Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-07 / 81. szám, szombat

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Meghalt Luigi Comencini rendező Róma. Az olasz neorealizmus egyik utolsó klasszikusa távozott az élők sorából: pénteken Rómában, életének 91. évében meghalt Luigi Comencini filmrendező. Olyan ifjúsági irodalmi klasszikusok filmre vitelében szerzett magának világhírnevet, mint amilyen a Marcelli- no, a Pinocchio (ebben Nino Manfredi volt a felejthetetlen Gepetto mester, míg Gina Lollobrigida az elbűvölő Kék Tündér). (MTI) A természet képei Érsekújváron Érsekújvár. A bennünket körülvevő természet címmel nyílik fotó- kiállítás április 10-én, kedden az ABK társalgóban (Törökszalasztó utca 36.), 17 órai kezdettel. A kiállítás főszervezője az érsekújvári An­ton Bemolák Könyvtár. Megtekinthető április 30-ig. (ki) PENGE Garaczi László: MetaXa Magvető, Budapest, 2006 Garaczi László MetaXa című regényéről a fülszövegből meg­tudhatjuk, hogy eredetileg az Origó és a Magvető Kiadó online irodalmi pályázatára készült, ott 2000-ben megosztott első díjat nyert, viszont a szerző „akkor úgy érezte, a »papírmegjelenés«- hez még dolgozni szeretne a művön.” Egy beszélgetés során Garaczi azt is elmondta, renge­teget foglalkozott a szöveggel, átírások, húzások, újraírások so­rozatán ment keresztül, amíg úgy érezte, könyv formájában is megjelentethető, s ehhez a mun­kájához az online változathoz hozzászóló netezők javaslatait egyáltalán nem tudta felhasz­nálni. „a lelki harmónia az emléke­zés és a felejtés helyes arányán múlik”, mondja a regény dok­tornője a könyv elején, s való­ban: a MetaXa egyik tétje az em­lékezés és a felejtés helyes ará­nyának megtalálása lehet. A re­gény főszereplője egy pszichiát­riai intézetben kapja feladatul az írást (írás mint terápia), ezek a visszaemlékezések alkotják a szöveget (regény a regényben, regény a regény írásáról), de közben egyfolytában arra a posztmodern tételre gondol, hogy „az emlékek a képzelet művei”, vagyis hogy a múlt saját képzeletünk, identitásunk és nézőpontunk terméke. A gyó­gyulás folyamatát a „kreatív el- fojtás”-ban látja, amelyben a visszaemlékezés monologikus megjelenését (az egész, kb. 145 oldalas regény egyetlen mon­dat!) a gyógyulás és elfojtás ti­tokzatos tárgya tartja feszült­ségben. A MetaXa egyik titka a nevek játéka által jelenik meg: egyes szám első személyben írt vissza­emlékezéseiből a főszereplő ba­ráti társaságát ismerhetjük meg (legjobb barátja: zsolt; egy kvar­tett tagjai; szerelmi háromszög marinával és gigivel; karcsi, szo­batársa a pszichiátriai szanatóri­umban), majd a doktornő taná­csára visszaemlékezéseiben egyes szám harmadik személy­ben ír magáról, s félixnek nevezi el önmagát. A titok a regény vé­gén derül ki, intézeti barátja fel­ismerésének visszaemlékezésbe írása közvetíti az olvasó felé: „tu­dom, ki vagy, mondja karcsi, ol­vastam a kartonodat, zsolt, így hívnak, ugye, játszod az agyad, a haverod megfulladt, nem segí­tettél neki, kiúsztál, hazamentéi, és most élővé akarod beszélni, élővé akarod élni, a bőrébe bújsz, hogy elnémítsd a bűntu­dat démonait, pitiáner csaló, fo­nák perverz...” Vagyis az identi­tás elbizonytalanítása, az élet­rajzi szerző és a szöveg narráto­ra közti elkülönülés, maszkvál­tás és identitásjáték jelenik meg, ráadásul ebből a szempontból az egyik legérzékenyebb területen, a napló, memoár, önéletrajz műfajában. Az önmagát félixnek elnevező zsolt - aki Zsoltról mindvégig mint idegenről ír - vi­szont talán csak a szanatórium lakójának, karcsinak a képzele­tében lesz zsolt: a titok egy na­gyon is redukált, bizonytalan kompetencia felől jelenik meg ti­tokként és megoldásként. Ez és a megsejtett bűnügy krimiként és titokregényként is olvastatja a MetaXát. A regény összetett, sikeres já­tékot űz a különféle elbeszé­lőszintek és műfajok kategóriái­val, néha azonban afféle poszt­modem tételmondatok csúsznak be (az írás, az identitás és a múlt természetéről), amelyek jól is­mert eljárásokra utalnak (Paul Auster regényeire pl.). A mono­logikus elbeszélésmód nehézkes­ségét olvasóbarát anekdotákkal, meghökkentő „ismeretteijesztő” passzusokkal lazítja (maddox- módszer, Sosztakovics agya, a kóla kifejlesztése, a rozmár péni- sze, antimedve szeméttartó, ka­maszlányoknál az ún. kapunyitá­si pánik stb.). A test átoperálásá- nak korában a regény felveti a kérdést: vajon létezik, létezhet-e a lélek átoperálhatósága, a lelki korrekciós műtét? Értékelés: •••••••••O A szerző a kritika írása idején a Magyar Oktatási és Kulturális Mi­nisztérium Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjában részesül Irodalom és... az éneklő díva - Karafiáth Orsolya a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének rendezvényén Egy vagány, szellemes trubadúrnő „Civilben” több énje van. Egyszer agresszív nősze­mély, máskor szelíd tündér. Neve mellett sűrűn szerepel az extravagáns jelző. „Iga­zából írni szeretek a legjob­ban” - állítja Karafiáth Or­solya költő, aki nem melles­leg nagyon ismert közéleti személyiség. A Magyar Köz­társaság Kulturális Intézete Irodalom és... az éneklő dí­va című estjén az intézet székházában Csepécz Szil­via költő, újságíró beszélge­tett vele a közelmúltban. MISLAY EDIT Csepécz Szilvia így jellemezte Karafiáth Orsolya verseit: „Mint­ha egy középkori trubadúrnő írta volna őket mai nyelven, mai nőknek. Nagyszerűek, remekbe szabottak, csodálatosan össze­csengő rímekkel.” Melankolikus, „orsis” iróniával megspékelt köl­teményeinek leggyakoribb témája a szerelem, a férfi-nő kapcsolat és a nagy utazások. Annak, hogy a „szerelmi bánat költője”-ként aposztrofálják, és többnyire ilyen jellegű verseket ír, az az oka, hogy „állandóan bánatos vagyok és ál­landóan szerelmes. Szerencsére hat éve olyan kapcsolatom van, amelyben állandóan bánatos le­hetek és elhagyott, mert a pasim háromhetente kidob. De akkor is szomorú, szakítós verseket írok, ha boldog vagyok, mert rájöttem, hogy ez nagyon tetszik a nőknek. Az utóbbi két évben azonban in­kább a depressziómról írok.” S hogy miért ír klasszikus versfor­mákban, ötöd- és hatodfeles jam- busokban? „Szabad verseket soha nem írtam - hangzott a válasz. - Régebben, ha nagyon sokat ittam, részegen is jambusokban beszél­tem. Mivel már nem iszom, keve­sebbet is írok.” Azt viszont, amit ír, láthatóan szereti a szakma és a közönség. Karafiáth Orsolyának eddig két önálló kötete jelent meg, a Lotte Lenya titkos éneke, valamint a Café X, amelynek már a második kiadása is elfogyott. A következő verseskötete 2009-ben fog megjelenni, mondta, és „né­met című” versek lesznek benne, jósolni is lehet majd velük”, merthogy „kártyapakli formája lesz az új kötetnek”. Most éppen egy szerelmi krimin dolgozik, amelyben tizenkét nő keresi La­jost, akibe mindannyian szerel­mesek, és az ő monológjaikból áll Karafiáth Orsolya össze a regény. A címe szintén Ca­fé X lesz, mint a versesköteté. Sőt, egy lemezt is akar készíteni ezzel a címmel. Mert „sejtelmes, jó” cím. Az „írónő, nőíró, női író” téma nem érdekli, ugyanis unja, hogy folyton erről kérdezik. „Szólíthat­nak költőnőnek, nőköltőnek, hölgyköltőnek, költő hölgynek, mindegy” - jegyzete meg. Magát a női létet imádja. „Ha férfi vol­nék, sokkal beszűkültebbek len­nének a lehetőségeim akár kö­römlakkban, akár fehérneműben. Szeretem, ha a férfiak ajtót nyit­nak, virágot hoznak, udvarolnak, bókolnak.” Karafiáth Orsolyához hozzátar­toznak állandó „arcváltásai”: pa­rókái, szokatlan ruhakreációi. Emögött szavai szerint mindössze női hiúság rejtőzik. És nem zavar­ja, hogy „örök farsanginak neve­zik. , jobban érzem magam, ha fel (Képarchívum) vagyok díszítve, ha van rajtam va­lami érdekes." Úgy véli, ezzel minden nő így van, csak nem mindegyik veszi magának a bá­torságot, hogy „farsangként” jár­jon. Az „éneklő dívaság” tavaly nyá­ron jött az életébe. Nagyon rossz állapotban volt, és az egyik zenei fesztiválon, ahol Legát Tiborral (Karafiáth Orsolya partnere) és Müller Péter Sziámival voltak ép­pen együtt, Legát kijelentette: Or­solyán csak az segítene, ha készí­tene egy lemezt. Sziámi tovább öntötte az olajat a tűzre: kijelen­tette, ha Orsolya összehoz egy le­mezt, ő kiadja. „Sziámi megje­gyezte, hogy egészséges autodi­dakta hangom van, amit koncer­teken le lehet halkítani.” Annak ellenére, hogy a fiatal költőnő maga is úgy gondolja, tényleg semmi hangja nincs, beindította a gépezetet, elkezdett szervezked­ni, 17 zenekarnak küldött el dal­szövegeket, hogy íijanak hozzá zenét. „Ez fogja forradalmasítani a magyar popipart” - mondta. Az album tehát készül, a daloknak több mint a fele kész, ezekből je­lenleg a Kistehén Zenekar által szerzett A szerető dala Orsolya kedvence. A lemezen minden dal­szöveghez fénykép is társul majd. „A fotók úgy fognak kinézni, mintha én énekelném a dalokat. Ez nekem nagyon fontos” - je­gyezte meg. Ha nem ő énekel is minden dalban, de mindegyikben „megszólal”, a biztonság kedvéért azonban erősítést is hívott, és ahol lehet, ott „emberi hangú nők” énekelnek majd a lemezen. Az irodalomban Karafiáth Or­solya mindenevő - „nagyon szere­tek olvasni és nagyon sokat is ol­vasok” -, számára nem létezik ta­bu műfaj, a „nagyon olcsó, na­gyon béna füzetregényeket” épp­úgy olvassa, mint a kortárs ma­gyar irodalmat. „Nagyon sokakat szeretek, többek között Parti Nagy Lajost, Kemény Istvánt, Bar- tis Attilát, Háy Jánost, de odafi­gyelek az angolszász és a német irodalomra is.” Az Ulpius-ház Könyvkiadó fa- voritjának számító fiatal költő 2005-ben - „félelmetesen fiata­lon”, jegyezte meg Csepécz Szil- via - a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét kapta irodalmi munkásságáért. Az Év Nője Díj szintén szerepel az életrajzában, de mint kiderült, ezt a díjat ő ta­lálta ki saját magának, mert jól hangzik. Ezenkívül szeret „össze­vissza nyilatkozgatni” is. Ebből olykor gond is származik, az ELTE észt oktatója például nagyon zo­kon vette, amikor Orsolya (aki műfordítóként észt verseket ülte­tett át magyarra) azt nyilatkozta az észtekről, hogy „kedves, lassú, lomha emberek, akik bogyókat szednek mocsarakban”. A leg­újabb tervei közé tartozik egy té­véműsor is, amelynek KO - Kultu­rális orgia lesz a címe, és amelyet ő fog vezetni az egyik magyaror­szági csatornán. Csepécz Szüvia arról is faggat­ta, hogyan lett belőle „média­sztár”, miért vonzza ennyire az embereket. „Azért, mert szelle­mes vagyok - adta meg a választ Karafiáth Orsolya. - Mindent ki­mondok, ami eszembe jut, nem érdekel, mi lesz a következmé­nye.” Nem túlzott egy picit sem. A sokarcú trubadúrnő tényleg na­gyon szellemes, szórakoztató, és (majdnem) mindent kimond. Nemcsak olvasni élmény - hall­gatni is. Akár órákon keresztül. Locsolóversek, húsvéti jókívánságok, húsvéti Randevú, a Lazítani húsvéti különkiadása... A Pátria rádió ünnepi programajánlatából MŰSORAJÁNLÓ Vasárnap délben a hír- és sport­összefoglaló után a Nótacsokrot közvetítjük. 13 órától a Randevú­ban folytatódik Rigócsőr király története. Aztán locsolóversek minden mennyiségben: a stúdió­ból, az ovisoktól és a hallgatóktól. Megkérdezzük, hogy melyik nap­ra esik húsvét hétfő, adunk né­hány jó tanácsot az öntöz- ködőknek és az öntözötteknek, aki pedig húsvéti jókívánságait szeretné elküldeni szeretteinek, haverjainak, azt is válj a egy ran­devúra Csenger Ferenc. 15 órától Lacza Tihamér műsorában, a Ka­leidoszkópban két beszélgetést forgatunk le. Először a cseh fővá­rosba, Prágába látogatunk, ahol az ott tanuló magyar diákok egy jeles évforduló megünneplésére készülnek. 50 esztendővel ez­előtt, 1957-ben alakult meg a prá­gai magyar egyetemisták szerve­zete, az Ady Éndre Diákkör. Az április végén sorra kerülő ünnep­ség előkészületeiről az AED jelen­legi elnöke, Tánczos Zsolt számol be. Majd egy Komáromban élő ro­konszenves 83 éves hölggyel, Vav- rikné Szarka Erzsébettel ismer­kedhetnek meg, aki már fiatal ko­ra óta rendszeresen fest, de emel­lett nagy szenvedéllyel foglalko­zik a családfakutatással is. A 16 órai híreket követően zenés kö­szöntőnket közvetítjük. 17 óra 45 perckor hírösszefoglalót halla­nak. 18 órától irodalmi műso­runk, a Téka jelentkezik. Ellátoga­tunk a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházba, ahol Gágyor József néprajzi gyűjtő legújabb könyvét Liszka József mutatta be. Az összeállításban megszólal a szerző, az őt bemutató néprajzos és az Olvasó, Szüllő György. 18 óra 30 perctől református isten­tiszteletet közvetítünk a megyer- csi református templomból. Igét hirdet Győri Mariid lelkipásztor. Ezután a Vatikáni rádió magyar híradóját közvetítjük. Adásunkat 20 órakor zátjuk. Húsvét hétfőn 12 órától híreket mondunk, majd összefoglaljuk a legfrissebb sporteseményeket. 12 óra 15 perctől a Könyvjelzőben Mikszáth Kálmánná Visszaemlé­kezéseiből olvasunk fel részlete­ket. Ezután hallgatóink zenés ké­réseit teljesítjük élőben, egy órán át a Kívánságműsorban. 13 óra 30 perctől húsvéti Randevú Puha Józseffel. A műsor első órájában napjaink, második órájában pe­dig a 80-as évek slágereiből válo­gatunk. Szólunk az ünnepről és beszélgetünk Kiss Bernadettel, első nagylemeze kapcsán. Ezt kö­vetően a Lazítani húsvéti különki­adásában régebbi jelenetekből válogatunk, és megismételjük a Szilveszteri hatos című, híreket kommentáló összeállításunkat. 16 óra 30 perctől húsvéti népszo­kásokról beszélgetünk Kaprálik Zsuzsa néprajzkutatóval. 17 órá­tól Ázsiai zenés úti beszámoló hangzik el, Nagy Ildikó szer­kesztő vendége Rácz Tibor har­monikaművész. 17 óra 45 perc­kor hír- és sportösszefoglalót hal­lanak. 18 órától megismételjük a Tudomány világa szombati, majd a Téka vasárnapi műsorát. Adá­sunk utolsó órájában népszerű musicalekből hangzik el váloga­tás, ismert magyar színészek köz­reműködésével. (co)

Next

/
Oldalképek
Tartalom