Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-29 / 74. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 29. Nagyszünet - hirdetés 13 PUSKA 19. A19. sz. 2. fele Európában A naturalizmus A naturalizmussal (és mellette az imp­resszionizmussal, a szimbolizmussal és a XIX. század második felének számos egyéb művészeti irányzatával) a klasszikus mo­dernség korába lépünk. A modernség első szakasza. Fő jelenségcsoportjai: a hagyo­mányos világkép elvesztése, ill. újfajta vi­láglátás kialakításának kísérletei: az egyén helyzetének gyökeres megváltozása; úttörő próbálkozások a művészi kifejezésmód és a nyelv megújítására vagy átalakítására. A naturalizmus a köznapi jelenségek apró­lékos ábrázolásának, a rideg tények puszta közlésének művészete. A naturalista mű az érzékietekre épít, direkt hatások kiváltására irányul, óvakodik mindenfajta előítélettől és általánosító elmélettől. Az irányzat elnevezése a latin „natura” (ter­mészet) szóból ered. Legjellegzetesebb műfajának, a naturalista regénynek a szín­tere a társadalom legalsó szférája, a nyo­morgó tömegek élettere, konkrétan a kül­város, ill. a falu- vagy tanyavilág tengődő és kallódó figuráié, valamint a bűnözés és a fülledt erotika. Szülőhazája Franciaország. Elméleti alapjait a természettudományos szemlélet, a biologizmus és a fajelmélet (Darwin), illetve a pozitivizmus (Comte és Talne) adta, innen a naturalizmus ténytisz- telete, illetve a spekulációktól, téves követ­keztetésektől való elhatárolódása. A natura­lista művészet fő feladata annak ábrázolá­sa, hogy az egyén sorsát az öröklött voná­sai, valamint a környezete milyen mérték­ben és hogyan determinálja. Az irodalmi naturalizmus elődje Flaubert volt (a Bovaryné című regényével), a leg­főbb képviselője Zola. • Zola (Émile, 1840-1902) dolgozta ki a természethű ábrázolás technikáját, mégpe­dig a természettudományos módszerek (a pontos megfigyelés, a laboratóriumi kísér­let és az adatgyűjtés) alkalmazásával. Zola szerint a regény a kísérlet jegyzőkönyvének szerepét tölti be. Húsz kötetes regénycik­lust írt Rougon-Macqart címmel (1871— 1893), ezekben a művekben a címben jel­zett két család összefonódott történetén ke­resztül mutatja be az átöröklési és társadal­mi folyamatokat. Főműve a cikluson belül is a Nana c. regénye (1880), amely a pros­tituáltak világát tárja fel. A Patkányfogó (L'Assommoir, 1877) a külvárosi proletá­rok életének képe. Zola kísérleti regényé­ben a cselekmény háttérbe szorul, az író­nak ugyanis nem a hős sorsfeladatának tel­jesítését kell elbeszélnie. Stílusában poéti­kai eszközök (szimbolizmus, mitológia stb.) is jelentkeznek. • Maupassant (Guy de, 1850—1893) rea­lista törekvésű novellista és regényíró. Stí­lusát nagy fokú tömörség, tényekre szorít- kozás, ezzel együtt többletjelentések felvil­lantása jellemzi. Alakjai élesen megrajzolt, szókimondó figurák. A szépfiú c. regényé­nek (Bel Ami, 1885) főszereplője a szerel­mes nőkön átgázoló, az érzelmekkel visz- szaélő, gátlástalan fiatalember - a társadal­mi környezetben elénk tárul a korrupt poli­tikai, pénz- és sajtóvilág. Nem a valóság „fotográfiáját” akarta adni, hanem „magá­nak a valóságnak még teljesebb, magával ragadóbb, még meggyőzőbb vízióját”. A természethű ábrázolás a színház világá­ban új korszakot nyitott. A színész életsze­rűen mond életszerű szöveget. A dráma szerkezete kisimul, nincsenek végsőkig ki­élezett jelenetek, uralkodik a változatlanság, a monotónia, a kilátástalanság. • Ibsen a színpadon alkalmanként végletekig feszíti az ellentmondásokat, és direkt eszközökkel él, kerüli, sőt leleplezi az eszményítést. • Strindberg (Johan August, 1849-1912) drámaszerző, regényíró és költő, a svéd naturalizmus vezéralakja. A vörös szoba c. naturalista kulcsregénye (Röda rummet, 1879) úttörőnek bizonyul, ez emeli a szer­zőt a svéd széppróza élvonalába. A Júlia kisasszony c. egyfelvonásos drámája (Frö- ken Julie, 1888) a naturalista dráma re­mekműve. • Csehov dramaturgiájában a direkt valóságábrázolás is szerepet kap, a földhözragadtságot és kisszerűséget nyers valóságelemek hitelesítik. • Gorkij (Mak- szim, 1868-1936) fiatalkori elbeszélései­ben romantika és naturalizmus vegyül. Az Éjjeli menedékhely c. drámája (Na dnye, 1902) a társadalom perifériájára süllyedt embereket sorakoztatja fel a színpadon. • Shaw (George Bemard, 1856-1950) a mindennapi élet fonákságainak, az illúziók vagy a megszokott gondolkodási klisék ha­misságának leleplezésére írja darabjait, eszköztárában a naturalizmus is helyet kap. • Pirandello (Luigi, 1867-1939) a XX. századi dráma egyik úttörője. Fellazítja a drámaszerkezetet; technikai újítása a szín­pad és a nézőtér összekapcsolása. Jelleg­zetes hatásminősége a tragikomikum és a groteszk. Az Impresszionizmus A modernség Európában először a francia lírában arat átütő sikert. Baudelaire és társai körül kialakulnak a „modem" kultúra ismérvei: a művész szemben áll a közönséggel; újfajta vers­nyelvet igyekszik kialakítani; a hagyomá­nyos értékrend felbomlik és pluralizálódik; a kultúra, a műalkotás árucikké válik. A mű­vésziét két szélsőséges formája: az elefánt­csont-toronyba húzódás, illetve a bohém életvitel (az élvezetek hajszolása, az extrém külsőségek és viselkedések), A modern művész immár nem ábrázol, hanem sejtet és kifejez. Nem a társadalom vezetője, ha­nem magányra ítélt személyiség. Baude­laire szerint: a művész nem vétesz, hanem szuverén lény. A világképet illetően a lényeg a látszat mögött húzódik meg, a valódi ér­tékek felmutatása a művészre háruló rend­kívüli feladat. A költészetnek új nyelvet kell teremtenie, hogy teljesítse új feladatait. A képek a művilág centrumába kerülnek, kü­lönleges többletjelentéseket, összefüggé­seket villantanak fel. • Whitman (Walt, 1819-1892) Fűszálak cí­mű verseskötete (Leaves of Grass), a sza­bad vers („free verse”) forradalmával. 1857-ben Baudelaire kiadja A Romlás virá­gai c. kötetét. Az impresszionizmus a pillanatnyi hangu­lat, a benyomás művészete. Az elnevezés • Monet egy 1872-es festménye (Im­presszió, a felkelő nap) kapcsán született meg, de az irányzat kezdeményei az angol és francia festészetben már kb. az 1840-es évektől jelentkeznek. Az irodalmi impresszionizmus önállóan is megjelenik, de a korszak modern műveiben még gyakrabban fonódik össze más mo­dern (pl. szimbolista, szecessziós) stílu­sokkal. • Poe A holló c. versének sejtel­mes, baljós, misztikus hangulata az imp­resszionista technika, főképp az erős zenei­ség teremtménye. • Baudelaire verseskö­tetében a pillanatnyi hangulat újszerű ábrá­zolására sok példa található, pl. az Őszi ének c. verse (Chant d'autumne, 1859) is impresszionista összkép kialakítása után válik szimbolikussá. • Verlaine egész élet­műve is inkább tartozik a szimbolizmushoz, de műveinek magas fokú zeneisége egy­szersmind impresszionista jelenség is. Az Őszi chanson c. verse például egészében véve szimbolikus költemény, az elmúlás létélményét érzékelteti, de a hangulatfestés számos eljárását felhasználja. • Rilke tár- gyias költészete a látványelemek plasztikus ábrázolása révén telítődhet elvont jelenté­sekkel. • Proust (Marcel, 1871-1922) a regény műfajában alkalmazta a hangulat­festés újszerű költői technikáit. Az érzékie­tek (színek, illatok, hangok, ízek, tapintások stb.) indítják el az asszociációkat, és lép át a történet (a gondolatmenet) egy másik síkra. Szimbolizmus A szimbolista művész a jelenségvilág mö­götti lényegi tartalmakat, az „ideákat" tö­rekszik megragadni, ehhez fő eszközül az önmagukon túlmutató, sejtelmes jelentés- világú jelképeket választja. Egy-egy mű ké­pei rendszert alkotnak, melyek végtelenül sokféle jelentés-összefüggések felvillantá­sára képesek. Más megfogalmazásban a szimbolizmus célja a szépség, a magasren­dű értékvilág megközelítése és kifejezése. A szimbolizmus ilyenképpen átfedésbe kerül a klasszikus modernség másik két irányza­tával, az öncélú művészettel (a „l'art pour ľaiť-ral) és a parnasszizmussal. Jellegzetesen szimbolista nyelvi eszköz még az újszerű szókapcsolat, az erőteljes zeneiség és a szinesztézia is. A szimbolizmus a nyers valóságábrázolás­ra törekvő naturalizmus ellentéte. A szimbolizmus elődje • Baudelaire (Charles, 1821-1867) aki a Kapcsolatok c. versében (Correspondances, 1857) önti szavakba, hogy „jelképek erdején át visz az ember útja”. 0 a modern francia líra elindí­tója; az elvont eszmények, elsődlegesen a szépségeszme híve. • Verlaine (Paul, 1844-1896) a szimbolizmus vezéralakja, bohém, az „elátkozott” generáció tagja. A Költészettan (L'Art poétique, 1874) című szimbolista programversében a költészet legfőbb elemének a zeneiséget hirdeti. Az Őszi chanson (Chanson d’automne, 1864) a dekadens életérzés kifejeződése magas fokú poétikussággal. • Rimbaud (Arthur, 1854-1891) „kölyökzseni”. Legismertebb verse A magánhangzók szonettje (Voyelles, 1871). A Részeg hajó (Le Bateau Ívre, 1871) a szimbolista látásmód egyik legtel­jesebb megnyilvánulása. • Mallarmé francia költő. Parnasszista műgonddal dol­gozott, fellazította a grammatikát, megnö­velte a szó értékét. Műveit sejtelmesség, mitikusság és zeneiség hatja át. (PL: Sóhaj, 1864). Az Egy faun délutánja c. költemé­nyét (1865) Debussy megzenésítette. A szimbolizmus őshazája Franciaország, de az angol és a német lírában is jelentős sze­repet kapott. • Wilde (Oscar, 1845-1900) az angol „fart pour fart” legjelentősebb képviselője, a művészi szabadság és szabad szellem megvalósítója. A művészetet az abszolút szép kifejeződésének tartotta. • Rilke (Rainer Maria, 1875-1926) oszt­rák szimbolista költő, az objektív (tárgyias) líra legnagyobb alakja. Híres versei: Archai­kus Apolló-torzó (1908) és A párduc (1903). • Hofmannstahl (Hugo von, 1874-1929) osztrák költő, drámaíró és elbeszélő; a szimbolizmus főként a pályája elejét jel­lemzi. • Valéry (Paul, 1871-1945) kései francia szimbolista költő. Egy kis szieszta (vicclap.hu-felvételek) Szigorúan ellenőrzött vona­tok Csehországban ÜL.................M Volt gép, nincs gép Na ez már művészet! Olyat gyorsult, hogy hanyatt esett CDlHQQCSľ ŠGVÉH& SUPER CENA LACNO! Od 29.3.2007 do 1.4. 2007 Bravčový guláš mm Ponuka tovaru platí od 29.3. do 1.4.2007 alebo do vypredania zásob. Chyby v tlači vyhradené. Ceny sú bez dekotácie. Firma Lidi si vyhradzuje právo zmien v balení o variante ponúkaného tovaru. Odber možný len v obvyklom množstve (t. j. akčný tovai a ovocie a zelenina max. 1 kortón na 1 nákup, vozík). T" BP-7-10597

Next

/
Oldalképek
Tartalom