Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-01 / 50. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRCIUS 1. Kultúra V A tavalyi több mint harmincezer látogatójával az egyik legeredményesebb kulturális intézmény Nyitra megyében, működési költségei javát is maga teremti elő Nyolcvan akció a nyolcvanéves Barsi Múzeumban Léva. Az idén nyolcvanéves Barsi Múzeum nyolcvan rendezvénnyel ünnepel a jubileumi évben. FORGÁCS MIKLÓS Az intézmény harminckilenc évvel ezelőtt költözött a lévai vár területére, a Kapitány-lakba és a Dobó-kastélyba. Ján Dano igazgató elmondta, a múzeum már 2006 végén megkezdte az ünneplést, hiszen decemberben nyitották meg az állandó tárlat harmadik részét, a lévai céhek történetét és a város 19-20. századi társasági életét feltérképező kiállítást. Az eddigi állandó tárlat a vár történetét, a város gyógyszerészetét és a régió régészeti leleteit mutatta be. Dano szerint egy-két éven belül megnyílhat a tárlat negyedik része is, amely a térség természetrajzával foglalkozna. A múzeumot 1927-ben Nécsey József verebélyi postamester hozzávetőleg 1500 tételből álló régészeti, néprajzi, könyv- és művészeti gyűjteményére alapozva hozták létre városi intézményként. Jelenleg a múzeum A Barsi Múzeum először a vársoháza második emeletén kapott helyet, majd az ötvenes évek második felében a ferences kolostorba költözött, végül a lévai vár területén lelt otthonra 99 ezer tételt tart számon; ezek egy töredéke látható az állandó vagy időszaki kiállításokon, előadások segédanyagaként. Az anyagiak 80-90 százalékát saját forrásból teremtik elő, ami nagy eredmény, hiszen az országban kevés olyan múzeum van, amely bevételeiből fedezi tevékenysége nagy részét, s csak működési költségeit állja a fenntartó. A látogatottság terén is a legjobbak közt van a Barsi Múzeum: 2006-ban 30 460-an váltottak jegyet fez 213 580 korona bevételt jelent). Az intézmény összjövedelme tavaly kiadványok értékesítéséből, helyiségek bérbeadásából, pályázati pénzekből és más forrásokból mintegy 660 ezer koronát tett ki. Az állandó kiállítás inkább a turistákat szólítja meg, de nagyon jó az együttműködés az iskolákkal is. Dano közölte, hogy még 2005-ben elkészült a vár rekonstruálásának tervpályázata, 45 millió koronából restaurálnák és megközelíthetővé, látogathatóvá tennék a várromot, pillanatnyilag tilos a falak megmászása. Utoljára a hetvenes években voltak megerősítve a várfalak, bizonyos szakemberek által ma már vitatott technológiával. A fenntartó, Nyitra megye önkrományzata idei költségvetésében viszont nem különített el erre a célra pénzt, az igazgató véleménye szerint mindenképpen más forrásokat is fel kell kutatni. Mint mondta, egy éve a komáromi Regionális Fejlesztési Ügynökségen keresztül a Norvég Alaphoz is benyújtottak egy projektet, egyelőre nem tudni, milyen eredménnyel. Tavaly megtisztították a várfalakat, főként a kövek mállását előidéző fákat, bokrokat távolították el, és egyúttal a szakemberek tör- ténelmi-műemlékvédelmi szempontokból is felmérték a várrom állapotát, a tapasztalatokat pedig beépítik a tervdokumentációba. A jubileumi évben áprilisban a múzeum történetét bemutató ünnepi kiállítás nyílik, egy igényes kiadvány pedig a múzeumban őrzött legfontosabb tárgyakat veszi számba. Lesz az év második felében egy gálaest is, melyre minde- kit meghívnak, aki valamilyen módon tett valamit ezért az intézményért. Az állandó tárlat legújabb része hangulatos képet fest a polgárosodó Léva társasági életéről. Szinte megelevenednek a 19. század második és a 20. század első felének ünnep- és hétköznapjai, a látogató betekinthet a különböző szalonok, egyletek és körök pezsgő életébe. (A szerző felvételei) Kiss Péntek József rendezésében a János vitéz című daljátékot mutatja be március 11-én a Kis-Duna Menti Rockszínház a gútai művelődési házban A János vitézre várják a nézőket V. KRASZN1CA MELITTA Guta. Bemutatóra készül a gútai Kis-Duna Menti Rockszínház: március 11-én mutatja be Kacsóh, Bakonyi és Heltai János vitéz című daljátékát Kiss Péntek József rendezésében. A próbák már a végükhöz közelednek, az egyik előtt beszélgettünk a rendezővel, a társulat vezetőjével és néhány tagjával. A társulat 2000-ben alakult, és eddig elsősorban rockoperákat, musicaleket vitt színpadra; láthattuk már előadásukban a Szeretet hídja, a Légy jó mindhalálig, a Magyar história című darabokat, de készítettek József Attila-estet is, március 15-ét pedig a Ne így, hazám hölgyei! című összeállítással köszöntötték. Ezúttal más műfaj felé kalandoztak. Ezért magától adódott a kérdés Mayer János társulatvezetőhöz: miért éppen a János vitéz, s miként fogadták a tagok a darabválasztást. „Szerintem ez egy nagyon érdekes darab, a népdal, a népzene, a nóta, az operett és az opera keveredik benne, talán a műfaji sokszínűsége miatt is nevezik daljátéknak” - mondta Mayer János. - Örök érvényű igazságokat mond ki, ezért fantasztikusan lehet adaptálni a mi viszonyainkra. Teljesen áthatja a hazaszeretet, a magyarsághoz való ragaszkodás, test- •vériség, a szerelem érzése, amelyeket nem árt újból és újból példaként állítani. A társulat tagjai először kissé megijedtek, úgy gondolták, túl nagy falat lesz ez számukra, de a próbák előrehaladtával egyre inkább megszerették és most már mindenki nagy-nagy izgalommal váija a premiert.” A rendező ugyancsak a darabnak a mának szóló üzenetével kezdte a beszélgetést. ,A János vitéz fontos erkölcsi dolgokat mond ki, és mint minden örök érvényű igazság, ez is kissé közhelyes - mutatott rá Kiss Péntek József. - Igyekeztem ugyanakkor olyan formai elemekkel tarkítani az előadást, olyan hangulatot teremteni, amely maivá és egyedivé teszi. A színpadképet úgy oldottuk meg, hogy nyugodtan tudunk majd vele tájolni, viszont nagy szerepet kaptak a fényeffektusok és a szép kosztümök. Az volt a célom, hogy az előadás emberközpontú legyen, és hogy az egyes színészek egyénisége is kibontakozhasson.” A János vitéz szerepében fellépő Vadkerti Imre és a gonosz mostohát alakító Tóth Ildikó egybehangzóan állítják: rendkívül jó hangulatban zajlanak a próbák, és bár először meglepődtek, kissé meg is A társulat egy része (Vas Gyula felvételei) A második felvonás a francia király udvarában játszódik ijedtek a feladat súlyától, a rengeteg gyakorlás meghozta gyümölcsét. Á próbák már fél éve tartanak, és - amatőr társulatról lévén szó - valamennyien szabadidejüket feláldozva vesznek részt a produkcióban. „El kell mondani azt is, hogy az igényes zenei betéteket valamennyi énekesünk saját hangján adja elő, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ilyen csalogányok vannak társulatunkban” - árulta el Tóth Ildikó. Vadkerti Imre szerint - aki eddig szintén más műfajhoz volt szokva, és elmondása szerint hangja nem is kimondottan operetthez illő - éppen az a jó az egészben, hogy mindenki a saját hangját, egyéniségét viheti bele a darabba. Iluska szerepében viszont egy profi előadót, Szabó Ilona operaénekest láthatja a közönség. A további főbb szerepekben: Rigó Jenő (bagó), Szabó Márta (francia királylány) és Tóth Sándor (francia király). A koreográfiát Kartai Adél, a helyi művészeti alapiskola tanára dolgozta ki, a táncbetéteket a művészeti alapiskola növendékei adják elő. A fényeffektusok Simko István munkáját dicsérik. A premier tehát március 11-én 18 órai kezdettel lesz a gútai kultúrházban. Mayer János tájékoztatása szerint több diákelőadást is terveznek, majd a környékbeli falvakban és magyarországi testvértelepüléseikben is szeretnék bemutatni. „Csalódnék, ha legalább félszáz helyre nem jutna el az előadás - mondta. - Reméljük, a közönség is akkora szeretettel és örömmel fogadja majd fellépésünket, mint amekkora örömmel készültünk a bemutatóra.”
