Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-26 / 71. szám, hétfő

6 Kultúra

ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 26. www.ujszo.com

RÖVIDEN

Irodalom és... az éneklő díva

Pozsony. Holnap 17 órától kezdődik a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete székházában az Irodalom és... irodalmi sorozat következő része, amely az Irodalom és... az éneklő díva címet viseli. A vendég Karafiáth Orsolya költő lesz, akivel irodalomról és dalokról beszélget Csepécz Szilvia újságíró, költő, (ú) Karafiáth Orsolya (Képarchívum)

Gerendás Péter a kassai deszkákon

Kassa. Gerendás Péter gitáros-énekes koncertezik holnap este hét órától a kassai Márai Stúdióban, a havi rendszerességgel zajló Itt és Most program keretében. A belépés ingyenes, a vélhetően nagy érdeklődésre való tekintettel azonban ajánlott az előzetes helyfoglalás. A Thália Café szervezésében és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete támogatásával megvalósuló esten a magyarországi pop-szakma egyik legsokoldalúbb előadóját ismerheti meg a közönség. Gerendás Péter írt dalokat Zoránnak, Koncz Zsuzsának, vonósnégyessel dolgozta fel a 60-as-70-es évek világslágereit, „megzenésítette” Vámos Miklós Apák könyve című művének fejezeteit, sőt a holokauszt áldozatainak is zenés emléket állított. Munkásságáért egyebek mellett Liszt-díjat, Radnóti Miklós-díjat és Budapestért-díjat kapott, (juk)

Gerendás Péter (Képarchívum)

Don Quijote útja

Madrid. „Európai kulturális útvonalnak” nyilvánította az Európa Tanács Spanyolországban Don Quijote útját. Ezt a címet már az ötödik alkalommal kapja meg az ország valamelyik nevezetes kulturális érdekessége. Az első a santiagói út volt még 1987-ben, majd 1997-ben az Al-Andaluz követte, az elmúlt években a kasztí- liai nyelv elterjedését, majd a szefárd zsidók útját tüntették ki - írta az El País című spanyol napilap. Az Európa Tanács listája jelenleg 36 ilyen utat tartalmaz, köztük például Mozart, a kelták, a vikingek, a föníciaiak és a humanizmus útját. A szervezet célja ezekkel az utakkal az európai kulturális értékek megőrzése, a kevéssé ismert nemzeti örökségek megismertetése, valamint a fiatalok közti találkozások új formájának elősegítése. (MTI)

„A székelyek tekintetében kirajzolódik a magyar sors"

TransylMania-örömzene

LŐR1NCZ ADRIÁN

Örömmel nyugtázom, hogy a verséneklés, illetve az ősi dallam- és szövegvüág megidézése tájainkon jó ideje reneszánszát éli; s kicsit bosszúsan, hogy nem mindig talál értő fülekre.

Március 25-én El ne add az ősi házat címmel a báród (Erdély) TransylMania együttes adott koncertet Somoiján. A székely népköltést, illetve a magyar költők verseit is megszólaltató, 2002-ben alakult zenekar eddig két hanghordozót adott ki. Az első Legyen úgy, mint régen volt címmel jelent meg, míg a másik albumnak a radnóti születésű Pósa Lajos Anyám intése című versének egyik sora vált mottójává: El ne add az ősi házat. Mindkettő születésénél Koltay Gergely, a Kormorán együttes vezéregyénisége bábáskodott. Etno-rock - állítják a TransylMania produkciójáról a zenekritikusok; örömzene-mondom én. Olyan, amelyik „lejön” a színpadról, s a zenei élmény csak egyike mindazoknak a benyomásoknak, melyek a hallgatóságot érik (feltéve, hogy nem eleve „benyomva” jönnek a koncertre, mint a so- moijai gyerekek egy kicsi, ámde annál zajosabb csoportja - mert így

a varazs menthetetlenül elvész). A mindenféle népi fúvós hangszerek és hegedű által „bolondított” rockzene sajátos hangzást kap, s a népi szövegtöredékekből, dalokból összeálló dalszövegek valahogy azt az érzetet keltik, hogy népi kultúránk csak egy van - az pedig egységes, a Kárpát-medence bármely pontján. Egyik-másik dal közösségi tragédiáinkra emlékeztet, ám nem állíthatnám, hogy pesszimisták ezek a szerzemények. Zene és szövegvüág szerencsésen talál egymásra a dalokban, s az első, inkább szövegcentrikus, illetve a második, „még szebben kijátszott” hanghordozó után várom a harmadüt, várhatólag tökéletesen kiforrott anyagot (már ha zenében beszélhetünk üyenről). Somoiján a zenekar Cseresznyés Emüia (ének), Varga Enikő (ének), Cseresznyés Szüa- mér (basszus), Hompoth Arthur (dob), Ségercz Ferenc (népi fúvós hangszerek), Orbán Ferenc (hegedű), illetve Tókos Imre (gitár) fe- láüásban lépett színpadra. A több mint kétórás produkciót megelőzően a somoijai fiatalokból verbuválódott Hungáriáim adott koncertet; róluk - biztatásul - csak annyit, hogy műiden út az első lépéssel kezdődik...

Negyvenhét éves korában elhunyt Kaszás Attila. Agyvérzés okozta halálát

Erős jelet hagyott maga után

Már a puszta tények is mellékesek. Hogy Vágsellyén született, Vágfarkasdon cseperedett, hogy Komáromban volt gimnazista és hogy Selmecbányán tanult egy évig, majd Budapesten, hogy magyar színész lehessen. Mára lezárult egy élet Kaszás Attila mostantól a fiában és az emlékeinkben él tovább.

SZABÓ G. LÁSZLÓ

Szerepek hosszú sorával kezdhetném. Értékes, komoly horderejű alakításaival a Víg-, a Budapesti Kamara, az Új- és a Nemzeti Színház deszkáin, vagy a Komáromi Jókai Színház falai között. Sorolhatnám a tévéfilmeket, amelyekben pályája során szerepeket kapott. A különböző szórakoztató műsorokat, amelyeknek szeretett vendége volt. Énekelt, táncolt, verset mondott. Hegedült, ha kellett. Dalszövegeket írt saját lemezére. Mindent tudott, amit egy jó színésznek tudnia kell. Egyszer még az Erkel Színházban is főszerepet játszott.

Kaszás Attila nemzedékének egyik legtehetségesebb játékosa volt. Született művésziélek nagyfokú elhivatottsággal, szakmai alázattal, rendkívüli energiával. De ami a nagyok, a legnagyobbak között is csak keveseknek adatik meg: emberként is méltó volt a csodálatra. Soha nem azok között állt, akik másokkal kiabáltak - ő mindig önmagával perlekedett. Emberi minősége a színészete részévé vált. Rossz szóval, csípős megjegyzéssel soha senkit nem illetett, a vérig sértés, a megalázás, a visszaszúrás vagy a bosszúállás nem az ő műfaja volt. Tisztelettel és alázattal viseltetett mindenki iránt. Pontosan tudta, hogyan működik a világ, látta, érezte gyilkos energiáit - negatív erő rajta mégsem fogott. Benne már tüzek lobogtak. Nagy lángok voltak azok is, a tiszta, fényes gondolatok, az emberformáló, erkölcsi normák lángjai. Nem teremtett saját törvényeket, elfogadta a régieket, az örök érvényűeket. Úgy idomult hozzájuk, ahogy az a nagy könyvben meg van írva. Egyenes gerinccel.

Erős évfolyamban végzett, Hor- vai István és Kapás Dezső növendékeként. Eszenyi Enikő; Méhes László, Rátóti Zoltán, Töreky Zsuzsa és a többiek. Hit és akarat, erő és elszántság mindenkiben. Érdekes mód: meg is maradt mindez mindegyikükben. Mint ahogy az is, amiben különböztek egymástól. Kaszás Attilának heroizmus- ból és önmarcangolásból is adott jó adagot a Teremtő. „Labilis személyiség vagyok, így aztán formálható is - mondta nemegyszer -, amolyan jó médium. Ami a színészetben nem baj.”

Tájékozott ember volt. Izgatta, s felizgatta a vüág folyása. Olykor tajtékozott a dühtől, és még nagyobb erővel vetette bele magát a munkába. Hivatástudata egyenlő volt egy misszionárius pap küldetéstudatával. Mindig azokkal tartott, akik értékeket teremtettek, akik megszáüottként küzdöttek a- talmi, a hamis, a rossz ízlés ellen. Hátra sose nézett, csak előre. A nosztalgiázást meghagyta másoknak. Őt a holnap érdekelte. Előre tekintett. Mindig újabb és újabb kapukat nyitogatott. Kollégái, rendezői, barátai ezért is szerették. A nemzet legjobb színészeivel dolgozhatott, mert a nemzet egyik legjobb fiatal színésze volt. Aki soha, egyeden pülanatra sem felejtette el, honnan jött. Aki otthon volt Budapesten, de hazajárt Komáromba.

Sorolhatnám a szerepeit, de nem teszem. A legszebb szerepet, amely ő maga volt, egyik sem szárnyalná túl.

Csípős tavaszi délelőtt. Korán ébredünk a Hegedűs Gyula utcai lakásban. Enikő még alszik, mi a konyhában. Beszélgetünk. Attila főz. Húslevest. ízlelgeti, kóstolgatja. „Finom lesz” - mondja. De nem ül egy percre sem. A dereka nem engedi. A tányérból is állva eszik később. Egyetlen zokszó nélkül.

Prága, Nemzeti, Sok hű-hó...-t játszik a Vígszínház társulata. Vegyes „Hűhó“-t Eszenyi Enikő rendezésében. Magyar színész cseh színésznek végszavaz, prágai Beatrice pesti Benedekkel felesel. Kaszás Attüa elemében van. Brilli- rozik. Idegen nyelven játszik. Egy egész monológot tanul meg csehül, meglepve ezzel hazai és kinti kollégáit is. Mit neki a ŕ és a mássalhangzó-torlódás! Úgy peregnek ajkáról a cseh szavak, olyan természetességgel, mint Füip Blažek- nek, aki nem sokkal később Budapesten küzd ugyanezzel a feladattal. Ő három sornál többet nem vállalt magyarul. Emeli kalapján Attüa prágai teljesítménye előtt.

Első házasságának utolsó fejezete, tizenvalahány év után. Még nem váltak el, de már külön élnek. Enikő új párja bajba kerül. Rendőrségi kihallgatás, Milán egyáltalán nem beszél magyarul.

Tolmács kell. Sürgősen. Attila még nem felejtett el teljesen szlovákul. Bizarr helyzet, nem ragozom. Az életnél nincs nagyobb rendező. Attila azonban vállalja a „közvetítő” szerepét. Emberi nagyságból vizsgázik sokadszor is jelesre.

Boldog színész volt. Magasan repülő, egészséges gyökereit mindvégig megőrző, lobogó lelkű színész.

Másfél éve apa is.

Erős jelet hagyott maga után.

OTTHONUNK A NYELV

Mária, Viktória, Eper

SZABÓM1HÁLY GIZELLA

Babát váró családokban olykor bizony nagy probléma, milyen nevet kapjon a születendő gyermek. Vannak, akik a divatos neveket részesítik előnyben, mások számára viszont fontos a családban hagyományos keresztnév továbbörökíté- se. A statisztikák szerint Magyar- országon a teljes népességen belül a hagyományos, keresztény eredetű utónevek a leggyakoribbak: a férfiaknál a László, István, József, János, Zoltán, Sándor, Ferenc, Gábor, Attila, Péter a tíz leggyakoribb keresztnév, a nőknél pedig a Mária, Erzsébet, Ilona, Katalin, Éva, Anna, Margit, Zsuzsanna, Julianna, Judit. Ä legkedveltebb nevek közé ezek viszont az utóbbi időkben nemigen kerültek, igazolja ezt a 2005-ös magyarországi statisztika is. Akkor ugyanis a legtöbb újszülött az alábbi nevek valamelyikét kapta: Anna, Viktória, Réka, Vivien, Zsófia, ületve Bence, Máté, Balázs, Dávid, Dániel.

A választható utónevek száma

természetesen ennél jóval több, sőt arra is lehetőség van, hogy a hivatalos utónévjegyzékben nem szereplő nevet adjanak a szülők gyermeküknek. Ilyen esetben a Magyar Tüdományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetéhez lehet fordulni a választott név anya- könyvezhetősége ügyében. A választható nevek listája a Nyelvtudományi Intézet honlapján (

www.nytud.hu

) is olvasható, ebben az utóbbi években jóváhagyott nevek dőlt betűvel vannak kiemelve, a továbbiakban ezekkel foglalkozunk.

A férfinevek közül először is arra figyelhetünk fel, müyen gyakoriak az olasz és spanyol eredetű nevek, pl. Armandó, Adriánó, Bénító, Antónió, Dzsúlió (Giulio), En- rikó (Enrico), Emésztő, Leandró, Lívió, Lorenzó, Maurídó, Mauró, Ramiró, Rikárdó, Valérió. A másik nagy csoportot az angol eredetű nevek alkotják, ezek egy része annyiban minősíthető angolnak, hogy amerikai sztárok vagy sztárgyermekek viselnek ilyen nevet.

Az angol-amerikai csoportba tartoznak az alábbi nevek: Benett, Brájen (Brian), Dasztin (Dustin), Denisz (Denis), Dilen (Dylan), Dzsasztin (Justin), Krisztofer, Me- dox (Maddox), Trevisz (Travis), Zserald (Gerald). E nevek magyaros alakban anyakönyvezhetek, de a könnyebb azonosításuk végett itt-ott zárójelben feltüntettem az eredeti írásformát is. Érdekes, hogy egyéb nyelvek csak nagyon kevés névvel „képviseltetik magukat“, így francia eredetű a Lüszien (Lucien) és a Zsülien (Julien), szláv a Bohumil és az Oleg, németangol a Klausz (Klaus vagy Claus) és a Márkusz (Markus vagy Marcus), sőt a jóváhagyott nevek között található a Mohamed is.

Az idegen nevek mellett kisebb számban magyaros neveket is kívántak anyakönyveztetni a szülők, ezek egy része régi nemzetségnév, de előfordulnak helynévként ismert nevek is: Csete, Csetény, Doboka, Bihar, Harsány, Kustyán, Majs, Szendrő, Temes, Vejke, Zólyom. A kisebb csoportot

a köznévi eredetű nevek alkotják: Felhő, Hárs, Kos, Kövecs, Sirály.

A kérvényezett női nevek összetétele eltérő: az aránylag sok idegen eredetű név mellett - pl. Babéit, Britni (Britney), Elinor, Do- miciána, Katerina, Ketrin (Katrin), Léni, Mariéit, Merilin, Tiara, Zsanin (Janine) -jelentős csoportot alkotnak a magyar köznévi eredetű nevek, pl.: Afonya, Aranyka, Babér, Barack, Bársony, Berkenye, Bodza, Csermely, Csillagvirág, Eper, Fahéj, Opál, Tavasz, Zápor, Zsálya. A férfinevektől eltérően a női neveknél előfordulnak korábban becenévnek minősülő névformák is: Ági, Andi, Cili, Gréti, Ruska, Juli, Kati, Mid, Rózái.

Az áttekintés azt mutatja, hogy az utóbbi években a szülők sok érdekes magyar név mellett főleg a szórakoztatóiparból ismert valós vagy fiktív személy nevét választották gyermeküknek, így például a listán szerepel a Csillagok háborúja című film két szereplőjének a neve is: Amidala és Anakin.

www.gramma.sk