Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-27 / 72. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 27. Közélet 3 Az ünnepek előtt ellepi a polcokat a „gagyisonka" is; a szakhatóságok ezen a héten kezdik meg a nagyobb razziákat; érdemes ismert, bevált helyen vásárolni Húsvéti akcióban az élelmiszer-ipari kommandó Vizsgálódás vásárláskor. A boltban a „kötőtűs módszert“ nem lehet alkalmazni, de a húst azért kézbe szabad venni. (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. A húsra, csokoládéra, tojásra, tartármártás- ra és egyéb, húsvét idején keresettebb élelmiszerre figyelnek a közelgő ünnepek előtt az egészségügyi „kommandók”. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Miroslav Jureňa földművelésügyi miniszter már elrendelte a szokásos ünnepek előtti ellenőrzéseket; az illetékes hatóságok emberei húsvétig a megszokottnál sokkal gyakrabban vesznek mintát a boltokban kínált élelmiszer-féleségekből. „A razziákat vélhetőleg ezen a héten kezdjük meg, és egészen húsvétig fognak tartani. Fontosnak tartjuk, hogy amikor az emberek több élelmiszert vásárolnak, az ellenőrzések is szigorúbbak legyenek” - mondta lapunknak Magdaléna Fajtová, a tárca szóvivője. Nemcsak a termékek frissességét, megjelölését, tárolásuk módját és a közegészségügyi előírások betartását ellenőrzik majd, hanem az importáruknál például azt is, hogy a termék- összetétel megfelel-e a csomagoláson feltüntetettnek. A tavalyi ellenőrzések során egy rimaszombati járásbeli élelmiszerboltban öt hónapja lejárt szavatosságú húst találtak az ellenőrök. A fagyasztott csirkeszárnyakat 2005. február 15-én csomagolták, legkésőbb 2005. október 13-áig lehetett elfogyasztani - a boltban viszont még tavaly márciusban is árusították. Nemcsak a földművelésügyi minisztérium élelmiszer-kommandója indul a héten a boltokba, az állategészségügyi hatóságok munkatársai is szigorúbban fognak ellenőrizni - a hivatal egyébként az élelmiszerboltokban országszerte közel 3000 ellenőrzést végez havonta. Hivatalos statisztikai adatok szerint húsvét előtt körülbelül százszor több füstölt hústerméket vásárolnak az országban, mint az év többi napján. Az érdeklődés két héttel az ünnep előtt nő meg jelentősen, majd közvetlen húsvét után minden visszatér a régi kerékvágásba. A legnagyobb érdeklődés a sonka iránt van, a legtöbbet pedig a nyugat- és közép-szlováltiai régióban vásárolnak. Ára egyébként tavaly óta nem változott - kilója a fővárosban átlagosan 130 korona. Magyarországon mintegy másfél tonna átcímkézett hústerméket találtak az elmúlt hetekben. Az egészségre káros húst kivonták a forgalomból. Az ellenőrzéseket nagyrészt lakossági bejelentések alapján kezdték meg a magyarországi állat-egészségügyi hivatal munkatársai. A bejelentőknek feltűnt, hogy az azonos termékeken eltérő címkék voltak. Bebizonyosodott, hogy a hamisított címkék jelentősen eltértek attól, amelyeket a gyártó cégek használtak. Például az eredetileg színesek fekete-fehérek voltak, és hiányzott róluk a gyártó cég lógója, valamint a termék azonosítója. Továbbá megmásították a fogyaszthatósági határidőt, de előfordult olyan címke is, melyen a termék súlyát nullával jelölték. (dem, ú) HASZNOS TUDNIVALÓK Mindig gyanakodnia kell a vásárlónak, ha túl olcsó a húsvéti sonka ♦ Húsvéti sonka vásárlásakor precízen el kell olvasni a címkét. A lejárati időt mindig meg kell nézni; a fogyasztóvédők például idén láttak olyan sonkát, amelynek április másodikán, tehát még húsvét előtt lejár a szavatossága. ♦ Címkét nem mindig ragasztanak a sonkára, ilyenkor a rossz minőség többnyire csak akkor lepleződik le, ha a terméket már hazavitte a vásárló. ♦ Otthon-egyszerű teszttel kiderülhet, ha baj van a hússal. A csontos parasztsonkába célszerű beleszúrni egy kötőtűt ott, ahol a forgója van. Ha kihúzás után a tűnek kellemes sonkaillata van, nyugodtan el lehet fogyasztani, de ha a tű rossz szagú, az a nem megfelelő minőségű hús jele. ♦ Aki sonkát vesz, az tegye el a pénztári blokkot. Ez az esetleges bosszúságon ugyan nem segít semmi, de a pénzt visszakaphatja a vevő. ♦ A vásárlás helyszínén a kötőtűs módszert nem lehet alkalmazni, de a húst azért általában kézbe szabad venni. Ha a sonka nagyon könnyen összenyomható, az azt jelenti, hogy vizes a termék, tehát nem jó minőségű. ♦ Szinte teljesen kizárt, hogy egy nagyon olcsó termék jó minőségű legyen. A leckét azonban a kereskedők is megtanulták: nem akarják elriasztani a vevőket a túl nagy árengedményekkel, ezért a „gagyisonkát” is drágábban adják. Érdemes ismert, bevált helyen vásárolni, és távol maradni az alkalmi piacokon árult, házilagosan, kétes módszerekkel előállított termékektől, (dp, ú) A szlovákiai társaságok látványosan visszafogták szén-dioxid-kibocsátásukat, s már réges-régen teljesítették a kiotói egyezményben lefektetett követelményeket Cementgyárak: építeni lehet a hazai szemétre ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovákiában működő négy cementgyár a több milliárd koronát felemésztő beruházásoknak köszönhetően 1990 óta 96 százalékkal csökkentette a szilárd szennyezőanyagok (pernye, korom) kibocsátását, 25 százalékkal mérsékelte energiaigényét, valamint 17 százalékkal lefaragta szén-dioxid-kibocsátását, vagyis az utóbbi kategóriában már régen teljesítette a kiotói egyezményben lefektetett követelményeket - közölte Karol Pod- hora, a Szlovák Cementgyártók Szövetségének elnöke. Mivel a vizsgált időszakban a társaságokat már korszerű technológiákkal szerelték fel, ezért további radikális javulás nem várható. Ellenben az alternatív fűtőanyagok alkalmazása még újabb 15 százalékos szén-dioxid-csök- kentést tesz lehetővé, ám ennek jogi feltételei egyelőre nem tisztázottak. „Napjainkban a hőenergia 10-30 százalékát már alternatív fűtőanyagokból nyeljük, a Hokim és a ladcei Vág Menti Cementgyár esetében ez a mutató rövidesen 50 százalékra emelkedhet” - állítja Podhora, hozzátéve: ez a mutató megfelel az osztrák, a német és a svájci társaságok szintjének. Mi tartozik az alternatív tüzelőanyagok közé? „Nálunk a fáradt olaj, a használt gumiabroncs, a műanyag, az agrárhulladék, konkrétan a húsőrlemény és az állati eredetű zsiradék hasznosítása folyik, ezek elégetése révén évi 1,5 millió tonna fűtőanyagot takarítunk meg” - nyüatkozta Sebastian Spaum, az osztrák cementszövetség képviselője, aki a szenei nemzetközi cementipari konferencia résztvevőjeként ismertette az ágazat előtt álló távlatokat. Napjainkban a gazdasági fellendülésnek köszönhetően kis híján hiány mutatkozik a cementből, azonban ha rövidesen üzembe állnak az új orosz és ukrán gyárak, csökkenhet az építkezések elengedhetetlen tartozékának számító alapanyag ára. „Nálunk gondot okoz, hogy a hazai joggyakorlat egyelőre nem ismeri az alternatív fűtőanyag fogalmát” - ismerte el Ľubomír Žiak, a környezetvédelmi minisztérium osztályvezetője. Ezért a cementgyárakat részben szemétégetőkként könyvelik el, így rájuk is vonatkoznak a légszennyezés mértékét korlátozó kibocsátási normák. Az alternatív fűtőanyagok intenzív cementipari felhasználása nagyon előnyös. Egyrészt csökken az (agrár)ipari szemét mennyisége, másrészt az érintett gyárak 1500 és 2100 fok között üzemelő kemencéi tökéletesen elégetik a hulladékot, (shz) Brüsszel: kisebb szén-dioxid-kvóták Brüsszel. Szlovákia az elkövetkező évekre a kértnél jóval kisebb szén-dioxid-kibocsátási kvótát kapott az Európai Bizottságtól, ezért különösen fontos a cementgyárak igyekezete. Tegnap kiderült, Csehországnak 2008 és 2012 között a kért évi 102 millió tonna szén-dioxid helyett csak évi 86,8 millió tonnát engedélyez Brüsszel, ami 14,8%-kal kevesebb a vártnál, Lengyelország esetében pedig 28,5%-os a kvótalefaragás (évi 208,5 millió tonna). Prága és Varsó azonnal jelezte, számára elfogadhatatlanul alacsony mennyiségekről van szó. (č) Nem teher a természetnek. A cementgyárak egyre nagyobb figyelmet fordítanak a környezet védelmére. (TASR-felvétel)
