Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-30 / 75. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 30. Nagyszünet - hirdetés 11 Akció! 007. III. 12.-V. 12. "Az elmúlt évek egyik zenei szenzációja a kanadai Arcade Fire nevű alternatív rockzenekar felbukkanása A zseniális Temetés folytatása Az Arcade Fire dalai a kez­detekben a világhálón ter­jedtek, majd először az észak-amerikai kontinen­sen 2004 szeptemberében lemezen is megjelentek. A sikerszériát igazából a leg­tekintélyesebb független ze­nei honlappá előlépő Pitchforkmedia indította el. PUHA JÓZSEF Az oldalán dicshimnuszt zengő kritika látott napvilágot a Funeral című albumról, aminek hatására más médiumok is felfedezték. A szakma ujjongott, a lelkesedése a minőségi zenére vágyó közönségre is átragadt, és a korong fokozato­san világszerte forgalomba került. A kezdetek Az Arcade Fire 2003 nyarán ala­kult meg Montrealban. Egy házas­pár köré verbuválódott: Win Butler és felesége, Régine Chassagne ké­pezik a kreatív magot. Változó lét­számú zenész segíti őket, köztük Win öccse, William. A fiatalokat a gyász hozta össze, Régine nagyma­májának halálát zenéléssel próbál­ták meg feldolgozni. Rövid időn belül további két haláleset történt a közveden környezetükben, ezért bemutatkozó lemezük a Funeral (Temetés) címet kapta. Funeral A sötét alaphangulatú album szívfacsaró melódiákból össze­Az Arcade Fire két oszlopos tagja: Win Butler és felesége, Régine Chassagne (Képarchívum) gyúrt remekmű. Az emberi érzel­mek széles skáláján mozgó dallam­világ dinamikus zenei alappal tár­sul. Változatos hangszerelés, ener­gikus ritmusszekció jellemzi. A ze­ne sok mindenre emlékeztet, pél­dául erős David Bowie hatása, mégis egyedinek hat. Neon Bible A közelmúlt nagy kérdése az volt, hogy a zseniális kezdést meg lehet-e fejeim, vagy legalábbis elő­rukkolni hasonló szintű folytatás­sal. Ez utóbbi sikerült, többé-kevés- bé. Buderék a Neon Bible című má­sodik lemez törzsét egy üres temp­lomban rögzítették, ezúttal is külső producer bevonása nélkül. A szö­vegvilágában személyes hangvéte­lű Funeral után most főleg globális jelenségeket boncolgatnak, a világ égető problémáira fókuszálnak, a többek közt a bizonytalanságra, a katasztrófákra, miközben tovább erősödött az előző korongot jellem­ző apokaliptikus hangulat. A hang- szerelés a stadionrock felé orientá­lódott, David Bowie hatása mellett megjelent Bruce Springsteené is. A hangzás az elsőhöz képest még öszszetettebb a Budapesten rögzí­tett vonósbetéteknek, valamint az új hangszereknek: a templomi or­gonának és a tekerőlantnak kö­szönhetően. A szakma számos díjjal jutalmazta A Funeralt a szakma és a közön­ség is számos díjjal jutalmazta, en­nek ellenére az Egyesült Államok­ban csak az eladási lista 131. helyé­ig jutott. Az új album az USA-ban és Nagy-Britanniában egyaránt az ezüstérmes pozícióba iratkozott fel. A zenészek szerencsére nem szálltak el a sok dicsérő mondattól és a sikertől. Ennek égjük ékes bizo­nyítéka, hogy a március 5-én ki­adott második nagylemez pro- móciós koncertjeit általában úgy fejezik be, hogy az utcán rekedt ra­jongókhoz kivonulva eljátszanak még egy felvételt. Rajz- és fotópályázat Online rajz-és fotópályáza­tot írt ki kis- és középiskolások részére a fenntartható ener­giahasználat arculatának ki­alakítására az Európai Bizott­ság Energetikai és Közlekedési Főigazgatósága. A 7-11 évesek osztályuk képviseletében nevezhetnek a rajz- és festménypályázatra, míg a 12-16 évesek egyénileg is részt vehetnek a digitális fo­tópályázaton. A rajzok és ké­pek elkészítéséhez bármilyen írószer használható. A diákok a pályaművekben a környezetbarát energiafel­használást, például az ener­giatakarékosságot, a megújuló energiahasználatot, a fenn­tartható közlekedési erőfor­rások alkalmazását mutathat­ják be. Jelentkezési határidő július 30-a. A részletes versenykiírás, a jelentkezés módja és felté­telei, a szabályok, valamint a lehetséges nyeremények meg­tekinthetők a www.mana- genergy.net/competition.html című honlapon. (MTI) (Képarchívum) —i Baumlt. Gondolat, amelynek jövője van. 3QU baumit.com Előnyök, amelyek Baumit BauKleber Flex C2T osztályú rugalmas ragasztóvakolat fali és talajburkolatokhoz Baumit-minőség kültérbe, beltérbe fagyálló Baumit BauKleber kedvelt ragasztótapasz fali és talajburkolatokhoz kültérbe, beltérbe fagyálló Most az Ön építőanyagboltjában előnyös áron! PUSKA 20. A századforduló Magyarországon A Nyugat - a 20. század legjelentősebb iro­dalmi periodikája, s egyben a magyar szel­lemi élet megújításáért küzdő mozgalom is. A ’20-as évektől kezdve könyvkiadóként is működött. Idő: 1908. január 1. -1941. au­gusztus 4. (Babits halála). Példányszám: in­duláskor 500, a ’20-as évektől 2000. Anyagi mecénás: 1911-ig Hatvány Lajos, később Fenyő Miksa. Főszerkesztő: Ignotus. A szer­kesztői munkát Osvát Ernő végzi. 1929-33: Babits és Móricz, 1933-tól Babits Mihály. Felelős szerkesztő előbb Gellért Oszkár, majd Illyés Gyula. A Nyugat nemzedékei: 1. ) Első vagy nagy nemzedék; ’10-es évek: Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Ju­hász Gyula, Kaffka Margit, Krúdy Gyula, Ig­notus, Osvát Ernő, Balázs Béla. 2. ) Második nemzedék; '20-as évek: jllyés Gyula, Szabó Lőrinc, Kuncz Aladár, Áprily Lajos, Németh László, Márai Sándor. 3. ) Harmadik nemzedék vagy az Ezüstkor nemzedéke: Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Vas István, Dsida Jenő, Zelk Zoltán, Tamási Áron, Szentkuthy Miklós (Prae) 4. ) Negyedik nemzedék vagy újholdasok: Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Len­gyel Balázs, Rába György, Ottlik Géza, Mándy Iván, Toldalagi Pál. A Nyugat továbbélése: Babits halála után a tulajdonosi jogok miatt nem engedték a folytatást, így Illyés Gyula azonos tipográfi­ával és emblémával Magyar Csillag címmel folytatta a lapot 1944-ig. Viták a Nyugat kö­rül: 1908: a Holnap vita. 1908: Duk-duk af­fér. 1910-11: Hatvany-Osvát vita. 1916: A Nyugat megvédi alkotóit a nemzetárulás vádjától, a háborúellenes versek miatt (Ady, Babits). 1928-29: főszerkesztőváltás. Ady Endre (1877-1919) Az életmű korszakolása kötetek szerint: Új versek (1906), Vér és arany (1908), Az Illés szekerén (1909), Szeretném, ha szeretné­nek (1910), A Minden-Titkok versei (1910), A menekülő Élet (1912), Margita élni akar (verses regény; 1912), A Magunk szerelme (1913), Ki látott engem? (1914), A halottak élén (1918), Az utolsó hajók (1923), Versek (1899), Még egyszer (Nagyvárad, 1903). A tudatos költői jelenlét programjának megfe­lelően 1906-tól 1914-ig évente jelentet meg kötetet. A váltás, törés a négy évi hallgatás után megjelenő A halottak élén kötetben kö­vetkezik be. Ennek alkotás-lélektani, eszté­tikai-poétikai, személyes és történelmi okai is vannak. Ady motivikus-tematikus költő. Bizonyos motívumok, témakörök az életmű egészé­ben jelen vannak (magyarság-versek, lét- harc-versek, ars poetica érvényű költemé­nyek, istenes versek), más motívumok (ku­ruc versek, Léda versek látomásszerű táj­versek, a pénz motívum) csak meghatáro­zott korszakokban bukkannak föl. Stílus: 1.) Szimbolizmus: kétségtelen az Új versek erős Baudelaire-hatása, utal Ady Verlaine-re és Jean Rictusre. A szimboliz­must jelzi a sajátos és egyéni szimbólum- rendszer, a magánmitológia, a sejtelmes- ség; de éppúgy, mint a francia szimbolisták esetében Adynál is kevés a szimbolizmus elméletének megfelelő vers, gyakran egyér­telműen fölfejthető metaforát, illetve meto- nímiát emel jelképpé. 2.) Szecessziós­szimbolista látásmód (az elvágyódás, a ha­lál-problematika, a szerelemfelfogás), korai verseinek színvilága (arany, fekete) a sze­cessziót idézik. 3.) Expresszionizmus, szür­realizmus: 1912-től kezdődően, majd '14- töl fölerősödve jelennek meg az expresszio­nista, illetve szürrealista elemek. Kötetkompozíció és számmisztika: az első igazi Ady-kötet, az Új versek tudatosan kö­veti Baudelaire: A romlás virágai felépítését. Adyt párizsi tartózkodása idején Léda is­mertette meg a francia szimbolistákkal. Az ajánlás Lédának szól. Programadó vers: Góg és Magóg fia vagyok én, mely magába sűríti és előrevetíti a kötet világképének leg­fontosabb jegyeit és motívumait. Ars poeticái: Ady önmaga Is érezte, tudta költészetének nóvum jellegét a magyar líra- történetben, ezért első kötetében kétszer is meghatározta ezt. • Góg és Magóg fia vagyok én... (1905): a történelmi topográfia, illetve a történelmi személyek nevei nem tényleges történelmi értékükben szerepelnek, hiszen már Ady korában sem gondolta senki, hogy a ma­gyarok Magógtól származtak, s Vazul volt a pozitív példa a magyar história alakításá­ban. Jelképekről van szó, a lázadás és az ér­tékeket elfojtó hatalmi berendezkedés ellen­tétéről. A lírai én magatartása a heroikusán tragikus lázadóé, az elbukás tudatában is küzdő emberé. Általános érvényűén szólva az ‘új’ a művészetben sosem az abszolút nóvumot jelenti, hanem másfajta hagyomá­nyokhoz való kötődést, mint a megszokott. Ady számára a meg nem értett, a világból kitaszított költők adják az új kötődést: Cso­konait és Vajdát nevezi meg elődjeinek. • Új vizeken járok (1905): a francia szim­bolisták kedvenc jelképét, a hajót használja Ady, hogy a bizonytalanná váló, mégis meg­ismerendő világhoz való viszonyát kifejtse. • Hunn, új legenda (1913): hangsúlyozza ágyazottságát a magyar történelem és líra évszázados hagyományába (hunn), s egyúttal modernségét, a magyar életsors egyéni és megismételhetetlen átélését is. Verszáró kép: Attila-mítoszra való rájátszás. • Az Ugar-motívum: Ady a magyar történe­lem prosperáló korszakában olyan nemzet­képpel állt elő, olyan egyoldalúan lesújtó ké­pet festett a hazáról, mely joggal váltott ki méltatlankodást nemcsak ellenfelei, hanem barátai körében is. Láda-versek A magyar líratörténet nagy szerelemmíto­szainak egyike. Élet és költészet bár áthatja egymást, nem mindenben igazolja a másikat (Diósyné Brüll Adél). Ciklusok: Új versek, Léda asszony zsoltárai, Vér és arany, A Léda arany-szobra, Az Illés szekerén, Léda ajkai között, Szeretném, ha szeretnének. A külön­böző ciklusokban szerelmes versek - Léda nevének említése nélkül. A Minden-Titkok versei, A szerelem titkai - szintén Léda emlí­tése nélkül, A menekülő Élet, Asszony és te­mető (az első nagy búcsúvers: Áldásadás a vonaton), A Magunk szerelme, Imádság a csalásért (Elbocsátó, szép üzenet), Ifjú karok kikötőjében. Jelentős versek: Félig csókolt csók, Meg akarlak tartani, Héja-nász az ava­ron, Az én menyasszonyom, Csolnak a holt­tengeren, Lédával a bálban, Elbocsátó, szép üzenet. Párizs-versek: Ady 1904-12 között 8 alka­lommal járt Párizsban. Párizs az élet, a mű­vészetjelképe, Magyarország a halál és mű- veletlenség hordozója. A Gare de l’Esten (Párizs keleti pályaudvara), Párisban járt az Ősz, Páris, az én Bakonyom. A pénz motívum: Ady szerint a pénz már nem fizetőeszköz, hanem az emberi kitelje­sedés kizárólagos forrása, a boldogság és boldogtalanság lehetősége, az élet princípi­uma. Harc a Nagyúrral, Mi urunk: a Pénz, Vér és arany, Pénz és karnevál, A nagy Pénztárnok. Létharc-versek: A második világ alapvető jellemzője, hogy a biztos értékrend hiányá­ban az individuumokra szétesett, esetleges közösség életének meghatározója a létért folytatott egyéni küzdelem, a „bellum omnia contra omnes”. A szabad verseny világának törvényszerűségét az egész élővilágra kiter­jesztő Darwin, illetve visszahatásként a szociáldarwinizmus tana fogalmazta meg legerőteljesebben. A fekete zongora, Öz­vegy legények tánca, Jó Csönd-herceg előtt, Az ős Kaján, Sírni, sírni, sírni, Három őszi könnycsepp. Istenes versek: Költészetének szinte ez az egyetlen rétege, melyet fenntartás nélkül fo­gadott a korabeli kritika, s Balassi mellett a legjelentősebb magyar istenes költőnek ne­vezték. Az Isten-élmény rétegei: a gyermek­kori szertartásemlékek, ünnepek, a vallási közösség megtartóereje, a Biblia; Nietzsche, Kierkegaard. Az Isten-téma Az Illés szekerén kötetben jelentkezik először ciklusszervező­ként, s ettől kezdve folyamatosan jelen van az életműben. Az Úr Illésként elviszi mind..., Az Úr érkezése, Krisztus-kereszt az erdőn, Ádám, hol vagy? A Sion-hegy alatt, A nagy Cethalhoz, A vidám Isten. • A személyiség problémája Ady költésze­tében: Sem utódja, sem boldog őse (1909), Kocsiút az éjszakában (1909). • Háborúel­lenes költészete: az állandó költői jelenlét programját valló Ady négy év hallgatás után jelentette meg 1918-ban ‘A halottak élén’ cí­mű kötetét. Hát ahogyan a csodák jönnek..., Emlékezés egy nyár-éjszakára (1917), Em­ber az embertelenségben (1916), A Rém­nek hangja, E nagy tivornyán. • A múltőr­zés versei: Tegnapi tegnap siratása, Mag hó alatt, Intés az őrzőkhöz, Az eltévedt lovas, Új s új lovat, Krónikás ének 1918-ból. Csinszka-versek: Boncza Berta szerepe Ady életében máig vita tárgya. A Csinszka- szerelem költői megjelenítése: A halottak élén kötet Vallomás a szerelemről c. ciklusa tartalmazza e verseket. A szecessziós­szimbolista versépítkezést felváltja a letisz­tult, népdalokat idéző, elégikus hangoltságú műforma. A Csinszka-versek legfőbb kérdé­se: lehet-e a szerelem menedék, rév, kikötő a világban, a világgal szemben? A válasz bi­zonytalan, még ha erősebbnek is érezzük az ‘igen’ akarását. Vallomás a szerelemről, Cif­ra szűrömmel betakarva, Őrizeni a szemed, De ha mégis?, Nézz, Drágám, kincseimre. • Kuruc versek: Ady egyik legsajátosabb, legegyénibb ciklusa. Először a 'Szeretném, ha szeretnének’ kötetben az ‘Esze Tamás komája’ ciklusban jelenik meg, s ettől kezd­ve mindvégig jelen van költészetében, kap­csolódva a magyarság-versekhez és - tematikához (A Minden-Titkok versei - A Magyarság titkai ciklus; Ki látott engem - Sípja régi babonának ciklus; A halottak élén - Az eltévedt lovas ciklus). Bujdosó kuruc rigmusa, Négy-öt magyar összehajol, Hajó a ködben, A föl-földobott kő, Két kuruc be­szélget (Tyukodi pajtásom...), Ülj törvényt Werbőczi. • Úri Magyarországot ostorozó versek (10-es évek): Sípja régi babonának, Az Idő rostájában. • Egyéb jelentős ver­sek: A Duna vallomása, Levél-féle Móricz Zsigmondhoz, A fajok cirkuszában, A grófi szérűn, Csák Máté földjén, A Hadak útja, Dózsa György unokája, A muszáj-Herkules, Álmodik a nyomor, Üdvözlet a győzőnek: Ady utolsó verse. Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság első hónapjainak eufóriája múltán a román csapatok Buda­pestig jutottak. Ady minden illúzió nélkül vet számot hazája sorsával. PÁLYÁZÓ I BP-7-11120

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom