Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-02 / 77. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 2. www.ujszo.com Berényi József lett a párt második embere, Duray Miklós a stratégiáért és a programért felelős alelnöki tisztséget szerezte meg, az OT-t Farkas Iván vezeti Totális hatalomátvétel az MKP vezetésében 'Duray Miklós szerint az ellenzéki együttműködés is tövisekkel teli „Az autonómia egy élő kérdés” Bugár Béla szerint az MKP elvesztette eddigi egységes arculatát „Csákyék hazugságokat vetettek be” az MKP addig szokványosnak ne­vezhető kongresszusa, addig azon­ban minden a papírforma szerint ment. A küldöttek délelőtt meg­hallgatták Bugár Béla pártelnök beszédét, melyben bírálta ellenfele eddigi munkáját. „Lehet, hogy nyíl­tabban kellett volna kimondanunk, hogy miért és ki miatt nem sikerült elfogadtatni a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényt” - mondta Bugár Béla. Ez a kisebbsé­gi jogokért felelős miniszterelnök­helyettes, vagyis Csáky Pál feladata lett volna. Az elnöki beszámoló után láttak hozzá a küldöttek a párt alapszabályának módosításához, melyet információink szerint gör­dülékenyen, a régi elnökség javas­latainak többségét elfogadva mó­dosították a párt alapokmányát. Ezzel a helyi és a kerületi szervek kárára bővítették a járási szervek jogköreit. A megyei képviselőjelöl­teket például már nem a kerület fogja jóváhagyni, hanem a járás, mely szigorúbban ellenőrizheti az alapszervezetek munkáját is. Pél­dául a járási szervezet javaslatára az országos tanács felfüggesztheti az alapszervezet munkáját. „Ezzel a tagok egyéni jogai nem csorbul­nak, de az alapszervezet nem gya­korolhatja az alapszabályban meg­határozott jogaiť’ - válaszolt ala­punk kérdésére Farkas Iván, az Or­szágos Tanács elnöke. Például nem dönthet a helyi polgármesterjelölt­ről, képviselőjelöltekről. Szigorúbb az alapszabály a függedenként in­duló párttagokkal szemben is. Ha nem nyernek, elvesztik párttagsá­gukat. Egyben nő az alapszervezet vezetésének felelőssége is, ha a függedenként induló MKP-tag győz a hivatalos jelölt ellenében, akkor a szervezetben tisztújítást kell tartani, (lpj) Dzurinda beszélni magyar Komárom. Az MKP tisztújító kongresszusán az SDKÚ és a KDH elnöke, Mikuláš Dzurinda és Pavol Hrušovský is beszédet mondott. A kongresszus elején uralkodó felszabadult hangulatban mindket­ten mondtak pár mondatot magyarul, majd körülbelül tízperces be­szédükben felelevenítették az egykori kormány érdekeit, valamint azt, hogy milyen jó kapcsolatban vannak az MKP képviselőivel, a magyarokkal, mennyire szeretik egymást és milyen boldogok, hogy részt vehetnek a kongresszuson. Hrušovský beszédében eldicseke­dett, hogy Dzurindánál többet sikerült megtanulnia magyarul, és a megszokott „Jó napot kívánok!” után magyarul folytatta: Szeretlek titeket. Felszólalásának fő mondanivalója az volt, hogy a ma­gyar-szlovák kapcsolatban még mindig érezhető egyfajta feszült­ség és ellentét, de nem szabad, hogy ez elfajuljon, (dp) DEMECS PÉTER Hogyan értékeli az elnökvá­lasztást? Csáky Pál nem nagy előnnyel nyert, ez tehát azt jelenti, hogy a vá­lasztások eredménye nem az elmúlt nyolc évről mondott elmarasztaló véleményt. Inkább azt jelzi, hogy a párt ellenzékbe került, másfajta po­litikai arculatot kell teremtem. A szavazatkülönbség azt jelenti, hogy az elmúlt nyolc évet a küldöttek el­fogadták, és az előttünk lévő éveket másképp képzelik el. Ön lett a párt stratégiájáért, a pártmunkáért felelős alelnök. Mit takar ez a funkció? A pontos munkaköri leírását még ki kell dolgozni. Foglalkoztam már stratégiai ügyekkel, tehát kö­rülbelül tudom, hogy mi mindent takar ez a funkció. Mik a tervei az új munkakör­ben, mi mindent változtatna az eddigi stratégián, programon? Egy párt esetében stratégiai terv­nek vehető a párt olyan építési ter­ve, amely megerősíti a régiókat, a párt pozícióját a régiókban, egy ré­sze a gazdasági stratégiára vonat­kozik, főleg a regionális együttmű­ködésre. Mi a helyzet a szlovák pártok­kal, az MKP két legközelebbi szö­vetségesével, az SDKÚ-val és a KDH-val? Az ellenzéki együttműködés ugyanolyan tövisekkel teli, ugyan­olyan problémákat vet fel, mint a kormányban való együttműködés, csak a végeredmény esetleg más. Az ellenzékben például bizalmat­lansági indítványt teijeszthetünk elő egy miniszter ellen, a kormány­ban pedig az együttműködésnek az eredménye egy parlamenti tör­vényjavaslat. Nincs igazán nagy vá­logatási lehetőség. Komárom. Az elnökválasztás után az alelnökök megvá­lasztása már nem okozott túl nagy meglepetést, az MKP kongresszusa rábólin­tott azokra a nevekre, ame­lyeket Csáky Pál, a frissen megválasztott elnökjelölt. Sokak szerint ugyanis szo­katlan módon, már a szék­foglalójában kitért arra, kikkel együtt szeretné irá­nyítani a pártot. Ha ön lesz a párt stratégia­vagy programalkotója, jelent ez elmozdulást az autonómia kér­désében? Nekem magánvéleményem volt ebben a kérdésben. Az, hogy ez a kérdés napirendre kerül vagy sem, attól függ, a párt hosszú távú prog­ramját milyen tézisekre fogjuk ala­pozni, és ezeket milyen módon fog­juk kidolgozni. Ön azt mondta, hogy az MKP- nak ki kellene dolgoznia egy au­tonómiakoncepciót. Ez része lesz a programnak? Egy elméleti elképzelést min­denképp ki kellene dolgozni, mert az autonómia egy élő kérdés Euró­pában, ezért elzárkózni előle értel­metlenség lenne. lúd valamit mondani erről a koncepcióról? Ilyen koncepciója egyelőre nincs a pártnak, de majd ha eljutunk arra a szintre, hogy a téziseket egy belső pártvita után nyüvánosságra tud­juk hozni, akkor majd kiderül. Hogy készül erre a belső párt­vitára? Nem én fogok vitázni, hanem kö­zösen meghatározzuk az alapelve­ket. Nem látom értelmét olyasvala­miről beszélni, amire legfeljebb fél vagy másfél év múlva kerül csak sor, ez elhamarkodott lenne. Duray: „A párt ellenzékbe került, másfajta politikai arculatot kell te­remteni" (Somogyi Tibor felvétele) LAJOS P. JANOS Számított erre az eredmény­re? Számítottam. Tudtam, hogy ki­hívóm végiglátogatja a küldötteket, tudtam, különféle elképzelések és ígérgetések hangzanak el. Mégis azt gondoltam, hogy vagy érvényes az, amit én nyolc-nyolc és fél év alatt letettem az asztalra, vagy pe­dig döntsenek a küldöttek saját be­látásuk szerint. A feleségem első re­akciója az volt, hogy örül az ered­ménynek, mert több időm lesz rá és a családomra. Minek tulajdonítja, hogy nem sikerült megőriznie az elnöki posztot? Ennek sok oka lehet. Említhetem a korábbi két hétben folyt kam­pányt, de tudni kell azt is, sokan elégedetlenek, amiért ellenzékbe szorult a párt. Sokan kikerültek az államigazgatásból, néhány helyen a polgármester-jelöltjeink sem győztek, közülük is sokan gondol­ják, hogy a párt erősebb segítségé­vel ma polgármesterek lehetnének. Ezt a fajta elégedetlenséget meglo­vagolva el lehetett érni, hogy az emberek a változás mellett döntse­nek. Most meglett a változás, a pártnak el kell kezdenie meggyőzni az elégedetleneket, meggyőzni azokat, akik nem az MKP-ra sza­vaztak, és meg kell győznie a szlo­vák társadalmat is arról, hogy to­vábbra is megbízható partner. Hogyan értékeli a szoros ered­ményt? így döntöttek a küldöttek. Két komoly, közel azonos erejű tábor alakult ki, az egyik a régi elnököt, engem támogatott, a másik válto­zást akart. Azt sajnálom, hogy Csákyék a változást úgy érték el, hogy hazugságokat vetettek be, és a sajtó két hétig arról szólt, hogy az elnök a gazdasági lobbi embere. Ez Bugár: „Én úgy vélem, hogy Duray Miklósnak az elnökségen belül a h lye, de nem alelnöki poszton“ (Somogyi Tibor felvéte egyszerűen nem igaz, az új elnök­nek pedig sok sikert kívánok ah­hoz, hogy ezt a bélyeget sikerüljön a pártról lemosnia. Nem lesz egy­szerű, én úgy érzem, hogy a párt eddigi arculatát, mely egységes­nek, belharcoktól mentesnek mu­tatta a szervezetet, sajnos elvesztet­tük. Nem tart attól, hogy gyökere­sen megváltozik a párt politiká­ja? Remélem, hogy nem fog változ­ni. Már korábban is elmondtam, hogy Csáky Pált reálpolitikusnak tartom, szerintem nagyon jól tudja, hogy merre lehet menni, és merre nem. Azt is tudja, hogy olyan csa­patot kell összeállítania, mely eb­ben tudja segíteni. Van köztünk né­hány különbség, például én úgy vé­lem, hogy Duray Miklósnak az el­nökségen belül a helye, de nem al­elnöki poszton, Csáky Pál viszont úgy gondolja, hogy igenis alelnöki poszt jár neki. Ez az ő döntése, neki kell vállalnia a felelősséget. Nem csak az elnök személye változik, az alelnöki posztokon s az elnökségben is jelentős a csere. Hogyan fogja befolyásolni a váltás a párt politikáját? Ezt nem tudom előre megmon­dani, örülnék neki, ha ennek a vá­lasztókra gyakorolt negatív hatása minél kisebb volna. Duray Miklósnak mekkora szerepe volt az eredményben? Szerintem nagy. Sok olyan járási konferenciáról tudok, melyen vagy ő, vagy megbízott embere buzdí­tott Csáky Pál támogatására. Azt nagyon jól tudta, hogy az én elkép­zelésem szerint a párton belül csök­kent volna a szerepe. Ennek oka hogy azt a feladatot sem tudta elvé gezni, mellyel ügyvezető alelnök ként meg kellett volna birkóznia. Meglepte önt, hogy Csáky Pá kiket jelölt meg legközelebb munkatársaiként? Például a pár új második emberét, Berényi Jó zsefet inkább az ön szárnyáho: szokták sorolni. A neveket nem kommentálnám Az viszont elfogadhatatlan, hog az elnök lediktálja, kiket szerem látni az elnökségben! Én ezt soha sem tettem volna. És velünk most mi lesz? Gyurovszky László, Bastrnák Tibor és Simon Zsolt az eredményhirdetés után (Somogyi Tibor felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Vagyis már az alelnökválasztás előtt megtette azt, amit hiába kér­tek tőle az elmúlt hetekben: meg­nevezte legközelebbi embereit. Kö­zéjük sorolta Berényi József és Far­kas Iván mellett Bárdos Gyulát, a parlamenti frakció vezetőjét, és Duray Miklóst. A frissen elfogadott alapszabályt is módosíttatta a kül­döttekkel. Igaz, nem került bele a tiszteletbeli elnöki funkció - mivel az erre a posztra szóba jövő egyet­len lehetséges jelölt, Bugár Béla ezt visszautasította - de a Berényi Jó­zsef által megszerzett elnökhelyet­tesi poszthoz csatolták a külügyi al­elnöki feladatokat, és létrehozták a stratégiai alelnöki posztot, melyre Csáky Duray Miklóst javasolta. Az új elnök eljárását többen is kifogá­solták. „Eddig elképzelhetetlen volt, hogy az elnök megmondja a küldötteknek, kire szavazzanak” - mondta Bugár Béla. Az utólagos alapszabály-módosítást kifogásolta a komáromi járási elnök is. „A több mint 270 szavazattal elfogadott alapszabályt alig több mint 180 szavazattal módosították” - mond­ta lapunknak Bastrnák Tibor. Automatikusan alelnök lett Bár­dos Gyula, a parlamenti frakció ve­zetője és Bauer Edit az MKP EP- képviseletének vezetője. Bugár Béla és több más régi poli­tikus is távozik a párt vezetéséből, ami hatással lesz a párt vezetésére. Öllős László szerint ez a támoga­tottságának csökkenésével járhat. „Emellett hatással lesz a párt nép­szerűségére az a vita is, melyben a belső ellentétek a nyüvánosság elé kerültek” - vélekedett a politoló­gus. - Csáky Pálnak ki kell találnia, hogy ezt miként kezelje, nem elég azt mondani, hogy őt ez nem érinti.” Grigorij Mesežnikov, az IVÓ társadalomkutató intézet vezetője szerint azonban a párt népszerű­ségének csökkenése nem lesz túlsá­gosan nagy. „Ugyan elvesztheti szlovák választóit, de ez nem jelen­tős veszteség a pártnak” - mondta lapunknak Mesežnikov. Abban mindketten egyetértettek, hogy a szlovák pártokkal bonyolultabbá válhat a viszony. „A korábbi szövet­ségeseivel is rosszabbá válhat a vi­szonya, ha az autonómia-téma elő­térbe kerül” - véli Mesežnikov. Az elnökválasztás váratlan ered­ményével hirtelen fordulatot vett Kudarcba fulladt autonómia Komárom. Kudarcba fulladt szombaton az autonómiáért szerve­zett demonstráció a Jókai Színház előtt. A tüntetést az MKP tisztújí­tó kongresszusának idejére szervezte Bósza János, az Autonómia Mintaudvar koordinátora, hogy a petícióhoz a jelenlevők is csatla­kozzanak - a körülbelül öt szervezőnek (és egyben tüntetőnek) vi­szont alig sikerült néhány aláírást összegyűjteni. Az asztalt még dél­előtt összepakolták és távoztak a színház elől. (dem)

Next

/
Oldalképek
Tartalom