Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-09 / 57. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 9. Kultúra 9 Mike Newell rendezésében film készült a Nobel-díjas kolumbiai író egyik nagy sikerű regényéből Márquez 3 millió dolláros igenje (AP-felvétel) Ezzel Hollywood sem szá­molt. Mike Newell brit ren­dező, aki olyan alkotások­kal vált ismertté, mint a Négy esküvő és egy teme­tés, a Mona Lisa mosolya vagy legutóbb a Harry Potter és a Tűz Serlege, a Nobel-díjas kolumbiai író egyik leghíresebb regényét vitte most filmre. SZABÓ G. LÁSZLÓ „Mi történhetett?” - ámuldoztak a Los Angeles-i stúdiók vezetői. Márquez ugyanis két évtizeddel ez­előtt, az Egy előre bejelentett gyil­kosság krónikája bemutatója után világgá kürtölte: ez volt az utolsó (második!) regénye, amelyet filme­sek kezére bocsátott. Még egyszer ugyanezt a hibát nem követi el. Milan Kundera, a Párizsban élő cseh író is ugyanígy döntött, ami­kor Philip Kaufman rendezésében látta 1985-ben írt nagy sikerű regé­nye, A lét elviselhetetlen könnyűsé­ge filmváltozatát. „Soha többé!” - mondta tömören, minden filmren­dező előtt végérvényesen elzárva a hozzá vezető utat. S tartja is a sza­vát rendületlenül. Kundera-mű alapján nem forgathat filmet senki. Nem kap rá engedélyt a szerzőtől. Korunk két másik író fenoménja, Umberto Eco és Bohumil Hrabal másképp gondolkodott. A rózsa ne­véből (Sean Connery és Christian Slater főszereplésével) remek film született, Hrabal írásait pedig több cseh rendező fordította le a mozi nyelvére, köztük a legtöbbször (hat alkalommal) Jirí Menzel. A mágikus realizmus legkivá­lóbb írója, Gabriel Garda Márquez szövevényes novelláinak megfilme­sítéséhez kezdetben csupán a latin­amerikai tévéfilmrendezők merí­tettek bátorságot, mozivászonra először a zsarnoki nagyanyja és - testi örömszerzés céljából - kímé­letlenül megdolgoztatott, gyönyö­rű unokájának a története került Erendira címmel. A francia-brazil koprodukcióban készült filmet Ruy Guerra rendezte Irene Papas és Claudia Ohana főszereplésével még 1983-ban. Erendira, a fiatal lány rideg szívű nagyanyjával él, aki keményen dolgoztatja. Amikor a holtfáradt lány egy éjszaka elfe­lejti elfújni a gyertyát, és leég fény­űző házuk, nagyanyja, hogy az anyagi veszteséget pótolja, férfiak karjaiba lökve árusítja unokáját. A lány gyötrelmes életén egy fiatal fiú próbál meg változtatni, aki min­dent elkövet, hogy megszabadítsa őt kiszolgáltatott helyzetéből. Négy évvel a film bemutatója után a jeles olasz filmrendező, Francesco Rosi is Márquez-regényt vett a kezébe. Az Egy előre bejelen­tett gyilkosság krónikája azonban nem lett világraszóló siker. Az olasz-francia-kolumbiai koproduk­cióban forgatott filmdrámát még a neves szereplőgárda, Rupert Eve­rett, Omella Muti, Anthony Delon, Gian Maria Volonté és Irene Papas sem tudta megmenteni a gyors fe­ledéstől, így a becsületbeli testvér­bosszúval megölt Santiago Nazar története továbbra is a könyv lapja­in nyújt páratlan élményt az író hí­veinek. Köszönhető ez bizonyára annak is, hogy e két film forgató- könyvét nem Márquez, hanem Pierre Cadiou, illetve Tonino Gu­erra és Francesco Rosi írta. Melles­leg Kundera sem vállalkozott for­gatókönyvírásra. Azt meghagyta Philip Kauímannak és Jean-Claude Carrier-nek. Nem így Bohumil Hra­bal: ő, amíg élt, besegített Jirí Men- zelnek. A Szigorúan ellenőrzött vo­natok, a Pacsirták cémaszálon, a Sörgyári capricdo, a Hóvirágün­nep közös munkájuk nyomán szü­letett, csak az első, a Baltazár úr ha­lála és az utolsó, az Őfelsége pincé­Javier Bardem az egyik főszerep­lő (CTK/ AP-felvétel) re voltam kötődik egyedül Menzel nevéhez. Márquez ezúttal sem írt forgató- könyvet. Neki erre egyszerűen nincs ideje. Főleg, amióta tudja, hogy gyógyíthatatlan beteg. Ez ad­ta neki a végső lökést ahhoz, hogy nekiálljon három kötetesre terve­zett emlékiratainak. Érzi, sürgeti az idő. Visszavonult a nyilvánosság­tól, barátaival egyre ritkábban ta­lálkozik, reggel nyolctól délután kettőig csak ír és ír. Nem szülőhazá­jában és nem is Amerikában, ha­nem Mexikóvárosban. Az Azért élek, hogy elmeséljem az életemet már magyarul is megjelent, ebben élete első évtizedeiről számol be, a születésétől egészen 1955-ig, első regénye, a Söpredék megjelenésé­ig. A másodikban a közel harminc nyelven kiadott, és tízmillió pél­dányszámban elkelt Száz év ma­gánymegjelenéséig (1967) dolgoz­za fel élete eseményeit, a harma­dikban pedig a politikusokhoz, köztük Fidel Castróhoz és Bili Clin­tonhoz fűződő barátságáról beszél. Az Egy előre bejelentett gyilkos­ság krónikája óta, kérését tisztelet­ben tartva, senki sem próbálkozott nála, hogy terjedelmes életművé­nek bármelyik darabjából filmet készítsen. Csaknem húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Mike Newell felkeresse kérésével. A brit rendező ugyanis annyira megsze­rette a nagy kolumbiai mesemondó Szerelem a kolera idején című re­gényét, hogy nem törődött Már­quez egykori döntésével, és addig könyörgött neki, míg az író végül is kötélnek állt. Két év kitartó győzkö- dése vezetett el idáig, hogy Gabo, ahogy közeli barátai nevezik, meg­változtassa korábbi elhatározását. A forgatókönyv megírására azon­ban Newell sem tudta rábeszélni. Ezt a munkát az Oscar-díjas Ronald Harwood végezte el, akit Polan- skihoz két (A zongorista, Twist Oli­ver) Szabó Istvánhoz pedig egyet­len film (Csodálatos Júlia) köt. A Szerelem a kolera idején a XX. szá­zad fordulóján, Dél-Amerikában játszódó lebilincselő történet, amelyben két férfi, a rendíthetetlen Juvenál Urbino doktor és Flo­rentine Ariza, az egyszerű postahi­vatalnok ugyanabba a nőbe, Fer- mina Dazába szerelmesek - halálo­san. Urbino feleségül is veszi, Flo- rentinónak azonban egy egész éle­ten át várnia kell arra, hogy egymá­séi lehessenek. Ami meg is törté­nik: a doktor halála után a már idős asszony és a roncs testű, koros férfi között minden idők egyik legna­gyobb boldogsága teljesedik be - Márquez által gyönyörűen elme­sélve. A film elkészült. Már közeledik a bemutató napja. Az 1880 és 1930 között játszódó páratlan love storyhoz Cartagena, Kolumbia fes­tői kikötővárosa szolgált háttér­ként. Florentino Arizát a Mielőtt le­száll az éj, a Belső tenger és a Goya szellemei (az új Forman-film) fő­szereplője, a neves spanyol színész, Javier Bardem alakítja. Newell sze­rint ez egy olyan történet, amely őszintén megmutatja, milyenek va­gyunk - kamaszéveinktől egészen idős korunkig. Aki pedig arra kíváncsi, mivel le­hetett végül is rászedni a Nobel-dí­jas írót, hogy igent mondjon a ren­dezőnek, annak csak annyit: volt az a pénz! Hárommillió dollár. Ennyit kapott Márquez a remélhetően egész világot boldogító igenjéért. „Mercedesnek, a feleségemnek szerettem volna nyugodt éveket biztosítani” - nyilatkozta a szerző­déskötés után. Délidő, Hétről hétre, Népek zenéje, A tudomány világa, Köszöntő, Térerő, Randevú, Kaleidoszkóp Hétvégi programok a Pátria rádióban MŰSORAJÁNLÓ Szombaton délben hírekkel és sportösszefoglalóval indítjuk köz­vetítésünket. 12.15-kor a Délidő témája a Magyar Koalíció Pártjá­nak tisztújító előkészülete, illetve a párt e célból március 31-re ösz- szehívott kongresszusa. Stúdiónk vendége lesz Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. 13 órától Hétről hétre. 15 órától ír népzené­ből készült összeállításunkat hall­gathatják meg. Ezután A tudo­mány világában két témáról lesz szó. Először Pukánszky Béla pro­fesszor kalauzolásával betekin­tünk a nanovilágba, majd utazásra indulunk a Naprendszerben. A 16 órai hírek után Köszöntő. A 17.40- kor kezdődő hírösszefoglaló után a Térerő jelentkezik, ezúttal a sza­badkai szerkesztőség gondozásá­ban. Szombati közvetítésünket a Slágerhullám zátja. Vasárnap délben a hírösszefog­laló és műsorismertetés után a Nó­tacsokrot hallhatják. 13 órától a Randevúban ellátogatunk az alsó- bodoki tavaszi olvasótáborba, ahol magyarországi és szlovákiai gyerekek töltötték el hasznosan a tavaszi szünetet. Egy most induló multikulturális kezdeményezés­ről, az Artkamráról is beszámo­lunk, stúdióvendégünkkel pedig az internet lehetőségeiről cseve­günk. 15 órától Kaleidoszkóp: megismerkedhetnek két fiatal színművésszel, akik Szlovákiából indultak és jelenleg a budapesti Vígszínházban játszanak; megszó­lal egy ifjú zongorista, a 13 éves Szíjjártó Albertina; vers- és próza­mondó iskolások mesélnek arról, hogyan jutottak el a Tompa Mihály vetélkedő járási döntőjébe; Szászi Zoltán költő és publicista egy in­ternetes kulturális folyóirat, a Ro­vart megtekintésére és olvasására buzdítja önöket; Mestere volt egy­kor című rovatunkban ezúttal a tardoskeddi Hegedűs László be­szél a fagyökerekben rejtőző szép­ségről és lehetőségekről. 16 óra­kor hírek, majd Köszöntő. A 17.45- kor kezdődő hírösszefoglalót iro­dalmi műsorunk, a Téka követi, melyben Lacza Éva többek közt Zalán Tiborral beszélget. 18.30-tól Aki tudja, úja meg - komolyzenei fejtörőnk márciusi kiadása jelent­kezik. 19 órától a Világosság kato­likus kiadásában Karaffa János ba­kai plébános prédikál. 19.40-től a Vatikáni rádió magyar híradóját közvetítjük. Adásunkat 20 órakor zárjuk, (culka) RÖVIDEN Győri diákok gitárhangversenye Pozsony. A győri Széchenyi István Egyetem öt hallgatója, Né­meth Klaudia, Kapolcsi Beatrix, Kohut Petra, Milán Attila és Hor­váth László ad gitárkoncertet vasárnap 16 órától a pozsony-li- getfalui CC Centrumban (Jiráskova 3.). Roth Ede tanítványainak előadásában többek közt Bach-, Barrios-, Grieg-, Rodrigo- és Bar­tók-művek szólalnak meg. (e) Elfájta a szél - világpremier Budapest. Világpremierre készül a Magyar Nemzeti Balett; az együttes az Elfújta a szél című regény balettváltozatát, Pártay Lilla koreográfiáját március 23-án és 24-én mutatja be a Magyar Állami Operaházban. A háromfelvonásos, kosztümös balett a Bu­dapesti Tavaszi Fesztivál idején, kettős szereposztásban kerül színre. Scarlett O’Hara alakját Popova Aleszja és Anna Cigan- kova formálja meg. A további szerepekben ifj. Nagy Zoltán és Bajári Levente, Cserta József és Oláh Zoltán, Volf Katalin és Radina Dace látható. A zenét Antonín Dvorak műveiből Med- veczky Ádám állította össze. Az összekötő zenét Rácz Zoltán komponálta. Az Elfújta a szél című regény, az amerikai Margaret Mitchell könyve 1929-re készült el. Az elsőkönyves szerző ezer­oldalas kötetét az olvasók 1936-ban vehették kézbe. A könyv minden addigi eladási rekordot megdöntött, és a következő év­ben Pulitzer-díjat kapott. (MTI) Tudományos konferencia és könyvbemutató Id. Szinnyei József pályája ELŐZETES Komárom. Id. Szinnyei József könyvtártudós, akadémikus, Ko­márom szülötte életművét bemuta­tó kötete megjelenésének tisztele­tére tudományos konferenciát tart ma 16 órától a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma az intéz­mény Nádor utcai épületében. Alpárné Szála Erzsébet (Nyugat- Magyarországi Egyetem) id. Szinnyei József szakirodalmi mun­kásságáról számol be. (A nevéhez fűződik a magyar húlapirodalom, továbbá a magyar írók életének és munkásságának feldolgozása.) Fe­hér Csaba (Magyar Kultúra és Du­na Mente Múzeuma) a könyvtártu­dós életpályáját ismerteti. Kégli Fe­renc (Országos Széchényi Könyv­tár) „Hírlap a hírlapokról” avagy hogyan nem lett id. Szinnyei József lapszerkesztő és kiadótulajdonos címmel tart előadást. Nagy Zoltán (Országos Széchényi Könyvtár) a könyvtártudós hírlapgyűjteményé­nek megőrzéséről és gyarapításáról (Képarchívum) ad számot. Peijámosi Sándor (Or­szágos Széchényi Könyvtár) id. Szinnyei Józsefnek a Nemzeti Könyvtár élén végzett munkáját méltatja. Gazda István (Magyar Tti- dománytörténeti Intézet) előadá­sának címe: Bibliográfia a bibli­ográfusról. (m) Világhírű magyar film itt és most Szegénylegenyek ELŐZETES Kassa. A Thália Színház Márai Stúdiójában működő Itt és most filmklub holnap este az 1848-49- es forradalom és szabadságharc előtt kíván tisztelegni Jancsó Mik­lós Szegénylegények című alkotá­sával. A magyar filmtörténet egyik legismertebb, legelismertebb, leg­többet elemzett filmje méltán ara­tott világsikert, mondandóját ugyanis mindenütt értékelik, ahol felkelés és annak leverése, forrada­lom és ellenforradalom, szembe­szegülés és megtorlás él egy nép emlékezetében valamely történel­mi sorsforduló idejéből. A történet az 1867-es kiegyezés után két év­vel játszódik. Rózsa Sándor be­tyárjainak kézre kerítésével, a be- tyárvüág könyörtelen felszámolá­sával a mindenkori elnyomó hata­lom működésének technikáját mo­dellezi. A film a Magyar Köztársa­ság Kulturális Intézetének jóvoltá­ból kerül vetítésre este hét órakor, a belépés ingyenes, (juk) A Szegénylegények egyik kockája (Képarchívum)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom