Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-22 / 68. szám, csütörtök
2007. március 22., csütörtök Ára az Új Szóval együtt 10 Sk (előfizetőknek 9 Sk) • 2. évfolyam, 11. szám www.ujszo.com II. és IV. oldal Bemutatkoznak a régióbeli magyar középiskolák Ismertetés karvai, ipolysági, gutái, ógyallai és komáromi középfokú oktatási intézmények képzési kiVII. oldal Kukéi Imre és tehetséges tanítványai A komáromi KSC az ifjúsági sakkozás egyik szlovákiai fellegvára Fő szakaszában, 2010-ben és 2011-ben az építkezés körülbelül 3500 embernek adhat munkát, további kétezer személyt pedig a beszállítók alkalmaznak majd Mohiban 2012-ben üzembe helyezik a 3. blokkot is (Szabó Eszter felvétele) A felszámolt Mohi község meghagyott református temploma, háttérben a két működő blokk hűtőtornyai Mohi. Legkésőbb 2012 végéig elkészül a mohi atomerőmű harmadik blokkja, a negyedik pedig fél évvel a harmadik befejezése után. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Ezt Giancarlo Aquilanti, a beruházó olasz Énei cégnek a két új blokk építéséért felelős igazgatója nyilatkozta a létesítményben tartott tegnapi sajtórendezvényen. Elmondta, a harmadik blokk a tervek szerint 2012 szeptemberében kezdene áramot termelni a piacra. Ugyanakkor hangsúlyozta, az építés ideje akár le is rövidülhet, például azáltal, hogy - előzetes vizsgálatok alapján - egyes munkálatokat nem egymást követően, hanem párhuzamosan végeznek el. A sajtó érdeklődésére közölte: előre nem látható okok miatt (például régészeti feltárás, beszállítók késlekedése) természetesen későbbre is kitolódhat az üzembe helyezés időpontja. Legfőbb szakaszában, 2010-ben és 2011-ben az építkezés körülbelül 3500 embernek adhat munkát, további kétezer személyt pedig az egyes komponenseket gyártó beszállítók alkalmaznak majd. A Szlovák Villamos Művek és új többségi tulajdonosa, az olasz Énei igyekszik a lehető legtöbb feladattal hazai céget megbízni, (ú) ALULNÉZET Három vödör melltartó FORGÁCS MIKLÓS Itt volt mindenki, a Szlamkagyuszi, a Julika, az Öcsi, meg a Kanala, de eljött Ibolyka néni, a Zbraneklánka, a Kanalarobi, meg a Bözsike is. A Franyó otthon maradt, mondták is, ő is eljöhetett volna, de mindenki tudja, milyen keményfejű, és különben is utálják egymást a Szlamkagyuszival, úgyis csak összevesztek volna, ezért talán jobb is, hogy csak a részeges Oszolidodit küldte el kémnek. Talpon volt egész Barsbendő (Tekovský Žalúdok). Meg kellett beszélni a dolgot. Volt itt egy diszkó, és zengett akkor az egész falu. S ez bizony zavart mindenkit. Azt mondta a Bagigéza, aki mindig más csajt hozott a diszkóba, hogy hát ingyen bulizhattak volna otthon a falusiak is, ki se kellett volna mozdulni, táncraperdülhettek volna a porcelánszarvasokkal, de a falusiak ezt nem úgy vették. Szerintük ez a nyugalmuk megzavarása, meg hát a diszkónak már a neve is rossz, már az is valami nem jót jelent. De a diszkónak mennie kellett, mert aki nyerni akart, tudta, hogy a választási programjába is be kell tennie a diszkó megszüntetését. Barsbendőben nem lehet polgár- mester, aki nem diszkóellenes. Akad diszkópárti is, de az indulni sem mert a választásokon. Hát a legjobban diszkóellenes be is ülhetett a polgármesteri székbe, s meg is szűnt a diszkó. A falusiak már gondolkoznak is, hogy kellene egy menyecskekórus, mert most üres a kultúrház, s abba bizony kultúra való, elég szomorú egy kultúrház igazi kultúra nélkül. Már mindenki el is feledkezett volna a diszkóról, de hát, ugye, el kellett ám menni kitakarítani a bulizok után, mert a diszkó után köztudottan rendetlenség marad. A takarító asszonyok - élükön a Julikéval, aki vállalta, hogy szólót énekel majd a menyecskekórusban - elálmélkodtak munka közben. Meg fölháborodt tak. És megrökönyödtek. És elállt a lélegzetük. Mert vödrökkel mentek takarítani, üres vödrökkel mentek, s tele vödrökkel mentek el. De mi került azokba a vödrökbe? Elmondta azt a Julika, hiszen azért jött ide mindenki. „Három vödör melltartót szedtünk össze, három vödör melltartót!” - mondta el Julika mindenkinek. Csóválta a fejét mindenki, még a Zbraneklánka is, pedig ő nem is hordott melltartót, mert neki nem kellett. Ezt szóvá is tette a Kanal, hogy a Zbraneklánka csak ne csóválja a fejét, mert hisz neki köny- nyű nem eldobálni a melltartót, hajói beindul a buliban, hiszen ő nem hord melltartót, de képzelje el azt a csajt, aki hord melltartót, és a diszkóban úgy feltüzesedik, hogy egyszerűen muszáj letépnie magáról. Erről elbeszélgettek, hogy hány csaj kell három vödör melltartóhoz, mert ám az is lehet, hogy néhány csaj állandóan melltartó nélkül ment haza, és mindig új melltartót kellett venniük, és morogtak otthon, és ők hazudoz- tak valamit, de nem tudták megállni, legközelebb is rájuk jött a melltartóeldobás. A Bagigéza, aki minden diszkón ott volt, csak mosolygott, s nem lehetett tudni, azért, mert így volt, vagy azért, mert nem volt semmi, de milyen jó lett volna, vagy csak úgy, hogy azt gondolják, valami mégis volt. „Három vödör melltartó!” - ismételte meg kissé éneklő hangsúllyal Julika, mintha egy saját gyűjtésű barsbendői népdal refrénje volna. Na és hol vannak azok a melltartók? - tette fel a kérdést Szlamkagyuszi, az jutott eszébe, hogy lehet, hogy a Franyó megszerezte az árut, és kiárusította a saját hasznára. Bagigéza szerint falumúzeumban van a helye a három teli vödörnek, és lehet, hogy a takarító asszonyokat is külön vitrinbe kellene tenni. Julika erre lökdösni kezdte a Bagigézát, de olyan hirtelen emelte a kezét, hogy szétrepedt a blúza, és kivillant egy neonos-rózsaszín extra szexis melltartó.
