Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-01 / 50. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRCIUS 1. Kultúra V A tavalyi több mint harmincezer látogatójával az egyik legeredményesebb kulturális intézmény Nyitra megyében, működési költségei javát is maga teremti elő Nyolcvan akció a nyolcvanéves Barsi Múzeumban Léva. Az idén nyolcvanéves Barsi Múzeum nyolcvan rendezvénnyel ünnepel a jubileumi évben. FORGÁCS MIKLÓS Az intézmény harminckilenc év­vel ezelőtt költözött a lévai vár te­rületére, a Kapitány-lakba és a Do­bó-kastélyba. Ján Dano igazgató elmondta, a múzeum már 2006 vé­gén megkezdte az ünneplést, hi­szen decemberben nyitották meg az állandó tárlat harmadik részét, a lévai céhek történetét és a város 19-20. századi társasági életét fel­térképező kiállítást. Az eddigi ál­landó tárlat a vár történetét, a vá­ros gyógyszerészetét és a régió ré­gészeti leleteit mutatta be. Dano szerint egy-két éven belül megnyílhat a tárlat negyedik része is, amely a térség természetrajzá­val foglalkozna. A múzeumot 1927-ben Nécsey József verebélyi postamester hozzávetőleg 1500 té­telből álló régészeti, néprajzi, könyv- és művészeti gyűjteményé­re alapozva hozták létre városi in­tézményként. Jelenleg a múzeum A Barsi Múzeum először a vársoháza második emeletén kapott helyet, majd az ötvenes évek második fe­lében a ferences kolostorba költözött, végül a lévai vár területén lelt otthonra 99 ezer tételt tart számon; ezek egy töredéke látható az állandó vagy időszaki kiállításokon, előadások segédanyagaként. Az anyagiak 80-90 százalékát saját forrásból teremtik elő, ami nagy eredmény, hiszen az ország­ban kevés olyan múzeum van, amely bevételeiből fedezi tevé­kenysége nagy részét, s csak műkö­dési költségeit állja a fenntartó. A látogatottság terén is a legjob­bak közt van a Barsi Múzeum: 2006-ban 30 460-an váltottak je­gyet fez 213 580 korona bevételt jelent). Az intézmény összjövedel­me tavaly kiadványok értékesíté­séből, helyiségek bérbeadásából, pályázati pénzekből és más forrá­sokból mintegy 660 ezer koronát tett ki. Az állandó kiállítás inkább a tu­ristákat szólítja meg, de nagyon jó az együttműködés az iskolákkal is. Dano közölte, hogy még 2005-ben elkészült a vár rekonstruálásának tervpályázata, 45 millió koroná­ból restaurálnák és megközelít­hetővé, látogathatóvá tennék a várromot, pillanatnyilag tilos a fa­lak megmászása. Utoljára a hetve­nes években voltak megerősítve a várfalak, bizonyos szakemberek által ma már vitatott technológiá­val. A fenntartó, Nyitra megye önkrományzata idei költségveté­sében viszont nem különített el er­re a célra pénzt, az igazgató véle­ménye szerint mindenképpen más forrásokat is fel kell kutatni. Mint mondta, egy éve a komáromi Re­gionális Fejlesztési Ügynökségen keresztül a Norvég Alaphoz is be­nyújtottak egy projektet, egyelőre nem tudni, milyen eredménnyel. Tavaly megtisztították a várfala­kat, főként a kövek mállását elő­idéző fákat, bokrokat távolították el, és egyúttal a szakemberek tör- ténelmi-műemlékvédelmi szem­pontokból is felmérték a várrom állapotát, a tapasztalatokat pedig beépítik a tervdokumentációba. A jubileumi évben áprilisban a mú­zeum történetét bemutató ünnepi kiállítás nyílik, egy igényes kiad­vány pedig a múzeumban őrzött legfontosabb tárgyakat veszi számba. Lesz az év második felé­ben egy gálaest is, melyre minde- kit meghívnak, aki valamilyen módon tett valamit ezért az intéz­ményért. Az állandó tárlat legújabb része hangulatos képet fest a polgárosodó Léva társasági életéről. Szinte meg­elevenednek a 19. század második és a 20. század első felének ünnep- és hétköznapjai, a látogató bete­kinthet a különböző szalonok, egyletek és körök pezsgő életébe. (A szerző felvételei) Kiss Péntek József rendezésében a János vitéz című daljátékot mutatja be március 11-én a Kis-Duna Menti Rockszínház a gútai művelődési házban A János vitézre várják a nézőket V. KRASZN1CA MELITTA Guta. Bemutatóra készül a gútai Kis-Duna Menti Rockszínház: már­cius 11-én mutatja be Kacsóh, Ba­konyi és Heltai János vitéz című daljátékát Kiss Péntek József ren­dezésében. A próbák már a végük­höz közelednek, az egyik előtt be­szélgettünk a rendezővel, a társulat vezetőjével és néhány tagjával. A társulat 2000-ben alakult, és eddig elsősorban rockoperákat, musicaleket vitt színpadra; láthat­tuk már előadásukban a Szeretet hídja, a Légy jó mindhalálig, a Ma­gyar história című darabokat, de készítettek József Attila-estet is, március 15-ét pedig a Ne így, ha­zám hölgyei! című összeállítással köszöntötték. Ezúttal más műfaj fe­lé kalandoztak. Ezért magától adó­dott a kérdés Mayer János társulat­vezetőhöz: miért éppen a János vi­téz, s miként fogadták a tagok a da­rabválasztást. „Szerintem ez egy nagyon érdekes darab, a népdal, a népzene, a nóta, az operett és az opera keveredik benne, talán a mű­faji sokszínűsége miatt is nevezik daljátéknak” - mondta Mayer Já­nos. - Örök érvényű igazságokat mond ki, ezért fantasztikusan lehet adaptálni a mi viszonyainkra. Telje­sen áthatja a hazaszeretet, a ma­gyarsághoz való ragaszkodás, test- •vériség, a szerelem érzése, amelye­ket nem árt újból és újból példaként állítani. A társulat tagjai először kis­sé megijedtek, úgy gondolták, túl nagy falat lesz ez számukra, de a próbák előrehaladtával egyre in­kább megszerették és most már mindenki nagy-nagy izgalommal váija a premiert.” A rendező ugyancsak a darabnak a mának szóló üzenetével kezdte a beszélge­tést. ,A János vitéz fontos erkölcsi dolgokat mond ki, és mint minden örök érvényű igazság, ez is kissé közhelyes - mutatott rá Kiss Péntek József. - Igyekeztem ugyanakkor olyan formai elemekkel tarkítani az előadást, olyan hangulatot te­remteni, amely maivá és egyedivé teszi. A színpadképet úgy oldottuk meg, hogy nyugodtan tudunk majd vele tájolni, viszont nagy szerepet kaptak a fényeffektusok és a szép kosztümök. Az volt a célom, hogy az előadás emberközpontú legyen, és hogy az egyes színészek egyéni­sége is kibontakozhasson.” A János vitéz szerepében fellépő Vadkerti Imre és a gonosz mosto­hát alakító Tóth Ildikó egybehang­zóan állítják: rendkívül jó hangu­latban zajlanak a próbák, és bár először meglepődtek, kissé meg is A társulat egy része (Vas Gyula felvételei) A második felvonás a francia király udvarában játszódik ijedtek a feladat súlyától, a renge­teg gyakorlás meghozta gyümöl­csét. Á próbák már fél éve tartanak, és - amatőr társulatról lévén szó - valamennyien szabadidejüket fel­áldozva vesznek részt a produkció­ban. „El kell mondani azt is, hogy az igényes zenei betéteket vala­mennyi énekesünk saját hangján adja elő, és nagyon büszkék va­gyunk arra, hogy ilyen csalogányok vannak társulatunkban” - árulta el Tóth Ildikó. Vadkerti Imre szerint - aki eddig szintén más műfajhoz volt szokva, és elmondása szerint hangja nem is kimondottan ope­retthez illő - éppen az a jó az egész­ben, hogy mindenki a saját hang­ját, egyéniségét viheti bele a darab­ba. Iluska szerepében viszont egy profi előadót, Szabó Ilona opera­énekest láthatja a közönség. A to­vábbi főbb szerepekben: Rigó Jenő (bagó), Szabó Márta (francia ki­rálylány) és Tóth Sándor (francia király). A koreográfiát Kartai Adél, a helyi művészeti alapiskola tanára dolgozta ki, a táncbetéteket a mű­vészeti alapiskola növendékei ad­ják elő. A fényeffektusok Simko Ist­ván munkáját dicsérik. A premier tehát március 11-én 18 órai kezdet­tel lesz a gútai kultúrházban. Mayer János tájékoztatása szerint több diákelőadást is terveznek, majd a környékbeli falvakban és magyarországi testvértelepüléseik­ben is szeretnék bemutatni. „Csa­lódnék, ha legalább félszáz helyre nem jutna el az előadás - mondta. - Reméljük, a közönség is akkora szeretettel és örömmel fogadja majd fellépésünket, mint amek­kora örömmel készültünk a be­mutatóra.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom