Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-07 / 81. szám, szombat
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Meghalt Luigi Comencini rendező Róma. Az olasz neorealizmus egyik utolsó klasszikusa távozott az élők sorából: pénteken Rómában, életének 91. évében meghalt Luigi Comencini filmrendező. Olyan ifjúsági irodalmi klasszikusok filmre vitelében szerzett magának világhírnevet, mint amilyen a Marcelli- no, a Pinocchio (ebben Nino Manfredi volt a felejthetetlen Gepetto mester, míg Gina Lollobrigida az elbűvölő Kék Tündér). (MTI) A természet képei Érsekújváron Érsekújvár. A bennünket körülvevő természet címmel nyílik fotó- kiállítás április 10-én, kedden az ABK társalgóban (Törökszalasztó utca 36.), 17 órai kezdettel. A kiállítás főszervezője az érsekújvári Anton Bemolák Könyvtár. Megtekinthető április 30-ig. (ki) PENGE Garaczi László: MetaXa Magvető, Budapest, 2006 Garaczi László MetaXa című regényéről a fülszövegből megtudhatjuk, hogy eredetileg az Origó és a Magvető Kiadó online irodalmi pályázatára készült, ott 2000-ben megosztott első díjat nyert, viszont a szerző „akkor úgy érezte, a »papírmegjelenés«- hez még dolgozni szeretne a művön.” Egy beszélgetés során Garaczi azt is elmondta, rengeteget foglalkozott a szöveggel, átírások, húzások, újraírások sorozatán ment keresztül, amíg úgy érezte, könyv formájában is megjelentethető, s ehhez a munkájához az online változathoz hozzászóló netezők javaslatait egyáltalán nem tudta felhasználni. „a lelki harmónia az emlékezés és a felejtés helyes arányán múlik”, mondja a regény doktornője a könyv elején, s valóban: a MetaXa egyik tétje az emlékezés és a felejtés helyes arányának megtalálása lehet. A regény főszereplője egy pszichiátriai intézetben kapja feladatul az írást (írás mint terápia), ezek a visszaemlékezések alkotják a szöveget (regény a regényben, regény a regény írásáról), de közben egyfolytában arra a posztmodern tételre gondol, hogy „az emlékek a képzelet művei”, vagyis hogy a múlt saját képzeletünk, identitásunk és nézőpontunk terméke. A gyógyulás folyamatát a „kreatív el- fojtás”-ban látja, amelyben a visszaemlékezés monologikus megjelenését (az egész, kb. 145 oldalas regény egyetlen mondat!) a gyógyulás és elfojtás titokzatos tárgya tartja feszültségben. A MetaXa egyik titka a nevek játéka által jelenik meg: egyes szám első személyben írt visszaemlékezéseiből a főszereplő baráti társaságát ismerhetjük meg (legjobb barátja: zsolt; egy kvartett tagjai; szerelmi háromszög marinával és gigivel; karcsi, szobatársa a pszichiátriai szanatóriumban), majd a doktornő tanácsára visszaemlékezéseiben egyes szám harmadik személyben ír magáról, s félixnek nevezi el önmagát. A titok a regény végén derül ki, intézeti barátja felismerésének visszaemlékezésbe írása közvetíti az olvasó felé: „tudom, ki vagy, mondja karcsi, olvastam a kartonodat, zsolt, így hívnak, ugye, játszod az agyad, a haverod megfulladt, nem segítettél neki, kiúsztál, hazamentéi, és most élővé akarod beszélni, élővé akarod élni, a bőrébe bújsz, hogy elnémítsd a bűntudat démonait, pitiáner csaló, fonák perverz...” Vagyis az identitás elbizonytalanítása, az életrajzi szerző és a szöveg narrátora közti elkülönülés, maszkváltás és identitásjáték jelenik meg, ráadásul ebből a szempontból az egyik legérzékenyebb területen, a napló, memoár, önéletrajz műfajában. Az önmagát félixnek elnevező zsolt - aki Zsoltról mindvégig mint idegenről ír - viszont talán csak a szanatórium lakójának, karcsinak a képzeletében lesz zsolt: a titok egy nagyon is redukált, bizonytalan kompetencia felől jelenik meg titokként és megoldásként. Ez és a megsejtett bűnügy krimiként és titokregényként is olvastatja a MetaXát. A regény összetett, sikeres játékot űz a különféle elbeszélőszintek és műfajok kategóriáival, néha azonban afféle posztmodem tételmondatok csúsznak be (az írás, az identitás és a múlt természetéről), amelyek jól ismert eljárásokra utalnak (Paul Auster regényeire pl.). A monologikus elbeszélésmód nehézkességét olvasóbarát anekdotákkal, meghökkentő „ismeretteijesztő” passzusokkal lazítja (maddox- módszer, Sosztakovics agya, a kóla kifejlesztése, a rozmár péni- sze, antimedve szeméttartó, kamaszlányoknál az ún. kapunyitási pánik stb.). A test átoperálásá- nak korában a regény felveti a kérdést: vajon létezik, létezhet-e a lélek átoperálhatósága, a lelki korrekciós műtét? Értékelés: •••••••••O A szerző a kritika írása idején a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjában részesül Irodalom és... az éneklő díva - Karafiáth Orsolya a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének rendezvényén Egy vagány, szellemes trubadúrnő „Civilben” több énje van. Egyszer agresszív nőszemély, máskor szelíd tündér. Neve mellett sűrűn szerepel az extravagáns jelző. „Igazából írni szeretek a legjobban” - állítja Karafiáth Orsolya költő, aki nem mellesleg nagyon ismert közéleti személyiség. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete Irodalom és... az éneklő díva című estjén az intézet székházában Csepécz Szilvia költő, újságíró beszélgetett vele a közelmúltban. MISLAY EDIT Csepécz Szilvia így jellemezte Karafiáth Orsolya verseit: „Mintha egy középkori trubadúrnő írta volna őket mai nyelven, mai nőknek. Nagyszerűek, remekbe szabottak, csodálatosan összecsengő rímekkel.” Melankolikus, „orsis” iróniával megspékelt költeményeinek leggyakoribb témája a szerelem, a férfi-nő kapcsolat és a nagy utazások. Annak, hogy a „szerelmi bánat költője”-ként aposztrofálják, és többnyire ilyen jellegű verseket ír, az az oka, hogy „állandóan bánatos vagyok és állandóan szerelmes. Szerencsére hat éve olyan kapcsolatom van, amelyben állandóan bánatos lehetek és elhagyott, mert a pasim háromhetente kidob. De akkor is szomorú, szakítós verseket írok, ha boldog vagyok, mert rájöttem, hogy ez nagyon tetszik a nőknek. Az utóbbi két évben azonban inkább a depressziómról írok.” S hogy miért ír klasszikus versformákban, ötöd- és hatodfeles jam- busokban? „Szabad verseket soha nem írtam - hangzott a válasz. - Régebben, ha nagyon sokat ittam, részegen is jambusokban beszéltem. Mivel már nem iszom, kevesebbet is írok.” Azt viszont, amit ír, láthatóan szereti a szakma és a közönség. Karafiáth Orsolyának eddig két önálló kötete jelent meg, a Lotte Lenya titkos éneke, valamint a Café X, amelynek már a második kiadása is elfogyott. A következő verseskötete 2009-ben fog megjelenni, mondta, és „német című” versek lesznek benne, jósolni is lehet majd velük”, merthogy „kártyapakli formája lesz az új kötetnek”. Most éppen egy szerelmi krimin dolgozik, amelyben tizenkét nő keresi Lajost, akibe mindannyian szerelmesek, és az ő monológjaikból áll Karafiáth Orsolya össze a regény. A címe szintén Café X lesz, mint a versesköteté. Sőt, egy lemezt is akar készíteni ezzel a címmel. Mert „sejtelmes, jó” cím. Az „írónő, nőíró, női író” téma nem érdekli, ugyanis unja, hogy folyton erről kérdezik. „Szólíthatnak költőnőnek, nőköltőnek, hölgyköltőnek, költő hölgynek, mindegy” - jegyzete meg. Magát a női létet imádja. „Ha férfi volnék, sokkal beszűkültebbek lennének a lehetőségeim akár körömlakkban, akár fehérneműben. Szeretem, ha a férfiak ajtót nyitnak, virágot hoznak, udvarolnak, bókolnak.” Karafiáth Orsolyához hozzátartoznak állandó „arcváltásai”: parókái, szokatlan ruhakreációi. Emögött szavai szerint mindössze női hiúság rejtőzik. És nem zavarja, hogy „örök farsanginak nevezik. , jobban érzem magam, ha fel (Képarchívum) vagyok díszítve, ha van rajtam valami érdekes." Úgy véli, ezzel minden nő így van, csak nem mindegyik veszi magának a bátorságot, hogy „farsangként” járjon. Az „éneklő dívaság” tavaly nyáron jött az életébe. Nagyon rossz állapotban volt, és az egyik zenei fesztiválon, ahol Legát Tiborral (Karafiáth Orsolya partnere) és Müller Péter Sziámival voltak éppen együtt, Legát kijelentette: Orsolyán csak az segítene, ha készítene egy lemezt. Sziámi tovább öntötte az olajat a tűzre: kijelentette, ha Orsolya összehoz egy lemezt, ő kiadja. „Sziámi megjegyezte, hogy egészséges autodidakta hangom van, amit koncerteken le lehet halkítani.” Annak ellenére, hogy a fiatal költőnő maga is úgy gondolja, tényleg semmi hangja nincs, beindította a gépezetet, elkezdett szervezkedni, 17 zenekarnak küldött el dalszövegeket, hogy íijanak hozzá zenét. „Ez fogja forradalmasítani a magyar popipart” - mondta. Az album tehát készül, a daloknak több mint a fele kész, ezekből jelenleg a Kistehén Zenekar által szerzett A szerető dala Orsolya kedvence. A lemezen minden dalszöveghez fénykép is társul majd. „A fotók úgy fognak kinézni, mintha én énekelném a dalokat. Ez nekem nagyon fontos” - jegyezte meg. Ha nem ő énekel is minden dalban, de mindegyikben „megszólal”, a biztonság kedvéért azonban erősítést is hívott, és ahol lehet, ott „emberi hangú nők” énekelnek majd a lemezen. Az irodalomban Karafiáth Orsolya mindenevő - „nagyon szeretek olvasni és nagyon sokat is olvasok” -, számára nem létezik tabu műfaj, a „nagyon olcsó, nagyon béna füzetregényeket” éppúgy olvassa, mint a kortárs magyar irodalmat. „Nagyon sokakat szeretek, többek között Parti Nagy Lajost, Kemény Istvánt, Bar- tis Attilát, Háy Jánost, de odafigyelek az angolszász és a német irodalomra is.” Az Ulpius-ház Könyvkiadó fa- voritjának számító fiatal költő 2005-ben - „félelmetesen fiatalon”, jegyezte meg Csepécz Szil- via - a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét kapta irodalmi munkásságáért. Az Év Nője Díj szintén szerepel az életrajzában, de mint kiderült, ezt a díjat ő találta ki saját magának, mert jól hangzik. Ezenkívül szeret „összevissza nyilatkozgatni” is. Ebből olykor gond is származik, az ELTE észt oktatója például nagyon zokon vette, amikor Orsolya (aki műfordítóként észt verseket ültetett át magyarra) azt nyilatkozta az észtekről, hogy „kedves, lassú, lomha emberek, akik bogyókat szednek mocsarakban”. A legújabb tervei közé tartozik egy tévéműsor is, amelynek KO - Kulturális orgia lesz a címe, és amelyet ő fog vezetni az egyik magyarországi csatornán. Csepécz Szüvia arról is faggatta, hogyan lett belőle „médiasztár”, miért vonzza ennyire az embereket. „Azért, mert szellemes vagyok - adta meg a választ Karafiáth Orsolya. - Mindent kimondok, ami eszembe jut, nem érdekel, mi lesz a következménye.” Nem túlzott egy picit sem. A sokarcú trubadúrnő tényleg nagyon szellemes, szórakoztató, és (majdnem) mindent kimond. Nemcsak olvasni élmény - hallgatni is. Akár órákon keresztül. Locsolóversek, húsvéti jókívánságok, húsvéti Randevú, a Lazítani húsvéti különkiadása... A Pátria rádió ünnepi programajánlatából MŰSORAJÁNLÓ Vasárnap délben a hír- és sportösszefoglaló után a Nótacsokrot közvetítjük. 13 órától a Randevúban folytatódik Rigócsőr király története. Aztán locsolóversek minden mennyiségben: a stúdióból, az ovisoktól és a hallgatóktól. Megkérdezzük, hogy melyik napra esik húsvét hétfő, adunk néhány jó tanácsot az öntöz- ködőknek és az öntözötteknek, aki pedig húsvéti jókívánságait szeretné elküldeni szeretteinek, haverjainak, azt is válj a egy randevúra Csenger Ferenc. 15 órától Lacza Tihamér műsorában, a Kaleidoszkópban két beszélgetést forgatunk le. Először a cseh fővárosba, Prágába látogatunk, ahol az ott tanuló magyar diákok egy jeles évforduló megünneplésére készülnek. 50 esztendővel ezelőtt, 1957-ben alakult meg a prágai magyar egyetemisták szervezete, az Ady Éndre Diákkör. Az április végén sorra kerülő ünnepség előkészületeiről az AED jelenlegi elnöke, Tánczos Zsolt számol be. Majd egy Komáromban élő rokonszenves 83 éves hölggyel, Vav- rikné Szarka Erzsébettel ismerkedhetnek meg, aki már fiatal kora óta rendszeresen fest, de emellett nagy szenvedéllyel foglalkozik a családfakutatással is. A 16 órai híreket követően zenés köszöntőnket közvetítjük. 17 óra 45 perckor hírösszefoglalót hallanak. 18 órától irodalmi műsorunk, a Téka jelentkezik. Ellátogatunk a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházba, ahol Gágyor József néprajzi gyűjtő legújabb könyvét Liszka József mutatta be. Az összeállításban megszólal a szerző, az őt bemutató néprajzos és az Olvasó, Szüllő György. 18 óra 30 perctől református istentiszteletet közvetítünk a megyer- csi református templomból. Igét hirdet Győri Mariid lelkipásztor. Ezután a Vatikáni rádió magyar híradóját közvetítjük. Adásunkat 20 órakor zátjuk. Húsvét hétfőn 12 órától híreket mondunk, majd összefoglaljuk a legfrissebb sporteseményeket. 12 óra 15 perctől a Könyvjelzőben Mikszáth Kálmánná Visszaemlékezéseiből olvasunk fel részleteket. Ezután hallgatóink zenés kéréseit teljesítjük élőben, egy órán át a Kívánságműsorban. 13 óra 30 perctől húsvéti Randevú Puha Józseffel. A műsor első órájában napjaink, második órájában pedig a 80-as évek slágereiből válogatunk. Szólunk az ünnepről és beszélgetünk Kiss Bernadettel, első nagylemeze kapcsán. Ezt követően a Lazítani húsvéti különkiadásában régebbi jelenetekből válogatunk, és megismételjük a Szilveszteri hatos című, híreket kommentáló összeállításunkat. 16 óra 30 perctől húsvéti népszokásokról beszélgetünk Kaprálik Zsuzsa néprajzkutatóval. 17 órától Ázsiai zenés úti beszámoló hangzik el, Nagy Ildikó szerkesztő vendége Rácz Tibor harmonikaművész. 17 óra 45 perckor hír- és sportösszefoglalót hallanak. 18 órától megismételjük a Tudomány világa szombati, majd a Téka vasárnapi műsorát. Adásunk utolsó órájában népszerű musicalekből hangzik el válogatás, ismert magyar színészek közreműködésével. (co)
