Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-06 / 54. szám, kedd
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Nagyváros esti fényben Pozsony. Nagyváros esti fényben címmel a Besztercebányai Fotóklub Budapest-fotóiból nyűik kiállítás holnap 17 órakor a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában. Tavaly a Magyar Turiz mus Zrt. néhány napos budapesti kirándulásra invitált kilenc besztercebányai sajtófotóst. Vajon szerethetik-e a várost jobban látogatói, mint lakói? Aki ezt a kiállítást megnézi, nem fogja tudni a választ, (ú) Tea hármasban - irodalmi est Pozsony. Két rimaszombati születésű költő, Juhász Katalin (lapunk munkatársa) és Bozó Lake Norbert lesz március 8-án 18 órától a Pozsonyi Casino vendége. Irodalomról, költészetről Juhász Dósa János faggatja őket, és mindketten felolvasnak legújabb kötetükből is. Juhász Katalin új versei Makacs foltok, Bozó Lake Norbert kötete Észrevétlen impressziók címmel jelent meg. (e) Megjelent a Szőrös Kő folyóirat új száma Dzsedi-versek, mangák LAPISMERTETŐ Újabb változásokkal kezdi az új évet a Szőrös Kő - olvasható H. Nagy Péter főszerkesztő Új Kőkorszak című, a folyóirat 12. évfolyamát nyitó írásában. A megszokott rovatok ezentúl nem jelentkeznek minden egyes lapszámban, de időről időre visszatérnek, emellett újabb rovatokkal is jelentkezik a megújult Szőrös Kő. Ezek közé tartozik a Szőrözés című is, amelyben Kilépés egy szűk „hagyomány” teréből címmel Németh Zoltán vitaindító, a kortárs „szlovákiai magyar’ líra értelmezhetőségével foglalkozó írása kapott helyet. „A szlovákiai magyar költő szinte sosem a megelőző szlovákiai magyar költőgenerációra figyelt, hanem egyes megelőző vagy vele kortárs magyarországi, esetleg világirodalmi kanonikus szerzőkre és saját generációjának egyes szlovákiai magyar lírikusaira. így aztán nincs, nem lehet szó hagyománytörténésről sem vagy legalábbis csak nagyon korlátozott értelemben...”- úja Németh Zoltán. A Meglepő szőrösszeállítás Jakub Al-Muha- dzser verseit és gyűjtéseit adja közre Horváth Viktor összeállításában és értő, eligazító kommentáijaival- Joda Mester (?) egyik versével kapcsolatban például megtudhatjuk: „Kérdés, hogy a darab valóban dzseditől származik-e, vagy esetleg egy, a sötét oldalhoz tartozó sith lovag írta. Talán Luke Sky- walker, Obi van Kenoby, netán maga Joda Mester a költő, de az sem kizárt, hogy egy korai Dart Wader fatrassal van dolgunk.” Ugyancsak ebben a rovatban kaptak helyet Barak László, Z. Németh István, Pollágh Péter, Szászi Zoltán, Keresztesi József és Halmai Tamás versei, valamint Ardamica Zorán vizuális költeménye. A Szőrelágazás „Az év irodalmi alkotása 2006” című pályázatra érkezett novellákból közöl. A Kővendég a 18 éves Hegedűs Réka, a vele készült interjúból az is kiderül, pontosan mi is a manga, amelyek készítésével ő maga is foglalkozik. (A lapszámot is Hegedűs Réka mangái illusztrálják.) A Kő kövön kritikarovatban L Varga Péter Görözdi Judit és N. Tóth Anikó Mészöly-monográfiájá- val, Rácz I. Péter Vida Gergely legújabb, Rokokó karaoke címmel megjelent verseskötetével, Karácsonyi Zsolt pedig Tomaso Kémény Erdély aranypora című kötetével foglalkozik, (m) Az Amerikában élő magyar származású Csupó Gábor első élőszereplős filmje a tiszta érzelmeket idézi Barátságerőd Terabithia földjén A Jesse-t alakító Josh Hutcherson, valamint a Leslie-t megformáló AnnaSophia Robb, akik magukkal ragadó- an játszanak és nem csak Terabithia földjén (Képarchívum) A valóságtól elrugaszkodott őrületre és mindent elsöprő technikainvázióra számítottam az alapján, amit pár percben a trailerbe sűrítettek. Olyan képsorokkal reklámozzák ugyanis a Híd Terabithia földjére című filmet, ahogy a talajból gyökértalpaikkal kilépnek az óriásfák. TALLÓS1 BÉLA Ahogy rémisztő hangeffektussal számyaló-támadó fantasy-lények iszonyatos iramban röpdösnek ide- oda. Ahogy megriadva és kétségbeesve menekül a robusztus szörnyek elől két gyerek: a 11 éves Jesse, valamint a vele egykorú Leslie. A Híd Terahithia földjére című regény valamikor a múlt század hetvenes éveiben született. A kor szellemiségét tükrözve teli van a lázadás sablonjaival, s tartalmaz egy, a szegénysorból való kitörés vágyából sűrített töltetet, valamint alaphelyzetként dolgozza fel az elvágyódás romantikáját. Ez alapján az érzelmi forrásvilág alapján mondhatnánk, nem trendi a sztori, elmarad a számítógépes technikával elidegenített, rideg trükkökkel megteremtett, gyüokgépekkel besűrített, továbbá az eltorzult, aberrált figuráktól zsúfolt modemesített mesevalóság. E kiindulás alapján úgy tetszik, érzelmileg és tematikailag közelebb van Varga Katalin Bonca-regényeihez, és kötődik az aranyhajú kisherceghez, aki egy kisbolygón mentegeti a lepkéket, és keresi a megszelídíthető rókákat, vagyis a barátokat. A Híd Terabithia földjére közelebb van ahhoz a realitáshoz, amelyben élünk, s nem egy stúdió mélyén megrajzolt leporellókömyezet taszító auráját leheli magából. Ez az angolszász nyelvterületen népszerű ifjúsági regény kelt most életre filmvásznon az Amerikában élő magyar származású rajzfilmes, Csupó Gábor első élőszereplős rendezéseként. Igen, meglehetősen erős a sablon, de egyáltalán nem zavaró. Van egy kamaszkorhoz közeledő szuperérzékeny, ennivaló kölyök, Jesse, aki még a zöldséges üvegházban kártékonykodó s csapdába csalt rágcsálót is képes kivinni, szabadon engedni az erdőbe kemény apai rendbe szedés - fenyítés - terhe mellett. Nehezen tengődő, sok- gyermekes munkáscsaládban él, van egy kishúga, aki úgy ragaszkodik hozzá, mint a kullancs. A fiúnak viszont terhére van, amikor csak tudja, igyekszik lekoptatni őt. Van egy zajos iskola csupa istenverte rossz kölyökkel, ahol még a lányok is átkozott dögök: csak egy dollárért engedik be a pisildébe társaikat, s ha nem fizetnek, maradnak a bokrok. Aztán van egy jól bejáratott iskolabusz, ahol rangidősség és tekintély alapján lehet elfoglalni az ülőhelyeket. Van egy ronda béka, egy rusnya leányzó, aki még a fiúknál is gonoszabb, uralkodóbb hajlamú, és ott szívatja a gyengébbeket és kiszolgáltatottakat, ahol csak tudja. Van egy szörnyűséges monstrum osztályfőnöknő, akiről kiderül, krokodilbőre alatt érző szív dobog. És van egy szelíd-szolid, csupaszív-csupalélek zenetanárnő, akinek énekórái ki- kapcsolódást jelentenek a napi dresszúra alól. S aki - és még ez is belefér a sablonba - felfedezi Jesse kivételes rajztehetségét, és megadja neki, amit még az életben senkitől se kapott meg. Elviszi a legcsodálatosabb helyre, ami Jesse számára létezhet, a fantázia és a művészet közös otthonába, egy mesz- szi város múzeumába. Az is a sablonhoz igazodik, hogy Jesse-t nem tudja érzelmekkel, csak felelősségből eredendő kötelességgel szeretni az apja: egy érintéssel vagy simogatással, de még csak szóval se adja fia tudtára, hogy érzelmileg is kötődik hozzá. Hideg tartással, íratlan illemszabályok és erkölcsi értékek rideg betartásával él egymás mellett apa és fia. Nem úgy a szomszéd család, Akkor esünk ki egy kicsit a sablonból, amikor a túláradó képzelettel megáldott Leslie beránrigálja Jesse-t a fantázia világába. Leslie szülei, akik bohém művészek módjára, jókedvvel és vidáman, műiden konvenciót feladva mázolják a szobafalat. Még az is sablon, hogy Leslie jövevény, új lány a suliban, akitől mindenki elfordul, s aki lassan, de biztosan megszelídíti (mint a kis- herceg a rókát) Jesse-t. Akkor esünk ki egy kicsit a sablonból, amikor a túláradó képzelettel megáldott Leslie beránrigálja Jesse-t a fantázia vüágába. Amikor egy patak fölött lógó kötélen átlendülnek Terabithia földjére. Össze- eszkábálják egy dús fa lombjában rozoga, ám királyi erődjüket, és ki- teijesztik királyságukat egész Terabithiára. Közben segítenek a jónak a gonosz elleni harcban. S ekkor elevenedek meg a traüerből ismerős, talajból gyökértalpaikkal kilépő óriásfák, és támadásba lendülnek a rémisztő hangeffektussal repülő-támadó fantasy-lények. De nem róluk szól a fűm: ezzel a fantasy-elemmel, illetve -motívummal csak azt akarja üzenni, hogy minden a képzeletünktől függ. A regény inkább a tiszta barátságról, annak megszerzéséről és annak elvesztéséről szól. És egy nagyon-na- gyon szomorú tételről: szörnyű tragédiák képesek megváltam érzéketlen embereket, és előcsikarni az emberből a szeretetet. (Ezt egyébként már tudtuk, ha máshonnan nem, Fellini Országúton című mozijából: Gelsomina halála váltja meg Zampanót.) De ne többet tragédiákról, ugyanis azzal mindent elárulnánk a filmről. Azt pedig kár lenne, mert a filmet látni kell. Igazi családi mozi, gyereknek, felnőttnek kedvére való. Amelyből felfedezhetjük a barátság erejét és az erdők titkait. Igen, érzelgős, ezért pézsével érdemes gazdagon felszerelkezni. Korszakalkotó munkát végzett Bartók Bélával együtt a magyar népzene gyűjtésében, feltárásában; a magyar zene érdekében ismeretterjesztéssel is foglalkozott Negyven éve halt meg Kodály Zoltán ÉVFORDULÓ Negyven éve, 1967. március 6-án halt meg Kodály Zoltán Kossuth-dí- jas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, akadémikus. 1882. december 16-án született Kecskeméten. Édesapja, Kodály Frigyes MÁV-tisztségviselő a következő évtől Szobon, 1884-től pedig Galántán volt állomásfőnök, fia itt szerette meg a nép dalait. Apja és lengyel származású anyja (Jalo- vetzky Paulina) egyaránt rajongott a zenéért. Kodály alsóbb tanulmányait a galántai népiskolában és a nagyszombati érselti főgimnáziumban végezte, 1900-ban jelessel érettségizett. Tanulmányai mellett, szülte teljesen a maga erejéből megtanult hegedülni, gordonkázni és zongorázni, s a partitúrákból megismerkedett a zeneirodalommal. Budapesten a bölcsészkar magyar-német szakán tanult, emellett beiratkozott a Zeneakadémia zeneszerzés szakára is, ahol 1904- ben szerzett diplomát. A következő évben kezdte el a népdalgyűjtést és megismerkedett Bartók Bélával közös kiadványuk 1906-ban jelent meg Magyar népdalok címmel. Első zenekari darabját, a Nyári estét is ebben az évben mutatták be, s ekkor kötött házasságot Sándor Emmával. Külföldi tanulmányútja és újabb népdalgyűjtő körútja után a Zene- akadémia tanárává nevezték ki, ahol zeneelméletet, majd zeneszerzést tanított. A modem zene népszerűsítésére és népdalgyűjtésre irányuló Bartókkal közös törekvései azonban rendre elakadtak a közönség közönyén és a hivatalos körök ellenállásán. Kodály 1917-1919 között a Nyugatban megjelent cikkeiben a népzene jelentőségét hirdette és lefektette a Bartók-esztéti- ka alapjait. Az 1918-as polgári forradalom idején a Zeneakadémia aligazgatójává nevezték ki. 1919-ben részt vett a zenei direktórium munkájában, ezért később fegyelmi eljárás indult ellene, kinevezését érvénytelenítették, és hét évig nem taníthatott. Elszigeteltségéből a Psalmus Hungaricus nemzetközi sikere emelte ki 1923-ban, 1926-ban pedig Háry János című daljátéka is világsikert aratott. 1932-ben mutatták be a Székelyfonót, operai méretű népballadáját, amely hamarosan a milánói Scalában is színre került. Sorra születtek jelentős művei: a Marosszéki táncok (1927- 1930), a Galántai táncok (1933), a Buda visszavételének 250. évfordulójára írott Budavári Te Deum (1936) , a Fölszállott a páva (1939), a Concerto (1940). Nevelői tevékenysége egyre szélesedett, énekés olvasógyakorlatokkal, műveivel segítette a magyar kórusmozgalmat. Zeneelméleti tevékenységének jelentős állomása volt A magyar népzene című monográfiája (1937) . Kodály rokonszenvezett a népi írók mozgalmával, a Márciusi Front tevékenységével, tiltakozott a faji megkülönböztetésen alapuló törvények ellen. 1942-ben, 60. születésnapján a zenei élet ünnepelte, s a kormánytól is kapott kitüntetést, egy évvel később az MTA levelező tagja lett. A II. világháború alatt mentette az üldözötteket, majd neki is bujkálnia kellett, de közben befejezte Missa brevisét - ez lett 1945-ben a főváros II. világháború utáni első zenei bemutatója. Részt vett a demokratikus megújulásban, ő lett a Zeneakadémia igazgató-tanácsának elnöke, 1946-1949 között pedig az MTA elnöke, de maradt ideje külföldi hangversenykörútra is. 1948-ban mutatták be a Czinka Panna című daljátékát (a szöveg Balázs Béla műve), 1951-ben a Kállai kettőst a Magyar Állami Népi Együttes előadásában. 1951-től jelentek meg a Magyar Népzene Tára kötetei - a kiadásra Bartók és Kodály még 1913-ban tett javaslatot, a megvalósítást 1934-től Bartók, majd az ő Amerikába távozása után Kodály irányította. Az ötvenes évek elejétől a zeneoktatásban is érvényesültek Kodály elképzelései. Utolsó nagy művei a Mohács (1965) és a Laudes organi (1966). Első feleségének halála után, 1959- ben vette feleségül Péczely Saroltát. Háromszor kapta meg a Kos- suth-díjat (1948, 1952, 1957), a Magyar Tudományos Akadémia három emlékkönyvet adott ki tiszteletére, számos egyetem avatta díszdoktorává és 1965-ben megkapta a Herder-díjat is. Kodály zeneszerzői pályájában a népdalgyűjtésnek és rendszerezésnek, valamint Debussy munkásságának volt nagy szerepe, később hatott rá Bach, Palestrina és a verbunkos zene. Nem volt forradalmi újító, inkább megőrző-összegző művész, zenéje homogén és eredeti. Kórusművei a vokális zenének csak Palestrinához hasonlítható csúcspontját jelentik, zeneszerzői munkásságának legkiemelkedőbb darabja a Psalmus és a Te Deum. Zeneszerzőként kialakította a magyar prozódia elméletét és gyakorlatát. Korszakalkotó munkát végzett Bartók Bélával együtt a magyar népzene gyűjtésében, feltárásában. A népzenekutatás mellett jelentős volt munkássága a néprajz, zenetörténet, zeneesztétika, zenekritika, irodalomtörténet, a nyelvészet és nyelvművelés területén. A magyar zene érdekében tudományszervezéssel és ismeretterjesztéssel is foglalkozott, meggyőződése volt, hogy csak az emberi hang, a közös ének lehet a széles (Képarchívum) körű zenekultúra alapja. Felismerte az ifjúság zenei nevelésének fontosságát, és egész életén át ezért az ügyért harcolt, ideértve az iskolai énekoktatást, a zenei írás-olvasás (szolfézs) alapvető funkcióját a tantervben, valamint a kóruskultúra hazai elemekre építő ápolását. A Kodály-módszer ma már világszerte ismert és követett példa a zene- pedagógiában. (MTI)
