Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-07 / 81. szám, szombat
26 Presszó ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 7. www.ujszo.com A misszionáriusok alapos munkát végeztek: római katolikus hitre térítették a Húsvét-sziget lakóit, akik elsősorban a húsvét kellemes napjait élvezik Húsvéti szokások a nagyvilágban Mindenki másképp ünnepel. A magyarok híresen szép hímes tojásokat készítenek, a ciprusiak fáklyás felvonulást rendeznek, a lengyelek különleges süteményeket sütnek, a spanyolok pedig flamencót járnak. Az ünnep ugyanaz, mégis mindenütt más. ISMERTETŐ A magyar hagyományok szerint nagyszombaton a várakozás óráiban készülnek a szebbnél szebb hímes tojások, majd a feltámadási körmenetre indulnak az emberek. Húsvét vasárnap istentisztelettel és ételszenteléssel köszöntik az ünnepet. Ezen a napon ebédre a távoli rokonok is egybegyűlnek. Hétfőn már a locsolkodásé a főszerep, ami után este mulatság következik. Kolumbia A húsvétot vasárnap, a feltámadás napján ünnepük. Mindenki részt vesz a szentmisén, amelyre a lányok fehérbe öltöznek. A főterek fáit füzérrel díszítik, a feltámadt Jézusról körmenetben emlékeznek meg. A húsvéti asztalról nem hiányozhatnak a kukoricából készült ételek, a banánlevélbe töltött húsos zöldségek, a mártásos fogások, valamint a kukoricából, rizsből erjesztett különleges italok: a „chicha” és a „guarrús”. Ciprus Nagypénteken már készen vannak a festett tojások és indul a körmenet. Elkészítik a „Flaounes” nevű húsvéti süteményeket, a sajttal, mazsolával töltött kalácsféleségeket. Szombat éjszaka feldíszített fáklyákkal vonulnak az utcákra a ciprusiak. Vasárnap pedig bárányt sütnek a szabadban. ' Lengyelország Nagyszombaton a családok kis kosarakban viszik a sonkát, a kolbászt, a kenyeret, a süteményt és a töltik meg a nagy, díszes csokoládékat is. Bulgária A régi hagyományok szerint a húsvétot három napig táncmulatsággal, játékokkal ünnepük, közben az egészségükért imádkoznak. Az ünnepi asztalon a sült hús mellett ott a helye a kalácsnak és a tojásnak is. Az első piros tojással a gyerek arcát szokták bedörzsölni, hogy minél egészségesebbek legyenek. Jut egy tojás a veteményesbe is, hogy megvédjék a termést a jégesőtől. Vatikán cáiban kanyargó körmenetben vezeklők százai magas, csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, jó néhányan méteres vasláncot, béklyót erősítenek bokájukra, hogy kínjaikkal méltó módon emlékezzenek a Megváltó keresztút- jára. Sevülában ősi hagyomány, hogy a különféle cofradíasok, vallásos egyesülések tagjai, akik általában egy-egy városrészben egymás közelében élnek is, a rájuk jellemző színű, szabású öltözékben vesznek részt a húsvéti körmenetben. A cofradíastagok is lépést tartanak a korral. A Jaén városban élők például az interneten tájékoztatják egymást, hogy az idei nagyhéten hol és milyen színű öltözékben találkoznak. Húsvét Jeruzsálemben festett tojásokat a templomi szentelésre. A vasárnapi mise után a terített asztalnál fogyasztják el reggeü- re a kosárkák tartalmát. A hagyományos lengyel sütemények közül a „mazurek” és a „babka” kerül az asztalra. Hétfőn sok-sok vízzel lo- csolkodnak. Olaszország A Húsvét-sziget Húsvéti süteményeik a történelmi hagyományoknak megfelelően lisztből, tojásból, cukorból és olíva olajból készülnek. Hogy a gyerekek számára kívánatossá tegyék a tésztát, galamb, baba, lovacska, nyúl és harang formára sütik. Belsejükbe ajándékot is rejtenek. Hasonló meglepetésekkel Hagyományos felvonulás Lengyelországban (Képarchívum) A Vatikáhban, a lateráni bazilikában a hagyományos lábmosással kezdődik a nagycsütörtökön a húsvét. Az utolsó vacsorára emlékezvén, az egyházfő jelképesen tizenkét papjának a lábát mossa meg. Előtte a Szent Péter dómban tartott istentiszteleten megáldják a szent olajat. Csütörtökön már némák maradnak Róma harangjai, miként a világ katolikus templomainak harangjai is „Rómába mennek”, és csak a feltámadás perceiben szólalnak meg újra. Nagypénteken kerül sor a hagyományos keresztútra a Colosseumnál: a pápa ezzel emlékezik, emlékezteti a világot Krisztus gyötrelmeire. A fény bevitele a templomba, a Lucemarium ugyancsak a zsidó vallási hagyományból származtatható: a szabbátlámpás meggyújtása közben hangzik el az Istent dicsőítő ima. Vasárnap tízezrek gyűlnek össze a római Szent Péter téren, hogy meghaügassák a pápa húsvéti üzenetét és részesüljenek az Urbi et Orbi (városnak, világnak) szóló áldásában. Spanyolország Itt hangos jókedvvel feledtetik a Semana Santa, a nagyhét bánatát: flamencót járnak vidéken, városban egyaránt. Aragóniában viszont a világon egyediiláüó szokás dívik: a nagypénteki dobolás. A Semana Santa Madridban különösen látványos: az óváros szűk utHúsvét-sziget A sziget őslakói polinézek, ma mintegy 3000-en élnek a keüemes, örök tavaszt idéző, 166 négyzetkilométeres földdarabon. Annak a 111 szigetlakónak a leszármazottai ők, akiket csodával határos módon nem hurcoltak el (miként 1500 társukat) a perui rabszolgakereskedők. Előtte a helybeliek maguk is véres háborút vívtak egymással, véget vetvén a vúágzó moai-kultúrának, melynek máig látható, évezredes titkokat őrző tanúi a hatalmas, nemegyszer 10 méter magas, csupán felső testű tufakőszobrok. A sajátos név eredete meglehetősen egyszerű: a Jacob Roggeveen hoüand tengernagy vezette expedíció 1722. április 6-án, éppen húsvét vasárnap lépett ott partra. Hogy milyen arrafelé a húsvét? A misszionáriusok alapos munkát végeztek: római katolikus hitre térítették a Húsvét- sziget lakóit, akik a húsvétnak leginkább a keüemes napjait élvezik. A vasárnap reggeü mise után ünnepi ebéd, „curanto” következik: „umü’-ban, földbe vájt polinéz tűzhelyen sült párolt hal, hús, zöldség. A sziget fővárosában, Hanga Roában a „Tapati”, a februárban esedékes polinéz ünnepség a legfőbb esemény, de a Húsvét is igen közkedvelt ünnep. Ilyenkor felcsendülnek a szépséges polinéz dalok az ősi rapa-niu nyelven, (i)
