Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-23 / 69. szám, péntek

12 Nagyszünet - hirdetés ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 23. www.ujszo.com Mika a Grace Kelly című dallal öt hétig vezette a brit kislemezlistát, jelenleg ez Európa egyik nagy slágere H Máris tarol 2007 reménysége Több zenekritikus már az év első heteiben kijelentette, hogy megszü­letett 2007 legnagyobb felfedezettje: Mikának hívják (Reuters-felvétel) Érdekesen viszonyulunk a hetvenes évek második és a nyolcvanas évek első felé­ben hódító szoftrock és glamrock zenéhez. Ezek a rádióbarát stílusok a fény­kor elmúltával fokozatosan a régi idők zenéjére specia­lizálódott rádióadók műso­rába szorultak vissza, és az­óta a mindenkori ifjúság a cikis jelzővel illeti mindkét irányzatot. PUHA JÓZSEF Pontosabban illette. Európa- szerte egyre több előadó és formá­ció merít ugyanis ihletet a stílusok­ból, és érdekes mód az új próbálko­zásokat már nem minősítjük ezzel a negatív jelzővel, miközben az eredeti szerzemények is kezdenek más megvilágítást kapni. A 2003- tól folyamatosan felbukkanó brit gitárpop együttesek egyike-másika is előszeretettel merít az említett zenei irányzatok terméséből, de leginkább egy amerikai csapat, a Bee Gees és Elton John örökségé­ből táplálkozó, és azt a mai komák megfelelően tálaló Scissor Sisters harapott rá, és indította el a lavinát. Az első albumával főleg Nagy-Bri- tanniában aratott - ott 2004 legvá- sároltabb hanghordozója volt -, a másodikkal már egész Európát meghódította. 2006 őszén egy sze­mélyben előállt az öttagú New York-i formáció brit megfelelője: Mika személyében. A Mica Penniman néven szüle­tett énekes amerikai apa és libano­ni anya gyermekeként Bejrútban látta meg a napvilágot 1983. au­gusztus 18-án, aztán éltek Párizs­ban, onnan Londonba költöztek, ahol egy francia iskolába járt, orosz énektanámőtől vett magánórákat, tizenkét évesen már a Royal Opera House kórusában énekelt, majd a Royal College Of Music hallgatója lett, és klasszikus zenei képzettség­gel a zsebében először zeneszerző­ként tevékenykedett, meg reklám­zenét írt. Első kislemezdala, a Cutting Crew-féle (I Just) Died In Your Arms dallamát alapul vevő, táncra ingerlő Relax (Take It Easy) című tavaly októberben jelent meg, és Nagy-Britanniában csak a letöl­tési listán regisztrálta magát, csúcs­pozíciója a 67. hely volt, de a rádiók sokat játszották. Ennek köszönhe­tően a brit közszolgálati adó, a BBC hallgatói Mikát szavazták meg 2007 legnagyobb reménységének. Az ötoktávos hangteijedelmű, fej­hangon éneklő göndör fürtű fiatal­ember a Grace Kelly című felvétel­lel az év első heteiben emelkedett a sztárok sorába - a brit kislemez­listát öt hétig vezetett szerzemény­ben arról énekel, hogyan próbálták őt befolyásolni, alakítgatni a pop­zene nagyurai. „Mintha Freddie Mercury eltit­kolt gyermeke bukkant volna fel” - írta róla egy londoni kritikus. Mika február 5-én kiadott Life In Car­toon Motion című nagylemezét hallgatva pillanatok alatt kiderül, hogy a Queen néhai frontembere a nagy példaképe, gyakran megdöb­bentő a hasonlóság a két előadó éneke között. A bohém diszkó- popos album - az énekes által raj­zolt borítóval - összességében a Scissor Sisters által kitaposott úton halad. A könnyed, slágeres korong színes világának több dala komoly mondanivalót hordoz, ilyen a sze­xuális identitászavarokkal küszkö­dő házasember dilemmáit megfo­galmazó Billy Brown, a libanoni polgárháborúban fél szemét és éle­te párját elvesztő asszony történe­tét elmesélő vonóshangszerelésű Any Other World, vagy a vidám gyerekdalnak álcázott Lollipop cí­mű szextanmese. A szakember tanácsa: Mindent a tetőről Házat akarunk építeni, s épp a tetővel kapcsolatos dolgokról kell döntenünk. Bejártuk a környéket, figyeltük a tetők színét és fajtáját. Olyan tetőfe­dőt szeretnénk választani, a- mely sokáig kitart és az egész idő alatt szép marad. Nagyon meglepődtünk ugyanis, hogy mennyire különbözik a tetők állapota. Némelyik foltos, ütött-kopott, kifakult is, még annak ellenére is, hogy maga a ház elég jó állapotban van. Mit kell tennünk, hogy a mi házuk teteje ne jusson ilyen sorsra? Milyen anyagot válasz- szunk, hogy a szín tartós ma­radjon? Madarat tolláról, tetőt a cserépről A tető és a cserép minőségét az első pillantásra bárki megállapít­hatja. Elég, ha arra a tulajdonsá­gára összpontosít, amelyet a gyártók színtartásnak hívnak. A józan ész azt sugallja, hogy ha a tetőfedő anyag színtartó, a színé­nek nem szabadna változnia. Hogy lehet, hogy egyes „színtartó cseréppel” fedett háztetők mégis foltosak, helyenként fakók? Ez a jelenség általában a beton- és bá­dogtetőknél figyelhető meg, amelyekre festék vagy műanyag felvitelével, illetve a betonkeve­rékhez adagolt pigmentekkel ke­rül fel a szín. A felszíni réteg ki­alakítja ugyan a kívánt árnyala­tot, de mivel maga sem stabil, és nincs eléggé az alapanyaghoz kötve, lekopik és a színe kifakul. A beton fedőanyag színváltozását az STN EN 490-es műszaki szab­vány a 15. oldalon taglalja: „Az időjárás hatására változhat a be­ton fedőanyag színe és felülete.” Ne csodálkozzon, hogy a jótállás­ban csak az anyagra kap garanci­át, a felület kivitelezésére nem. Ha tetőt, akkor pirosat, ha cserepet, akkor kerámiát Első osztályú színtartósságot és felületi megmunkálást ígér az égetett tetőcserép a minimális élettartama, amely legalább 80 év, teljes idejére. A hagyományos téglaszínű cserép az égetett agyag változatlan színét bírja, mert olyan nyersanyagból készül, amely 4 milliárd év alatt stabilizálódott. A végső, tartós, úgynevezett ter­mészetes piros szín a felhasznált agyag vasoxid tartalmától, az ége­tési hőmérséklettől és az égetés időtartamától függ. Simább felü­letet és gazdagabb színskálát kínál az engobe (agyagmáz) és a glazúr (fénymáz). Ennél a felületi meg­munkálásnál a szárított cserepet még az kiégetés előtt agyagkeve­rékkel és fémoxidokkal vonják be. A fénymáznál még szilídumoxid- dal is, amely fényes, üvegszerű be­vonatot képez a cserép felületén. A kiégetéskor a bevonó réteg elvá- laszthatadanul összeolvad a cse­rép felületével, és kialakul a végle­ges színárnyalat. A felület ellenál­ló az időjárás viszon­tagságaival és a kör­nyezeti hatásokkal (por, piszok, korom, moha és madárürü­lék) szemben. Az a- gyag- és fénymáz között csak az a kü­lönbség, hogy az előbbi felület lehet matt vagy félfényes, a glazúr pedig még ennél is exk­luzívabb hatást kelt, mivel fé­nyes. A régebbi cserepeken lát­ható sötét foltok és pecsétek álta­lában az esővíz hordalékában le­vő rozsda miatt keletkeznek, amelyek az elhanyagolt, rozsdá­sodó tetőátmenetekről (villám­hárító, antenna, pléhezés) mos ki. Ez a gond könnyen megold­ható, ha kerámia tetőtartozéko­kat használ. Kérdezzen, kérdezzen, kérdezzen Még mindig nem tud dönteni? Nem számít. Keressen fel tetőfe­dőket, és kérdezzen. Kérdezzen rá a cserépfelület élettartamára, az időjárás viszontagságaival és a vegyi hatásokkal szembeni ellen­állóságára. Kérdezzen rá a kar­bantartásra, valamint az adott garanciákra. Ha szeretné megismerni a Tondach véleményét, amely Szlovákia egyetlen égetettcse- rép-gyártója, hívja infovonalun­kat: 02/60 30 13 28. Megvála­szoljuk kérdéseit, és ráadásul az égetett cserép gyártásáról és a tető-felújításról szóló DVD-t kap ajándékba. Tájékoztatás olvas­hat a www.tondach.sk honla­punkon is. KÉPES VIGY0RGÓ Produkció! (vicclap, hu-felvételek) Megvédem magam! PUSKA 15. A realizmus Történelmi háttere: a francia forradalom, a napóleoni háborúk, az ipari forradalom és az európai forradalmi hullám. Megerősödik a polgárság, a kiváltságtól függő egyenlőt­lenséget a vagyoni egyenlőtlenség váltja fel. A társadalomban új szembenállás: polgár­ság munkásság ellentéte Eszmei előzménye: hatással vannak a ter­mészettudományok és a kor filozófiája. Dar­winizmus (Charles Darwin): lényege: a kivá­lasztódás módja ugyanaz mint az állatvilág­ban, az erősebb legyőzi a gyengébbet, ez a társadalomra is igaz. Pozitivizmus: August Comte. A tényekben, a tapasztalatban látják a megismerés formáját, de szigorúan csak a tényekre szorítkoznak, lemondanak a tör­vényszerűségek, az összefüggések feltárá­sáról, az ember személyiségét szerintük az öröklött tulajdonságok és a környezet alakít­ja. Nagy filozófusaik: Schopenhauer, Kirke- gard, Nietzsche, Bergson. Általános jellemzők Korstílus, a „rés" latin szóból (dolgok) szár­mazik. Kétértelmű, tágabb értelemben min­den olyan művészeti módszer, ami a valósá­got hűen akarja ábrázolni, ez minden korra jellemző. Szűkebb értelemben a XIX: század egyik művészeti irányzata. Célja: a saját ko­rának leleplezése, bírálata. A név egy francia festőtől Courbet (Kurbé)-tól származik. Fénykora a XIX. század, sokáig együtt él a romantikával. Kiindulópontja Franciaország. Az ábrázolás központjában mindig a bonyo­lult társadalmi viszonyok állnak, széles tár­sadalmi réteg bemutatására törekszik. Leg­kedveltebb színhelyei: városi, vidéki ottho­nok, a szalonok világa sokféle ember bemu­tatására alkalmas, összefonódik magánélet és közélet, a hétköznapok és a történelemi Stílusa tárgyilagos, higgadt. Szerkezete: cselekményvezetés egyenes vonalú, az ese­mények ok, okozati összefüggésben vannak egymással. Az Irodalomban a fő műfaja a regény. Honoré de Balzac (1799-1850) A francia realizmus legkiemelkedőbb alak­ja. A művei összekapcsolódnak egymással, regényciklus. A ciklus célja az egész társa­dalom bemutatása. 1834-ben kap ihletet erre. 1844-ben nevet is ad a ciklusnak: Em­beri színjáték, 90 regényből áll. A világot úgy vizsgálja, mintha tudomány lenne, tu­dományosan elemzi azt (szerinte a világot szabályosságok és törvényszerűségek irá­nyítják), alapja a leírás és az elemzés, egy történet teljes és logikus elmondására tö­rekszik, lineáris a cselekményvezetés. Esz­ménye: „amit Napóleon elkezdett, azt ő fe­jezi be tollal”. Goriot apó - ez a regényciklus ötletének megteremtő regénye, 1834-35- ben keletkezik. • Realista jellemzői: teljes képet ad a párizsi társadalomról, Vautrin társadalmon kívüli fi­gura. Tökéletes közegalkotás, melyből min­den irányban van kivezető út, Vauguer-ház tipikus. A jelenkorban játszódik a cselek­mény. Tipikus szereplők. Sok aprólékos, pontos tárgyilagos leírás. Cselekményveze­tés lineáris. A központi figura karrierista, Eugéne de Rastignac. • Szerkezete: a bevezetés szokatlanul hosz- szú, a szereplők és a helyszín részletes be­mutatása. A cselekmény megindulása: A bálra való bejutás. - Egyenes a cselekmény­vezetés, de váltakozó, hol egyik hol másik szereplő kerül előtérbe. A cselekmény lé­nyege a két főhős összekapcsolódása: Goriot apó és Rastignac. A tetőpont Bou- seant vikomtné bálja. Befejezés: Goriot apó halála. Szereplők: Rastignac - a feltörekvő fiatal­ember típusa, visszatérő alakja a ciklusnak. Vautrin - a társadalmon kívül élő, bűnöző tí­pusa. A társadalom felsőbb osztályiba tarto­zó nők: Delphine, Anastasie, Bousautné. A főszereplők Rastignac és Goriot. Gogol (1809-1862) Az orosz realizmus egyik legkiemelkedőbb alakja. Oroszországban más a helyzet, mint Európában. I. Miklós cár abszolutizmusa a jelenlegi állapotokat tartja fent vasszigorral, melynek alapja egy hivatali szervezet, me­lyet egy besúgó szervezet ellenőriz. A orosz hivatalnok neve csinovnylk. Gogol drámája: A revizor, epikai alkotásai: a Köpönyeg, Az orr, Taras Bulba, A holt lelkek stb. A köpönyeg A Pétervár kötet darabja, 7 másik mellett. 1852-ben íródott. A csinovnyikok életét mu­tatja be. Ösztönző erők: a téma népszerűsé­ge, személyes tapasztalat. Egy hallott törté­net alapján írta meg, az eredeti történetben puskát veszítenek el. Műfaja: elbeszélés. Fő­szereplő: Akakij Akakijevics Basmacskin, hi­vatalnok, örökös címzetes tanácsos. Máso­ló, ez a szenvedélye is. Külseje csúnya, igénytelen. Alázatos, tisztelettudó. Nagyon szegény. Nem jár sehova, egyedül van. Szürke, sivár, céltalan az élete. A köpönyeg villanyozza fel az életét. A többiek vele való foglalkozása, az új ruha változtatja meg az életét. Pénz kell rá, így spórol, az eddigi „lu­xust” mellőzi, kis stílű. Petrovics rapszodi- kus személyiség. Ez az egyetlen ember, aki­vel szemben Akakij a sarkára tud állni. Ké­szül a köpönyeg fogadására, életében elő­ször nem tud figyelni a munkájára. Ez felkel­ti az emberek figyelmét. A főnökhöz való el- menése kizökkenti a zárt, kötelezettségtudó világból. A köpönyeg ellopása döbbenti rá, hogy az életének nincsen semmi értelme. Megpróbál küzdeni, de ez nem sikerül, Akaki meghal bánatban. A befejezés nem reális, ezzel azt érezteti, hogy egy kisember semmit nem tehet, maximum miután meg­halt. Az író ismerőse meséli el, 2 elbeszélő van. Akaki átlag ember, típusszemély. Az író véleménye nem derül ki. A főhőst mindezek ellenére szánjuk, túl kisszerű ahhoz, hogy sajnáljuk, inkább kinevetjük. Lev Tolsztoj (1828-1910) Müvei: Gyermekkor (1852), Serdülőkor (1854), Ifjúság (1856), Háború és Béke (1869), Anna Karenina (1873), Feltámadás (1899), Szevasztopoli elbeszélések (1855). Iván lljics halála - kisregény. A Feltámadás előzménye. A téma: Hogyan kell élni? Ho­gyan nem kell? A magasabb hivatal bemu­tatása. Szerkezete: az időrend megbomlik, a végével, kezdődik. Bevezetés - 1. fejezet: tényszerűen közli a halálesetet, megismer­jük a szereplőket. 2. rész: Ivan lljics élete. 3. rész: a betegség kialakulása és tünetei. 4. rész: a belső lelki válság. Befejezés-12. fe­jezet: halála és lelki megtisztulása. Ivan lljics magas rangú hivatalnok, törvény- széki bíró, ügyész az igazságügyi miniszté­riumban fiatal korában. Nem az érzelmek, hanem a jól felfogott érdekei irányítják, min­dig a magasabb rangú hivatalnokra akar ha­sonlítani, erre legjobb példa a házassága. Középszerű élete és jelleme van, szorgal­mas és kitartó. Élete egyszerű, mindennapi és iszonyú volt. A lakása is türközi a lénye­get. A felesége által csalódik a házasságban, inkább egymás mellett élnek, mint egymás­sal. A nagyravágyási törekvése vezet a be­tegséghez. Rádöbben arra, hogy egyedül van. Rájön, hogy szeretet nélkül élt, és ez nem jó. Érezni kezd, sajnálja a családját, és rájön hogy fia együtt érez vele. Ez a tolsztojanizmus lényege: az élet mozgatója a szeretet, az egyszerű ember a legboldo­gabb, a legtisztább és paraszti származású, a műben ez Geraszin személye. Csehov 1860-1904 Sokat tanult Tolsztojtól, de vitázott is vele. A moszkvai egyetemre járt, orvos lett. Nem a magas értelmiség soraiból került ki, kilátás­talannak látta a világot: a szellem erőfeszíté­seit eredménytelennek, az erőszak eluralko­dását kivédhetetlennek. Újítás az irodalom­ban: drámaiatlan drámák (Sirály, Három nő­vér) nincs cselekmény, csak látszólagos a dialógus (mindenki monologizál) nincs hős, minden próbálkozás nevetségessé, grotesz- ké válik, mindez egy kilátástalan világ tragi­komikus képe. Cseresznyéskert az érzelmek drámája, a cseresznyefák kivágása a vala­hová kötődést vágja el, a múlttól való elsza­kadást is jelenti (másik szereplő). A csinovnyik halála (1883): csak csinovnyik módon tudott élni és meghalni a hőse (el­lentétben Ivan lljiccsel, aki megváltozott a halála előtt). 3 élet, 3 halál, 3 ábrázolásmód A XIX. sz.-i orosz realista irodalom legki­emelkedőbb alakjai: Gogol, Tolsztoj és Cse­hov. Mindhárman, hasonló témájú elbeszé­léseikben, különbözőképpen festik le egy egyszerű városi csinovnyik életét, halálát, s benne a társadalom helyzetét. Gogol művé­ben, a Köpönyegben, egy egyszerű hivatal­nok, Akakij Akakijevics halálának körülmé­nyeit beszéli el. Az író eltorzult világot ábrá­zol, s a korabeli társadalom korlátoltságát eltúlozza. Ezzel a mű szereplői torzak és ne­vetségesek lesznek. Gogol fanyar humora, zavaros előadásmódja (ellentmondásokba keveredik, aránytalanul felnagyított cél, ki­hangsúlyozza a lényegtelen részleteket) a komikum fenntartását biztosítja, de ugyan­akkor szomorúságot, együttérzést vált ki az olvasóból. Ezzel a groteszk ábrázolásmód­dal tette az író lehetővé, hogy az elbeszélés „fantasztikus befejezést nyert”. Tolsztoj el­beszélése az Ivan lljics halála. Ebben az el­beszélésben a Gogolra jellemző mesélő elő­adásmódot felváltja a tömörség. Hiányzik belőle a cselekmény, a mű az élet sivárságá­ról szól. A központi gondolatot maga a fő­hős éli át betegsége folyamán. Végiggon­dolja eddigi életét, s rádöbben, hogy amiről eddig azt hitte, jól cselekedett, s úgy kellett történnie, ahogy az megtörtént, az valójá­ban nem más, mint érdektelenség és ha­zugság. Észrevette, hogy mások is szenved­nek, szánalmat és sajnálatot érzett irántuk. De akkorra már Ivan lljics teljesen magára maradt gondolataival. Sorsa szánalmat, szeretetet és megbocsátást vált ki az olva­sóból. Csehov rövid története A csinovnyik halála. A történet kezdete nagyjából Gogol Köpönyegéhez hasonlítható. Szóismétlé­sekkel, túlzásokkal humoros hatást kelt. A groteszk elbeszélés hőse is hétköznapi em­ber, aki szórakozásra, kikapcsolódásra vá­gyik, ehelyett azonban egy váratlan fordulat folytán a további egész életét nyugtalanság­gal és lelkifurdalással betöltő esemény veszi kezdetét. Az alázatosságra nevelt csinovnyik szemében szörnyű bűnné vált ez a tüsszen­tés, olyannyira, hogy nem tud megnyugod­ni, állandó bocsánatkéréssel zaklatja a tá­bornokot. Cservjakov végül is nem a bűntu­datba, hanem a megbántásba, a megalázás­ba hal bele, csakúgy, mint Gogol hőse, Akakij Akakijevics. A novella tragikomikus befejezésében nem érzünk különösebb megrendülést, mégsem érvényesül itt már a történet elején jellemző humoros, komi­kus hangulat. BP-7-11084

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom