Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-18 / 89. szám, szerda

u Közügy ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 18. www.ujszo.com ISMERTETŐ Pozsony megye fejlesztési stratégiája Pozsony. A Pozsonyi Kerületi Önkormányzat közgyűlése meg­kezdte a megye fejlesztési stratégiájának tárgyalását a strukturális alapok igénybevételével kapcsolatban a 2007 és 2013 közti időszak­ban. A fejlesztési stratégia kiindulópontjai figyelembe veszik a megye gazdasági és szociális helyzetének elemzését, valamint a lényeges különbségeket és a régió fejlesztését befolyásoló fő tényezőket. Ezt követően a dokumentum megfogalmazza az alapvető célokat és pri­oritásokat azokon a területeken, amelyek a megye hatáskörébe tar­toznak. A megye célkitűzésként és prioritásként az alábbiakat hatá­rozta meg: ♦ az egyes könyvviteli projekt, avagy a jóváhagyott projektek haté­kony pénzügyi irányításának a biztosítása; ♦ Pozsony megye versenyképes turisztikai célponttá tétele úgy Szlo­vákia, mint Európa keretében; ♦ eredményes programok az Európai területi együttműködés prog­ram keretében, az előző időszakban jóváhagyott projektek ellen­őrzése; ♦ a régió területrendezésének átfogó megoldása, a tevékenységek összehangolása a fejlesztés terén, a megye információs rendszeré­nek kiépítése; ♦ megteremtem a lehetőségeket, hogy a lakosok olyan rendeleteket hozzanak és foganatosítsanak, amelyek biztosítják emberi, gazda­sági, szociális és kulturális jogaikat és azokat a forrásokat, amelyek emberhez méltó életszínvonalat eredményeznek (a szociális intéz­ményekben élők ellátásának humanizálása, a szociális szolgáltatá­sok szakmai minőségének javítása, a szociális szféra hatékony fi­nanszírozása); ♦ a megye egyedi kulturális örökségének a megőrzése, gazdagítása, ♦ a megfelelő és hozzáférhető egészségügyi ellátás biztosítása, egészségvédelmi programok támogatása és koordinálása; ♦ a régió úthálózatának fejlesztése az egyes helységek jobb közvet­len kapcsolata érdekében, a Szenc-Bazin-Malacka út felújítása; ♦ működőképes, hatékony, gazdaságos és minőségi iskolahálózat építése a régió igényeinek és gazdasági-szociális feltételeinek meg­felelően; ♦ a régió versenyképességének és eredményességének a növelése az EU keretében a strukturális alapok igénybevétele terén. Pozsony megye 2007 és 2013 közt az EU strukturális alapjaiból el­sősorban a Pozsonyi kerület operatív programból juthat forrásokhoz, valamint részben élhet a Kutatás és fejlesztés, az Oktatás, továbbá a Munkáltatás és szociális szféra programok kínálta lehetőségekkel. A képviselők az anyagot a képviselői klubokban vitatják meg és egészí­tik ki, majd a tárgyalásához a júniusi ülésszakban térnek vissza - mondta el Milka Podmajerská, a megyei önkormányzat kommuniká­ciós osztályának vezetője, (as) 11. Körzeti Borkiállítás Nagymegyeren Pénteken várják a bormintákat BELUCZ JÁNOS Nagymegyer. Hamarosan meg­rendezzük a II. Körzeti Borkiálh'tást a városban. Idén is minél több régi­óbeli bortermelőt várunk, hogy hozzák el és mérettessék meg bora­ikat. Ezenkívül várunk minden bor­szeretőt és -tisztelőt - kóstolgatni és barátkozni. Tavaly 132 minta gyűlt össze; a legtöbb Nagymegyerről, de képvi­seltették magukat Szentpéter, Ma­dár, Őrsújfalu, Csicsó, Bős, Csiliz- radvány és Ekecs borosgazdái is. Számos jeles szakember, köztük Fedor Malik professzor is arról be­szél, hogy húsz évre visszamenőleg a legjobb szőlőt szüreteltük 2006- ban, tehát jó borok lesznek. így az­tán bizakodóan tekinthetünk a ki­állítás elé. Rendezvényünkkel sze­retnénk az emberek borkultúrájára hatni, hogy szeressék és becsüljék ezt a nemes italt, mert a jó borban sok becsületes munka van. Néhány hasznos információ a ki­állítóknak: a borokat április 20-án (pénteken) 16 órától gyűjtik a nagymegyeri városi művelődési központban. Egy borminta 3 darab 7,5 decis palack, ellátva a felirattal: név, lakhely, fajta és évjárat. A bo­rokat szombaton bírálják el. A min­ták számától függően két vagy három zsűri működik, minden bi­zottság öt tagból áll. A pontozás so­rán a százpontos rendszert alkal­mazzák. A jövő héten elkészül a ka­talógus, kiállítják az okleveleket, majd április 28-án (szombaton) 14 órától a kiállítás ünnepélyes meg­nyitójára várjuk az érdeklődőket - lesz boráldás, s itt adjuk át az okle­veleket és a díjakat. Tavaly tíz díjat ítélt oda a zsűri: az önkormányzat díját, a Kiskertészek Szövetsége Or­szágos Tanácsának a díját, a helyi szervezet vándorserlegét, a szerve­zet három fődíját a fehérborokra, egyet a vörösborokra, a fehérborok és a vörösborok nagydíját, va­lamint a kiállítás fődíját. Szombaton és vasárnap délután azokat is várjuk, akik nem borok­kal vesznek részt a kiállításon, ha­nem kóstolni szeretnének. Belépti díj nincs, a vendégek a katalógust, a kóstolópoharat és a zsetonokat vehetik meg - igény szerint. A rendezvényt a kiskertészek helyi szervezete és a városi művelődési központ szervezi. Büféről és zené­ről gondoskodunk. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál 25 éves korig beszámít a gyerek, de csak ha pótlék jár utánuk Szociális juttatás tanköteleseknek Dunaszerdahely. Iskolai ét­keztetésre és iskolaszerekre támogatás, iskolaköteles di­ákoknak tanulmányi ösz­töndíj kérvényezhető az ön- kormányzatoknál. Ezekre a szociális juttatásokra nem­csak az anyagi szükséghely­zetben lévő családok gyer­mekei jogosultak, hanem azok is, akik létminimum alatti jövedelméből élnek. B. JÓZAN MÓNIKA Egy családban az egy főre jutó jövedelem megállapításánál 25 éves korig beszámítják a gyereke­ket, de csak abban az esetben, ha családi pódék jár utánuk, azaz bi­zonyíthatóan a háztartás eltar­tottjai. Csókáék fia nem számított Az egyházgellei Csóka család már többször igényelte a kislá­nyuknak járó ösztöndíjat, de kérvé­nyüket elutasították. A négytagú családban az édesapa a családfenn­tartó, az anya munkanélküli. Tizenegyéves lányuk színjeles ta­nuló, neki járna a támogatás. Van egy 22 éves egyetemista fiuk is, aki egy évre megszakította tanulmá­nyait; munkanélküli lett, idén feb­ruárban iratkozott vissza az egye­temre. Támogatási kérvényüket el­utasították, mert az egy főre jutó jövedelem megállapításánál nem vették figyelembe a fiút, mondván, hogy elmúlt 18 éves, később azzal az indokkal, hogy nem jár utána családi pódék. Mivel így a jövede­lem nem négy, hanem három felé osztódott, létminimum fölötti volt a család bevétele. Ők ezt nem tar­tották jogszerűnek, lapunkhoz for­dultak. Törvények és rendeletek útvesztője AdunaszerdahelyiMunka-, Szo­ciális és Családügyi Hivatalban si­került választ és pontos indoklást találnunk az elutasításra és továb­bi hiányosságoknak vélt részletek­re. Először is, az étkeztetési és tan­szertámogatás, valamint az ösz­töndíj nem jár automatikusan, igé­nyelni kell. Visszamenőleg nem adható meg, határozatot sem ad­nak róla, a hivatal nem folytat le­velezést a kérvényezőkkel, csak az önkormányzatokkal van kapcso­latban. Mindig az iskolafenntartó önkormányzatnál kell igényelni, ők továbbítják az iratokat a szociá­lis hivatalba - erre a visszaélések kizárása és a kontrollálhatóság (jár-e iskolába, nem igényel-e több helyen) miatt van szükség. Egy családban a családfőre 4980 koro­na létminimum számítódik. A má­sodik felnőtt után, vagy a felnőtt gyermek után 25 éves korig 3480 koronát számítanak, minden to­vábbi kiskorú gyerek után pedig 2270 koronát. A Csóka család hu­szonkét éves fiát azért nem szá­molták bele, mert megszakította tanulmányait, munkanélküli lett, majd onnan is kijelentkezett. Mivel idén februárban iratkozott vissza az egyetemre, de az első családi pódék csak márciusban járt utána, a szociális hivatal csak ezt a bizo­nyítékot követően veheti őt számí­tásba a családi jövedelem megha­tározásánál. „Amennyiben min­den iratot beadtak április 10-ig, és a fiút is beleszámítva létminimum alatti lesz a jövedelmük, akkor má­justól jár nekik a támogatás” - mondta a szociális támogatások és segélyek osztályának munkatársa. Sokan nem igénylik Áprilisban 984 gyereknek utal­tak étkeztetési támogatást a Duna- szerdahelyi járásban 261 242 koro­na értékben. Ebből 836-an szociális rászorultak, 87-en létminimum alatti jövedelemből élő családból származnak, 61 egyéb jogosultsá- gú volt. Tanumányi ösztöndíjat 349 gyermek kapott. „Évente küldünk levelet az önkormányzatokhoz, hogy tájékoztassák a lakosokat er­ről a lehetőségről, de sok helyről nem kaptunk visszajelzést, ezért le­hetséges, hogy sokkal többen jogo­sultak a támogatásra, mint ameny- nyien azt kihasználják” - mondta Rácz Gyula osztályvezető. A kérdé­ses esetekben, mint amilyen az említett családoké is volt, a hivatal­ban nyújtanak pontos tájékozta­tást, illetve a 2003. évi 599-es és 600-as törvény, valamint a 3749/2005. számú miniszteri ren­delet átböngészése adhat választ. Vetítés egyelőre van, néző egyre kevesebb akad (Lakatos Krisztina illusztrációs felvétele) Az egyik filmforgalmazó már szerződést módosított - a továbbiakban csak meghatározott áron ad filmeket Merre tovább, nagymegyeri mozi? ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Nagymegyer. Ősztől kérdéses a nagymegyeri mozi további sorsa. A mozit működtető városi művelődé­si központ (vmk) igazgatója, Gútay László a közelmúltban terjesztette a képviselő-testület elé a vmk tava­lyi tevékenységéről szóló beszámo­lót, amelyben egyebek között arra is kitért, hogy egyre kevesebb néző­je akad a filmvetítéseknek a város­ban. Ez persze nem helyi speciali­tás, hanem országos viszonylatban általános jelenség. A kérdést meg­vitatta a város kulturális és oktatás­ügyi bizottsága, amely úgy határo­zott, hogy az elkövetkező nyári hó­napokban részletesen elemezni kell a mozi látogatottságát, és ősz­szel térnek vissza a probléma meg­oldására. Gútay László hangsúlyozta, nem a mozi megszüntetése a céljuk, de nem lehet titkolni, hogy a mozi je­lenlegi formájában veszteséges. Ve­títés elvileg hetente kétszer, szom­baton és vasárnap van, de jó ideje több előadás marad el, mint ahá­nyat megtartanak. A nyári fürdő­szezonban a turistákra való tekin­tettel hét közben, szerdánként is vetítenek, ilyenkor kicsit több néző akad. Ha a heti műsortervet néz­zük, a meghirdetett előadások szá­ma éves szinten 100-110 között mozog. Ebből tavaly 37-et sikerült megtartani - azaz a vetítések két­harmada érdeklődés hiányában el­maradt. A meghirdetett és megtar­tott előadásokon 1169 néző volt - ez egy-egy vetítés alkalmával jó harmincas átlagot jelent. A mozi gyerekeknek és diákoknak szerve­zett vetítéseket is tart - gyakorlati­lag csak üyenkor fordul elő, hogy nem kong a nézőtér az ürességtől. Az 5 szervezett gyermekelőadást 925, a 8 ifjúsági előadást 1664 né­ző látta. Több filmforgalmazóval is kap­csolatban állnak, ezekkel igyekez­tek olyan szerződéseket kötni, amelyek alapján nem fix áron kap­ták a filmeket, hanem részesedé­sért a bevételből. A forgalmazók ilyen esetben a bevétel felét kérik, s a szerződésben azt is meghatároz­zák, müyen érdeklődés mellett ve­títhető le a film. A terem befogadó- képessége 262 fő, ennek az 5 szá­zaléka 13 - ennyi fizető nézőre van szükség egy-egy előadáshoz. Ha az elmarad, csak a szállítási költséget kell állni. Az igazgató azt is meg­említi, az elmúlt év eredményei alapján az egyik filmforgalmazó már szerződést módosított velük: a mozit kölcsönzővé minősítette, az­az Nagymegyerre a továbbiakban csak meghatározott áron küld fil­meket - akár lesz vetítés, akár sem. Gútay László szerint az egyik leg­nagyobb gond az, hogy a helybeliek túlnyomó többsége nem vevő a szlovák feliratos filmekre; ha Ma­gyarországról, magyar szinkronnal hozhatnák be a filmeket, az talán segítene. Enélkül inkább Győrbe járnak át a nézők, még akkor is, ha az ottani jegyárak a nagymegyeren általános 60 korona többszörösét jelentik. A városi művelődési köz­pont minden lehetséges módon propagálja a vetítéseket, ennek elle­nére a folyamat, a nézőszám csök­kenése visszafordíthatatlannak tű­nik. Az igazgató azt mondja, mérle­gelik, hogy a későbbiekben film­klubként működne tovább a mozi, vagy kifejezetten a szervezett elő­adásokra összpontosítanának, (as)

Next

/
Oldalképek
Tartalom