Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-12 / 84. szám, csütörtök
14 Kitekintő - hirdetés ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 12. www.ujszo.com A Szlovák Nemzeti -f-1 ***** Emberjogi Központ területi \/ lni _ iro dahálózatának kiépítését PRt",,SKLraA" * /* * i* ■ > ■ $DafnÉ,j£ HSJformes segítő tanacsado-szolgalat ,3*. HE. Az Európai Unió Átmeneti Alap programjának a pénzügyi támogatásával A Szlovák Nemzeti Emberjogi Központ új regionális irodái Homonnán, Érsekújvárban és Rimaszombatban A Szlovák Nemzeti Emberjogi Központ (SNSĽP) az egyetlen olyan intézmény országunkban, amely az egyenlő bánásmód elveinek betartásával foglalkozik. A központ a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalával együttműködve valósítja meg azt a projektet, amelynek feladata, hogy 7 regionális iroda létrehozásával kiterjessze a központ tevékenységét Szlovákia egyes régióira. Ezek közül három Szlovákia magyarlakta vidékein fog működni - Homonnán, Érsekújvárban és Rimaszombatban. Mikor kezdik meg az irodák tényleges működésüket? - tesszük fel a kérdést JUDr. Daniela Gemerskának, az SNSĽP megbízott ügyvezető igazgatójának. Az SNSĽP nemcsak Homonnán, Érsekújvárban és Rimaszombatban nyit regionális irodát, hanem Késmárkon, Kiszucaújhelyen, Alsókubinban és Zólyomban is. Januárban álláspályázatot hirdettünk meg a regionális irodák alkalmazottainak kiválasztására, amely során 215 komoly érdeklődőt bíráltunk el. Március közepén megkötöttük a bérleti szerződéseket, és ezzel egyidejűleg kiképeztük új alkalmazottainkat. A homonnai iroda munkatársa JUDr. Andrea Kanoczová lesz, az érsekújvári irodában Mgr. Margaréta Zozulaková a rimaszombati irodában pedig Mgr. Andrea Kosková dolgozik majd. Úgy tervezzük, hogy az irodák már április elején megkezdik rendes működésüket. Mi az SNSĽP regionális irodáinak feladatköre? Az irodák feladata elsősorban a tanácsadás és segítségnyújtás mindazoknak, akik valamiféle diszkrimináció és az emberi jogok területén tapasztalt intolerancia áldozatául estek, különös tekintettel azantidiszkriminációs törvény azon rendelkezéseire, amelyek a megkülönböztetési tilalomra és az egyforma bánásmód elveinek védelemre vonatkoznak. Az irodák tevékenységi körébe tartozik még e téren a monitoring, a felvilágosító munka valamint a megelőzés azokban a járásokban, amelyeket az egyes irodák ellátnak. A regionális munkatársaink elsődleges feladata az emberi jogok megsértésének megelőzése lesz - ez elsősorban azon jogokra irányul, melyek betartását a központ monitoring útján figyelemmel kíséri, tehát az alapvető emberi jogokra és szabadságokra, a gyermekek jogaira összpontosít, de foglalkozik még az említett jogok érvényesítése során tapasztalt megkülönböztetésekkel is. Az irodák munkatársai biztosítják a tanácsadást, és segítséget nyújtanak a diszkrimináció, valamint az intolerancia megnyilvánulásainak áldozatainak. A diszkriminált személy bírósági eljárásban vagy más szerv által lefolytatott eljárásban való képviseletét az egyenlő bánásmód elveinek megsértésére, tehát a diszkriminációra vonatkozó ügyekben egyelőre a pozsonyi központ munkatársai fogják ellátni. A jövőben azonban ezen a téren is számolunk a regionális irodák tevékenységével. Elérhetőségek: SNSĽP Regionálna kancelária v Humennom (at SNSĽP regionális irodája Homonnán) JUDr. Andrea Kanoczová Ul. 26. novembra 1509/1 tel.: 057/286 5011 e-mail: kanoczova@snslp.sk Vonzáskörzetébe a következő járások tartoznak: Humenné (Homonna), Svidník (Felsővizkőz), Stropkov (Sztropkó), Medzilaborce (Mezőiaborc), Snina (Szinna), Vranou nad Topľou (Varannó), Michalovce (Nagymihály), Trebišov (Töketerebes), Sobrance (Szobránc), Mice mesto, (asíKošice - okolie (Kassa város, Kassa-vidék) f Regionálna kancelária SNSĽP v Nových Zámkoch (az SNSĽP regionális irodája Érsekújváron) Mgr. Margaréta Zozufáková M. R. Štefánika 4 tel.: 035/286 5011 e-mail: zozulakova@snslp.sk Vonzáskörzetébe a következő járások tartoznak: Nové Zámky (Érsekújvár), Komárno (Komárom), Šaľa (Vágsellye), Nitra (Nyitra), Levice (Léva), Zlaté Moravce (Aranyosmarót), Topolčany (Nagytapolcsány), Gaianta (Galánta) Regionálna kancelária SNSĽP v Rimavskej Sobote (az SNSĽP regionális irodája Rimaszombatban) Mgr. Andrea Kosková Ul. SNP 15 tel.: 047/286 5011 e-mail: koskova@snslp.sk w * A Vonzáskörzetébe a következő járások tartoznak: Rimavská Sobota (Rimaszombat), Revúca (Nagyrőcze), Poltár (Poltár), Lučenec (Losonc), Velký Krtiš (Nagykürtös), Rožňava (Rozsnyó), časť okresu Košice - okolie Kassa-vidékejárás egy része. >-7-2090003 jTfsŕien ft'irSiJuo ült ül BZ S š*> =j-jSü'J2 invent Április 10-e és 20-a között naponta egy-egy, összesen 9 kérdést teszünk fel. A helyes válasz betűjelét naponta SMS-ben küldje el a 6668-as számra a következő formában: HP (szóköz) a helyes válasz. Az SMS ára áfával együtt 24 korona. A sorsolásba a legtöbb helyes választ adó olvasóinkat soroljuk be. 3. kérdés: Hány mobilszolgáltató van Szlovákiában? a) 1 ’ b) 3 c) 2 Az 5000 koronát meghaladó nyeremények a jövedelemadóról szóló törvény értelmében adókötelesek, adójuk 19 %. HIRDETNI SZERETNE? ÚJ SZÓ- és Vasárnap-hirdetőiroda már PÁRKÁNYBAN IS! Cím: nám. Sv. Imricha 33, 943 01 Štúrovo Hirdetésfelvétel: 036/7494 808 ,fax: 036/7494 809 Munkanapokon nyitva: hétfő: szerda: péntek: 8.00- 12.00, 13.00-16.30 8.00- 12.00, 13.00-17.00 8.00- 12.00, 13.00-15.00 A fekete madarak a rosszabb napokra is „tesznek félre" némi elemózsiát Intelligensek-e a hollók? Dögre lesve Konrad Lorenz megfigyelései és kísérletei óta ismeretes, hogy a varjúfélék (Corvidae) családjába különösen értelmes fajok tartoznak. Közülük is kirínak a hollók, amelyek már-már emberi léptékű ravaszságról és gondolkodásról tesznek tanúbizonyságot. ÖSSZEFOGLALÓ A Nobel-díjas etológusról elnevezett, az ausztriai Grünauban található Konrad Lorenz kutatóintézet munkatársai célirányosan vizsgálják a hatalmas röptetőkben tartott hollók (Corvus corax) magatartását. A kísérletek célja annak kiderítése, vajon a furfangos madarak csak alkalmazkodásból teszik-e azt, amit tesznek, vagy célzatos, tudatos szándék áll-e cselekvési mintáik hátterében. Mennyire intelligensek ezek a nagy, fekete madarak? Az egyik tanulságos kísérlet során a hollókat vízszintes rúdra ültették. A rúdra erősített vékony zsinóron lógott egy darab hús, a madarak számára elérhetetlen mélységben. A hozzáférésnek csak egy módja létezik: a madárnak a csőrével apránként feljebb kell húznia a zsinórt, egyik lábával rálépni a felcsévélt madzagra, majd újból húzni egyet a csőrével, amíg a hús meg nem érkezik. A legokosabb hollók rövid mérlegelés és „gondolkodás” után nyomban ezt a módszert választották. A kutatóknak úgy tűnt, mintha a madarak „fejben” végigjátszották volna a folyamatot, mielőtt munkához láttak. Ez a jelenség - egy cselekvéssor darabjainak előre történő megfontolása és mérlegelése - az intelligencia igen magas fokát feltételezi, amely néha még az ember- szabású majmoknak is nehezére esik - írta a Der Spiegel. Tévedések kizárása céljából a grünaui kutatók újabb kísérletbe kezdtek: alig jutottak a hollók a zsákmány birtokába, felriasztották őket az ülőfáról. A butább madarak ilyenkor felröpülve is tovább markolják a húst, jóllehet az a rúdhoz van rögzítve. A hollók nagy többsége azonban fölrebbenve elengedte azt - nyilvánvalóan tudatában voltak annak, hogy a zsákmány úgysem fog elveszni. Ezt igazolta az ellenpróba: amikor a zsinór másik végét eloldották a rúdról, a felriasztott hollók zsinórostól magukkal vitték a húsdarabot. A hollók agyafúrtságát mutatja a zsákmánnyal való bánásmódjuk. Kutatók megfigyelték, hogy a dögön lakmározó fekete madarak- a ragadozó emlősökkel ellentétben - nem tömik tele magukat hússal, belsőséggel, hanem „spájzolnak”: a megszerzett darabokat rejtekhelyre viszik, és eldugják ín- ségesebb időkre. A zsákmányt - nyulat, őzet, szarvast - többnyire nem ők, hanem farkasok, medvék, rókák ejtik el. Ám a hollók perceken belül megneszelik, hol lehet ingyen lakomához jutni, és rajokban jelennek meg a tetemnél. Ott pedig pokollá teszik a medve, farkas, róka életét. Kutatók megfigyelték, hogy célirányosan csipkedik a ragadozók hátát, farkát, jól kiszámítva, mekkorát képes ugrani az „otromba zsákmányejtő” anélkül, hogy elérné őket. Ámíg a négylábú vadász egy- egy hollót hajkurász, a többiek lázasan tépik ki az őket megillető részt a tetemből. Grünauban kiszámolták, hogy magányos vadász (medve, hiúz, róka) esetén az elejtett préda 90 százaléka a hollóké lesz. Feltehetőleg ezért is vadásznak például a farkasok falkában: ha öten-hatan lakmároz- nak az elejtett állatból, a hollóknak kevesebb esélyük van a hús elorzására, mint ha egyetlen farkasnak kellene fölvenni velük a harcot. Az osztozkodás is érdekes dolog. A hollók szeretik a zsákmány egy részét rejtekhelyen eldugni. Ä legdörzsöltebbek azonban vígan lakmároznak a dögön, közben viszont kifigyelik, hová rejtik el kevésbé óvatos társaik a jó falatokat, hogy aztán az első adandó alkalommal kifosszák a rejtekhelyét. Ám a hollók többsége nem olyan ostoba, hogy óvatlanul hagyná magát meglesni a jó falatok eldugása közben. Ezért az alkalmi tolvaj gondosan ügyel arra, nehogy fölkeltse „áldozata” gyanúját. „Vasakarattal kell vigyáznia arra, hogy mindaddig megtartóztassa magát, amíg a zsákmányt elrejtő fajtársa el nem tűnik. Egy állat számára ez hihetetlenül nehéz dolog” - mondta a német hírmagazinnak Thomas Bugnyar etológus. Ha nem fajtársakról van szó, a hollók egészen másként viselkednek. A farkasról például nem sok „gógyit” feltételeznek: ha meglátják, hogy elássa zsákmánya egy részét, leplezetlenül bámulják a környező fákról, majd miután távozott, egyszerűen ldássák és felfalják a maradék dögöt. Ha viszont egy másik hollót észlelnek zsákmánya elrejtése közben, a többiek szándékosan úgy tesznek, mintha nem érdekelné őket a dolog: unottan mászkálnak a földön, vagy pedig tollazatukat tisztogatják. Bugnyar azt is megfigyelte, hogy a tolvaj madarak egymást is kifürkészik. Az egyik holló megjegyzi magának azokat a fajtársait, akik vele együtt tanúi voltak egy elrejtési folyamatnak. Emellett azt is megjegyzi, hogy melyik holló melyik rejtekhely „feltöltésének” volt a szemtanúja - és ennek megfelelően cselekszik. Először azt a lelőhelyet fosztja ki, amelyet más hollók is láthattak - a többi várhat A nemi érettséget elérő hollók egész életre szóló párt választanak maguknak - akárcsak a csókák, a hattyúk és a gólyák. Addig azonban ldsebb-nagyobb csapatokban élnek, amelyek a társas élet számos jellemzőit mutatják. A rangsorban elfoglalt helyük megvédése vagy magasabb pozícióba kerülés érdekében a madarak célirányosan kötnek szövetségeket. Az egymással baráti viszonyban lévő hollók konfliktusok esetén összetartanak, mi több: egymástól nem lopnak olyan gátlástalanul, mint többi fajtársuktól. A grünaui telepen dolgozó Marciké Stöwe még vigasztalási jeleneteknek is tanúja volt. Ha például egy civakodásból az egyik holló vesztesen került ki, társa vigasztalva borzolgatta csőrével annak tollazatát. „Megható volt látni, milyen gyöngédségre képesek ezek a hatalmas csőrök” - mondta Stöwe, akit néha kételyek fognak el az intézetbeli szereposztást illetően. „A hollók alaposan szemügyre vesznek mindent, amit csak csinálunk. Alapjában véve nem mi figyeljük meg őket, hanem a hollók bennünket.” (MTI-Panoráma) A hollók egész életre szóló párt választanak maguknak (Képarchívum)
