Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-17 / 88. szám, kedd

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 17. www.ujszo.com Lassan kifogynak a hősökből a prágai musicalszerzők - Angelika után Limonádé Joe következik Musical musical hátán Csak Vašo Patejdl zenéje dicsérhető a Hasfelmetsző Jack előadásán (Richard Kocourek felvétele) RÖVIDEN Kiállításmegnyitó a Brämer-kúriában Pozsony. Holnap 17 órakor Tallós Prohászka István (1896- 1974) alkotásaiból nyílik kiállítás a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában. Tallós Prohászka István a két világháború közötti szlovákiai képzőművészet egyik jelentős személyisége. A tárlat­anyag két forrásból, magán- és közgyűjteményekből állt össze. Több mű első ízben szerepel kiállításon, illetve a magángyűjtők­től származó alkotások többsége utoljára 1966-ban szerepelt ga­lériában: a művész 70. születésnapjára rendezett somorjai tárla­ton. E mostani, pozsonyi kiállítás kurátora Hushegyi Gábor. A tár­latjúnius 10-ig tekinthető meg. (ú) Drámapedagógiai előadás Pozsony. Fogságban a címe a budapesti Kerekasztal Színházi Nevelési Központ drámapedagógiai előadásának, amelyet ma 9.00 és 13.00 kezdettel mutatnak be a pozsonyi Duna utcai alap­iskola és gimnázium épületében. Az előadás 6-9 éves gyerekek és gyerekeket szerető pedagógusok részére készült. A szervezők - a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás, valamint a Szlovákiai Magyar Pedagógusok szövetsége - szívesen látják az előadáso­kon a drámapedagógia iránt érdeklődő, azzal foglalkozó peda­gógusokat is. (e) József Attila - fotókiállítás Pozsony. Barta Péter ifjú fotóművész József Attila versei által ihletett képeiből nyílt kiállítás tegnap a költészet napja alkalmából a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában. Barta Péter fotográfiái május 31-ig tekinthetők meg. (ú) Költészet napi irodalmi est Tornaija. Irodalmi est lesz ma 17 órától a Tornaijai Városi Mű­velődési Központban. A költészet napja alkalmából zajló rendez­vény vendégei Poós Zoltán író, valamint Vass Tibor és Térey János költők. Az est szervezői a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, a Szépírók Társasága és Tornaija Város Önkormányzata, (ú) Geszti Péter a Deja vu-klubban Pozsony. Holnap ismét Deja vu-klub lesz a Hlava XXII kávézó­ban (Bazová 9). A vendég ezúttal Magyarország legismertebb „szöveggyártó kisiparosa”, Geszti Péter, akivel Juhász László be­szélget a VII. Tavaszi Fesztivál - Diákhét rendezvénysorozat kere­tében. Kapunyitás 18 órakor. A rendezvény szervezője a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és a Diákhálózat, (ú) Bächer Iván és Cserna-Szabó András Királyhelmecen Az olvasók visszahódítása ELŐZETES Királyhelmec. Az élet legfonto­sabb dolgairól, például hagyomá­nyokról, kultúráról, családról és gasztronómiáról esik szó ma este hat órától a királyhelmeci Városi Művelődési Központban. Két ma­gyarországi író, Bächer Iván és Cserna-Szabó András olvas fel műveiből és válaszol az élettel és az irodalommal kapcsolatos kér­désekre. Az est társszervezői a Magyar Köztársaság Kulturális In­tézete, valamint a Szépírók Társa­sága, akik célul tűzték ki, hogy az anyaország határain túl is lehető­séget biztosítanak a kortárs ma­gyar íróknak műveik népszerűsí­tésére, illetve az oly gyakran el­képzelt, ám valójában ritkán lá­tott Olvasóval való találkozásra. Mindkét szerző a történetet helye­zi fókuszba a nyelvi-stilisztikai „tornamutatványok” helyett, köz­érthetően és élvezetesen mesél­nek az utca emberének saját ma­gáról, a városiaknak a faluról, a férfiaknak a nőkről, a gyorsétter­mek törzsvendégeinek a konyha- művészetről, a kutyátlanoknak a kutyusokról. Internet- és tévéköz­pontú világunkban is azt vallják, sőt köteteik fogadtatása bizonyít­ja is, hogy az olvasók visszahódít- hatóak, és a kortárs irodalom nem kizárólag a „beavatott kevesek” játszótere, (juk) Egyre nagyobb méreteket ölt a musicalláz Prágában. Egyre több színház szako­sodik erre a műfajra (Ta Fantastika, Karlin Színház, Kalich, Hybernia, Broad­way Színház), és kíméletle­nül, minden eszközt bevet­ve verseng a nézők kegyei­ért. S egyelőre úgy tűnik, sikerrel. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Nemrég írtunk az azóta tragiku­san elhunyt Karel Svoboda Gólem c. musicaljének a bemutatójáról, amellyel új színházépületet is avat­tak. Az előadásra rekordmennyisé­gűjegyet adtak el, s Svoboda halála még inkább felkeltette az érdeklő­dést a musical iránt. Egy hét leforgása alatt két vado­natúj zenés darab került színre a cseh fővárosban. A Broadway Szín­ház Michal David harmadik musi­caljét, az Angelikát mutatta be, míg a Kalich Színház Dániel Landa Ti­tok c. dirty musicalje után szlovák szerzővel próbálkozott: Vašo Patejdl ezúttal Hasfelmetsző Jack történetét vitte színpadra. Két elő­adás, amely valószínűleg rengeteg nézőt vonz majd ezekbe a színhá­zakba, de számottevő szakmai ho- zadék nélkül. Mondhatnánk azt is, hogy tucatmunkákról van szó. Vašo Patejdl, a legendás Elán együttes tagja és zeneszerzője nem először találkozott a színpaddal, több musicalt is jegyez már. 2003- ban Jozef Bednárik rendezésében Nyitrán mutatták be az Adam Šangala c. opust, amelynek forga­tókönyvét Jozef Pašteka írta Ladislav Nádaši-Jégé regénye alapján, a dalszövegeket Karmi Pe­teraj jegyezte. (Müyen kár, hogy a prágai előadásokkal ellentétben a dalok nem jelentek meg cédén, de ebben a tekintetben messze va­gyunk még Prágától.) Az eléggé le­csupaszított, naturalista kisre­génytől eltérően a nyitrai előadás hatalmas tablókép, misztériumjá­ték, amelyben maga az Isten, avagy a Bábjátékos irányítja a szá­lakat, s ahogy Bednáriktól meg­szokhattuk, egy több mint három­órás show-műsort kapunk kiemel­kedően jó színészi teljesítmények­kel, hallgatható dalokkal, többszö­rös befejezéssel. Kár a giccses, op­timista végért, ami távol állt Jégé­től. A Napfényes államból már megismert Ivan Martinka az elő­adás igazi fénye, játékában az élet­tel és az Istennel szüntelen harc­ban álló, a boldogság után sóvárgó esetien kisember megannyi voná­sával, de nagyon jók a többiek is. Nincs ekkora szerencséje Pa- tejdlnek a Hasfelmetsző Jackkel, amely a történet sokadik feldolgo­zása. Hasfelmetsző Jack a fedőne­ve annak a londoni sorozatgyilkos­nak, aki 1888-ban öt nőt ölt meg ritka kegyetlenséggel. Negyedik áldozatának meggyilkolása után egy levelet küldött a rendőrség­nek, az áldozat egy veséjét mellé­kelve, melyben azt üzente, hogy a másik vesét megsütötte és meget­te. Ebben a levélben azt is kijelenti, hogy soha nem fogják elkapni. A rendőrség indoklás nélkül zárta le az ügyet, néhány heti nyomozás után. Egyesek arra gondoltak, a la­bilis elmeállapotú Clarence herceg unokája lehetett a bűnös, de való­színűleg a sikertelen ügyvéd, Mon­tague John Druitt volt a tettes, aki köztudottan nőgyűlölő volt, és a Whitechapel negyeden át gyakran járt anyjához, akit elmegyógyin­tézetben ápoltak. Druitt bűnössé­gét az is erősíti, hogy a rendőrségi nyomozás lezárását megelőzően vetette magát a Temzébe. Nemrég újabb fejlemények is napvüágot láttak (miszerint nő volt az elköve­tő), ahogy az évek során számta­lan művészi feldolgozás is próbálta megfejteni a rejtélyt. Patejdl musi­calje nem tartozik a legsikereseb­bek közé. A Kalich Színházban nagyszerű ötlettel indítják az elő­adást, két prosti a panoptikumban hallgatja a tárlatvezető előadását az egykori eseményekről, s mit ad Isten, Jack figurája megmozdul. A rádió nem sokkal ezután bejelenti, hogy Londonban megöltek két prostituáltat. A folytatás sajnos an­nál kiábrándítóbb, Ivan Hejna szokványsztorit fabrikál hozzá, amelyben egy nőknél sikertelen orvostanhallgató a színen is meg­jelenő Ördög sugallatára elkezdi gyilkolni az őket kigúnyoló pros- tikat. Az első áldozat, Polly húga, Gloria idővel szerelmes lesz a nyo­mozást vezető fiatal rendőrtisztbe, aki nem is sejti, hogy a rendőrmi­niszter Glóriát szemeli ki csalétkül a tetteitől egyre jobban megundo­rodó Jack elfogására. A csapda működik, Jack a mélybe veti ma­gát, a szerelmesek egymáséi lesz­nek. Az előadást a fojtogató han­gulatot árasztó díszlet (Šimon Caban) mellett pár színészi telje­sítmény (Jiri Langmajer, Zdenék Podhúrský, Michaela Kuklová) és Vašo Patejdl menti meg, aki írt pár fülbemászó számot a darabhoz. S ne feledkezzünk meg Hana Za- gorováról, akinek szerepe nincs, de van két jó száma. Michal David a Kleopátra és A három testőr után egy hatvanas évekbeli sikersztori, az Angelika népszerűségét szerette volna meg­fejelni. Az Anne Golon regényéből készült többrészes kalandfilm kul­tuszfilm lett az egykori Csehszlová­kiában, Michele Mercier fotói ott lógtak a kamaszok hálószobáinak falain. Ezt a legendát újította fel Michal David a rendező és forgató­könyvíró Jozef Bednárikkal, a dal­szövegeket jegyző Lou Fanánek Hagennel, a díszlettervező Šimon Cabannal és a parádés jelmezeket tervező Roman Šolccal. Bednárik is keretbe helyezi a tör­ténetet, ahol a már megöregedett színésznő, M. M. az egykori forga­tás színhelyén járva, feleleveníti a történet egyes epizódjait. Angeli­ka, ahogy egykoron, most is révbe ér, legfeljebb a nézői tűrőképesség­re hivatkozva a szenvedés keve­sebb. Cabannak a Hasfelmetsző Jack mellett mintha már nem ju­tott volna elég ötlete ehhez az elő­adáshoz, díszlete nem túl ötietdús, szerencsére kárpótolnak Šolc pa­rádés kosztüméi, amelyek a költ­ségvetés jelentős részét felemész­tették. Bednárik, aki maga is giccs- nek nevezte a művet, még az ere­deti darabra is rátesz egy lapáttal, s már a bevezetőben figyelmeztet a pézsé időbeli begyűjtésére. Erre végül is nem lesz szükség, a cselek­mény laza unalommal elér a bol­dog véghez. Michal David zenéje néha egészen andalító, de több­ször támad az az érzésünk, hogy ezt már hallottuk valahol. A Has­felmetsző Jackkel ellentétben itt jóval kevesebb a szöveg, de képzet­tebbek az énekesek, s néhányan, mint Monika Absolonová, Marian Vojtko, Dušan Kollár, Ali Amiri, Linda Finková vagy Alan Bastien egészen kiváló teljesítményt nyúj­tottak. Mire ezek a sorok megjelennek, Prágában már újabb bemutatón lesznek túl, megújult változatban Limonádé Joe édesbús történetén enyeleghetnek a musical szerel­mesei. Véget ért a XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - a születésnapi irodalmi szalon kulcsmondata: párbeszédre, humánumra van szükség A kongresszusi központ tizennégy évig adott helyet az irodalmi rendez­vénynek (TAS R-felvétel) A gonosz csatát veszít az emberi okosságtól MTl-TUDÓSÍTÁS Budapest. Csaknem 55 ezer lá­togatóval búcsúzik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a kong­resszusi központtól, amely tizen­négy évig adott helyet az irodalmi rendezvénynek - mondta Zentai Péter László, az eseményt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója. A jövőre új helyszínre költöző fesztivál idei díszvendége, Umberto Eco rengeteg érdeklődőt vonzott, „ennyi ember talán még soha nem állt sorba dedikálásért” - mondta az igazgató. A díszvendég ország, Kanada szintén jó választásnak bizonyult, a kortárs irodalmát bemutató ország aköré építette rendezvényét, hogy az 56-os forradalom után csaknem negyvenezer magyar talált új hazát a tengerentúli országban. Zentai Péter László elmondta, hogy jövő áprilisban az új helyszínre, a Mille­náris Parkba szeretnék átvinni azt a hangulatot, amely éveken keresz­tül irodalombarátok ezreit vonzot­ta a kongresszusi központba. A ren­dezvény lelke a több száz felolva­sás, dedikálás, könyvbemutató, be­szélgetés és szakmai program mel­lett az a közelség volt, ahogy az em­berek a programoknak helyet adó termekből egyből a nyüzsgő vásár­ba léptek ki. Felidézte, hogy 1994-ben, ami­kor az eseményt útnak indították, a könyvkiadás igen rossz helyzetben volt, a fesztiválnak köszönhetően azonban óriási figyelem irányult a szakmára. Az igazgató úgy látja, hogy a könyves műhelyek vezetői felis­merték, mennyire sokat jelent az olvasókkal való személyes találko­zás, így a standoknál többnyire ma­guk a kiadóvezetők ülnek, és figye­lik a vásárlók minden rezdülését. A XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál több száz program­ja 25 ország számos írója és költője köré épült, a seregszemle kereté­ben hetedik alkalommal rendezték meg az Európai Elsőkötetesek Fesz­tiválját, amelyen 19 uniós ország egy-egy első regényét publikáló fia­tal alkotója mutatkozott be a ma­gyar közönségnek. Az írók feladata, hogy műveikkel párbeszédet indítsanak el, a humá­numot szolgálják - hangsúlyozták a könyvfesztivál záró rendezvé­nyén születésnapjukat ünneplő írók, költők, irodalomtörténészek. Bächer Iván író szerint a gyűlölet helyett megértésre és párbeszédre van szükség. „Az írásból élők a jó győzelméért a legtöbbet azzal te­szik, ha írnak” - fűzte hozzá. Sánta Ferenc író reményét fejez­te ki, hogy „a pillanatnyüag uralko­dó gonosz, amelyik szinte az egész Földet uralja, (...) csatát veszít az emberi okosságtól, az emberi kitar­tástól és az emberi szolidaritástól”. „Amióta az emberi élet létezik, az­óta következetesen, szüntelenül, megállás nélkül (...) kíméletlen és kegyetlen harc folyik a jó és a go­nosz közötti’ - fogalmazott a Kos- suth-díjas író. Baranyi Ferenc író szerint az al­kotóknak „lépcsőfokokat” kell te­remteni műveikkel: „bátorítani, magabiztossá tenni a mind félsze- gebb humánumot a világban”. A fesztivál zárása után az MKKE a kortárs magyar irodalom júniusi seregszemléjét, az ünnepi könyv­hét szervezését folytatja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom