Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-25 / 95. szám, szerda
u Közügy ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 25. www.ujszo.com Nádszeg és Királyrév polgármestere, valamint a Szlovák Vízügyi Társaság vágsellyei illetékese reagál az Új Szóban névtelenül nyilatkozó vízügyi szakértő állításaira A Feketevízzel nem „barátságos mérkőzést” vívtak Vágsellye/Nádszeg/Királyrév. Lapunk április 4-én megjelent mellékletében az „Egy évvel ezelőtt volt árvíz a Kis-Dunánál” című írásban egy neve elhallgatását kérő vízügyi szakember a Nádszegen tavaly március végén és április elején fenyegető árvíz egyéves évfordulója kapcsán nyilatkozott arról, hogy az árvíz- védelmi munkálatok során milyen mulasztásokat tapasztalt a vízügyi vállalat illetékes vágsellyei igazgatósága részéről. GAÁL LÁSZLÓ Az üggyel kapcsolatban Miroslav Spál, a Szlovák Vízügyi Vállalat vágsellyei vállalatának, az Alsó-Vág Menti Ármentesítő Vállalat igazgatójának, valamint Juhos Ferenc nádszegi és Racskó Pál királyrévi polgármesternek a véleményét is kikértük. A névtelenül nyilatkozó vízügyi szakember - akit a vállalat egy másik részlegéről vezényeltek Nádszegre és három napon keresztül a gát egyik szakaszán irányította a homokzsákokkal való gátmagasítást - több, általa hiányosságnak vélt dologra is felhívta a figyelmünket. Főként azt kifogásolta, hogy az illetékes vízügyisek nem adtak kellő számban olyan szakembert a gáton dolgozó emberek mellé, aldk megmutatták volna, miként kell helyesen megtölteni és a gátra rakni a zsákokat. „Előfordult, hogy a homokzsákokat 40-50 kiló homokkal töltötték meg, ami elképzelhetetlen. Ha 500 méterre kell vállon cipelni a zsákot, akkor nem létezik, hogy ezt búja valaki. Az is megengedhetetlen volt, hogy a gát lábánál traktorokkal jártak, kigyúrták a talajt. Pedig ilyen helyzetekben a gáttól 30-40 méter távolságban nem szabad járművel járni. Ezeken a területeken a legnagyobb a buzgárok veszélye. És ezt az emberek nem tudták, az illetékes vágsellyei vállalattól senki nem figyelmeztette őket erre.” Beszélgetőpartnerem egy névtelen levelet is megmutatott, amelynek írója szerint a nádszegi helyzetet ismerő, de a szakmában is jártas ember lehet. Szerinte a vízálláson az is rontott, hogy a megfelelő helyen későn zárták el a zsilipet, s a homokzsákokat nem megfelelő minőségű anyaggal töltötték meg, nem volt elég zsák stb. A panaszos többször is hangsúlyozta: nem a gáton dolgozó helybeliek munkáját, hanem a szakmabeliek hozzáállását kifogásolja. „Biztos, hogy előfordulnak hibák ilyen munkánál. De ha két-három- ezer ember spontán jön oda, és mindegyikük segítem szeretne, meg akatja mentem a községet, akkor oda újabb két-háromezer szakember kellene, aki irányítja őket - reagált az elmondottakra Juhos Ferenc, Nádszeg polgármestere. - De az is kérdés, hogy ki a szakember? Az, aki már volt ilyen helyzetben, aki csinálta ezt a munkát, vagy az, aki csak odajön, és azt mondja: ő ezt tanulta? Az, hogy a zsákokba több homok került, mint kellett, vagy nem pontosan úgy voltak lerakva, mint kellett volna, két dolognak tudható be: ha az ember laikusként tölti a zsákot, azt mondhatja, tegyünk bele még egy lapáttal többet, hogy magasabb legyen. A másik dolog az, hogy a zsákfektetés akkor nem volt pontos, amikor az emberek már öt-hat órát egyfolytában dolgoztak, a fáradtság, a kimerültség jelei kezdtek megmutatkozni, és akkor már nem tudtak úgy odafigyelni. Ám amikor újult erővel kezdtek neki, megint jól rakták a zsákokat. Ha minden zsákot pontosan úgy akartunk volna elhelyezni, ahogyan a szakirodalom megköveteli, akkor a mai napig ott rakhatnánk a zsákokat. S altkor a kérdés már az, hogy meg akatjuk-e mentem a falut, vagy úgy dolgoznánk, amint az a szakirodalomban szerepel” - reagált a polgármester a szakember kifogásaira. Spál: tanulságból - gáterősítés Kérdésünkre, miért csak egy év után jelentkezett a kifogásaival, a névtelen nyilatkozó azt felelte: várta, hogy a vállalaton belül milyen tanulságokat vonnak le az akkori hibákból, milyen lépéseket tesznek ezek kiküszöbölésére, de egy év után sem szerzett tudomást ilyenekről. „Nem igaz, hogy semmilyen lépések nem történtek, csak éppen a szóban forgó szakembernek nincs tudomása azokról --véli Miroslav Spál, a vízügyi vállalat vágsellyei részlegének igazgatója. „Ott, ahol ezernél több ember dolgozik a gáton, nem lehet mindenki mellé egy vízügyi szakembert állítani.“- Ha egy bizonyos szintű vezetői beosztásban lévő szakemberről van szó, aki ráadásul a vállalat egy másik részlegéből való, akkor nem is indokolt, hogy őt ilyen lépésekről tájékoztassák, hiszen ez az ő munkáját közvetlenül nem érinti. Más dolog lenne, ha nyíltan kiállt volna, s megfelelő szakmai fórumon mondta volna el a kifogásait. Ha valóban tapasztalt szakember, szíÁrvízkárok és kártérítés Királyrév. Habár a legrosszabbat, a gátszakadást egy éve sikerült megakadályozni, az árvízkárok még jóval az ár levonulása után is jelentkeztek. Királyrévben például a talajvíz mozgása következtében a községi hivatallal közös épületben lévő kultúrház falán keletkezett olyan hatalmas repedés, hogy az épület alapjait sürgősen alá kellene betonozni. Károsodott a szolgáltatások háza is, a fútballstadion, az Agrostaar szövetkezet székháza, az iskola tornaterme és sok családi ház. Avíz elöntött közel 1200 hektárnyi szántóföldet, a Királyrév kataszterében keletkezett összkár a polgármester hivatalos jelentése szerint több mint 31,2 millió koronára becsülték. A kerületi környezetvédelmi hivataltól a község eddig 2 231681 korona kártérítést kapott, az összeg 70 százalékát a közveden mentési munkálatok költségébe, fennmaradó hányadát a tönkretett községi utak javítására fordították. Szúnyogirtásra kaptak 222 ezer koronát, és külön 200 ezer koronát adott a megyei hivatal a szántóföldön kiépített nyúlgátak eltávolítására. A polgármester megemlítette: egy magánvállalkozó is megkereste őt, hogy felajánlja a segítségét. Az elektrotechnikai berendezésekkel foglalkozó taksonyi Zelenák Iván egy hűtőszekrényt ajándékozott a királyrévi iskolának, (gl) A Feketevíz gátja Nádszegnél 2006. április 2-án... ... és 2007. április 2-án zetet, nem lehettek átfogó információi. Éppen ezért nem helyes, ha részinformációk alapján mond bírálatot.” Racskó Pál, Királyrév polgár- mestere határozottan cáfolja, hogy a vágsellyei igazgató és beosztottai nem tettek volna meg mindent a védelem során. „Spál igazgató már mácius 31-én reggeltől állandóan itt volt velünk, folyamatosan tájékoztatott az aktuális helyzetről, a vízállásról. Habár itt Királyrévben nem kellett közvetlenül a gáton dolgozni, hanem a kertekbe, udvarokba bejövő víz elé kellett homokszákokat rakni, az egyik vágsellyei vízügyi szakember itt is többször megjelent, és irányította az embereket.” A polgármester elmondta, a királyrévi- ek közül sokan éppen a nádszegi gáton tanulták meg a zsákrakást. „Amikor kihirdettettem a községi hangszórón keresztül, hogy segítségre van szükség, azonnal több mint kétszáz ember jelentkezett. Százat Nádszegre küldtem, hogy ott a gáton segédkezzenek, és ezek az emberek másnap már a vesen meghallgattuk volna a tanácsait, és ő is több információt kapott volna. Mert az akkori árvízi helyzetet megfelelő helyeken igenis értékelték, levonták a tanulságokat. Ezek alapján készültek a tervek, amelyek szerint már tavaly ősszel megkezdtük a gáterősítési munkálatok első szakaszát” - érvel az igazgató. Azt is megmagyarázta, miért tűnhetett a panaszosnak úgy, hogy Nádszegen kevés volt a vízügyi szakember. „Hatalmas különbség, hogy egy ötszáz méteres szakaszon kell-e megerősíteni a gátat, vagy egyszerre tizenkét és fél kilométeren szükséges rakni a homokzsákokat. Ott, ahol ezernél több ember dolgozik a gáton, nem lehet mindenki mellé egy vízügyi szakembert állítani. A vágsellyei üzemnek 180 alkalmazottja van, és nemcsak a Kis-Dunán meg a Feketevízen volt rájuk szükség, hanem a Kárpátok gerincétől egészen Nádszegig már napokkal előtte ár- vízvédelmi készültség volt, a szakembereknek mindenütt ott kellett lenniük. Éppen ezért kellett Nádszegre a vágsellyein kívül más részlegekről is küldeni szakembereket. Ezek egyike volt ez a névtelen panaszos is, és én az ő segítségét is megköszönöm, ám ő csak a saját szakaszán ismerhette a helyA vízügyi vállalat vágsellyei igazgatója, Miroslav Spál egy tavaly novemberi tanfolyamon polgármestereknek is bemutatta a helyes zsákrakást (Szőcs Hajnalka felvételei) Folynak a gáterősítési munkálatok Nádszegnél Nádszeg. „Amint a föld annyira kiszáradt, hogy dolgozni lehetett rajta, már tavaly szeptemberben megkezdtük a töltés melletti kavicsos út építését - tájékoztatott az aktuális helyzetről Miroslav Spál, a Szlovák Vízügyi Vállalat vágsellyei részlegének igazgatója. - Mintegy 3,3 millió korona értékű munkát végeztünk el, több mint hétezer köbméter földet szállítottunk oda. A tél folyamán is dolgoztunk, a nádszegi szövetkezet területén halmoztuk a kavicsot, hiszen az egész útszakaszra körülbelül 10 ezer köbméter kavicsra lesz szükség.“ Az igazgató elárulta, idén további 9 millió korona értékű munkát terveznek elvégezni a vállalat saját költségvetéséből, és a talajelőkészítést a jövőre befejeznék. Készülnek a gátak rekonstrukciós tervei is. Az egész veszélyeztetett 12,5 kilométeres gátszakaszt 114 méteres tengerszint feletti magasságra - a Kis-Duna többi gátjának a magasságába - emelik, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi gátat mintegy 80 centiméterrel kell megmagasítani. Mindez hozzávetőleg 130 millió koronába kerül majd, amit a vállalat saját erőből képtelen lenne megvalósítani, ezért európai uniós forrásokból vagy az állami költségvetésből szükséges elvégezni. Egy következő szakaszban az egész Alsó-Vág mente és a mellékfolyók komplex árvízvédelmi rendezése kerül sorra; ez körülbelül 1,5 milliárd koronába kerülne. A legsürgősebb az említett kavicsút megépítése, hiszen egyrészt a gát stabilitását növeli, s jobb megközelítést biztosít a gáthoz, ha a tavalyihoz hasonló beavatkozásokra lenne szükség, (gl) többi királyrévinek mutatták, hogyan kell ezt csinálni. Nem igaz tehát, hogy nem lett volna, aki megmutassa az embereknek a szakmai fogásokat.” „Ez az árvíz valóban történelmi volt, hiszen a víz szintje 38 centiméterrel meghaladta az 1965-ös árvíz szintjét. E helyzet megmutatta, hogy nem lehet csak a vízügyi szakemberekre, a tűzoltóságra és a katonaságra támaszkodni - érvel Spál igazgató -, hanem helyben is szükség van olyanokra, akik szakmai szempontból is irányítani tudják az árvízvédelmi munkálatokat. Éppen ezért indítottunk tavaly novemberben - országos szinten is elsőként a vágsellyei üzemben - szakmai tanfolyamokat, amelyeken polgármestereknek és a községi illetékeseknek a terepen, a gáton adjuk át a szükséges információkat, hogy szükség esetén ők is irányíthassák a munkálatokat.” Azt, hogy a tavalyi események során miért nem mindig történt minden a tankönyvben leírtak szerint, a vízügyi üzem igazgatója sporthasonlattal is érzékeltette. ,Amikor egy futballcsapat barátságos mérkőzést vív, a játékosok igyekeznek betartani minden szabályt. Amikor nagy a meccs tétje, mindent elkövetnek a győzelemért. Tavaly Nádszegnél egyáltalán nem barátságos mérkőzésről volt szó, de végül is kivívtuk a győzelmet, és ez a fontos.”
