Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-06 / 54. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 6. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Újabb újságírót öltek meg? Kételyeit fogalmazta meg a Kommerszant című orosz lap annak kapcsán, hogy öngyil­kosságot követett el munkatár­sa, Ivan Szafronov, aki pénte­ken esett ki egy moszkvai öt­emeletes ház ablakán. A rend­őrségi nyomozásban túlsúly­ban van az a feltételezés, hogy az újságíró öngyilkos lett. A Kreml-bíráló lap egyik szer­kesztője szerint, aki ismerte Szafronovot határozottan ki­zárja az öngyilkosság lehető­ségét. Tavaly gyilkolták meg a lap másik munkatársát, Anna Politkovszkaját, aki a csecsen háborúkról írt kritikus cikkei miatt lett közismert, (m)- Hát persze, hogy teljesítjük az előírt létszámcsökkentést! Az elbocsátottaknak meg kialakítunk egy új hivatalt. (Peter Gossónyi karikatúrája) A Kaczynski ikrek az egész rendszerváltás utáni Lengyel Köztársaság ellen indítottak hadjáratot Varsó leszámol ’89 utáni múltjával Lengyelországban lendüle­tet vett a Kaczynski fivérek - az elnök, Lech és a kor­mányfő, Jaroslaw - által meghirdetett „erkölcsi forra­dalom”. A régi kommunista hálózatok elleni megszállott küzdelmükben azonban az ikrek újabban saját táboru­kat sem kímélik. KOVÁCS PÉTER Stanislaw Wielgus kinevezett varsói érsek ügynökmúltjának le­lepleződése és január 7-i lemon­dása után a lengyel parlamentben felgyorsult a törvénykezés. A Szejm január 26-án elfogadta az államfő által módosított új átvilá­gítási törvényt, amely várhatóan még márciusban életbe lép. Az új törvény több mint tízszeresére, mintegy 400 ezer főre növelte az átvilágítandók körét, megőrizve az „átvilágítási hazugságon” raj­takapott személyekre érvényes 10 éves közhivatal-viselési tilalmat. Közben - az ikrek elgondolása szerint - az igazi rendszerváltást lehetővé tevő ügynöktelenítés ér­dekében is újabb lépések történ­tek. Közzétették például a volt kommunista titkosszolgálatok funkcionáriusainak nyugdíjára vonatkozó terveket, amelyek sze­rint az ilyen személyek jelenlegi nyugdíjuk akár 90 százalékát is elveszítenék. Az átvilágítási- és az ügynöktörvény kulcseleme a Kaczynski fivérek pártja, a nem­zeti konzervatív Jog és Igazságos­ság (PiS) programjának. Nem csupán a kommunista titkosszol­gálatokkal együttműködő, ma is pozícióban lévő személyek lelep­lezését szolgálja, hanem egy en­nél sokkal átfogóbb célt. A rend­szerváltás óta eltelt 18 év lénye­géről van szó, nevezetesen, hogy történt-e valódi rendszerváltás, vagy csupán egyfajta „homlokzati átalakítás”, amelynek fedezeté­ben az átvedlett kommunisták változadanul kezükben tartják a hatalmat. Rendszerváltás helyett alku volt 1989-ben? Az ikrek szerint, akik tevékeny részesei voltak a szabad választá­sokat előkészítő 1989-es kerék­asztal-tárgyalásoknak, igazi rend­szerváltás nem történt, csupán al­ku köttetett a Szolidaritás szak- szervezet liberális vagy balszár­nya - elsősorban a volt kommu­nistákkal történelmi kiegyezést hirdető Adam Michnik és hívei - illetve a hatalmon lévők között, lehetővé téve az utóbbiak fe­lelősségre vonásának elmaradá­sát. Ennek köszönhetően a volt kommunisták az érintetlenül ha­A rendszerváltás óta el­telt 18 év lényegéről van szó, nevezetesen arról, hogy történt-e valódi rendszerváltás... gyott titkosszolgálatok segítségé­vel elfoglalták a gazdasági élet kulcspozícióit. Lengyelországot ténylegesen ez a háttérhatalom, az egykori pártkáderek, a volt tit­kosszolgálatok ügynökei, a nagy­tőke és a média alkotta minden­ható hálózat irányítja. Ez az a paktum, melynek a Kaczynski fi­vérek hadat üzentek, meghirdet­ve a negyedik köztársaságot, szemben a rendszerváltásból szü­letett harmadik köztársasággal, amelyet szerintük a paktum hatá­rozott meg. Ennek része az az államfő által kezdeményezett törvényjavaslat is, amelynek értelmében lefokoz­nák azokat a katonai vezetőket, csökkentve egyúttal nyugdíjukat, akik részesei voltak az 1981-es szükségállapot bevezetésének. Ez a törvény, ha elfogadják, elsősor­ban Wojciech Jaruzelski táborno­kot fogja érintem, aki ellen újra meg újra eljárások indulnak az 1970-es tengermelléki tüntetések véres elfojtása és a szükségállapot elrendelése miatt. A PiS másik tör­vényjavaslata az egykori kommu­nista belbiztonsági szolgálat (SB) munkatársait célozza meg: akik egész életpályájukat a volt tit­kosszolgálatoknál töltötték, elve­szítenék kiemelt nyugdíjukat és egyéb előjogaikat. A törvény ki­dolgozói szerint vannak olyan egykori titkosszolgálati káderek, akik havonta 9 ezer zloty (78 ezer korona) nyugdíjat is kapnak. Eze­ket a magas nyügdíjakat a törvé­nyes minimumra, 600 zlotyra (5400 korona) csökkentenék. Hullanak a fejek Varsóban Az ikrek közben saját táboruk­ban is tisztogatni kezdtek. A sze­mélyi változások lassan olyan mé­reteket öltenek, hogy a The Eco­nomist már arról cikkezett: a len­gyel kormány az önpusztítás jeleit mutatja. Ennek ellenére a tekinté­lyes brit külpolitikai hetilap tény­ként állapította meg, hogy a PiS támogatóinak tábora lényegében nem csökkent (friss felmérések szerint 28 százalék), magas a gaz­dasági növekedés (a tavalyi utolsó negyedévben 6 százalék felett, az idei első negyedévre pedig 7 szá­zalék körüli növekedést várnak), rekord összeget értek el a külföldi befektetések. Bár az EU pénzügy- miniszterei a minap nagyobb gaz­dasági szigorra szólították fel a lengyel kormányt, az államház­tartási hiányt az EU szakemberei idén a hazai össztermék (GDP) 3,7 százalékára jelzik előre, ami még mindig jóval alacsonyabb, mint például Magyarországé. Leszámolás a harmadik köztársasággal A PiS viszonylagos népszerűsé­ge arra utal, hogy populizmusa el­lenére a közélet megtisztítását célzó tevékenységének van társa­dalmi támogatottsága. A szintén régi ellenzéki Jan Litynski, a Szo­lidaritás egykori tanácsadója a Der Spiegelnek nyilatkozva egye­tértett az ügynöktörvénnyel és a közélet bizonyos fokú megtisztítá­sával. Cáfolta viszont, hogy létez­ne az a bizonyos „mindenható paktum”, amelyre a Kaczynski fi­vérek lépten-nyomon hivatkoz­nak. Wladyslaw Bartoszewski egykori ellenzéki, volt többszörös külügyminiszter ugyancsak iga­zat adott az ikreknek abban a tö­rekvésükben, hogy meg akarják tisztítani a közéletet a régi káde­rek hálózatától. Egyetértett azzal is, hogy Lengyelországban elma­radt egy olyan belső megtisztulás, mint amilyen Németországban vagy Csehországban lezajlott. Úgy vélte azonban, hogy a tiszto­gatás túlment a kívánt határokon, és lényegében már nem is a volt kommunistákkal, hanem a har­madik köztársaság megterem­tőivel való leszámolás a fő célja. Bartoszewski egy olyan szigorúan szervezett családi klánnak nevez­te a Kaczynski ikrek rendszerét, amely szerinte páratlan Európa történelmében, (m) A holokauszt túlélőinek kártalanítását, és közösségük problémáinak megoldását kérik a kormánytól Kárpótlást követelnek a csehországi romák KOKES JÁNOS Mind a mai napig nem kárpótol­ta a cseh állam a II. vüágháború idején faji okokból üldözött romá­kat, ezért a kárpótlási folyamatot fel kellene újítani - nyilatkozta a csehországi roma közösség tíz ve­zetője, akik közös nyilatkozatot dolgoztak ki a kárpódásról, vala­mint a romák mai problémáinak megoldásáról. A közös nyilatkozat aláírói úgy látják, a cseh kormány nem tette meg azokat a lépéseket, amelyek szükségesek a romák sikeres beü- leszkedéséhez a többségi társada­lomba. Komoly problémaként említik, hogy továbbra sincsenek emlékhelyekké nyilvánítva azok a helyek, amelyeken a II. világhábo­rú idején roma gyűjtő- és kény­szermunkatáborok álltak. A dél­csehországi Letyben a tábor he­lyén ma sertéshizlalda van, míg a dél-morvaországi Kunstáton pe­dig üdülőközpont, holott a prob­léma évek óta ismert és nyilvános viták tárgya. A szerzők szerint a kárpódási törvényt is módosítani kellene, mert bizonyos paragrafusai túlsá­gosan kemények. A kárpódást igénylő romáknak például bizo­nyítaniuk kell, hogy legalább há­rom hónapig bujkálniuk kellett a háború alatt. „Hatvan évvel a há­ború után ilyen bizonyítékok be­szerzése gyakorlatilag leheteden” - állítják a roma aktivisták. Ružička szerint eddig mintegy 8000 roma nyújtott be kárpódási kérelmet, de a hatóságok csak mintegy 300 személyt kártalaní­tottak. „A kérelmezőknek mintegy 30 százalékát kellene kárpótolni” - szögezte le Ružička. A roma vezetők azt is követelik a kormánytól, hogy foganatosítson lépéseket a riasztó roma munka- nélküliség felszámolására és a get­tók megszüntetésére. Szociológiai felmérések szerint Csehországban mintegy 300 roma gettó van, ame­lyekben mintegy 80 ezer személy él. A legutóbbi, 2001-es népszám­lálás szerint Csehországban mint­egy 11 ezer roma él. Nem hivatalo­san azonban számukat legalább 150-250 ezer közé teszik. KOMMENTÁR Népi diplomácia JARÁBIK BALÁZS Mind külföldi diplomatákkal, mind belföldi szakértőkkel be­szélve meglehetősen tiszta formát ölt a Robert Ficö fémjelezte szlovák külpolitika. Várható, hogy a NATO és Amerika egyre nyilvánosáéban adja majd tudomásunkra, szövetségesek között nem szép dolog katonákat ígérni, majd az ígérettől visszatán­colni, főleg, ha a Talibán elleni afganisztáni déli hadjáratról van szó. A NATO joggal várja el Szlovákiától a tagságból eredő kötelezettségek teljesítését, cserébe a védelemért és a biztonság garantálásáért. Hasonló a helyzet az EU-val kapcsolatban is. Csak ebben az év­ben Szlovákiának már kétszer sikerült megszegnie azt az írat­lan szabályt, miszerint a konszenzusos külpolitikai döntéseket a tagországok nem támadják meg, akár egyetértenek azokkal, akár nem. Koszovó kérdésében Szlovákia teljesen magára ma­radt az EU-ban. Talán még ennél is kényesebb a bolgár nővérek esete. Ott egyszerűen egy Kadhafi-ötpercért sikerült eladni az európai (és tegyük hozzá: a szláv) szolidaritást és beköszönni a friss EU-tag Bulgáriának. Miközben európai diplomaták a Fico-kabinet külpolitikája kap­csán egyre gyakrabban beszélnek a mečiari időszakról, érde­mes odafigyelni arra tényre, hogy mindez nem befolyásolja Robert Fico és a Smer támogatottságát. Sőt, mintha Fico udatosan próbálna arra a meglehetősen széles társadalmi rétegre játszani, amelyet (az EU-tagság biztos tudatában) nem érdekel a külpolitika, ugyanakkor meghatározó jellemzője az elitellenesség. A kormányfő úgy próbálja meg nekik eladni saját külpolitikai érdekeit, mintha a „nép” képviseletében járna el. A Smernek egyszerűen szüksége van olyan témákra, ahol a jobbközép ellenzékkel szembeni mássága teljes mértékben ér­vényesülhet. így minél többet támadja őt az ellenzék (elsősor­ban az elitista-neoliberális SDKÚ), annál inkább válik olvasha­tóvá a népi diplomáciája. Ez pontosan beleilleszkedik a Smer másik fontos kommunikációs irányvonalába, miszerint az állam jó, minden esetben gondoskodik polgárairól, és ennek az állam­nak a megtestesítője természetesen a kormánypárt, sőt mi több, maga a kormányfő. Alekszandr Lukasenko politikai logikája fe­lettébb hasonló... Közben a külpolitikai döntéshozataltól lassan, de biztosan meg­fosztott külügyminisztérium lehet az első áldozata ennek a fo­lyamatnak. A szlovák karrierdiplomaták persze nemigen tehet­nek sokat az aktuális külpolitikai kurzus ellen, maximum megy, ki merre lát és tud (mármint külszolgálatba). Az ellenzéknek pedig ideje lenne elgondolkodnia azon, vajon hosszabb távra kíván-e berendezkedni a parlamentben, vagy átgondolja aktuá­lis külpolitikáját (is). Ám egy új korszakot sem lehet más témával kezdeni, mint Ko- szovóval. TÁRCA Ficónak sok barátja van SZABÓ LÁSZLÓ Kormányfőnk és kormánya legtöbb intézkedésének pon­tosan ez az üzenete: hogy a pártnak és vezetőjének túl sok a barátja. És mint ahogy azt tudjuk, a barátságokat ápolni kell. Fico is tudja ezt. Éppen ezért, állítása szerint a nép érdeké­ben, állította le például a po­zsonyi repülőtér privatizáció­ját - ezzel akár halálra ítélve azt -, hiszen amíg az állam ke­zében van, addig mindenféle tanácsokban, bizottságokban, no meg persze a cég vezetés­ben érdekes pozíciókat lehet kialakítani, mesés fizetéssel. Ezek a posztok kiválóan alkal­masak arra, hogy barátoknak és egyéb közel álló személyek­nek legyenek felajánlva, akik aztán egy életen át hálásak lesznek érte. Nem kell érteni a légi közleke­déshez - Fico szakminisztere sem ért hozzá -, nem kell szakembernek lenni. Bőven elegendő, ha a kiválasztott személy képes különösebb feltűnés nélkül elvegetálni a pozícióban, hogy majd né­hány év elteltével a kezeket széttárva a kamerába - kizá­rólag kormánybarát kamerába - mondja, hogy a bécsi reptér tönkretette a pozsonyit. Pedig éppen a bécsi reptér lett volna az, amely felvirágoztat­ta volna a szlovák légikikötőt, reális alternatívát kínálva ez­zel azoknak, akik kénytelenek Bécsből indulni, hiszen a po­zsonyi kínálat csapnivaló. A barátságokat azonban ápol­ni kell. Kevés volt a pozíció, hát ki kellett találni egy új hi­vatalt, hogy az adakozás első köréből kimaradt pajtások is megkapják a jussukat. így jött létre a közszolgálati díjakat beszedő hivatal, amely évente 70 millió koronájába kerül majd az adófizető polgárok­nak. Mondani sem kell, hogy a nép nevében létrehozott hivatal értelmetlen, és csakis Fico és minisztere adakozási kedvét és „baráti” kötelezettségeit hi­vatott kielégíteni. No meg persze azt, hogy a két közszol­gálati intézmény mindig és mindenkor Fico üzenetét su­gározza. Azaz egy kormánypárti mar­keting- és PR-csatorna műkö­dését kell mindnyájunknak megfinanszírozni, közszolgá­lati címen. Kormányfőnk nem csinál mást, csak a sajátjait jutal­mazza, miközben a népre hivatkozik. Arra a népre, amely adóját az ország fej­lesztésébe, a jobb életszínvo­nalba szeretné fektetni. Nem pedig a miniszterelnököt a hatalomhoz segítő káderek to­vábbi elkötelezettségének biz­tosításába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom