata: „Ilyen az ember. Egyedüli példány."

Az epikus Kosztolányi: • Esti Kornél: kedvenc hőse, alteregója, doppelgángere; mint történetszervező alak az 1933-as ‘Esti Kornél’ című kötetben jelenik meg, mely 18 fejezetet tartalmaz. Az 1936-os 'Tengerszem' című kötetben már fejezetekre tagolás nélkül, egyéb novellák között szerepelnek az Esti Koméi történetek.* Édes Anna: keletkezés: 1926. június 1-jétől a Nyugat közli folytatásokban. A regény egyértelmű kritikai és közönségsikere oldotta azt a feszült és ellenséges légkört, mely Kosztolányit a '20-as évek elejétől körülvette.

Tóth Árpád (1886-1928)

1886-ban született Aradon. 3 éves korában átköltöznek Debrecenbe. Apja kőfaragó szobrász sikertelen munkássággal. Pesten jár magyar-német szakra, a Négyesy-féle szemináriumra. 1909-ben visszamegy Debrecenbe, ahol újságíró lesz, s ezt Pesten is folytatja. Egész életét a viszonylagos szegénység és a betegség (tüdöbaj) határozza meg. 1928-ban hal meg.

Kötetei: Hajnali szerenád (1913), Lomha gályán (1917), Az öröm illan (1922), Lélektől lélekig (1928) (posztumusz).

Kedvenc sbluseszköze a szinesztézia, mely a világ teljes hangulati és érzéki felfogásának igényéből fakad. Verselése gazdag, tudatos; sajátos versformája a 7/6 vagy 6/7 osztású jambikus sorok, a nibelungizált ale- xandrin.

• Meddő órán (1913): az elégikus dalforma hatásos módon közvetíti a szecesszió emberképének egyik vonását, a személyiség izoláltságát, magáramaradottságát. • Elégia egy rekettyebokorhoz (1917): Petőfi ‘Szeptember végén’ című költeménye mellett a magyar líra leghíresebb elégiája. A ki- teljesedett költő: • Körúti hajnal (1923), Esti sugárkoszorú (1923), Lélektől lélekig (1923), Jó éjszakát! (1924).

Juhász Gyula (1883-1937)

Szegeden született 1883. április 4-én. 1893-1902 között a szegedi piarista gimnázium. 1899. május 21-én jelentek meg első versei a Szegedi Naplóban, augusztus 25- én Ovidius című versét közölte a Budapesti Napló. 1902-től Juhász Gyula a pesti egyetem magyar-latin szakos hallgatója. Barátságot kötött Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Oláh Gáborral. A Négyesy-szemi- nárium titkára. 1907. augusztus 17-én publikálta első újságírói sikerét jelentő vezércikkét a Szeged és Vidékében Tetemrehívás címmel. Ősszel a lévai piarista gimnáziumban kezdett tanítani. Október 1-jén elhagyta Lévát, Pestre utazott, a Lánchídról a Dunába akart ugrani, de ifjúkori szerelme, Kiima Ilona véletlenül arra járt, s közölte vele, hogy Szegeden megjelent első verseskönyve (Juhász Gyula versei), s ezzel a hírrel visszaadta életkedvét, október 3-án hazatért Szegedre. 1915. január elején megjelent második kötete (Új versek). 1917. január 8-án idegrohamot kapott. Április 9-én „hivatalosan elmebetegnek nyilván ittatik”. 1918. február 27-én újból írt; a forradalmat megelőző erjedés feledtette kínzó „agynyomását”. Magyar nyár 1918 című versében és vezércikkeiben hangot adott forradalmi várakozásának. 1919. március 24-én: Forradalmi kiskáté. Az ellenforradalom elüldözte a színház éléről. Életét derékba törte a bukás. 1937. április 6-án, Szegeden veronállal vetett véget életének.

Líráját eleinte az impresszionizmus befolyásolta. Második verseskötetében (Új versek, 1914) saját hangjára talált. Szerelmi költészete kezdettől a reménytelen vágyakozást fejezi ki „az élete kudarcát” hozó örök asz- szony iránt; ennek az érzésének Anna csak tárgyat és igazolást adott. Júlia-versei a hála és a lelki béke dalai, de ezt a hangot nem variálhatta sokáig: így tért vissza 1923 után az örök Annához. Néhány más nőalak (Zöldi Vilma, Tamás Anna, Hajnal Finike stb.) ihlette versei is az Anna-versektől kapták képeiket. Az Anna-versek legnépszerűbb darabja a Milyen volt 1912-ben jelent meg A Hétben, eredetileg Örökség címmel, könyv alakban az 1914-es kiadású Új versek című kötetben látott napvilágot. Az Anna örök 1926 az utolsó Anna-versek közé tartozik. „Magyar versei” végigkísérték életét. A szegényparasztság sorsát elsíró „tápai versei” ciklust alkotnak. Költészetének terjedelmes része a magyar kultúra és a magyar táj ihletését őrzi. A Tiszai csönd (1910) Juhász tájköltészetének egyik legkorábbi érett darabja. A Tápai lagzi, 1923, hadat üzen a parasztromantikának. Vallásos lírája későn bontakozott ki. Népi katolicizmusa a szegényparasztság fölszabadulási vágyát is magába foglalja (A tápai Krisztus, 1923). Kb. 1300 verséből majdnem 300 szonett. Klasszikus formákban is írt Kedvelte a párrimes, kétsoros szakaszokból fölépített formát, a húszas években pedig az egyetlen hangulatot négy sorba tömörítő „japános” verset. Kisregénye (Orbán lelke, 1924) és szinte valamennyi elbeszélése önéletrajzi érdekű.