Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-23 / 69. szám, péntek

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. AAÁRCIUS 23. www.ujszo.com A hatok az újabb szankciókról New York. Az Irán elleni szankciók megszigorítására vonatkozó határozati javaslat­ról tárgyaltak ENSZ BT öt ál­landó tagjának, valamint Né­metországnak a képviselői. Megvitatták, hogyan illeszthe­tőek be a határozattervezetbe a Dél-Afrika, Indonézia és Ka­tar benyújtotta módosítási ja­vaslatok. Dél-Afrika azt java­solta, 90 napra fagyasszák be a már elrendelt szankciókat, amit a hatok elfogadhatatlan­nak tartanak. Indonézia és Katar azt kérte, csatoljanak a szöveghez egy újabb bekez­dést, amely szerint „egy tö­megpusztító fegyverek nélküli övezet létrehozása a Közel-Ke­leten nagyban hozzájárulna a nemzetközi békéhez és biz­tonsághoz”. (MTI) Növekedett a megtorlás Washington. A kubai kor­mány egyik miniszterének e heti kijelentésével ellentétben az USA nem látja jelét annak, hogy Fidel Castro kubai elnök rövidesen visszatérne hivata­lába. Ezt Sean McCormack külügyi szóvivő közölte. Thomas Shannon külügyi ál­lamtitkár-helyettes pedig ar­ról beszélt, a hatalomátadás óta nőtt a megtorlás Kubá­ban. Az új vezetők meg akar­ják mutatni, hogy ellenőrzik a helyzetet. (MTI) Pakisztáni robotrepülőgép Iszlámábád. Sikeres kísér­letet hajtott végre tegnap Pa­kisztán egy atomtöltetet is cél­ba juttatni képes, a radarok számára láthatatlan manőve­rező robotrepülőgéppel. A Ba­bur vagy Hatf VII elnevezésű robotrepülőgép 700 km ható- távolságú. „A ldsérlet része Pa­kisztán azon törekvéseinek, amelyekkel meg akaija szüár- dítani stratégiai képességeit, és megerősíteni nemzetbiz­tonságát” - közölte a hadsereg információs hivatala. (MTI) Megöltek 38 tálib fegyverest Kandahár. Két támadás­ban 38 tálib fegyverest öltek meg a NATO-irányítás alatt álló erők Afganisztán déli ré­szén. A szövetségesek légi tá­mogatással, Hilmend tarto­mányban támadták a lázadók állásait. Az egyik rajtaütésben tizenegy tálib fegyveres halt meg, a másikban huszonhét. A NATO részéről nem voltak veszteségek. (MTI) Háborús helyzet Mogadishuban Mogadishu. Tegnap is foly­tatódtak a Szomáliái főváros­ban az előző nap kitört harcok a kormányerők és az iszla- misták között, sőt: kiteijedtek a Mogadishutól északra fekvő, eddig viszonylag nyugodt vi­dékre is. Mindkét fél a rendel­kezésére álló összes fegyvert beveti, beleértve a légvédel­met és a nehéztüzérséget is, és a kormánnyal szövetséges eti­óp harckocsikat láttak bevetés­re indulni. Az áldozatok szá­máról nincs adat. (MTI) Erős robbanás zavarta meg a váratlanul Bagdadba érkezett Ban Ki Műn és Núri al-Máliki iraki kormányfő sajtóértekezletét Megijedt az ENSZ-főtitkár ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Robbanás zavarta meg Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és Núri al-Máliki iraki miniszterelnök teg­napi bagdadi sajtókonferenciáját. A két politikus éppen újságírók kér­déseke válaszolt az kaki főváros szigorúan őrzött zöld zónájában - röviddel az ENSZ-főtitkár Bagdad­ba érkezése után -, amikor aknave­tő lövedék csapódott be a közelben, az épülettől mintegy ötven méter­re. A detonáció után sűrű füstosz­lop gomolygott az égbolt felé. Ban jegyzeteit zsebre vágva a pó­dium mögé ugrott (más források szerint a földre bukott), Máliki vi­szont az emelvényen maradt. Egyi­küknek sem esett bántódása. A meglehetősen ijedtnek látszó ENSZ-főtitkár az incidenst követő­en visszanyerte önuralmát, még egy kérdésre válaszolt, majd el­hagyta a konferenciatermet. Máli­ki, akit egy biztonsági ember azon­nal fékerántott, megjegyezte: „Semmi baj.” A világszervezet vezetője várat­lanul érkezett tegnap Bagdadba tíz­napos közel-keleti kőrútjának kere­tében. Iraki tárgyalásainak közép­pontjában az ázsiai ország újjáépí­tésével kapcsolatos kérdések áll­nak. Elemzők azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a mostani kí­nos esett is arra mutat: Irak bizton­sági helyzete még mindig nagyon törékeny. Ban egyébként először tesz láto­gatást ENSZ-főtitkárként az arab országban, ahol a vüágszervezet vezetője legutóbb - még Kofi Annan személyében - 2005 no­vemberében járt. Ban Ki Mun ma és holnap Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel és Amr Múszával, az Arab Liga főtitkárával tárgyal. Ezt követően folytatja útját a palesztin területekre, Izraelbe, Jordániába, Szaúd-Arábiába és Li­banonba. (MTI, TASR) Núri al-Máliki (baloldalt) és Ban Ki Mun - a robbanás előtt és után (Reuters-felvételek) Berlinben megkezdődött a politikusi parádé - Klaust akarták taccsra tenni? Cseh-német feszültség Egyáltalán nincs probléma a gáziparban Orosz-magyar összhang MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Prága. A Bundestag ünnepi ülésével kezdődött az a három napos rendez­vénysorozat, amelyet az Eu­rópai Unió megalapításá­nak 50. évfordulója alkal­mából tartanak Berlinben. Prága bosszantónak tartja a német eljárást. ÖSSZEFOGLALÓ Nincs olyan terület, amelyen ne mi mutatnánk utat: a fejlődő orszá­gokat mi segítjük a legjobban, a Kö­zel-Keleten mi tesszük szinte a leg­többet a békéért, nem mi németek, hanem mi európaiak - mondta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a parlament ünne­pi ülésén. Ezzel kezdetét vette a va­sárnap estig megállás nélkül tartó nemzetközi politikusi parádé a né­met fővárosban. A Bundestag kö­zös cselekvésre szólította fel az EU tagállamait, és felhívta a figyelmet az alkotmányozó folyamat felgyor­sításának szükségességére. Ennek ellenére tegnap is tartották magu­kat azok az értesülések, amelyek szerint a Római Szerződések 50. évfordulója alkalmából tervezett berlini nyüatkozat néhány tagál­lam ellenkezése miatt konkrétan nem tesz említést az alkotmányról, hanem csupán általánosságban be­szél az intézményes reformok meg­valósításának szükségességéről, határidőként 2009-et rögzítve. Nem tetszik a cseh kormánynak, hogy a berlini nyilatkozat tervezett szövegét még néhány nappal az aláírás előtt sem ismeri teljes terje­delmében. Prága ezért a héten til­takozó levelet küldött Berlinbe. „Eddig csak a nyilatkozat alig 40 százalékát láttuk. A német elnök­ség ezen a téren túllépte az elfo­gadható határt” - nyilatkozta Ale­xander Vondra, az európai ügye­kért felelős Cseh kormányfő-helyet­tes. A csehek azt az elképzelést is kifogásolják, hogy a dokumentu­mot csak Angela Merkel német kancellár és az unió néhány vezető­je írná alá. „Elkészítik a szöveget, és aztán maguk alá is írják. Nem ér­tem, hogy akkor miért kell Berlinbe küldeni az államelnököt.” Németország a prágai kifogáso­kat elutasította. „Csehország épp­úgy be volt vonva az előkészületek­be, mint bármely más tagállam” - mondta Poch Wilhelm kormány- szóvivő. Szerinte Csehország az egyetlen, amelynek kifogásai vol­tak a nyilatkozat előkészítésének módja ellen. A Lidové noviny azon­ban megjegyezte, korábban már Lengyelország és Nagy-Britannia is tiltakozott. „Mivel nem vettünk részt a nyilatkozat megszövegezé­sében, azt magunkra nézve nem is fogadjuk el kötelezőnek” - mondta Jan Zahradil európai képviselő. Szerinte a német stratégia egyik célja az volt, hogy az ünnepség so­rán Václav Klaus cseh államfő és néhány más politikus ne kaphas­son lehetőséget arra, hogy esetleg vitát kezdeményezzenek a nyilat­kozat szövegéről, (-kokes, mti, ú) Novo Ogatjovo. A kapcsolatok teljes körének megvitatását java­solta Vlagyimir Putyin, aki a Kreml helyett Moszkva melletti rezidenci­áján fogadta a magyar miniszterel­nököt, érzékeltetve találkozójuk köteden munkajellegét és jó sze­mélyes viszonyukat. Az orosz elnök úgy vélte, Gyur- csány Ferenccel létrejött megálla­podásai közül minden teljesült. Ki­emelte a magyar export tavalyi 70 százalékos növekedését az előző évhez képest (a magyar kivitel elér­te a 2 milliárd dollárt), és rámuta­tott a híradástechnikai eszközök exportjában bekövetkezett fantasz­tikus növekedésre: az érték 23-szo- rosára emelkedett. Ezt egyébként moszkvai magyar szakértők a Ma­gyarországon települt multik új oroszországi exportjának tudták be. Putyin úgy vélte, az energiaipa­ri kapcsolatok is jól alakulnak. Mint mondta, a gáziparban egyáltalán nincs probléma, alighanem arra cé­lozva, hogy elmúltak a tavaly janu­ári ukrajnai csapelzárás okozta vi­harok. Utalt arra, hogy nagy tervek vannak a gáziparban, akárcsak a közlekedés és a szállítás területén. Célzott a Mól részvételére a Kék Áramlat gázvezeték közép-európai meghosszabbításának projektjé­ben, a Gazprom oldalán. Gyurcsány örömét fejezte ki, hogy Putyin nem bánja a deficites mérleg javulását Magyarország ja­vára, rámutatva: ez arra utal, hogy a magyar exportnak még van hova bővülnie. A látványosan fejlődő ex­porton túl már a beruházási együtt­működésről tárgyal a két fél az élel­miszer-, a filmipar, a lakásépítés és a logisztika területén. Elégedetten nyugtázta: a kapcsolatok rendsze­ressé váltak, és kiszabadultak az energiaügyek fogságából. Gyur­csány hangoztatta: „az elv, amely­hez tartjuk magunkat, hogy keve­sebbet beszélünk a múltról, többet a jelenről és ajövőről, kevesebbet a politikáról és többet az üzletről, eredményesnek bizonyult, az ered­mények igazolják ezt az elvet”. Az elmúlt öt évben kedvező fordulat állt be a két ország között: kétszere­sére nőtt a magyar agrártermékek exportja, az egész export pedig megnégyszereződött. Japán szerint ésszerűtlen lépés volt Phenjan részéről otthagyni a tanácskozást Kudarc a hatoldalú tárgyalásokon ÖSSZEFOGLALÓ Peking/Hongkong. Felfüg­gesztették tegnap az észak-koreai atomprogramról szóló hatoldalú tárgyalások egyébként is kevés eredményt hozó mostani forduló­ját. A phenjani főtárgyaló ugyanis elutazott Pekingből. Maga Kim Kje Gvan nem nyilatkozott a repü­lőtéren, de a phenjani kormány­zat egyik képviselője Pekingben elmondta, a küldöttség azért tá­vozik, mert nem történt előrelé­pés az egyik makaói bankban el­helyezett észak-koreai pénzek át­utalása ügyében. A felek szerdán még abban álla­podtak meg, hogy tegnap folytat­ják a tárgyalásokat, miután az egész nap hiábavaló várakozással telt el. A delegációk arra vártak, hogy megérkezzék az észak-kore­aiak korábban befagyasztott pén­ze, amelyet az amerikai kormány­zat már felszabadított. Phenjan előre közölte, amíg be nem fut az egyik makaói bankban heverő pénz az általa kijelölt kínai bank számlájára, addig nem tárgyal semmiről. Szerdán a kétoldalú megbeszéléseken kívül csak egy ötperces találkozót tartottak a de­legációk vezetői, s ezután jelen­tették be a tegnapi folytatást. Alekszandr Loszjukov, az orosz delegáció vezetője az USA-t hi­báztatta a tárgyalások kudarcá­ért. Washington nem nyugtatta meg kellőképp a kétes eredetű észak-koreai pénzek fogadására kijelölt Bank of China kínai ban­kot afelől, hogy a tranzakció után nem lesz negatív megítélése a banki világban, és nem fenyege­tik majd szankciók amerikai rész­ről. A dél-koreai hírügynökség ér­tesülése szerint a pénz azért nem érkezett meg a pekingi számlára, mert a makaói hatóságok még nem tudták hitelt érdemlően azonosítani mintegy ötven, ott befagyasztott észak-koreai szám­la tulajdonosait. A Bank of China elnökhelyettese ugyanakkor azt közölte, bankját eddig nem is kérték fel észak-koreai pénzek fogadására. (MTI, s, ú) Pusan dél-koreai kikötőbe érkezett tegnap a Ronald Reagan amerikai re­pülőgép-anyahajó, hogy részt vegyen a vasárnap kezdődő dél-koreai- amerikai hadgyakorlaton. A kommunista Észak-Korea tegnap ezt az el­lene irányuló „inváziós manővernek" minősítette. (Reuters-felvétel) Ragaszkodik a feltételekhez a kvartett Izrael nagyon elégedett MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/ Jeruzsálem. A kö­zel-keleti kvartett a béke iránti „vi­lágos és hiteles” elkötelezettségre szólította fel a palesztin nemzeti egységkormányt. Izrael elégedet­ten, a palesztin vezetés viszont elé­gedetlenül reagált erre. Az USA, az EU, Oroszország és az ENSZ alkotta kvartett úgy dön­tött, fenntartja az iszlamista Ha- mász vezette kormánynak a támo­gatás fejében korábban megsza­bott három feltételt: mondjon le az erőszakról, ismerje el Izrael létezé­si jogát és a korábban megkötött palesztin-izraeli megállapodáso­kat. A négyek három hónapra is­mét bevezették a már korábban is alkalmazott pénzügyi mechaniz­must: a kormány megkerülésével folyósítanak segélyt a palesztinok­nak. Washington a felére akaija csökkenteni azt a 86 millió dollá­ros segélyt, amelyet az USA a pa­lesztin kormánynak szán biztonsá­gi célokra, mert nem akaija, hogy a segélyből a Hamászhoz hű erők is részesüljenek. Kiszivárogtatás - tévedésből Prága. Az USA a Marshall-szigetekről fog átszállítani Csehország­ba egy radarberendezést az elfogórakétákhoz, ha Prága befogadja a rendszert. Ezt a Právo napilap közölte Karel Schwarzenberg külügy­miniszter és az amerikai fél tárgyalásaira hivatkozva. A lap szerint az erről szóló dokumentumot tévedésből - még mielőtt a kormány megtárgyalhatta volna - már szét is osztották a képviselőház tagjai között. Schwarzenberg a dokumentumban azt is megemlíti, hogy parlamenti képviselők és szenátorok válogatott csoportja számára már szervezik az áprilisi utazást a Csendes-óceánban lévő szigetekre és Alaszkába, ahol szintén ilyen radarok vannak. A külügyminiszter egyebek között azzal érvel a radarok teljes veszélytelensége mellett, hogy a Marshall-szigeteken a radar egy elemi iskola felé néz, ami azt bizonyítja: nincs káros hatása az emberi szervezetre, (-kés)

Next

/
Oldalképek
Tartalom