Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-22 / 68. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Cenzúrázott jelentések Washington. A Bush-kor- mány egy volt tisztviselője elismerte, politikai szempontok alapján cenzúrázott több klímaváltozási tudományos jelentést, hozzáigazítva azokat a Fehér Ház hivatalos politikájához. Philip Cooney, a Fehér Ház környezetvédelmi tanácsának korábbi vezetője egy kongresszusi meghallgatáson elmondta: összesen 181 javítást hajtott végre három olyan szakértői jelentésben, amely az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedésről szólt. Ő vette bele a jelentésekbe, hogy még sok a bizonytalanság a klímaváltozás tudományossága körül, és nem egyértelműen bizonyított a károsnak mondott gázok hatása a felmelegedésre. (MTI) Végre van új külügyminiszter Kijev. Véget ért az ukrán külügyminiszer megválasztása miatt hónapok óta húzódó válság. Arszenyij Jacenyjuk Nyugat-barát közgazdász, az elnöki hivatal egyik vezetője személyében elfogadta a parlament Viktor Juscsenko elnök új jelöltjét. Az előző jelöltet, Volodimir Ohrizkót háromszor is elutasította a verhovna rada. Borisz Taraszjuk korábbi külügyminisztert, a Nyugatbarát államfő szövetségesét december 1-jén menesztette a parlament. (MTI) Az új külügyminiszter 32 éves (Reuters) Iszlamisták támadása Mogadishu. Heves harc tört ki tegnap Szomália fővárosában, Mogadishuban, miután iszlamista felkelők megtámadták a térségben állomásozó etióp hadsereg főhadiszállását. Az utcai összecsapások a város központi negyedében zajlanak. A szomáli hadsereg az etiópiai csapatokkal és páncélosokkal együtt visszavágott, folyamatosan lövik nehézfegyverekkel az ellenséges gócpontokat. Állítólag sok a halott és a sérült. (MTI) Összecsapások Pakisztánban Vana. Már legkevesebb 106 ember halt meg az üzbég és helyi iszlamisták között napok óta tartó összecsapásokban Pakisztán törzsi területein, Va- zirisztán tartományban. Az áldozatok többsége üzbég fegyveres. Tegnap a pakisztáni hadsereg is beavatkozott a harcokba. A tartományban több száz, Afganisztánból menekült üzbég, csecsen és arab fegyveres bujkál. (MTI) Tizenkét jelölt indulhat a francia elnökválasztás április 22-én tartandó első fordulójában Chirac Sarkozy mellett ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Jacques Chirac francia államfő tegnap bejelentette, Nicolas Sarkozyt, a jobboldali kormányzó Népi Mozgalom Uniója (UMP) jelöltjét támogatja a közelgő elnökválasztáson. Az államfő egyben közölte, Sarkozy március 26-án megválik belügyminiszteri tisztségétől. Sarkozy a közvélemény-kutatások alapján vezet két fő riválisa, a szocialista Ségolene Royal és a középutas Michel Bay- rou előtt, és nagy esély van arra, hogy az államfői támogatás növeli az előnyét. Az elnökválasztás első fordulóját április 22-én tartják. Chirac az Elysée-palotában fölvett rövid televíziós nyilatkozatában közölte: „Személyes választási lehetőségeimet számba véve a helyzet egyszerű. Öt évvel ezelőtt határoztam el az UMP megalakítását azért, hogy Franciaország szigorú modernizációs politikát folytathasson. Ez a sokszínű politikai formáció úgy határozott, hogy Sarkozy jelöltségét támogatja képességei alapján. Emiatt, természetesen, én neki adom szavazatomat és támogatásomat.” Chirac támogatásának formáját és jellegét abból a szempontból várta nagyon a közvélemény, hogy Sarkozyval való kapcsolata 12 év óta közismerten konfliktusos, mert a belügyminiszter időnként az államfő riválisának tüntette fel magát, és a múlttal való szakítás szükségességét hangsúlyozta. A 74 éves Chirac a választás májusi második fordulója után, 12 év elmúltával válik meg az államfői tisztségtől. Egyébként a hivatalos lista szerint 12 jelölt indulhat az elnökválasztáson, s a két legtöbb szavazatot szerzett személy juthat be a május 6-i második fordulóba. A legesélyesebbek: a konzervatív Sarkozy, a szocialista Ségolene Royal és a középutas Francois Bayrou, akinek népszerűségi indexe meredeken ível felfelé, csaknem utolérte Royal asszonyét. (MTI, ú) A francia játéktermekben divatba jöttek az elnökjelöltek portréival díszített biliárdgolyók (Reuters-felvétel) Ultimátum Iránnak Moszkvai cáfolat Moszkva. Oroszország cáfolta, hogy az iráni urándúsító tevékenység befagyasztásától tette volna függővé a fűtőelemek szállítását az általa a dél-iráni Busehrben épített atomerőműhöz. Mihail Kaminyin külügyi szóvivő tegnap a The New York Times cikkére reagált, hangoztatva: a busehri építkezés amúgy sem téma az iráni atomprobléma megoldási lehetőségei tekintetében. Ennél fogva távol áll a valóságtól az amerikai lap azon állítása is, amely szerint Oroszország (más okból) elhatározta, hogy nem szállít fűtőanyagot az erőműhöz, de a nyilvánosság előtt ezt a döntését az iráni megrendelő és az orosz kivitelező között felmerült finanszírozási problémákkal indokolta. Szergej Lavrov külügyminiszter pedig szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy Oroszország a fokozatosság híve, és ellenzi „túlzotť’ biztonsági tanácsi szankciók kivetését Iránra. (MTI) Elképesztő közel-keleti diplomáciai nagyüzem Vége az európai bojkottnak Tegnap még azt sem lehetett tudni, ki fogja aláírni az ünnepi dokumentumot Nyilatkozatzűr Berlinben Berlin. Egyre nagyobb az egyetértés a tagállamok körében a hétvégi, jubileumi uniós csúcsértekezleten elfogadásra kerülő, ünnepélyes nyilatkozat tartalmával kapcsolatban. Ugyanakkor még több nyitott kérdés van - négy nappal a dokumentum vasárnapi aláírása előtt. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Berlini értesülések szerint az már eldőlt, hogy a német elnökség által kezdettől fogva erősen dédelgetett dokumentumot hivatalosan is berlini nyilatkozatnak nevezik majd. Az még bizonytalan, hogy ki úja alá, két változat létezik. Az egyik - a dolgok pillanatnyi állása szerint valószínűbb - lehetőség az, hogy mindössze három, történetesen konzervatív politikus: az EU soros elnöki tisztét betöltő Angela Merkel német kancellár, Jósé Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament elnöke. Ennek alternatívája pedig az, hogy a dokumentum alatt mind a 27 tagország jelen lévő állam-, vagy kormányfőjének aláírása szerepel, de berlini megfigyelők tegnap ennek kevesebb esélyt adtak. Állítólag eldőlt az is, hogy a nyilatkozat rövid, mindössze 3 oldalas lesz. A tervezet kidolgozói okultak az ötven évvel ezelőtti, az unió elődje, az Európai Gazdasági Közösség megalakulását kimondó római szerződés meglehetősen bonyolult szövegezéséből, s ebből kiindulva a tömörségre és közérthetőségre törekedtek. A tartalmat illetően az elmúlt hetekben a német Az elnökség és a tagállamok, főleg a Berlin és Varsó közötti egyeztetés során sok volt az adok-kapok. elnökség és a tagállamok, különösen a Berlin és Varsó közötti egyeztetés során sok volt az adok-kapok. Úgy tudni, Merkel kancellár keresztülvitte azt az eredeti szándékát, hogy a dokumentum mindenekelőtt az elmúlt ötven év sikereire és az unió előtt álló legfontosabb feladatokra összpontosítson. Az előbbiek között mindenekelőtt a bővítés megvalósulására és az euró bevezetésére, az utóbbiak sorában pedig a környezetvédelem érdekében szükséges erőfeszítésékre, valamint a közös energiapolitikára. Ugyanakkor - lengyel és brit követelésre - valószínűleg nem szerepel majd a dokumentumban az alkotmány fogalma, ami megfigyelők szerint a legnagyobb fájdalmat okozhatja a német házigazdáknak, akik az elmúlt időszakban nap mint nap hangsúlyozták az európai alkotmány mielőbbi elfogadásának szükségességét. Szintén a tegnapi változat szerint a dokumentum utalni fog a keresztény gyökerekre, amit a lengyelek szorgalmaztak. Még mindig nyitott, milyen utalást tartalmazzon a dokumentum a bővítés további menetét illetően. Bizonyosnak tűnik, hogy a három oldalas nyilatkozat öt fejezetből áll majd. Mindez azonban még egyáltalán nem a végleges változat. Értesülések szerint a német elnökség mára egy ennél is „véglegesebb” tervezetet küld a tagállamok fővárosaiba, s a választ holnapra, postafordultával vátja. ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/RámaUáh/Róma/Berlin. Az európai országok a palesztin kormányfő várakozásai szerint hamarosan beszüntetik a Ha- másszal szembeni bojkottjukat. Iszmail Haníje erről a Corriera della Serának beszélt. Elmondta: Franciaország már meg is hívta látogatásra a palesztin külügyminisztert, s több más európai állam külügyminisztere is célzott rá, hogy találkozni kíván vele és kormányának tagjaival a Gázai övezetben. Szalám Fajjád pénzügyminiszter (független) tegnap közölte: Norvégiát és más országokat is felkeres majd. Tegnap Rámalláh- ban Alvaro de Soto ENSZ-külön- megbízottal találkozott, ez volt az első lényegi kapcsolatfelvétel az ENSZ és az új palesztin nemzeti egységkormány között. Fajjád és Basszám asz-Szalhi kulturális miniszter első külföldi látogatása Németországba vezet: Azzám al- Ahmed palesztin miniszterelnökhelyettes kíséretében háromnapos látogatást tesz Berlinben, az SPD meghívására. Az EU soros elnökségét . betöltő Németország kész együttműködni egy legitim, a közel-keleti kvartett elveit elfogadó palesztin kormánnyal. Angela Merkel a jövő hét végén háromnapos közel-keleti körútra indul, Jordánia és Izrael mellett a Palesztin Hatóság területére is ellátogat majd. Palesztin kormánytagokkal találkozik a hét végén, közel-keleti útja keretében a belga és a svéd külügyminiszter is. Az előbbi, Karel De Gucht holnap Gázában folytat megbeszélést palesztin hivatali partnerével, Ziád Abu Amrral. Gucht lesz az első európai miniszter, aki a palesztin nemzeti egységkormány megalakulása óta a palesztin külügyminiszterrel találkozik. Abu Amr függetlenként került be a Hamász-Fatah koalíciós kormányba. Carl Bildt svéd külügyminiszter szombaton kezdődő közel-keleti látogatásán Mahmúd Abbász palesztin elnökkel és három kormánytaggal találkozik. Maga Büdt hangsúlyozta: programjában nem szerepel megbeszélés az USA, az EU és az Izrael által terrorszervezetnek tartott Hamász képviselőivel. Raymond Johansen norvég külügyminiszter-helyettes hétfőn már megbeszélést folytatott Iszmáil Haníje miniszterelnökkel, a Hamász politikusával, ezért Izraelben nem is fogadták. (MTI, t, ú) Tökélyre fejlesztette a lavírozás-egyensúlyozás művészetét a nemzetközi politikában - az amerikaiak angolnaszerűnek tartották Külügyminiszter, sárga mellényben I ^ ' Genscher a feleségével, Barbara asszonnyal (ČTK/A P-fe Ivéte I) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Régen volt ekkora születésnapi buli Berlinben. Ezerötszáz hazai és külföldi vendéget várnak a berlini főpályaudvar előtt emelt hatalmas sátorban sorra kerülő mai ünnepségre: a 80 éves Hans-Diet- rich Genscher volt külügyminisztert köszöntik. Sárga mellényt kapnak a pincérek, az ajtónállók, s talán az illusztris vendégeknek is jut a volt külügyminiszter legendás ruhadarabjából. Angela Merkel kancellár és Horst Köhler államfő már tegnap köszönetét mondott neki a német újraegyesítés érdekében tett erőfeszítéseiért. A nagy bulin a korábbi kancellárok mellett ott lesz például Horn Gyula, Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, Eduard Se- vardnadze, a néhai Szovjetunió külügyminisztere, későbbi grúz elnök. Mihail Gorbacsov korábbi szovjet államfő betegsége miatt nem lehet jelen. A liberális politikus - ma is az FDP tiszteletbeli elnöke - 18 évet töltött a külügyminisztérium élén (1974-1992). Történelmi érdemeket szerzett a kelet-nyugati enyhülés, az európai egyesülés előmozdításában és a német újraegyesítés megvalósításában. A történelem- könyvekben az fog szerepelni róla: 32 évig volt parlamenti képviselő, 23 évig kormánytag, ebből tizennyolc évig külügyminiszter és al- kancellár, és tizenegy évig az FDP elnöke. Genscher máig aktív: rendszeresen publikál, igyekszik hasznossá tenni magát. Március elején Teheránba repült Ali Akbar Velajati korábbi külügyminiszter (jelenleg a legfőbb vallási vezető, Ali Hamanei külpolitikai tanácsadója) meghívására, és meglepően rövid idő alatt kijárta Donald Klein hobbihorgász szabadon bocsátást. (A német Kleint és francia társát 2005 novemberében az iráni felségvizek megsértése miatt kapták el és ítélték 18 hónap börtönre). A keletnémet Halléban született, az ötvenes években sikerült Nyugatra menekülnie, ám a rendszerváltás után azonnal visszatért szülővárosába, ahol már utcát is elneveztek róla. Nemzedékének más tagjaihoz hasonlóan ő is a Hitleijugendben szocializálódott, 17 évesen önként lépett be a Wehrmachtba: szakértők ezzel magyarázzák, hogy később a nagy politikai ideológiák helyett a pragmatikus megoldásokat kereste. 1969-ben lett az első SPD-FDP- kormány belügyminisztere. Első kudarcára nem kellett sokat várni: az 1972-es müncheni túszejtés kapcsán ő tárgyalt az arab merénylőkkel, még saját magát is felajánlotta cserébe az izraeliekért - hiába. Ő adott parancsot a vérbe fulladt sza- badítási akcióra is: a mérleg 11 izraeli és egy német halott, az 5 arab túszejtő mellett. Külügyminiszterként a lavíro- zás-egyensúlyozást tökélyre fejlesztette, a nyugati szövetségi hűség fenntartása mellett mindent megtett a keleti nyitás érdekében. Sokan nem bocsátják meg neki, hogy 1982-ben a válságba került Schmidt-kormányból kifarolva átállt Kohl CDU-jához. Az amerikaiak megfoghatatlannak, angolnaszerűnek tartották, amikor a nyolcvanas években az orosz nyitás mellett érvelt. Ami vitathatatlan: azon ritka politikusok egyike, aki maga döntött a visszavonulásáról. (m, n, ú)
