Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-24 / 70. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 24. Szalon 15 Soha korábban nem tapasztalt méretekben érzékelhető, érezhető az iskolával és a pedagógussal szemben tanúsított ellenszenv, mi több, agresszió Vallomások könyve - egykori iskolákról, tanítókról Alma mater Ha szereplője, sőt az ösz- szeállítója is te vagy egy könyvnek, amilyen például az Alma mater, tehát ha valamilyen alkotói formában közöd van a műhöz, nem ildomos, hogy te írjál róla recenziót, kritikát, bármit. Vagy éppen te mutasd be irodalmi, kávéházi est keretében. BODNÁR GYULA Különben olyasmi történik, amit politikusi-vezetői berkek tájékán szoktunk tapasztalni - szavazáskor némely jelöltek saját magukra adják voksukat. Nem szép dolog. Nem etikus. Előfordulhat persze, hogy ezen az írott-íratlan szabályon - melyhez jómagam világéletemben igazodtam - túlhaladt az idő. így vagy úgy, zavarban vagyok mindenesetre. Külső, vagy talán inkább felsőbb erők, nem égiek, legyőztek, meggyőztek. Hiába ágáltam, adják e feladatot másnak, ajánlottam is okos emberek nevét, fiatalokét, publikáló tanárokét, írókét, akik be tudnák mutatni a kötetet, és hát akiknek a véleményére magam is kíváncsi volnék - hogyan látják úgymond kívülről, távol a nosztalgiának még az árnyékától is, szüleik, nagyszüleik iskoláit, mindazt, ami és ahogy róluk, közegükről, szűkebb és tágabb környezetükről megjelenik az Alma mater idestova hét évtizedet átölelő negyven vallomásában -, csak rám maradt a feladat. Ennyit mentségemül. És most folytassam azzal, hogy ez a Lilium Aurum gondozásában megjelent tetszetős kiállítású könyv nemcsak iskolai és iskola környéki emlékek könyve, ahogy az az első pillantásra vagy hevenyészett bele-beleolvasás nyomán tűnhet fel, nemcsak egyéni sorsok indulásának-alakulásának története, hanem az iskola és a tanító iránti tisztelet könyve is. Szándékosan hangsúlyozom ezt itt és most. Azaz olyan időszakban látott napvilágot ez az Alma mater, olyan korban, amikor szinte világjelenségként, esetleg enyhébben fogalmazva, soha korábban nem tapasztalt méretekben érzékelhető, érezhető az iskolával és a pedagógussal szemben tanúsított ellenszenv, mi több, agresszió. Egyaránt érkezik a gyerekek, a szülők, a társadalom, a hatalom köreiből, hol nyíltan, hol burkoltan, az utóbbiakból már-már paradicsomi állapotok képét előrevetítő reformok, de valójában sehová sem vezető, a helyzetet csak tovább súlyosbító látszatintézkedések formájában. És történik mindez éppen azzal az iskolával és pedagógussal szemben, amely, illetve aki manapság akarva-akaradanul rákényszerül, hogy eredendő feladatán, a tanításon, az erkölcsi és a testnevelésen túl ő maga korrigál- ja-pótolja a szülő, a család, a társadalom, a hatalom szocializációs és egyéb kapcsolódó területeken elkövetett hibáit és mulasztásait. Képtelenség. Az iskola nem bírhat el eny- nyi terhet. A tragikus végkifejletig terjedő következmények halmaza pedig ismerős, miként a kiváltó okokkal, a globalizálódó világban rejlő veszélyekkel is tanulmányok, tanulmánykötetek százai foglalkoznak, a jelekből ítélve egyelőre eredménytelenül. Még csak hála, még csak tisztelet, még csak megbecsülés sem. Vagy itt-ott, legfeljebb. Mintha mindenki szabadulni akarna az iskolától. A gyereket, pedagógust gyomorideg gyötri, ha csupán rágondol, tisztelet a kivételnek. A férfi pedagógusok zöme már el is ment a pályáról, megszabadult a katedrától. A szülő sem barátja az iskolának, hogy finoman fogalmazzak, számtalan esetben egyenesen ellensége a tanítónak. Az állam, illetve az önkormányzatok hátán meg mintha púp lenne minden nevelési-oktatási intézmény, amely csak nyeli a pénzt. Ebben a helyzetben ezért is volt öröm számomra egybegyűjteni, könyvvé formálni ezeket a Katedrában több éven át megjelenő, iskolára, pedagógusra jó szívvel gondoló, munkájukat elismerő és utólag is megköszönő vallomásokat, visszaemlékezéseket. A sor természetesen lehetne hosszabb, hiszen a kötetben szereplő írók, szülészek, újságírók, politikusok, egyházi személyiségek, tudósok, egyetemi oktatók mellett a szlovákiai magyar közösség sok-sok kiváló képviselőjét szólaltathattuk volna még meg, csak hát egy lapnak is vannak korlátái, és minden rovat kifárad egyszer. Másrészt, szempontjaink között szerepelt az életkor, igyekeztünk az idősebbek felé fordulni, hiszen a fiatalabbak alma materei tulajdonképpen a mai iskolák, ismerősek. Ugyanakkor akadtak, akik őszintén bevallották, nem erősségük az írás, vagyis lemondták a vallomástételt, de megköszönték, hogy gondoltunk rájuk. Az Alma materben szereplő legidősebb szerző 1923-ban született, a legfiatalabb 1969-ben. Ilyenképpen az idő messzebbi és közelebbi mélységeiből, Pozsonytól Nagyka- posig történelmi mozzanatok, események is fel-felbukkannak a könyvben természetszerűleg, keMintha mindenki szabadulni akarna az iskolától. A gyereket, pedagógust gyomorideg gyötri, ha csupán rágondol... vésbé viharosak és viharosak, melyek megremegtették iskoláink falait, évekre becsapták, bezárták kapuikat, a határ túloldalára, Csurgóra, Sárospatakra és más magyarországi városok iskoláiba, közben finánckerülő szökdösésre, öncsempészésre kényszerítettek sok-sok felvidéki magyar gyereket, fiatalt. Persze, azt azért ne feledjük, iskolának és tanítónak soha nem adatott meg a történelem során, hogy teljes békében, eszményi közegben dolgozzon, csak a rábízott gyerek javára áldozhassa minden figyelmét, erejét, tehetségét, tudását. Ráadásul tájainkon bizonyos időszakokban a magyar tanítón kétszer csattant minden ostor. Talán ezért is öfömöni következő forrása, vagyis az, ahogy - mint már említettem korábban - a hála és a tisztelet koszorús szavaival övezve sorjáznak elő az elmúlt évtizedekből tamto- és tanáregyéniségek, hivatásukat felelősséggel, emberséggel gyakorló igaz pedagógusok. Ez a könyv kicsi emléket nekik is állít, bár ha jobban meggondolom, nem is kicsit, hiszen velük együtt vonulnak el előttünk nemzedékek, az emlékezés, a vallomás bensőséges műfajában, tehát óhatatlanul személyesre hangolt kontextusban emelkednek ki falusi és városi kisközösségek, és mindenütt ők az élen, a tanítók, még ha háttérbe húzódva is szerényen. Negyven szelet magántörténelemből így áll egybe az Alma materben egy sajátos, tanulságos gondolatokban, emberi-erkölcsi üzenetekben ugyancsak bővelkedő, önismeretünket gyarapító (cseh)- szlovákiai magyar történelem- könyv. Melynek egyik szereplője, a kassai születésű Brogyányi Judit újságíró, műfordító, aki, sajnos, már nem lehet közöttünk, azzal fejezi be írását, hogy: „Pozsonyi egyetemisták lettünk. Kassai iskolámat ritkán látogattam, szülővárosomat sem sokkal sűrűbben. Az ember végül is hálátlan. De lehet- ne-e eléggé hálás az iskolájának?” És nem állhatom meg, hogy ne idézzem végezetül Dráfi Mátyás színművészt. Havas Vümosné pozsonyi tanító nénijéről szólva írja: „Osztálytársnőm szülei korán elhunytak. Egyedül gondoskodott két kisebb testvéréről, s bizony előfordult, hogy a fáradtságtól elaludt az órán. Égyszer kissé »hangosan« aludt, s mi suhancok nevettünk rajta. Havas mama szigorúan leintett bennünket, mutatóujját szája elé téve, mintha azt mondta volna: »Csend legyen!« S ő maga is halkra fordította a szót.” (Elhangzott Dunaszerdahelyen, a Vámbéry Irodalmi Kávéházban, március 15-én, a könyv bemutatóján.) Irodalmi tippverseny 1. A thébai mondakör szerint egy uralkodó azzal szerezte meg a hatalmát, hogy megfejtette a Szfinx rejtvényét. Ki volt ő? a. Laiosz b. Kreón c. Oidipusz 2. Mi úszik el a rakodópart alsó kövénél József Attila A Dunánál című versében? a. krumplihéj b. dinnyehéj c. banánhéj 3. Ki a szerzője annak a költeménynek, amely felhasználásával készült Beethoven IX. szimfóniájának 4. tétele (az Európai Unió himnusza)? a. Goethe b. Schiller c. Heine 4. Weöres Sándor Psyché című művéből Bódy Gábor készített filmet, amelyben Kazinczy szerepét egy költő alakította. Ki a szóban forgó költő? a. Nagy László b. Weöres Sándor c. Pilinszky János 5. Kit parodizál Karinthy az alábbi sorokban: „Mint aki halkan belelépett. / És jönnek távol, ferde illatok / Mint kósza lányok és hideg cselédek / Kiknek bus kontyán angyal andalog. / Mint aki halkan belelépett.” a. Kosztolányi Dezsőt b. Juhász Gyulát c. Tóth Árpádot 6. Melyik alak nem szerepel Ady-versben? a. az ős Kaján b. a disznófejű Nagyúr c. szélestenyerű Fejenagy 7. Az alábbi színek közül melyik fordul elő kétszer Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében? a. Róma b. Prága c. Párizs 8. Hogy hívják Cervantes Don Quijote című regényében a főhős lovát? a. Sancho Panza b. Rosinante c. Dulcinea 9. „Mindannyian ...... köpönyegéből bújtunk ki” - mondta Dosztojevszldj az orosz realisták előfutáráról. a. Gogol b. Csehov c. Puskin 10. Ki volt az a nemrégiben elhunyt magyar költő, aki Villon balladáinak átköltésével vált híressé? a. Petri György b. Faludy György c. Rába György 11. John Keats 1819-ben hat ódát írt gyors egymásutánban, melyeket az angol romantika csúcsteljesítményei között tartunk számon. Az alábbiak közül az egyiknek nem ő a szerzője. Melyik ez? a. Óda a Nyugati Szélhez b. Óda egy csalogányhoz c. Óda Psychéhez 12. Az alábbi három Esterházy Péter-mű közül melyik nem található meg a szerző Bevezetés a szépirodalomba című könyvében? a. Fuharosok b. Daisy c. Hrabal könyve 13. Marquez Száz év magány című regényében a Buendía- család történetét tartalmazó pergamenek mottója egy jóslat. Hogy hangzik helyesen? a. A nemzetség első tagja fához van kötve, és hangyák falják fel az utolsót. b. A nemzetség első tagját keresztre feszítik, és hangyák falják fel az utolsót. c. A nemzetség első tagja fához van kötve, és oroszlánok tépik szét az utolsót. (Tippadó: Hegedűs Orsolya) A tippelés határideje: március 30., péntek A képen látható szobor az érsekújvári korzón áll; annak a művésznek állít emléket, aki idén lenne 120 éves és a városban született. (Segítség: egyik leghíresebb művének szállóigévé vált sora: „s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár.”) A Czuczor Gergely b. Kassák Lajos c. Jedlik Ányos------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Irodalmi tippverseny - 5. forduló 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 13+1 A. □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ B. □ □ □ □ .□ □ □ □ □ □ □ □ □ □ C. □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ Név:..................................................... Cím:
