Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-26 / 96. szám, csütörtök
6 Fókuszban: szexuális zaklatás a munkahelyen - hirdetés ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 26. www.ujszo.com TÉNYEK ÉS TÉVHITEK Tévhit: A szexuális zaklatás lázas üldözése megöli a munkahelyi romantikát. Tények: A nemzetközi tapasztalatok szerint nem beszélhetünk a szexuális zaklatás lázas üldözéséről. Ellenkezőleg, egy nagymértékben látens (titokban maradó) jelenségről van szó, mely csak az esetek töredékében kerül felszínre, kivizsgálásra még kisebb arányban, a szexuális zaklatás ügyekben hozott elmarasztalások száma pedig még ennél is csekélyebb. Tévhit: Szexuális zaklatást a kiéhezett férfiak/nők követnek el, akik nem tudnak partnert találni. Tények: A zaklatok jellemzően nem egyedülállók, hanem van állandó partnerük/házastársuk. A szexuális zaklatás továbbá olyan, általában az egyenlődén viszonyokat kiaknázó magatartás, amely az elszenvedőjét megalázza és ellehetedeníti. A szexuális zaklatással az elkövető jellemzően nem valamiféle szexuális kielégítedenséget próbál orvosolni, hanem dominanciáját, a másik személy feletti hatalmát igyekszik bizonyítani, megalapozni vagy megtartani. Tévhit: Szexuális zaklatást csak bizonyos (pl. szakképzetíen) férfiak/nők, vagy csak bizonyos munkahelyeken (pl. gyárakban, kórházakban, stb.) követnek el. Tények: Szexuális zaklatást minden munkahelyen elkövetnek. Mivel ez jellemzően olyan magatartás, amely gyakran kötődik munkahelyi hierarchiához, kétségtelenül ismertebb felettes-beosztott viszonylatban. Szexuális zaklatást ugyanakkor gyakorlatilag minden munkakörben dolgozó személy elkövethet, teljesen függetlenül képzettségétől és nagyjából függetlenül a beosztásától is. A hierarchiában felfelé irányuló zaklatás valóban ritkább, de az sem kizárt. Tévhit: A szexuális zaklatás oka a nők kihívó magatartása, „szexis” öltözködése. Tények: Szexuális zaklatást bárki elszenvedhet, az elszenvedők közt mindenféle és -fajta nő megtalálható teljesen függetlenül attól, hogy az uralkodó szépségideái vagy erkölcsi normák szerint csinosan öltözködik-e, vagy sem, visszahúzódóan visel- kedik-e vagy sem. Számos munkahelyen ráadásul előírás olyan ruházat viselése, amely máshol már túlzottan kihívónak minősülne (ilyen pl. a vendéglátóiparban gyakran kötelezően előírt miniszoknya). Az, hogy az elkövető mit és miért érzékel kihívónak, meglehetősen egyéni. A zaklató maga dönt arról, kit kíván zaklatni, így nem állítható, hogy a szexuális zaklatás kiindulópontja az elszenvedő magatartása vagy ruházata volna. A zaklatás egy olyan norma megsértése, mely az azonos munkahelyen dolgozók közti emberi tiszteletet és megbecsülést tekinti a munkavégzés alapjának, és e sérelemmel az egyenlő munkakörülményeket aláássa. Tévhit: Szexuális zaklatás nem is létezik, a nők egyszerűen félreértik az udvarlást. E tévhit enyhébb változata: Ez egy kommunikációs probléma. Tények: Figyelembe véve, hogy a zaklatás elszenvedői rendszerint enyhébb esetben megalázva, semmibe véve érzik magukat, súlyosabb esetben félnek és erősen traumatizálódnak, ha egyáltalán állítható valakiről az, hogy félreért valamit, az a zaklató. A zaklatás elszenvedői rendszerint pontosan tisztában vannak azzal, hogy zaklatják őket, és bár előfordul, hogy e zaklatásnak különböző okokból (egzisztenciális kényszerből, bizakodásból, hogy akkor a zaklatás abbamarad, stb.) engednek, az üyen kapcsolat rendszerint nem mutatja az 'egyenrangú kapcsolat jegyeit. A zaklatónak rendszerint szintén nincsenek kétségei azzal kapcsolatban, hogy amit tesz, az a hatalmának valamifajta fitog- tatása. A szexuális zaklatás jellemzően tudatos magatartás. Tévhit: A szexuális zaklatás nem jellemző, a nők ezzel csak vádaskodnak. Tények: A statisztikák és a látencia azt bizonyítják, hogy a nők a megtörtént esetek legnagyobb részében nem fordulnak ezzel a problémával senkihez. A szexuális zaklatás igen gyakran történik tanúk nélkül, így a zaklatott személynek a gyakran emlegetett „egy állítás - egy tagadás” helyzetben kellene megvédenie álláspontját. Tévhit: Nem kell neki jelentőséget tulajdonítani, mindenki túléli. Tények: A szexuális zaklatást az esetek túlnyomó többségében az áldozat valóban túléli. A jelenség azonban olyan súlyos pszichikai, fizikai és társadalmi hatással jár, amely miatt nem szabad és nem is érdemes bagatellizálni. (nn, -cz-e) Fontos, hogy a szexuális zaklatást megkülönböztessük a partnerkapcsolatra irányuló kezdeményezéstől Ne hagyják magukat „tapizni”! A zaklatott nők legtöbbje nem tesz feljelentést, mert a pereskedésnek is megvannak a maga hátulütői (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) A közelmúltban egy amerikai nő azért jelentette fel kollégáját, mert éveken át egy kolbásszal szexuális játékokat imitált neki a munkahelyén és péniszt ábrázoló nyakláncot hordott. ítélet még nincs az ügyben, de nem lenne meglepetés, ha a férfit elítélnék szexuális zaklatásért. ÖSSZEÁLLÍTÁS Pontos adatok nincsenek arról, a munkavállalók mekkora arányát érte szexuális zaklatás a munkahelyén. Az Európai Unióban utoljára 1998-ban készült ezzel kapcsolatos felmérés, mely azt mutatta, hogy a nőknek 30-50%- a, a férfiaknak 10%-a szenvedett el kínos nemi közjátékot. A felmérés során az egyes uniós országokban nagymértékű eltérés volt tapasztalható: egyes országokban a nők mintegy 70-80%-a számolt be ilyen tapasztaltról. Ez az eltérés valószínűleg főként az adott országokban a társadalmi nemi szerepekről vallott általános felfogásnak, valamint a szexuális zaklatás elleni hatékony jogorvoslati lehetőségeknek a következménye. Utcán és munkahelyen A szexuális zaklatás fogalma gyakorlatilag azt a magatartást igyekszik meghatározni, amelynek során valaki a nemi hovatartozása miatt szenved el zaklatást. Jelenleg a szexuális zaklatásnak két fajtáját különböztetik meg. Az egyik az úgynevezett utcai, köztéri, tömegközlekedési eszközökön, szórakozóhelyeken stb. elkövetett nemi alapú zaklatás, melynek gyakori formája járműveken történő fogdosás („tapizás”), az utcán gyakran hallható „utánafü- tyülés”, az ún. „utcai, éttermi beszólások”, a „megbámulás” stb. Általában kevésbé káros hatást gyakorol az elszenvedőre, de hatása így sem elhanyagolható. A szexuális zaklatás másik fajtája a munkahelyi szexuális zaklatás. A munkahelyi szexuális zaklatás jellemzően hosszabb időn át tart, és ismerős kolléga, ügyfél, akár tanár is elkövetheti. A nemzetközi felmérések szerint mind az elszenvedő, mind a társadalom tekintetében hosszantartó károkat okoz. Tapasztalatok bizonyítják, hogy minden dolgozó nagyobb biztonságban érzi magát, ha a munkahelyén vannak a szexuális zaklatásra vonatkozó irányelvek és eljárási szabályok, mivel ezek biztosítják azt, hogy a szexuális zaklatást meg lehessen különböztetni a valódi partner- kapcsolatra irányuló kezdeményezéstől. Hallgatásba burkolóznak A szexuális zaklatásnak kitett személyek általában visszalépnek a feljelentéstől, amint megtudják: nevük az eljárás során nem maradhat titokban. A hallgatás másik oka, hogy elég nehéz bebizonyítani a zaldatás tényét. Tárgyi bizonyíték illetve tanúk hiányában gyakorlatilag lehetetlen megnyerni egy ilyen pert. Mindemellett tájékozatlanok vagyunk a témával kapcsolatban. Sokan vélik úgy, hogy a szexuális tartalmú e- mailek küldözgetése, a pornográf felvételek kifüggesztése a falra még nem minősül szexuális zaklatásnak. Pedig elvileg ez is annak számít. Aki nem akar átesni a meglehetősen hosszadalmas, ráadásul túl sok sikerrel nem kecsegtető jogi procedúrán, az nem sok mindent tehet. Ebben az esetben célszerű minden diplomáciai érzéket latba vetve megbeszélni a problémát a zaklatóval. Ha ez nem vezet eredményre, egy harmadik személy bevonása lehet a következő állomás. Sok esetben hasznos lehet mediátort, azaz külső tanácsadót bevonni a konfliktuskezelésbe. (-cz-e, h) Az EU 2002-ben hozott olyan szabályozást, mely kétséget kizáróan megadja a magatartás meghatározását Nálunk ismeretlen a szexuális zaklatás fogalma ÖSSZEFOGLALÓ Nem csupán testi érintéssel, hanem szexuális tartalmú képek kiragasztásával, obszcén viccek mesélésével is lehet szexuálisan zaklatni a kollégát a munkahelyen. Ha valaki úgy érzi, szexuális vagy bármilyen jellegű zaklatás érte, fordulhat bírósághoz, indíthat munkaügyi, személyiségijogi vagy polgári pert zaklatója ellen, továbbá becsületsértés jogcímén büntetőeljárást is kezdeményezhet. Kérdés persze, van-e értelme bírósághoz fordulni, a hazai jogszabályok ugyanis nem tartalmazzák a szexuális zaklatás definícióját, az esélyegyenlőségi törvény és a munkatörvénykönyv is csupán a zaklatás fogalmát ismeri. Magyarán nincs semmilyen jogszabály, amely a szexuális zaklatást nevesítené. Az Európai Unió 2002-ben azonban hozott olyan szabályozást, mely kétséget kizáróan megadja a szexuális zaklatás meghatározását, és egyúttal leszögezi, hogy a szexuális zaklatás a nemi alapú diszkrimináció egyik fajtája. A foglalkoztatás során biztosítandó egyenlő bánásmódról szóló 1976. évi irányelv (76/207/EEC) jelentős módosítása a 2002/73/EC irányelvben történt meg, mely bevezette a korábbiakhoz képest új, korszerűbb meghatározást. Az uniós irányelvek az Európai Unió tagállamaira nézve kötelezőek. Az irányelv alapján: (a) közvetlen diszkrimináció valósul meg, ha valaki a neme miatt kevésbé kedvező bánásmódban részesül, részesült, vagy várhatóan ilyen bánásmódban fog részesülni, mint mások; (b) közvetett diszkrimináció valósul meg, ha egy látszólag semleges szabály, előírás vagy gyakorlat az egyik nemhez tartozó személyeket a másik nemhez tartozó személyekhez képest hátrányos helyzetbe hozna, kivéve, ha ez a szabály, előírás vagy gyakorlat tárgyilagosan igazolható törvényes cél érdekében történik, és az e cél eléréséhez alkalmazott eszköz megfelelő és szükséges; (c) a zaklatás olyan, az ember neméhez kötődő nem kívánatos magatartás, melynek célja vagy hatása egy másik személy méltóságának megsértése, és megfélemlítő, ellenséges, megalázó megszégyenítő vagy támadó környezetet teremtése; (d) a szexuális zaklatás olyan, szexuális jellegű, nem kívánatos testi, szóbeli vagy non- verbális magatartás, melynek célja vagy hatása egy másik személy méltóságának megsértése, és megfélemlítő, ellenséges, megalázó megszégyenítő vagy támadó környezetet teremtése. A hatályos esélyegyenlőségi törvény alapján zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek korával, fogyatékosságával, nemével, szexuális irányultságával stb. függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. A nemzetközi jog ennél jóval pontosabban írja körül a fogalmat. Az ENSZ CEDAW Bizottsága által kidolgozott meghatározása szerint a szexuális zaklatás „magában foglalja az olyan szexuálisan determinált nemkívánatos viselkedést, mint a testi kontaktus és közeledés, a szexuális színezetű megjegyzések, pornográf képek mutogatása és szexuális igények kinyilvánítása akár szóval, akár tettel. Az ilyen viselkedés megalázó lehet, egészségügyi problémákat okozhat és a biztonságérzet megrendüléséhez vezethet; diszkriminatív, amennyiben a nő okkal feltételezheti, hogy ha visszautasítja, akkor hátrányos helyzetbe kerül foglalkoztatása, felvétele vagy előmenetele szempontjából vagy hogy emiatt ellenséges munkahelyi légkör alakul ki körülötte”, (nn, -cz-e) VASARNAľ Száguldozó huligánok-e a motorosok? * Bársonyvirág: plusz ajándék virágmag a Vasárnaptól * UPC- és DIGI-tévéműsor május 4-éig!
