Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-08 / 56. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 8. Civil fórum V „A méhészetet nem elég szeretni, a méhészetet imádni kell“ - hangsúlyozta Kiss Sándor ipolysági vállalkozó Nemzetközi méhésztalálkozó lesz Ötödször kerül sor az Ipoly Menti Nemzetközi Méhésztalálkozóra, idén március 17-én (szombaton) az Ipolysági Összevont Középiskolában tartják meg a rendezvényt az Ipolyszakállosi Ipolyvölgye Méhészszervezet és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület közös szervezésében. FORGÁCS MIKLÓS Szlovákiában körülbelül 16 ezer ember méhészkedik, közülük úgy hatvanra tehető a profi méhészek száma, egyikük, az ipolysági Kiss Sándor a nemzetközi találkozó egyik motorja. Ő 1970-től méhészkedik, 2002-től profi méhész, több mint kétszáz méhcsaláddal foglalkozik. Vele beszélgettünk. Idén mit kínál a méhésztalálkozó? Elsők leszünk talán a világon, hogy három mézkirálynő jön el hozzánk, az mámi, a magyarországi és a pribylinai. A magyarországi mézlovagrend négy képviselőjét is ide várjuk. A várost járva népszerűsítik majd a mézet, a méhészkedést. A méhészeket minden évben provokálni akarom: hasonlítsuk össze a szlovák és magyar állapotokat. Bross Péter, az OMME (Országos Magyar Méhészeti Egyesület) elnöke a magyarországi, Ľudovít Gál, a Szlovákiai Méhész Szervezet elnöke, pedig a szlovákiai helyzetképet vázolja fel. Bross az elnöke az Európai Profi Méhészegyesületnek is, így beszél majd az európai helyzetről. Ľudovít Gál összefoglalja azt a hosszú és bonyolult folyamatot is, mely tavaly a Szlovák Méh (Slovenská Včela) megalakulásához vezetett. A megosztott méhésztársadalom végre felállított egy olyan szervezetet, mellyel tud tárgyaim a mezőgazdasági miniszter, ennek köszönhetően először kerültünk bele a nemzeti programba is. Az OMME elnökhelyettese, Fekete József a méhészeti szaktanácsadásról és annak jelentőségéről, a liptóvári kutatóintézet igazgatója, Ján Ko- pemický a hazai kutatómunkáról, a bánovi Igor Dibus fantasztikus méhész és szakíró a tenyészmun- káról, Bertalan Imre magyarországi tanárember az alacsonykeretes rakodó kaptárak előnyeiről, a hibbei (Hybe) Martin Piovarči a normalizált B-típusú rakodó kaptárakról tart előadást. A laikusoknak (is) két témát kínálunk: a méhtermékek és azok szerepe az ember életében és a virágportermelés és a virágporértékesítés. Egész nap várjuk őket, amikor tíztizenöt ember összegyűlik, megtartjuk az előadást, igény szerint szlovák vagy magyar nyelven. A szakemberek anyanyelvükön tartják az előadásokat, ezért egy könyv jelenik meg, s abban szlovákul és magyarul egyaránt olvashatóak majd az előadások szövegei. Az utolsó rendezvényen már ötszázan vettek részt, az előzetes érdeklődés alapján 800-1000 emberrel számolunk most. Probléma az is, hogy a 220 személyt befogadó helyiség a legnagyobb a helyszínen, és Ipolyságon nem nagyon találunk nagyobbat. A folyosóra és a szomszédos terembe is teszünk székeket, kihangosítjuk az előadásokat. A tornateremben lesz a méhészeti termékek és eszközök árusítással egybekötött kiállítása. Har- minc-ötven kiállítóra számítunk, hazai, magyarországi, lengyel, cseh, osztrák érdeklődőkkel tárgyalunk. Itt lesznek az egyik legnagyobb európai méhészeti eszközgyártó cég, a Logar képviselői. Ipolyságon legutóbb 2005-ben rendezték a nemzetközi méhésztalálkozót. Képünkön Kiss Sándor látható, amint éppen megnyitó beszédet mond a két évvel ezelőtti rendezvényen (Képarchívum) Hogyan született meg az első rendezvény ötlete? A találkozó egyik érdekessége, hogy együtt szervezi Magyarország legnagyobb, Nógrád megyei méhészcsoportja, a Palóctáj Méhész és Környezetvédelmi Egyesület Szlovákia egyik legkisebb alapszervezetével. Az Ipolyszakállosi Ipolyvölgye Méhészszervezet 22 taggal indult 2000-ben. Mi kiváltunk az ipolysági alapszervezetből, mivel mindig az volt a véleményem, képtelenség 150-300 ember nézeteit összehangolni, hogy mindenkivel szót tudjak érteni. Mi csak klubot akartunk alakítani, hogy össze- gyűjtsük azokat a méhészeket, akik mennek, látnak, technológiát váltanak, új dolgokat vezetnek be. Érsekújvárból, Zselízről, Léváról, Párkányból csatlakoztak hozzánk hasonlóan gondolkozó méhészek, most harmincketten vagyunk. Az első ipolysági összejövetelt 2003- ban, Ids körnek szántuk. Meghívtuk a magyarországi barátainkat, a környező méhészszervezetek tagságát, összehoztunk egy kisebb kiállítást és egy kisebb mézkóstoltatást. A város lakosságát is próbáltuk bevonni, de nem jöttek az emberek. Most már tudom, nem elég kiplakátozni a várost, konkrétan kell megszólítani az embereket, fel kell kelteni az érdeklődésüket. Az akció után - melyen 300 méhész vett részt - a Balassagyarmati Méhészklub elnöke azt mondta: mi lenne ha közösen csinálnánk - az egyik évben Balassagyarmaton, a másik esztendőben pedig Ipolyságon. Hol tart jelenleg Magyarország és hol Szlovákia a méhészet terén? A két ország egyformán indult a rendszerváltáskor, hozzávetőleg fél-félmillió méhcsalád volt a két országban, jelenleg Magyarországon egymilliónál tartanak, nálunk ez a szám negyedmillió. Ez is jelzi, érdemes odafigyelni arra, hogy mi történik a szomszédban. Náluk kialakult már a méhészeti szaktanácsadói hálózat, ez nálunk ismeretien fogalom. Ezek a szaktanács- adók minden rendezvényen ott vannak. Ők vállalkozók, ez a foglalkozásuk, bárki hozzájuk fordulhat, megtudakolhatja, müyen pályázati lehetőségek vannak, milyen programok futnak, honnan lehet pénzhez jutni. Magyarországon a méhészek tavaly 87,35 százalékra használták ki a lehetséges pénzforrásokat, e téren Európában a legjobbak. Nálunk szerintem a tíz százalékot nem éri el ez az arány. A helyzet azért sem jó, mert a méz ára annyit csökkent, hogy ebből nehezen tudnak megélni azok a méhészek, akik csak a méztermeléssel foglalkoznak. Sajnos, kis körünkben, Ipolyság környékén, de a távolabb is azt veszem észre, nem ismerik a mézet, a méhtermékeket az emberek, ebben viszont a méhészek a hibásak. Mert ha a méhészek propagálnák a munkájukat, nem volna gond. Ám nem propagálják, mindenki begubózott, fél. Nem tudom, mitől. Én most szereztem meg két mézmintámmal is azt a zárjegyet, amely bizonyítja: minőségi, versenyképes terméket produkálok. A 36-os és 37-es sorszámot kaptam, tehát ennyi zárjegyet adtak csak eddig ki az egész országban. A termelők nem mernek előrukkolni saját termékeikkel, igaz, a szlovák szabályok talán Európában a legszigorúbbak. Mindig mondom: a méhészetet nem elég szeretni, a méhészetet imádni kell. Mit kínál az ipolysági rendezvény? A 2003-tól évente megrendezett találkozó helyszínéül páratlan években Ipolyság, páros években pedig Balassagyarmat szolgál. Az egyre rangosabbá és nagyobbá vált rendezvényen hét szakember tart előadást a méhészeknek, ketten várják egész nap a laikus érdeklődőket is előadással, a tornateremben pedig reggel kilenc órától nyitja meg kapuit a nemzetközi méhészeti termékek és eszközök kiállítása és vására, (fm) Az együttes idén ünnepli fennállása 35. évfordulóját Második cédéjüket mutatták be a százdi citerások SZTAKÓ ZSOLT Százd. A helyi citeraegyüttes második cédéjét mutatták be március első szombatján a helyi kultúr- házban. A rendezvény előtt a Cse- madok-alapszervezet tartott évzáró közgyűlést. Vendégként jelen volt Hrubík Béla, a Csemadok Országos Választmányának elnöke és Török Alfréd, a társadalmi-közművelődési szervezet lévai területi választmányának elnöke. A beszédeket követően a százdi citerások műsort adtak, amelyet még élvezetesebbé tettek Borsi Ferencnek, a Vass Lajos Népzenei Szövetség alelnökének, népzenetanárnak magyarázó, összekötő szövegei. A műsor elején az elődök emlékének is tisztelegve egy archív felvétel hangzott el. A citerazenekar idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Sajnos, a két alapító, Pásztor Ernő és Pénz János közül már csak utóbbi él, ő jelen volt a rendezvényen. A zenekarnak a három és fél évtized során nyolcvan ember volt a tagja hosszabb-rövidebb ideig. Jelenlegi vezetője Borka László, aki 1999-ben helyi iskolásokból megszervezte az utánpótlást is, közülük hárman már a felnőtt zenekar tagjai. (Képarchívum) Az együttes Kluch Lenkét, Schweier Jenőt és Lívia Jančokovát delegálta az önkormányzat a tanintézmény tanácsába Vita a lévai magyar alapiskola tanácsáról Idén két évforduló köré is szerveznek előadásokat Évzárót tartott az ipolysági múzeumbarátok köre ÚJ SZÓ-HÍR FORGÁCS MIKLÓS Léva. A város 34 oktatási intézményének iskolatanácsaiba delegált tagokat az önkormányzat, csak egy esetben nem az érintett intézményjavaslata szerint. Sem az iskola elképzelése, sem a városi kulturális bizottság javaslata nem valósult meg maradéktalanul, hiszen a képviselők Kluch Lenke és Schweier Jenő városi képviselőket, valamint Lívia Jančokovát, a lévai Textilipari Összevont Középiskola igazgatónőjét delegálták a Juhász Gyula Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tizenegy tagú iskolatanácsába; ez a döntés egyébként a városi tanács február 8-i javaslatát fogadja el. Az iskola pedagógiai tanácsának eredeti javaslatában Schweier Jenő helyett Grébner Gyula volt MKP-s alpolgármester neve szerepel. A városi oktatásügyi bizottság február 19-i ülésén a pedagógiai tanács névsorának módosítását javasolta Dolník Erzsébet volt MKP- s parlamenti képviselő. A bizottság 4:1 arányban el is fogadta azt a névsort, amelyben Kluch Lenke, Schweier Jenő és Szigeti Valéria, az egyházi gimnázium tanárnőjének neve szerepel. Az alapiskola iskolatanácsa egy állásfoglalást juttatott el a városi hivatalba, melyet Bende Gábor, a testület elnöke írt alá, és melyhez csatolták az ülés jelenléti ívét, melyet a tizen- egy tagból hatan láttak el kézjegyükkel. Az állásfoglalásban sajnálatát fejezi ki a testület, hogy Dolník Erzsébet nem tud felülemelkedni a közte és Andruska Csilla, a magyar alapiskola igazgatónője között feszülő politikai nézetkülönbségen. A dokumentum azt állítja, Dolník parlamenti képviselőként nem mutatott érdeklődést a magyar alapiskola és más lévai iskola iránt sem. Hangsúlyozták, ez az alapiskola volt az egyetlen, amelynek javaslatát nem fogadta el a kulturális szakbizottság. Dolník lapunknak hangsúlyozta: a névsor módosításánál racionális indokok vezérelték. Schweier Jenőt mint városi képviselőt javasolta, aki ilyen minőségében sokat tehet az iskoláért, Szigeti Valéria pedig annak a gimnáziumnak a tanárnője, ahová a kilencedikesek többsége jelentkezik, s az ő tagsága erősíthetné a két intézmény együttműködését is. Megjegyezte, Grébner Gyula már évek óta nem dolgozik az önkormányzatban, s az oktatási bizottság elé a pedagógiai tanácsjavaslata került. A személyét érintő állításokat rágalomnak és hazugságnak nevezte. Leszögezte, oktatásügyi tevékenységét soha nem befolyásolta a politikum vagy a személyeskedés, döntései mindig szakmaiak voltak, és mindig igyekezett segítem nemcsak a lévai magyar iskolának is. Az iskolatanács állásfoglalásában meglepetését fejezte ki, hogy Schweier Jenő ennyire érdeklődött a tanácsi tagság iránt, s hogy támadta az intézmény színvonalát. Schweier tagja volt az előző iskola- tanácsnak, és minden, általa megállapított problémát a testületen belül megoldhatott volna, ha valóban érdeklődött volna ez iránt - áll a szövegben. Schweier a dokumentum szerint egyszer vett részt az iskolatanács ülésén, amikor az iskola igazgatóját választották. Az iskola- tanács szerint Schweier Jenő kijelentése az iskola és az iskolavezetés jóhírének és becsületének megsértése, s ezért elhatárolódnak tőle. Az állásfoglalás leszögezi: elégedett az iskola Andruska Csilla vezetése idején elért eredményeivel, fejlődésével. A Nyitrai Kerületi Tanügyi Hivatal értékelése szerint a kerület 369 iskolája közül a 34. helyre sorolta az iskolát az eredményei alapján, a járásban 81 iskolából ez a 9. helyet jelenti. Schweier Jenő azt közölte lapunkkal, hogy az iskola szakmai színvonalát soha nem bírálta, bizonyos létező problémákra hívta fel a városi tanács figyelmét, mint például a magyar egyházi gimnáziumhoz való viszony, a két intézmény közti együttműködés hiánya. Schweier - mint mondta - képviselőként sokat tárgyalt az iskola érdekében, mindig kereste a konszenzust a hivatallal és képviselőtársaival is a tanintézményt érintő ügyekben. Elmondta, az utóbbi két évben egyszer kapott meghívót az iskolatanács ülésére, éppen az igazgatóválasztáskor. A testületi ülésen Schweier Jenő elhatárolódott a dokumentumtól. Ipolyság. Évzáró taggyűlést tartott március 2-án a Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre. Lendvay István alelnök megnyitóját követően Danis Ferenc elnök részletesen beszámolt a kör tavalyi tevékenységéről. Bevezetőjében megemlékezett azokról az alapító tagokról, akik tavaly hunytak el. Örvendetesnek tartja, hogy új tagokkal is bővült a közösség, s így biztosított a szervezet küldetése: gyűjteni és megőrizni múltunk emlékeit. A tevékenység két fő területét emelte ki: az előadásokat és a honismereti kirándulásokat. Neves magyarországi és szlovákiai szakemberek tartottak előadásokat - a többi közt - a Börzsöny földtani sajátosságairól és a vidék néprajzi érdekességeiről, Bartókról és Manga János néprajzkutatóról és a lévai várról. A váci múzeumbarátokkal közös kirándulásokat szerveztek az Ipoly és Garam menti emlékhelyekre és múzeumokba (tájházakba), valamint megtekintették a Pilis főbb történelmi nevezetességeit. A baráti kör társszervezője volt az Ipoly- napoknak, a XXV. Honti Kulturális Napoknak, valamint más ipolysági rendezvényeknek. Idén - egyebek közt - négy előadást tervez a baráti kör a százéves helyi kálváriáról és Ipolyság történelméről a város írásos említésének 770. évfordulója alkalmából. A Váci Múzeumegylet nevében Mándli Gyula, a magyarországi testvérváros könyvtárának igazgatója köszöntötte a taggyűlést. Az ugyancsak magyarországi Szécsé- nyi Múzeum Baráti Körének üdvözletét Czudor István elnök tolmácsolta. Mindketten hangsúlyozták a határon átnyúló együttműködést és a közös értékek megőrzésének fontosságát. A vitában elhangzottak olyan gondolatok is, hogy következetesen dokumentálni kell a város és környéke valamennyi lényeges történését, eseményét. (kp)
