Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-16 / 87. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Irán újabb erőművet épít Teherán. Irán pályázatot írt ki két újabb atomerőmű építésére. Az új létesítmények is Busehrben állnak majd, ahol orosz technikusok közreműködésével jelenleg is folyik a perzsa állam első atomerőművének építése. Egy-egy beruházás várható költsége 1,4-1,7 milliárd dollár, az erőművek felépítése becslések szerint 9- 11 évet vesz igénybe. Az USA azzal vádolja Teheránt, hogy a nukleáris energia békés fel- használásának leple alatt valójában atombomba előállításán mesterkedik. (MTI) Földcsuszamlás Thaiföldön Bangkok. Harmincötre nőtt tegnapra a thaiföldi földcsuszamlások halálos áldozatainak száma. A tragédia az ország déli részén, a Trang tartománybeli Szairung (Szivárvány) és Praiszavan vízesésnél történt, Bangkoktól 680 kilométerre délre, helyi idő szerint szombat délután. Több mint 300 mentőember keresi még az esedeges túlélőket, illetve holttesteket. Hivatalosan kilenc embert tartanak nyilván eltűntként. (MTI) Haladék Észak-Koreának Washington/Peking. Tartózkodott az Egyesült Államok Észak-Korea bírálatától, jóllehet az nem teljesítette határidőre a nukleáris programja felszámolásával kapcsolatos kötelezettségeit, egy amerikai tisztségviselő pedig közölte: Washington hajlandó még néhány napot adni Phenjannak vállalásai teljesítésére. A megállapodás szerint Észak-Koreának péntek éjfélig kellett volna be zárnia jongbjoni atomerőművét, ennek fejében kapott volna 50 ezer tonna fűtőolajat. (MTI) Rendőrkézen a robbantok Casablanca. Elfogta a marokkói rendőrség a keddi, illetve a múlt havi casablancai robbantásos merényleteket végrehajtó csoport vezetőjét. A nyomozás során szerzett adatok segítségével a rendőrség elfogta a csoport vezetőjének helyettesét is, illetve olyan rejtekhelyekre bukkant rá, ahol a terroristák robbanószerkezeteket szereltek össze. Azonosították a csoport más tagjait is, akik után nagy erőkkel kutatnak. (MTI) Török busztragédia Isztambul. Harminckét halottja - többségükben gyermekek - van egy török iskolabusz és teherautó összeütközésének, amely Közép-Törö- kországban történt szombaton. Az általános iskolásokat szállító busz Izmirből tartott az ország középső részén fekvő, szokadan geológiai képződményeiről nevezetes Ca- padocciába, amikor Aksaray város közelében az autópályán összeütközött egy teherautóval. (MTI) Összecsapások Szentpéterváron is, a rohamrendőrök megint gumibotoztak Pénzbírság Kaszparovnak Kaszparov szerint a rendszer megmutatta igazi arcát (SITA/AP-felvétel) Moszkva. Orosz rohamrendőrök Kreml-ellenes tüntetőket gumibotoztak egy szentpétervári demonstráció végén kitört tegnapi összecsapásban, és több mint száz tiltakozót vettek őrizetbe, éppoly durván lépve fel, mint szombaton Moszkvában. MT1-TUDÓSÍTÁS A tegnapi összecsapásokra a Pionyir téren engedéllyel megtartott, közel másfél ezres szentpétervári gyűlés után került sor, amikor a Vlagyimir Putyin elnök távozását és szabad választásokat követelő tüntetők már elvonulóban voltak. A hatóságok ugyancsak másfél ezer rendőrt vontak össze annak megakadályozására, hogy a baloldali és liberális rendszerbírálókat tömörítő Másik Oroszország koalícióhoz tartozó tüntetők gyűlésük után végigmenetelhessenek a belvároson a városháza (Szmolnij) felé, amely az „Egyet nem értők felvonulásáť’ betiltotta. A rendőrség szerint szétszórt tiltakozó csoportok összecsapásokat provokáltak ki a rohamrendőrökkel, megpróbálva áttörni a vaskorlátos kordonokat. Az Eho Moszkvi rádió tudósítása szerint viszont a rohamrendőrök támadtak durván az elvonulókra a Puskin metróállomásnál és a Vityebszki pályaudvarnál, vétien járókelőket és újságírókat sem kímélve. A másfél órás gyűlés végét bejelentő szervezők nem hívták fel a részvevőket felvonulásra a betiltott útvonalon, de azt ajánlották nekik, hogy ha akarnak, próbáljanak meg önállóan eljutni a Szmolnijhoz. Több mint száz embert vettek őrizetbe, köztük Eduard Limono- vot, a betiltott nemzeti-bolsevik párt vezetőjét is. A moszkvai Puskin téren szombaton mintegy kétszáz tiltakozót vettek őrizetbe rohamrendőrök, vaskézzel, csírájában fojtva el a Másik Oroszország felvonulási kísérletét ostromállapotra emlékeztető külsőségek közepette. A rendőrök előállították Garri Kaszparovot, a Polgári Egységfront vezetőjét is, akire tízórás procedúra végén apró pénzbírságot róttak ki. Az elmúlt két nap megmutatta, hogy a Putyin-rendszer többé nem törődik a törvényességgel, hanem a nyers erőhöz folyamodik - mondta a sakkvilágbajnokból lett polgárjogi harcos vasárnap a CNN amerikai hírtévének. A rohamrendőrök Szentpéterváron bezsuppoltak egy német tévériportert, míg Moszkvában fejbe ütöttek egy japán tudósítót is, akinek földre hulló vérét az egyeden még megmaradt tévémagazin, a REN-TV Nyegyelja (A hét) című műsora is filmre vette. Gyurcsány Ferenc: Auschwitzban „bizony mindannyiunkból meghalt valami" A holokauszt nemzeti tragédia is MTl-HIR Budapest. Fejet hajtott a vészkorszak áldozatainak emléke előtt Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök, aki közleményében azt hangsúlyozta, hogy a holokauszt az európai civilizáció közös tragédiája, és az egyes országok saját, nemzeti tragédiája is. „így vagyunk ezzel mi, magyarok is: az áldozatok között sok százezer volt a magyar, és sajnos a gyilkosok között is ott voltak honfitársaink. Ha a több mint hatvan évvel ezelőtti szörnyűségekre gondolunk, ezért érezhetünk egyszerre gyászt és bűntudatot” - írta a kormányfő a közleményében. Gyurcsány Ferenc szerint nem túlzás azt állítani, hogy több mint hatvan évvel ezelőtt a holokauszt jelképévé lett Auschwitzban „bizony mindany- nyiunkból meghalt valami”. „Auschwitz-cal, a holokauszt- tal örökre megváltozott a világ. A kirekesztő szavak és jelképek többé nem tekinthetők ártatiannak. Sem a gyűlöletbeszéd, sem a kirekesztő ideológiák jelképei, zászlói nem számíthatnak elnézésre, türelemre a túlélők nemzedékeitől. Tőlünk, mai magyaroktól, akik különbözőségeink ellenére bizonyosan közösek vagyunk egy valamiben. Abban, hogy a magunk eszközeivel el akarunk követni mindent azért, hogy ami a Holokauszt során történt, az ne történhessen meg soha többé” - hangsúlyozta. A miniszterelnök szerint az ilyen emléknapok éppen ezért fontosak, hogy „a múlt felidézésén túl szembenézzünk a saját felelősségünkkel, számba vegyük a magunk eszközeit abban, hogy egy befogadóbb, türelmesebb, békésebb világot hagyjunk az utódainkra”. Az eszközök között elsőként a mintaadást, a gyermeknevelést említette, mondván: mai szavainkon és tetteinken múlik, hogy milyen lesz a világ holnap. Esterházy János rehabilitációját szorgalmazza a csehországi Együttélés Újraválasztották az elnököt KOKES JÁNOS Trinec. Szorgalmazni fogja Esterházy János, a II. vüágháború után igaztalanul háborús bűnösnek nyilvánított és elítélt volt vezető felvidéki magyar politikus rehabilitációját a Coexistencia-Együtt- élés politikai mozgalom, amely a csehországi nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezete. Erről a Coexistentia-Együttélés jubileumi 10. országos tisztújító kongresszusának küldöttei határoztak, akik a hétvégén tanácskoztak az észak- morvaországi Trinecben. A kongresszus újabb két évre Kocsis László Attilát, a szervezet magyar szekciójának volt elnökét választotta meg országos elnökké. Kocsis, aki nyugalmazott nagykövet, két éve került a mozgalom élére. Tisztségében most egyhangúlag megerősítették. A magyar szekció új elnöke Palágyi István György atomfizikus. Á mintegy 1500 tagot számláló mozgalom keretében a lengyel szekció a legerősebb, míg a ruszin-ukrán szekció működése pillanatnyilag szünetel. A mozgalomnak az észak-morvaországi régió lengyelek -lakta vidékein több tucatnyi képviselője van a helyi szervekben. A következő időszak egyik legfontosabb feladatának tekintjük, hogy a rendelkezésünkre álló jogi eszközökkel szorgalmazzuk a II. világháború után jogtalanul elítélt és meghurcolt jogi és magánszemélyek rehabilitálását és anyagi kár- pótíását az akkor elkobzott vagyonért - szögezte le beszédében Kocsis. Stanislaw Gawlik, a lengyelek egyik vezetője hangsúlyozta: a lengyelek magukénak tartják a magyarok kezdeményezését Esterházy János rehabilitációjára és határozottan támogatják. Magyar részről elhangzott: a magyarok teljes mértékben támogatják a lengyelek követelését, hogy az általuk lakott településeken széles körben érvényesüljön a kétnyelvűség, amelyre a cseh állam a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának elfogadásával jogi kötelezettséget is vállalt. A lengyelek sérelmezik, hogy a helyi cseh önkormányzatok csak nagyon lassan valósítják meg a charta előírásait. A kongresszus megbízta a mozgalom végrehajtó bizottságát: kíséije figyelemmel a charta elfogadásával vállalt állami kötelezettségek életbe léptetését, s szükség esetén lépjen. Lengyel kezdeményezésre a kongresszus határozatai közé az is bekerült: kezdeményezni fogják az illetékes állami szerveknél, hogy a hivatalosan védett kisebbségi nyelvek sorát jelenlegi lengyel, szlovák, német és roma nyelv mellett a magyarral is kibővítsék. A kongresszus elfogadta a Coexistentia-Együttélés 2007-2009- re szóló új programját és meghatározta a szervezet legfontosabb feladatait is. Ez utóbbiak között van a nemzeti kisebbségekhez fűződő emlékhelyek gondozása is. Merényletek Irakban, több mint harminc halott Lezuhant két helikopter MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Több mint harminc ember halálát okozták pokolgépes merényletek és fegyveres támadások tegnap Bagdadban és Irak más részein, a fővárostól északra pedig összeütközött és lezuhant két brit helikopter, két katona életét vesztette. Gépkocsiba rejtett pokolgéppel elkövetett kettős robbantásos merényletben meghalt 18 ember tegnap Bagdad suták lakta negyedében. A két robbantást öt percnyi különbséggel követték el, az elsőt egy étterem mellett, a másikat egy piacon. A Jarmúk negyedbeli kórház közlése szerint tíz férfi, öt nő és három gyerek holttestét, illetve 35 sebesültet szállítottak be oda. A főváros északi részén egy öngyilkos merénylő mikrobuszban robbantott pokolgépet, hat ember halálát és tíz sérülését okozva. Tadzsi város közelében két brit helikopter ütközött össze, két brit katona életét vesztette, egy pedig súlyosan megsérült. Egy korábbi amerikai közlemény még amerikai helikopterek összeütközéséről számolt be. Moszulban két, robbanószerrel megrakott olajszállító teherautót robbantottak fel öngyilkos merénylők egy iraki katonai bázisnál, 4 személy halálát és 16 ember sérülését okozva. Ugyancsak Moszulban egy elvonuló iraki katonai járőr mellett robbanó pokolgéptől négyen megsérültek. Baidzsiban két rendőr halt meg egy iraki had- seregtábomok konvoja elleni támadásban, a tábornok könnyebben megsérült. Tikrítben egy rendőr, a fővárostól délre fekvő Iszkan- deríjában pedig két civil lett lövöldözés áldozata. Biztonsági tervet hagyott jóvá a palesztin kormány A közrend fenntartásáért MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Rámalláh. Az eddig egymással vetélkedő palesztin biztonsági szolgálatok fokozott együttműködését célzó tervet hagyott jóvá a palesztin nemzeti egységkormány. Musztafa al-Bargúti tájékoztatási miniszter az intézkedés elsődleges célját abban jelölte meg, hogy a kabinet megteremtse a közrendet és felszámolja a palesztin területeken eluralkodó törvénytelenséget. A palesztin biztonsági erők soraiban a Fatah befolyása meghatározó, a Hamász azonban Végrehajtó Erő néven jól felszerelt saját fegyveres alakulatot hozott létre, s szembeszegült Abbász elnöknek az alakulat feloszlatását, vagy más biztonsági szolgálatokba történő beolvasztását célzó felhívásaival. A hét végén jóváhagyott biztonsági terv ezt a kérdést a jelek szerint megkerüli. A palesztin belügyminisztérium főellenőrt nevezett ki a különböző biztonsági erők tevékenységének összehangolására. A terv többek között előirányozza azt is, hogy ezen erők tagjai ne viseljenek fegyvert, amikor nincsenek szolgálatban, bár Bargúti elismerte, hogy ennek megvalósításához „még számos erőfeszítés szükséges”. A leendő palesztin állam szerkezetéről tárgyaltak Abbász-Olmert-találkozó MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. A leendő palesztin állam szerkezetéről, egyebek mellett gazdasági felépítéséről tárgyalt Ehud Óimért izraeli miniszterelnök Mahmúd Abbász palesztin elnökkel. A találkozón gazdasági és biztonsági kérdéseket vitattak meg, illetve feltérképezték a „politikai látóhatárt” az izraeli-palesztin válság megoldásához. Óimért és Abbász a találkozón megállapodtak abban, hogy következő megbeszélésüket, a ciszjordá- niai Jerikóban tartják, ami azt jelenti, hogy a két politikus először ül tárgyalóasztalhoz egy palesztin városban. A konfliktus olyan kulcskérdéseiről, mint a majdani határok, a palesztin menekültek hazatérésének kérdése vagy Jeruzsálem jogi helyzete Óimért nem akart tárgyalni, elsősorban amiatt, mert az új palesztin nemzeti egységkormány is vonakodik elismerni Izrael létezési jogát. Terítékre kerültek humanitárius kérdések is, többek között a határforgalom és Ciszjordánia zárlata. Izrael nem zárkózik el az arab békekezdeményezés megvitatásától, sem. Az indítványban az arab országok felajánlották kapcsolataik rendezését a zsidó állammal, amennyiben Izrael visszavonul 1967-es határai mögé. Óimért és Abbász először találkozott egymással azóta, hogy Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter márciusi közel-keleti kőrútján bejelentette: az izraeli kormányfő és a Palesztin Hatóság elnöke ezentúl kéthetente megbeszélést tart. A világi állam megőrzéséért tüntettek a törökök Nem kérnek Erdoganból MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. Legkevesebb 300 ezren vonultak fel szombaton a török fővárosban az ország vüági berendezkedése mellett kiálló szervezetek felhívására, tüntetve az ellen, hogy Recep Tayyip Erdogan miniszterelnököt - aki valamikor egy iszlamista szervezet élén állt - májusban államfővé válassza a parlament. A tömegben sokan török zászlót lengettek, illetve a modern Törökország megalapítójának, Mustafa Kemal Atatürknek a képét tartották a magasba, iszlamistael- lenes jelmondatokat kiabáltak „A köztársaság a miénk” jelszóval meghirdetett megmozdulás kezdete előtt. Tükrözve a török nacionalizmus elmúlt évben mutatkozott erősödését, a tüntetésen sok felszólaló az Egyesült Államokat és az Európai Uniót is támadta, arra buzdítva a hallgatóságot, hogy „védjék meg országukat”. Május 16-án jár le Ahmet Necdet Sezer jelenlegi államfő hivatali ideje. Törökországban a parlament választja meg az elnököt. Mivel a kormányzó, iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) nagy többsége van a törvényhozó testületben, szinte bizonyosra vehető jelöltjének győzelme a parlamenti elnökválasztáson. A párt még nem nevezte meg jelöltjét, de egyre több politikusa adta értésre, hogy Erdogan kormányfőt szeremé az elnöki székben látni. Erdogan, az ország jelenleg legnépszerűbb politikusa még nem jelezte, hogy kíván-e indulni a választáson.
