Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-31 / 76. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 31. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Parlamentben a Siemens-botrány A Siemens konszern több hónapja tartó korrupciós botránya elérte a német parlamentet. Több ellenzéki frakcióvezető felszólította Angela Merkel kancellárt, hogy mondjon le a nagy tekintélyű vegyes ipari és elektronikai cég felügyelő tanácsa elnökének, Heinrich von Pierernek a tanácsadói szolgálatairól. Pie- rer - aki korábban éveken keresztül a cég első számú embere volt - elnöke Merkel egyik tanácsadói tinijének. A 400 millió eurót meghaladó megvesztegetési pénzek kifizetése azokban az években történt, amikor Pierer állt a cég élén. (m) HÉTVÉG(R)E Nekrológ helyett Azt hiszem, ezen a héten képmutatás volna a nőknek az időjárás-változással párhuzamos szoknyarövidülése feletti örömérzésünknek hangot adni e könnyed, hétvégi csevegést lehetővé tevő fejléc alatt. Ennek a hétnek csak egy témája van, még akkor is, ha az MKP-ról legfeljebb nekrológot írnék szívesen, az pedig nem egy tipikusan tava- szi/hétvégi műfaj. KOCUR LÁSZLÓ Miközben önök ezeket a sorokat olvassák reggeli kávéjuk mellett, én önfeledten festem egy csónakház kerítését, 328 dühös ember pedig a bizonyosan szebb napokat is megélt Jókai Színház nagytermében néz egy középszerű előadást. Sajnos, a színlapot elkapkodták, nekem már nem jutott, így nem tudom, hogy tragédia vagy komédia-e az, ami a világot jelentő deszkákon zajlik. Sokáig értetlen rácsodálkozás- sal szemléltem, milyen pocsékul kommunikálja a közismerten rosszul (választóival és az újságírókkal olykor egyáltalán nem) kommunikáló magyar párt a hétvégi kongresszusa tétjét. Mindvégig valami alapszabály-módosításról beszéltek a szervezet különböző rendű és rangú, a sajtó által megszólaltatott képviselői. Az pedig köztudottan kevés embert érdekel. Ha a Feketelőporos Lövészek Egylete vagy a Kiskerté- szek Központi Szindikátusa próbált volna hasonló típusú kommunikációt folytatva sajtónyüvános- ságot szerezni, nem jutottak volna túl a helyi lapokon. De hát a zemkápé, az mégiscsak az MKP... így a lapok - a szlovákok önnönmaguk számára helyesen súlyozva a témát - leggyakrabban mínu- szos hírekben számoltak be arról, hogy az MKP alapszabály-módosításra készül. Egészen addig, míg Csáky Pál múlt vasárnap világira szóló, óriási követ hajított a párt poshadt, legutóbb legfeljebb A. Nagy(on) rossz időjárás miatt felkavart felszínű kis tavacskájába. Bedobta a köztudatba, hogy Világi Oszkár nemcsak a Szlovákiában monopolhelyzetben levő olajvállalatot irányítja, hanem - Csáky Pál által konkrétan megnevezett emberein keresztül - a párt döntéseire is jelentős hatást gyakorol. Természetesen azonnal mindenki elhatárolódott mindenkitől: Bugár Vüágitól, Világi Bugártól, Világi főnöke az MKP-tól, Csáky - a Bugár szerint mögötte álló - Duraytól. így legalább a kongresszus előtti hét nem volt érdektelen. Bugár - még a lovak elszabadulása előtt - a pozitív imázsépítésre maximálisan törekedve, a politikai korrektség jegyében azt nyilatkozta, hogy örül kihívójának, s reméli, hogy a párt megerősödve fog kikerülni a versengésből. Komolyan mondom, mint egy lovagi torna előtt. Persze, egyetlen felelős politikus sem nyüatkozhatja azt, hogy: „Vaze’, k...vára nem örülök az ellenjelöltnek, mert az ellökhet a vályútól”, így a (még) regnáló pártelnök kijelentései némi rezervával veendők. Azt viszont valószínűleg ő sem gondolta, hogy pártja vesztesen fog a páston maradni szombaton, a dráma házában. Csáky bejelentésével tabut döntött. Eddig ugyanis sosem beszéltek nyíltan a párt vélt vagy valós gazdasági hátországáról. Azonban nem hiszem, hogy az egyre fogyó szavazók között - talán az elsőválasztó leánykákat leszámítva - bárki annyira naiv lehetett, hogy azt gondolta, az egyes (parlamenti) pártok mögött nem mozgolódnak hatalmas gazdasági csoportok. Hiába szeretné e sorok írója, hogy mondjuk a Polgári Konzervatív Párt hatalomra kerüljön, mert a legtöbb okos em- ber/értelmiségi valószínűleg ebAki pedig bemegy az istállóba, annak szaros lesz a csizmája. Mert azt senki sem hiszi, hogy a kongresszussal bármi is lezárul. be a pártba, vagy e párt köré tömörül jelen pillanatban, mivel legfeljebb a sarki szatócs gazdasági támogatását bírhatják, valószínűleg sosem fognak kormányt alakítani. Hát így megy ez. Csáky Pál viszont nem egy hete került az MKP-ba, ha ott olyan dolgokkal találkozott, melyek nem voltak ínyére, vajh’ miért nem jelezte hamarabb, akár egy nemzetközi sajtótájékoztató keretében, hisz kiváló szónok, és több világnyelvet is bír, ahogy maga is mondta öninteijújában. Akár őt, hazai közéletünk legnagyobb szoboravatóját, akár ellenfelét, a szlovák politikai és közélet első számú magyar jófiúját fogja a ma ülésező pártszerv pajzsra emelni, az MKP eddig csak a nagyon felületes szemlélő által egységesnek tartott struktúrája mindenképpen bele fog reszketni. Nyolcéves kormányzásuk alatt a főként fiskális érdekek miatt együvé húzó párt számos problémát söpört a szőnyeg alá, csak hogy kifelé tudjanak villantani, hogy az ő házuk táján aztán minden rendben van. Egy frászt van rendben, tudták ezt maguk is, de bolondok lettek volna ezt kifelé kommunikálni, főként addig, míg - a most „Ég a ház!”-at kiáltó pártvezető által is - milli- árdokról dönthettek, természetesen a választók javára... Ellenzékben lenni viszont már nem akkor buli. Rendbe kellene szedni a sokszor fiktív vagy klikkek uralta alapszervezeteket is, melyekben szintén megmutatkozik a „személyes érdekek mentén” (Bugár Béla) húzódó törésvonalak. Az obiigát Csáky-nyilatkozat fényében azonban a heíyi szervezetek csak az országos képletet képezik le. Bárki lesz is az elnök - e sorok íróját mérsékelten érdekli -, rá vár Augiász istállójának kitakarítása. Aki pedig bemegy az istállóba, annak szaros lesz a csizmája. Mert azt ugye senki sem hiszi, hogy ezzel a kongresszussal bármi is lezárul?! A heves kampányolás során az elnökjelöltek nyelvtudásánál komolyabb, felvetődő témák továbbra is tematizálódni fognak a hazai közéletben. Kérdés, hogy a párt tényleg meg akatja-e oldani ezeket. Talán a problémák transzparens megoldásától is függ, hány százalékos párt lesz az MKP 2010-ben. A szélsőjobb francia politikus ma talán marxista lenne, ha az ellenállók nem utasítják el fiatal kora miatt Le Pen a vörös partizánokhoz akart csatlakozni VENCZEL KATALIN Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) elnöke 1944 novemberében a kommunista ellenálláshoz szeretett volna csatlakozni, de fiatalkorára való tekintettel elutasították jelentkezését - adta hírül a L’Exp- ress című párizsi hetilap. A 81 éves Raymond Casas, a második világháború alatt működő Kommunista Fiatalság nevű szervezet képviselője és a később Blois- ban megnyílt Deportálás és Ellenállás Múzeumának alapítója 1944ben az ellenállásban részt vevő Belügyi Francia Erők (FFI) őrnagya volt. Elmondása szerint az akkor 16 éves Le Pen az ellenállás hősévé vált Henri de La Vaissiere ezredes, fedőnevén Valin által irányított hadtestet kereste fel Bretagne-ban, ahol született. Az 1300 fős csoport Loir-et-Cher megyéből szerveződött és - egyetlen nem breton erőként - a szövetségesek oldalán harcoló 19. gyalogos hadosztályhoz tartozott. Az elbeszélés szerint Le Pen azt mondta Valinnek: „Ezredes, maguk egy forradalmi, vörös, kemény gárda. Biztos szükség van korombeli fiatalokra. Szeretnék csatlakozni.” Az anekdota szerint a kommunista ellenálló azt válaszolta: „Igen, néhány fiatal beleöregedett abba, hogy szülei tudta nélkül írta alá belépését. Többeket megöltek. Azóta parancsom van, hogy az önkéntesek csak 18. életévüket betöltötték lehetnek. Te a nemzet árvája vagy: gondolj anyádra!” (Le Pen apja 1942-ben vesztette életét, amikor halászhajója feltehetően német aknán felrobbant). Raymond Cassas szerint a szélsőjobboldali politikus soha nem tudta megemésztem, hogy kamaszkorában a kommunisták nem fogadták be, de véleménye szerint Valinnek nem kellett volna őt elutasítania: „Hozzánk csatlakozva Le Pen megtalálta volna azt a testvéri csapatot, amely 16 évesen hiányzott neki. Azt hiszem, az élete más irányban alakult volna!” Le Pen a L’Express megkeresésére elmondta: „Nem emlékszem, hogy pontosan mi hangzottéi, de a lényeg megmaradt. Nem nehezteltem, csak egyszerűen dühös lettem rájuk.” A szerző az MTI tudósítója KOMMENTÁR Politikai feketemágia MOLNÁR IVÁN Míg a szomszédos országokban a politikusok szexbotrányaikkal, titkos szeretőikkel sokkolják a közvéleményt, a szlovák politikusok egész más szórakozásnak hódolnak. A Fico-Jahnátek tandem a választásokat követően kapott rá a szellemidézésre, és mára profi politikai asztaltáncoltatókká léptek elő. Korábban ugyan azt vallották, hogy a szlovák politikai környezetnek új arcokra van szüksége, mára azonban mindezt a háttérbe szorította a kormányfő és a gazdasági miniszter által praktizált „feketemágia”. Fico és Jahnátek igazán nem kisstílűén kezdte. Első szeánszukon rögtön olyan nagyformátumú HZDS-es politikai hullát idéztek meg, mint Július Rezes, aki korábban aktívan részt vett Szlovákia egyik legnagyobb vállalatának, a kassai Kelet-szlovákiai Vasműnek a tönkretételében. Rezest Jahnátek kaparta ki tíz körömmel a korrupciótól bűzlő politikai szemétdomb aljáról, hogy a Transpetrol felügyelő tanácsába ültethesse. A Smer mágusainak az étvágya azonban kielégíthetetlen. E heti szellemidézésük során olyan rég elfeledett személyt sikerült megidézniük, mint Karol Česnek, aki a HZDS 1996 és 1998 közötti végnapjainak a gazdasági minisztere volt. Hogy az ex- minisztert pár évvel ezelőtt a DMD Holding fegyveripari cég megalapításával kapcsolatban miniszteri jogkörökkel való visszaéléssel gyanúsították? Hogy a Szlovák Villamos Művek igazgatójaként a rendőrség szintén pénzügyi visszaéléssel gyanúsította? Jahnáteket mindez nem nyugtalanítja, hiszen angol hidegvérrel javasolja Čes- neket az árszabályozási hivatal tanácsába, amely az állanülag szabályozott árak alakulásáról hivatott dönteni. Ugyanebbe a tanácsba javasol a gazdasági miniszter egy volt HZDS-es képviselőt, Ján Mikušt is, aki ellen szintén a DMD Holdinggal kapcsolatban folyt eljárás. Szlovákia értelmesebb fele most csak a köztársasági elnökben bízhat, aki megvétózhatja az említett személyek megválasztását. Igazságtalanok lennénk azonban a kormányfővel és a gazdasági miniszterrel szemben, ha azt állítanánk, hogy minden esetben csak a szellemidézés alapján hozzák meg politikai javaslataikat. Néha nagyon is racionálisan viselkednek. Jahnátek például egy kevésbé szellemes pillanatában lánya barátját javasolta a Trans- petrol felügyelő tanácsába, a napokban pedig kiderült, hogy a cég pénzügyi igazgatója annak a Juraj Širokýnak a fiát vette fel tanácsadónak, akit a Smer egyik legnagyobb támogatójának tartanak. A politikai szellemidézés azonban egyre jobban megviseli Jahnáteket, hiszen az elmúlt időszakban emiatt több olyan „szellemes” megjegyzést is tett, ami már Ficónak sem tetszik. Az állami fegyvercégek fejlődő országokbeli korrupciójának a legalizálását helyeslő nyilatkozatát követően, e heti írországi utazásán közvetve megdicsérte a Dzurinda-kormány gazdasági reformjait, amelyeket Fico ellenzékiként még keményen bírált. Ki tudja, egyszer talán kormányfőnk is megunja a szellemidézéssel szemben kevésbé immunis miniszter elszólásait, és egy új médium után néz. Jahnátek- nél jobb asztaltáncoltatót azonban egyelőre nehéz lesz találnia. JEGYZET Mesemondók magányossága JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Hirtelen meg sem ismerem Z-t, a kalauzt, aki új felszálló utas nem lévén, egy gyors kézfogás után letelepszik mellém. A fiam ismét elindult a szavalóversenyen, mondja, s csak ekkor kapcsolok. Pár évvel ezelőtt Z akkor hét éves forma fia palóc mesékkel indult az országos szavalóversenyen, első nekifutásra meg is nyerte a kategóriáját, s lett mindenki kedvence. A következő évben is indult, de az akkori tanítónője rábeszélte, hogy az unalomig ismert, rosszul kiválasztott mesét játssza is el. A kisfiú nem csak gesztikulált, hanem táncra is perdült, sőt egy alkalommal még le is feküdt, nagyban rontva a szövegmondás minőségén is. Hiába magyaráztuk kollégáimmal a járási szavalóverseny után, hogy ez mifelénk nem szokás (ellentétben a szlovák vers- és prózamondó szokásokkal), és bár mi jóindulatúan, s tekintettel az elmúlt évi eredményekre, továbbjuttattuk a következő fordulóba, a tanítónő hajthatatlan maradt. Az eredmény nem maradt el. A kisfiú a vert mezőnyben végzett, s ez annyira elvette a kedvét a szerepléstől, hogy még a helyi kulturális rendezvényeken sem volt hajlandó fellépni. Végre megszabadultunk attól a tanítónőtől, s már alig várja, hogy ismét színpadra lépjen, fűzi tovább a szót Z. Közben eszembe jut az a kis cigány lány, akit két évvel ezelőtt azzal az indokkal ejtettek ki az iskolai versenyen, hogy cigány mesével nem lehet indulni. A lányka sírva jött haza, s nem volt könnyű rávenni, hogy a korrigált döntés után elinduljon a következő fordulóban, amit aztán megnyert, sőt második lett az országos döntőben is. Megérkezünk. Isten áldja, és ha van ideje, jöjjön el megnézni a fiamat - mondja búcsúzóul. Két különböző eset, hasonló tanulságokkal. Szorítok értük, mert nagy kár lenne felelőtlenül elpazarolni a tehetségeinket. _________________TALLÓZÓ WIE NER ZEITUNG Nem találtak Irakban osztrák fegyvereket - mondta a lapnak egy amerikai katonai vezető. A Daüy Telegraph című brit lap februárban jelentette, hogy amerikai katonák egy bagdadi razzia során több mint 100 darab, a Steyr-Mannlicher osztrák cég által gyártott, nagy tűzerejű, eredetileg iráni biztonsági erőknek szabályosan eladott mesterlövészfegyvert találtak. (MTI)
