Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-13 / 60. szám, kedd
6 FÓKUSZBAN: A GYORSHAJTÁS ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 13. www.ujszo.com A KÖZSÉGI RENDŐRSÉG FELADATAI ♦ A községben biztosítják a közrend betartását, felügyelnek a polgárok egészségére és biztonságára. ♦ Együttműködnek az állami rendőrséggel, a polgárok vagy a község tulajdonát védik. ♦ A községben a környezetvédelmi előírások felügyelete is az ő feladatuk. ♦ Felügyelik a község általános érvényű szabályainak betartását. ♦ Különböző kihágásokért helyszíni bírságokat adhatnak, az egyes közlekedési szabályok megsértését is büntethetik. Újabban a gyorshajtást is ellenőrizhetik. ♦ Az illetékes hatóságoknak jelentik azokat a törvényszegéseket, melyek büntetése nem tartozik hatáskörükbe. ♦ A község különböző feladatokat adhat rendőrségének, ha a törvény ezt lehetővé teszi. ♦ Ha a polgárok élete forog kockán, bizonyos időre korlátozhatják a személyes szabadságot. ♦ Megállíthatják a gépkocsikat és igazoltathatják a sofőröket, ha azok megsértették a közlekedési szabályokat, vagy a gépkocsi szerepel a körözött autók listáján. ♦ Ha valakit bűncselekmény elkövetésekor érnek tetten, az állami rendőrség megérkezéséig őrizetben tarthatják. ♦ Ha valaki nem hajlandó igazolni magát, a rendőrőrsre vezethetik, ahonnan viszont a jegyzőkönyv felvétele után azonnal el kell, hogy engedjék - indokolt esetekben átadják az illetőt az állami rendőrségnek, (dem) A privigyei városi rendőrök azt is mérik, hogy a zenés szórakozóhelyek zajkibocsátása nagyobb-e a megengedettnél (TASR-felvétel) Ján Packa rendőrfőkapitány azt akarja elérni, hogy a rendőrök az utakon ne kérhessenek készpénzt Könnyű elveszteni a jogosítványt Óvakodjunk az ilyen mozdulatot tevő rendőrtől (Jón Krošlák felvétele) Elveszik a jogosítványát minden sofőrnek, aki községben 20, községen kívül pedig 30 km/órával túllépi a legmagasabb megengedett sebességet - ilyen rendelet érvényes péntektől a hazai utakon. Az országos rendőrfőkapitány parancsa szerint a rendőrök ilyen kihágásért már nem kérhetnek bírságot. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A rendőrök tiltakoznak a rendelet ellen: szerintük ez nem a balesetek, hanem a sofőrök számának csökkentéséhez járul hozzá. Ján Packa országos rendőr- főkapitány szerint a rendelet csak azoknak a rendőröknek nem tetszik, akik a lehető legtöbb kenőpénzt akaiják begyűjteni. Az új rendelet értelmében tehát a helyszíni, 2000 koronás bírság helyett a gyorshajtónak azonnal elveszik a jogosítványát, eljárás indul ellene, így végeredményben akár 7000 koronás bírságra is számíthat, és akár egy évre is eltilthatják a gépkocsivezetéstől. A rendőrök egy része tiltakozik Packa rendelete ellen, kifogásaikat nyílt levélben küldték el a sajtónak. „A rendelet nem járul hozzá a balesetek számának csökkentéséhez az utakon, egyetlen célja, hogy minél több bírságot gyűjtsenek be” - írták a levélben. A korrupció ellen harcol Packa viszont azt akarja elérni, hogy a rendőrök az utakon ne kérhessenek készpénzt, a készülő közúti közlekedésről szóló törvény- módosítás is tartalmazni fogja ezt a módosítást, melynek köszönhetően az illetékesek szerint sikerül csökkenteni a korrupciót a rendőrök körében. „Az utakon nem fognak bírságokat szedni, egyáltalán. Nem a sofőrök ellen irányul a rendelet. Azt akarjuk elérni, hogy az utakról eltűnjön a korrupció” - vélekedik Packa. A rendőrség szerint így csak a fővárosban legalább 100 jogosítványt lehetne naponta elkobozni. Egyébként az is kérdéses, hogy a rendőrségnek van-e elég embere arra, hogy a számtalan kihágással foglalkozzon, hiszen ha nem állítanak ki bírságot, eljárás indul a sofőr ellen. Packa szerint, ha nem lesz elég ember, erősíteni fogják az állományt. Csak a konkrét rendőrtől függ,. hogy egy adott kihágásért bírságot állít-e ki, vagy sem. „Elég súlyos kihágásnak számít, ha valaki nem áll meg egy olyan kereszteződésnél, ahol stoptábla van. De ilyenkor figyelembe kell venni a körülményeket is, tehát, hogy a sofőr veszélyeztetett-e valakit, korlátozta-e a közúti közlekedést és karambolozott-e vagy sem” - magyarázta Viktor Plézel, az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályának munkatársa. A rendőr ítéli meg a kihágást Gyakran fordul elő, hogy azért akarják megbüntetni a sofőrt, mert piroson hajtott át a kereszteződésen. A sofőr ilyenkor azt állítja, hogy még a narancssárga lámpa világított, a rendőr pedig azt, hogy a piros - nem tudnak megegyezni, de a sofőrnek mégis ki kell fizetnie a bírságot. Ha mégis úgy érzi, hogy igazságtalanul jártak el vele, panaszt emelhet a kerületi rendőrkapitányságoknál, vagy az Országos Rendőr-főkapitányságnál is. A sofőr, még ha meggyőződése is, hogy ártatlan, mégis vitatható helyzetbe kerül. Ha kifizeti a bírságot, azonnal elismeri, hogy vétett a közlekedési szabályok ellen. Ha nem akar fizetni, vitába száll a rendőrökkel, de azok végeredményben úgy is elkobozhatják a jogosítványát, és az ügyben eljárást indíthatnak. Ilyen eljáráson egy másik rendőr ítéli meg egy irodában - a jegyzőkönyv alapján - a történteket. Aki még az eljárás elején beismeri hibáját, általában mindig olyan bírságot kap, mint amilyet a helyszínen akartak adni a rendőrök. A bírság viszont 15 ezer koronára is emelkedhet - a szabálysértéstől függően. Ellentétes esetekre is van példa. Egy gépkocsi nem áll meg a stoptáblánál, a rendőrök elkapják, a sofőrt viszont bírság nélkül engedik tovább. Ilyen helyzetekben az illetékes személyek szerint az is számít, hogyan viselkedik a szabálysértő. Nem kizárt, hogy két perccel később egy másik sofőrt ugyanazért a kihágásért már megbüntetnek. Ha nincs készpénzük a bírság kifizetésére, 15 napos határidőn belül kell kifizetni. Ha nem térítik ezen a határidőn belül, a bírságot végrehajtótól is követelhetik. A bírság egyébként nem a rendőrség, hanem az államkassza bevételét képezi, (dem, ú) Városi rendőr akkor adhat büntetést, ha a sofőr tilos helyen áll meg gépkocsijával, olyan helyen tér le, ahol nem szabad, vagy nem áll meg a stoptáblánál A városi rendőr is megbüntethet bizonyos közlekedési kihágásokért Kényszerítő eszközök Mielőtt ilyen módszerekhez folyamodna a községi rendőr, figyelmeztetnie kell a kihágást elkövető személyt, hogy ha nem fejezi be törvényellenes cselekedetét, kényszerítő eszközöket alkalmazására fog sor kerülni. A felszólítás elmaradhat, ha a rendőr támadás áldozata lesz, vagy más személyek egészsége vagy élete forog kockán. Mi minősül kényszerítő eszköznek? A községi rendőr elsősorban rúgást, ütést, önvédelmi fogásokat, megragadást, könnygázsprayt, és gumibotot alkalmazhat. Saját vagy más személyek biztonságának biztosítása érdekében, verekedések, utcai zavargások megakadályozása érdekében. Bilincs használata Csak olyan személy kezére csatolhatja fel a bilincset, aki aktívan ellenkezik, vagy fennáll a veszély, az illető elmenekülne a helyszínről. Kerékbilincs alkalmazása Csak abban az esetben helyezheti fel, ha a gépkocsi tilos helyen parkol. Szolgálati fegyvert használhat A törvény megengedi, de nem teszi kötelezővé a szolgálati fegyver használatát. „Nem mindegyik községi rendőrségnek van szolgálati fegyvere. A polgármestertől függ, beleegyezik-e a fegyver- használatba, vagy sem. A fővárosi rendőrök például fegyverrel járnak” - mondta lapunknak Peter Pleva. A fegyverből viszont csak figyelmeztető lövéseket adhatnak le. Bűnözőre csak akkor lőhetnének rá, ha az a rendőr vagy a polgárok életét veszélyeztetné. (dem) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában jelenleg 149 városnak és falunak van saját rendőrsége, összesen 2132 rendőrt alkalmaznak. Saját rendőrsége túlnyomó többségben a városoknak van: itt tudják megfizetni őket. Statisztikai adatok szerint viszont évről évre emelkedik a községi rendőrök száma, ami elsősorban az önkormányzatokra átruházott hatáskörökkel van összefüggésben. Összességében elmondható: a városi rendőrségnek lényegesen szűkebb hatásköre van, mint az államinak, de a községi rendőrök is adhatnak büntetéseket. Elsősorban a városok és a falvak általános érvényű előírásainak megsértését büntethetik - például ha valaki tilos helyre ragaszt ki plakátokat, vagy a szórakozóhelyeken nem tartják be a nyitvatartási időt. Már más kategóriába tartozik a közlekedési szabályok megsértése. „Olyan közlekedési kihágásokat büntethetünk, amelyek a tiltó és az utasító érvényű közlekedési táblák megsértésével kapcsolatosak” - magyarázta érdeklődésünkre Peter Pleva, a pozsonyi városi rendőrség szóvivője. Gyakorlatban tehát egy városi rendőr akkor adhat büntetést, ha a sofőr tilos helyen áll meg gépkocsijával, olyan helyen tér le, ahol nem szabad, vagy nem áll meg a stoptáblánál. A városi rendőrök jogkörei Igazoltathat Kihágást elkövető, vagy keresett személyektől elkérheti a személyazonossági iratokat. Olyan személyeket is igazoltathat, akiktől bizonyos bűncselekmény vagy kihágás kapcsán kér magyarázatot. Ha valaki ezt nem hajlandó megtenni, a községi rendőr jogosult a rendőrőrsre vezetni. Magyarázatot kérhet Olyan személyektől kérhet magyarázatot, akik hozzájárulhatnak bizonyos bűncselekmények körülményeinek tisztázásához. Ha a polgár nem hajlandó magyarázatot adni, a rendőr elvezetheti a kihallgatásra. Az őrsön a rendőr haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet írni; ha van rá ok, akkor az illetőt átadja az állami rendőrségnek, ha nem, akkor azonnal el kell engedni. Erőszakkal behatolhat a lakásba Kizárólag akkor, ha valaki életveszélyben van, vagy magántulajdon van veszélyben. A lakás kinyitása után haladéktalanul értesítenie kell annak tulajdonosát, majd bebiztosítani az ajtó bezárását. Kinél lehet panaszt tenni? Ha valaki nem ért egyet a községi rendőr döntésével, a községi rendőrparancsnoknál esetleg a polgármesternél tehet panaszt. Míg a pozsonyi városi rendőrök az autó mellett lovon és robogón is feltűnhetnek, kassai kollégáik kerékpáron erednek a bűn nyomába (SITA-felvétel)
