Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-12 / 84. szám, csütörtök
26 Otthonunk ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 12. www.ujszo.com (Képarchívum) A különálló elszívók a konyha feltűnő darabjai Ha bűzlik a lakásunk A modern berendezéseknek köszönhetően négyzetméterenként 15 kWh-s éves fogyasztással számolhatunk Energiatakarékos háztartások ÚJ SZÓ-T1PP Nyáron és télen egyaránt gondot okoz, ha a konyhai főzés során keletkező gőz és szagok átteijed- nek a lakás egyéb részeire. Hogy ezt megelőzzük, érdemes páraelszívót vásárolnunk. Mielőtt azonban felkeresnénk a legközelebbi üzletet, érdemes felmérnünk, hogy mire is lesz szükségünk. Amikor konyhánkba elszívót választunk, legelőször annak formájáról döntünk, illetve beépítésének módjáról. A beépítés módja szerint többféle készüléket különböztetünk meg. Szekrénybe építhető elszívó: a készülék a speciálisan erre a célra kialakított - a felső elemsorba illesztett - elszívószekrénybe kerül beépítésre. Az elszívóból csak egy vékony csík látszik (ez a kihúzható ernyő eleje), amely színben a többi konyhai készülékhez illeszkedik, vagy a konyhabútorral anyagban és színben megegyező dekor- ral szerelhető fel. A szekrénybe építhető elszívók másik változata a kihajtható előlappal rendelkező készülék, melynek elejét a felső elem ajtólapja takarja. Ez utóbbinak létezik olyan típusa is, amelyik nem felső szekrénybe, hanem két elem közé építhető. Elejére szintén bútorelőlap szerelhető. Szekrény alá építhető elszívó: a név magáért beszél: a készüléket nem a szekrénybe, hanem az alá lehet beépíteni, csak a kivezetőcső helyezkedik el a felső elem belsejében. Kürtőbe építhető elszívó: elsősorban rusztikus bútorokhoz alkalmazható. A bútorgyártók által készített, stílusban a berendezéshez tökéletesen illeszkedő kürtőbe szerelhető be alulról úgy, hogy az az elszívót teljesen eltakaija. Dekor (vagy különálló) elszívó: míg a beépíthető típusok alig észrevehetőéit, a különálló elszívók a konyha feltűnő darabjai. Színben és formában a leggazdagabb a választék az Uyen készülékekből, melyek a funkciójuk betöltése mellett a főzőközpontot hivatottak hangsúlyozni. A fém készűlékház és kürtő formája a designerek találékonyságától függően változik, akik gyakran az üveget hívják segítségül az általuk megálmodott külső megvalósításához. A hagyományos színek (fehér, fekete, barna, nemesacél) mellett a legfrissebb irányzatnak megfelelően megjelenik az alumínium, de néhány gyártó ezzel sem elégszik meg, mert elszívóit a RAL színskála minden árnyalatában elkészíti a vásárló kívánságára, hogy a konyha összhatása valóban tökéletes legyen. A különálló elszívók két típusát különböztetjük meg: falra szerelhető, vagyis két felső szekrényelem közé, vagy azoktól teljesen függetlenül, akár önállóan is felszerelhető a falra. Sziget elszívó: főzősziget fölé lógatható, a mennyezetre szerelhető típus, (o, mi) Az elmúlt évek áremelései miatt mára divatszóvá vált az energiatakarékos ház, sokan azonban most sem tudják, hogy pontosan mit is értsenek alatta. A szlovákiai szakemberek szerint energiatakarékos házról akkor beszélhetünk, ha az éves fűtési energia nem haladja meg az 50 kWh-t négyzetméterenként. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha ennél is több energiát szeretnénk megtakarítani, akkor érdemes megismerkednünk a passzív ház fogalmával. Ez utóbbi esetében, a modern műszaki berendezéseknek köszönhetően, négyzetmézterenként 15 kWh-s éves fogyasztással számolhatunk. Földünk energiaforrásainak vészes fogyatkozása miatt egyre sürgetőbb azon lehetőségek kutatása, melyek az energiafelhasználás csökkentését célozzák. Az itt bemutatott úgynevezett passzív ház forradalmian új utat nyit a lakóházak fűtése és melegvíz ellátása területén, amelynek nyomán szinte minimálisra csökkenthető a hagyományos fűtőanyagok felhasználása. A passzív ház rendkívül egyszerű alapelv szerint működik: a kifelé áramló hőveszteséget minimálisra csökkentve, a beáramló napenergiát pedig maximálisan kihasználva, megfelelő szellőzés biztosítása mellett olyan rendszert alkot, amely szinte önmagában gondoskodik a kellemes belső hőmérséklet kialakulásáról. A melegnek a falakon, tető- szerkezeteken, padlón keresztül történő kiáramlását a megfelelő hőszigetelés, a tökéletes légzárás, a hőhidak kiküszöbölése és a kompakt épülettömeg akadályozza meg. Az ablakokat, amelyeken át mindenfajta épületnél a legtöbb hő jut ki a szabadba, hármas üvegezéssel látják el, és speciális profillal képezik ki. Nagy hangsúly helyeződik a szellőztetésre is, hiszen ezen az úton is jelentős hőmennyiség szökik ki a hagyományos házaknál. A passzív házban szellőző berendezés kontrollálja az állandó légáramlást úgy, hogy az elhasznált levegő hője felmelegíti a beáramló friss levegő hőmérsékletét. A kívülről jövő levegő felfűtése történhet a föld melegének fölhasználásával is. A ház belső tereinek fűtése alapvetően a nap melegének hasznosításával történik. A délre néző nagy ablakfelületek beengedik a napsugarakat, amelyek felmelegítik a levegőt, amit aztán a hőszigetelt falak nem engednek kifelé visszaáramlani. A nyári túlmele- gedés ellen hagyományos árnyékolók, mint kiálló erkélyek, rolók stb. védenek. Természetesen vannak olyan napok, amikor a borult ég miatt nem jut elegendő napenergia a belső terek fűtésére. Ilyenkor még mindig segíthet a napkollektorok által tárolt hő, amelyet a melegvíz előállításához is használnak, s ha ez sem elegendő, akkor lehet valamilyen hagyományos fűtés-kiegészítéshez (pl. gáz, kandalló) folyamodni. A legújabb technikai fejlesztések azonban már olyan kompakt berendezések kidolgozásán fáradoznak, amelyek teljesen kiküszöbölhetik a hagyományos fűtőanyagok használatát. A passzív ház nem egy építészeti stílust takar, hanem olyan épületet jelent, amely megfelel egy meghatározott, számokban kifejezett hőszigetelési, energiafelhasználási, fűtésigény normának. Hogy ezen normákat milyen anyagok, formák, ötletek felhasználásával érik el, az már az építész és megrendelő választásán múlik. Passzív házak külföldön Svédországban már a ’80-as évektől az építési engedélyek kiadásának feltétele az alacsony energiafelhasználású épületek tervezése. Ausztriában is olyan támogatási rendszert dolgoztak ki, amely leginkább a passzívházak építésének kedvez. A Berlini Szabad Egyetem könyvtárépületét az egyik legkeresettebb brit építész, Lord Norman Foster tervezte, és 2005. szeptemberében adták át a tanulóknak. Az épület teljes mértékben környezetbarát, melynek tervezésekor messzemenőkig figyelembe vették az időjárási-, megvilágítási-, és levegőztetési szempontokat. Számítógépes vezérlőprogram segítségével a könyvtár belsejében mindig természetes levegő cirkulál. A könyvtárépületet kívülről speciális lemezek bontják, amelyeket szintén computer irányít. Ezek a lemezek begyűjtik a meleget, amelyet aztán egy hőszabályozó rendszer alakít át hőforrássá, és így az épületben egész évben természetes klíma uralkodik. Hamburgban és Kasselben 15 évvel ezelőtt kezdtek el kísérletezni passzívház építésével. A tapasztalatok szerint az építésnél négyzetméterenként plusz 100 euróval kell számolni, szanálásnál pedig 150 euróval, ugyanakkor egy 120 négyzetméteres lakás fűtési költsége egy egész évre mindössze 52 euró. „A titok csak annyi, hogy a ház rendesen le van szigetelve, nemcsak a tető, hanem a nyílászárók is, valamint a kívülről beáramló friss levegőt a bent lévő meleggel fűtik fel. Az itt lakók nagyon elégedettek: a falak sosem hidegek, a levegő mindig friss és a kellemetlen szagok olyan gyorsan eltűnnek, hogy az sem zavaró, ha valaki rágyújt a szobában.” - állítja a kasseli passzívház építő, Hartmut Hübner, (o, mi) Az épületek energiavesztesége manapság 40-60 százalékban nagyrészt közvetlenül a rossz hőszigetelés miatti szivárgás számlájára írható Nem mindig a legolcsóbb megoldás a legjobb (SITA-felvétel) A ház tervezésénél is gondoljunk a tárcánkra ÚJ SZÓ-T1PP Vége a télnek, itt a tavasz - de táskánkban még a téli fűtésszámla lapul, és bizony egy kicsit húzza a vállunkat. Egy átlagos európai házban az elfogyasztott energia mintegy 60 százalékát fordítják fűtésre, a maradék megoszlik a használati meleg víz és a vüla- mosenergia-igény között. Épületeink fűtési költségeinek csökkentése tehát kulcsfontosságú a jövőre nézve. Az épületek energia- vesztesége 40-60 százalékban közvetlenül a rossz hőszigetelés miatti szivárgás számlájára írható. A házak energiafelhasználása Európában 2001-ben került a figyelem középpontjába, amikor az Európai Bizottság elnöke megvizsgáltatta a kiotói klímaegyezményben vállalt kötelezettségek teljesítésének lehetőségeit. Ennek egyik következménye lett, hogy újabban az új házak, lakások mérések alapján kiállított tanúsítványt kapnak az épület energia- hatékonyságának mértékéről. Hasonló bizonyítványt állítanak ki akkor is, ha egy régi épület tulajdonost vagy bérlőt cserél. Az épületek, építőanyagok hőátbocsátási képességét az ún. K-értékkel mérik, amely azt mutatja, hogy milyen hőmennyiség jut át a fal vagy a tető 1 m2-én 1 másodperc alatt. Értelemszerűen minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelő képességű a fal, illetve a tető. A korszerű építőanyagok általában nagyon jó energetikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezekkel és a pasz- szív napenergia-hasznosítás, illetve szolárház építészeti szempontjainak alkalmazásával már önmagában is rengeteg energia takarítható meg. Napjainkban az jelent új kihívást az építtetők és építészek számára, hogy az egész házat átfogó intelligens energetikai rendszerek tervezésével további jelentős mennyiségű energia legyen megtakarítható. Lényeges, hogy erre már az épületek tervezésénél törekedjünk, például korszerű építőanyagok és nyílászárók beépítésével. Azok a többletköltségek, melyek ezek alkalmazásából keletkeznek, az alacsony energiaszámlákkal gyorsan megtérülnek. Amennyiben a tetőtér még nincs kiépítve, illetve meglévő épületek tetőterét utólag szigeteljük, először azt kell mérlegelnünk, hogy a tetőteret lakó- vagy tárolótérként használjuk-e majd a jövőben. Ha nem, a szigetelés viszonylag egyszerűen és gyorsan megoldható 2x10 cm-es szigetelő- réteggel és fóliával. Manapság azonban a legtöbben a lakott tetőteret részesítik előnyben. Itt a hő- szigetelésére már jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mivel annak télen a hideg, nyáron, a meleg ellen is védenie kell. Ennek a szigetelésnek minimum 20 cm-es- nek kell lennie. Az épületek leggyengébb pontját a nem megfelelő, nem jól záródó vagy nem hőszigetelt ablakok és ajtók jelentik. Energiatakarékossági szempontból fontos, hogy a nyílászáró soha ne legyen nagyobb, mint feltétlenül szükséges a helyiség funkciója szempontjából. Az ajtók és ablakok összfelülete soha ne haladja meg a homlokzat 30%-át. Az ablakok többsége legyen déli, illetve nyugati tájolású, hogy a besugárzó nap energiáját hőnyereségként hasznosíthassuk. Az üveg jó hővezető, ami a hő- szigetelés szempontjából problematikus: egy átlagos ablaküveg igen magas, 6-os K-értékű. A modern, duplán üvegezett ablakok esetén a hőveszteség azonban csak a fele ennek a veszteségnek, tehát feltétlenül ezek közül válasszunk. Üvegezésként a bejárati ajtókba minden esetben hőszigetelő üvegeket építenek be, a legigényesebb típusokba akár megnövelt hőszigeteléssel is (Uw=l,l W/m2K) és különleges, ragasztott biztonsági üveggel. A fa, műanyag és alumínium ablakkeret egyaránt lehet jó, ma már valamennyi anyag kiváló megoldásokat kínál, a lényeg a hőhídmentes konstrukció, (mi, o) A legújabb fejlesztések kiküszöbölhetik a hagyományos fűtőanyagok használatát (SITA-felvétel)
