Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-28 / 73. szám, szerda
20 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. AAÁRCIUS 28. www.ujszo.com r Tudományos tevékenysége több nyelvtudományi ágat is érintett, a legtermékenyebb azonban a nyelvjárástudományban volt RÖVIDEN Erdélyi Géza a Múzeumi Szalonban Rimaszombat. Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke lesz a Múzeumi Szalon vendége ma 17 órától a Gömör-Kishonti Múzeumban (Tompa Mihály tér 24.) A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma beszélgetősorozatának „kihelyezett” rendezvényén - melynek társszervezője a Gömör-Kishonti Múzeum - a Múzeumi Szalon házigazdája, Miklósi Péter publicista faggatja a vendéget életéről, hivatásáról, (m) Schuster Zalán fotográfiái pozsonyi kiállításon Öltöztető, faggató geometria TALLOSl BELA Pozsony. Schuster Zalán Árnyékolt világ címmel állította ki nagyméretű fotográfiáit a Michalský dvor nevű galériában, amely a pozsonyi Mihály-kapu utcában található. Az op artot, vagyis az optikái artot követő képein izgalmas módon alkalmazza a geometriát, elsősorban a négyzetformát variálja-torzítja olyan látványillúziót keltve, amelyben a pontos vagy elcsúsztatott pepitafelület más, hajlított, nem definiálható mértani elemeket utánzó formaalakkal kombinálva bármely mozgást képes leképezni, legyen az a tánc vagy a bemozdulás, a start vagy a megbékélés. Ugyanakkor színes, valamelyest absztrahált, csak sejtetett formákkal teljességében elvont vagy képzelt fogalmakat, lételemeket képes érzetté tenni: a fehérből a pirosba és annak árnyalataiba, majd az erőteljesebb, sötétebb foltba átmenő geometrikus sejtmozzanat az élet kezdete, a finom rózsaszín és a kék színfúziókból születő formakibontakozások a szerelem homokja tud lenni Schuster Zalán fotográfiáin. Külön sorozatot képeznek a női aktok, amelyeket finom, érzéki árnyékvonalakkal hálóz be, simogat végig és öltöztet művészien szabott-formáit lepelbe. Női portréin az arcra vetített geometrikus elemzéssel igyekszik többet elmondani az alanyáról a sima ábrázatközvetítés helyett. De a levetett vagy fel nem vett maszkokkal is variálja a geometria faggató lehetőségét. A kiállítás április 1-jéig még megtekinthető. A szlovák közönség a magyar operettnek örül, a magyarországi pedig a szlovák operának és modern táncnak Kassa és Miskolc összefogott Kassa. Ma délelőtt 11 órától, illetve este héttől a magyar operett-műfaj legnagyobb slágerei csendülnek fel a kassai Állami Színházban. Ezt az egyszerű, bővített mondatot még tíz évvel ezelőtt sem lehetett volna leírni e hasábokon, mivel a Miskolci Nemzeti Színház rendszeres kassai vendégszereplése paradox módon csak az európai uniós tagság kapcsán vált lehetségessé, a tavalyi év folyamán. JUHÁSZ KATALIN Schuster Zalán: Csók A két partnerváros színházainak együttműködése az Európai Unió határon átnyúló kezdeményezéseit támogató INTERREG program keretében jött létre, amelynek köszönhetően a két intézmény 2-2 millió koronás támogatást kapott a vendégszereplések finanszírozására. A költségeket 75 százalékban európai uniós pénzből, 25 százalékban pedig az állami költségvetésből finanszírozzák a színházak. A kassai balett-társulat az elmúlt év novemberében mutatta be Miskolcon a Rómeó és Júliát, majd az opera- társulat aratott hatalmas sikert A sevillai borbély című előadással. A kassaiak emellett a hazai szakmai körökben nagy sikert aratott Mozart Varázsfuvolájával is szerepeltek Miskolcon. A magyarországi fél eddigi legnagyobb sikere a Chaplin életét bemutató A kölyök című musicalhez fűződik, dacára annak, hogy ezt az előadást két évvel ezelőtt már láthatta a kassai közönség. „A két színház elsősorban egymás repertoárját igyekezett kiegészíteni a csereműsor összeállításakor. Mi operával és klasszikus, illetve modern balettel vendégszerepelünk Miskolcon, ők pedig musicalt és operettet hoznak KasTerem/ Trixi és Bozsó József sára. Ez egyébként színházunk eddigi legjelentősebb együttműködése, amelynek előzményei az ötvenes éveldg nyúlnak vissza. Színháztörténeti eseménynek számított Shakespeare III. Ri- chárdjának 1978-as miskolci bemutatója, amikor a nyelvi korlátok ellenére a kassai társulat hatalmas sikert aratott. Az évek alatt az együttműködés más formáira is lehetőség nyílt, több rendező, színész és énekes dolgozott meghívott vendégként a partnervárosok színházaiban” - tájékoztatott František Ténai, a kassai színház mány négy éve alatt is hozzá lehet jutni. 2007 januárjában nagy sikert aratott Miskolcon Mozart Varázsfuvolája, valamint a Ravel Bole- rójára született táncprodukció, illetve a Carmen mai feldolgozása. Ezekre az előadásokra minden jegy elővételben elkelt Miskolcon, a közönségigény tehát világosan érzékelhető. A mai operettgálán egyebek mellett Kálmán Imre Csárdáskirálynőjéből és Marica grófnőjéből, Lehár Ferenc A víg özvegyéből, valamint Johann Strauss Cigánybáró című operettjének legismertebb részletei csendülnek fel a kassai Állami Színházban, Seres Ildikó, Eperjesi Erika, Teremi Trixi, Kincses Károly és Bozsó József előadásában. Aki lemarad a mai estről, április L-jén és 5-én pótolhatja mulasztását. A kassai színház legközelebb március 30-3I-én vendégszerepei Miskolcon a Faust-Prospero című modern táncesttel, amelyet április 2-án A kis herceg című balett követ. (Fotók: Miskolci Nemzeti Színház) marketing-osztályának vezetője. A partnerszerződés értelmében május 7-én kerül sor a miskolciak utolsó kassai vendégszereplésére, ám mindkét intézmény szeretné folytatni az együttműködést. Mivel az INTERREG programot koordináló régiófejlesztési minisztérium élén jelenleg SNS-es miniszter áll, jogosnak tűnik a kérdés: hogyan tovább? A kassai szervezők optimisták, keresik az együttműködés finanszírozásának további lehetőségeit. Meggyőződésük ugyanis, hogy európai uniós támogatásokhoz a jelenlegi korEperjesi Erika Ma lenne kilencvenéves Sima Ferenc egyetemi tanár SÁNDOR ANNA Két éve távozott közülünk, noha életkoránál fogva még köztünk lehetne az 1917. március 28-án született, tanárként és nyelvészként egyaránt közismert Sima Ferenc. Születési helye, a Nyitra-vidéki Alsó- csitár szinte előre meghatározta majdani nyelvészeti kutatásainak fő témáját, mégpedig a szlovákiai, különösen a Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások kutatását. Ugyanis e kis magyar szigethez kötötték gyökerei, hiszen mindkét szülője zo- boralji, édesanyja csitári, édesapja pedig pogrányi volt. Gyermekként sokat tartózkodott anyai nagyanyjánál, Alsócsitárott. Itt ismerte meg a falu hiedelemvilágát, szokás- és értékrendjét, itt sajátította el a magyar nyelvnek azt a nyelvjárását, mely későbbi kutatásainak tárgya lett. Nyelvjárásgyűjtőként szívesen tért ide vissza később is. Már pozsonyi gimnáziumi tanulmányai alatt kinyilvánította érdeklődését a zoboralji nyelvjárások bánt, s gyűjteni kezdett. Ebből a gyűjtésből született meg első tanulmánya, a Linguistica Slovacaban L940-ben megjelent Z lexikálnych vplyvov slovenčiny na maďarské nárečia nitrianske (Szlovák jövevényszavak a nyitravidéki nyelvjárásokban). Érettségi után a pozsonyi egyetem magyar-szlovák szakos hallgatója lett. Főleg Josef Miloslav Körinek nyelvészeti előadásai voltak rá nagy hatással, aki a prágai iskola követőjeként a strukturalista nyelvészeti felfogást továbbította hallgatóinak. Sima Ferenc 1944-ben fejezte be egyetemi tanulmányait, de magyarként a II. világháborút követő jogfosztottság éveiben nem kapott állást. Csupán 1947 végén helyezkedett el barátai segítségével, a Művészeti és Tudományos Tanács titkára lett. 1953- ban került az egyetem bölcsészkarára, a magyar nyelv adjunktusaként az akkori Orosz, Szlavisztika és a Modem Filológia Tanszéken kezdte meg oktatói tevékenységét. Az 1951-ben létrejött magyar tanszék ugyanis akkor még nem az egyetemhez, hanem a pozsonyi Pedagógiai Főiskolához tartozott. Sima Ferenc tudományos fejlődését fokozatainak megszerzése is fémjelzi: 1954-ben védte meg doktori disszertációját, s az 1974-ben lezajlott habilitációjával a docensi címet nyerte el. A Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén fonetikát, nyelvtörténetet, finnugrisztikát és nyelvjárás- tant oktatott. Mivel ex privata in- dustria megtanult finnül is, 1965- ben a finn államtól kapott ösztöndíjjal több hónapot töltött a helsinki egyetemen, 1976 és 1979 között pedig öt féléven át vendégtanár volt a jyväskyläi egyetemen. 1982- ben vonult nyugdíjba, bár két féléven át még óraadóként működött, majd teljesen felhagyott az oktatói tevékenységgel, hogy csak a kutatói munkának szentelhesse idejét, s feldolgozhassa a négy évtized alatt összegyűlt nyelvjárási anyagot. Betegsége, majd a halála azonban megakadályozta, hogy ezt a tervét valóra válthassa. Tudományos tevékenysége több nyelvtudományi ágat is érintett. A legtermékenyebb azonban a nyelvjárástudományban volt. De e nyelvtudományág eredményeit és a nyelvjárások kínálta adatokat gyakran alkalmazta más nyelvészeti ágakban is, mint pl. a nyelvtörténetben, a hangtanban vagy az etimológiai kutatásokban. Áktív tudományos pályája folyamán a dialektológián belül a szlovákiai, mindenekelőtt a Nyitra-vidéki nyelvjárásokkal foglalkozó tudományos munkái hazai és magyarországi folyóiratokban, évkönyvekben, ill. tanulmánykötetekben jelentek meg. Sima Ferenc a nyelvjárások kutatása által közel került a népi kultúrához is. így születtek meg néprajzi jellegű írásai, mint például az Irodalmi Szemlében (1959) megjelent Nyitra-vidéki népmese, A macskamenyasszony vagy a Vétessék ki szóló szívem című szlovákiai magyar népballada-gyűjtemény (1979), melyet Ág Tiborral, a neves népzenekutatóval adott közre. A nyelvjárások, melyeket élő nyelvemlékekként, tart számon a történeti nyelvtudomány, hiszen korábbi nyelvi állapotot őriztek meg, számos nyelvtörténeti kérdés megválaszolásához nyújtottak és nyújtanak támpontokat. Sima Ferencnek a dialektológiai kutatásai ugyancsak hasznos alapul szolgáltak nyelvtörténeti búvárlataihoz is, melyben számos jelentős tanulmánya jelent meg. De a magyar szakosok előtt e vonatkozásban valószínűleg legismertebb a még napjainkban is forgatott nyelvtörténeti tankönyv, a Magyar nyelvtörténet I. Bár tartalmilag, ahogy a szerző maga is megjegyzi, a neves bírálók által is - Bárczi Géza és Deme László - megjelentetésre javasolt tankönyv sokban megegyezik a magyarországi nyelvtörténet-tankönyvekkel, néhány vonatkozásban a prágai iskola elméleti alapjára épülő felfogását is beleszőtte munkájába. A felsorolt nyelvtudományi ágak és témakörök mellett Sima Ferenc lexikográfiai tevékenysége sem kevésbé jelentős, hiszen társszerzője lett az 1966-ban megjelent Magyar-szlovák és szlovák-magyar szótárnak, mely a szlovákiai magyar közösség számára hiánypódó eszközzé vált a kétnyelvűség! lét mindennapjaiban. A nyelvjárási lexikológiához és lexikográfiához kapcsolódva egyrészt a különböző nyelvészeti kiadványokban megjelent tájszómagyarázatai és etimológiái, másrészt tájszócédulái említendők. E cédulaanyagot szerette volna még nyugdíjas éveiben földolgozni, de betegsége már nem engedte, hogy megvalósítsa célját. A nyitrai magyar tanszék a tanár úr özvegyének, Simáné Havas Évának felkérésére vállalta a Nyitra-vidéki tájszóha- gyaték gondozását. A tanszék oktatói biztosítják a Sima család anyagi támogatásával a tájszóanyag számítógépes feldolgozását, hogy megteremtsük ezzel a Nyitra- vidéki tájszótár szerkesztési és kiadási feltételeit. E terv valóra váltása megmentené a több mint négy évtizedes gyűjtőmunka adatait a feledésbe merüléstől, s ezáltal Sima Ferenc hajdani tudományos céljaival összhangban további jelentős nyelvi értékeket őriznénk meg az utókornak. A nyelvjárások ugyanis beszélt nyelv- változatok, nincs írásbeliségük, s lejegyzésük híján rájuk fokozottan érvényes a „Verba volant, scripta manent”, vagyis „A szó elszáll, az írás megmarad”.
