Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-06 / 30. szám, kedd
10 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 6. www.ujszo.com Két táborra szakadt a filmszemle közönsége: Szász János vagy Kamondi Zoltán - harmadik választás nincs Ha megtörténik a csoda... Szász János Ópiumának egyik kockája Cseh Anna Mária és Törőcsik Mari a Töredékben Gyöngyössy Katalin és Bács Ferenc Az emigránsban (Képarchívum) Hetvenöt éve született Francois Truffaut A lázadó személyes filmes TALLÓSl BÉLA Híres mondását, hogy: „A boldogtalan gyermek mindig bűnösnek érzi magát, s talán ez a leg- szömyűbb” - önéletrajzi vonatkozású mozijában, az 1959-es Négyszáz csapásban kezdte el fejtegetni. Ugyanebben a filmjében kimondott egy másik nagy igazságot is, hogy a boldogtalanságot mindig otthonról, a családból hozzuk magunkkal. A nyomor, a boldogtalanság, az elégedetlenség rabságából a kiteljesedés szabadságába kilépni vágyó gyerekek keményen megrázó története ez a film, amely a későbbiekben nagyban meghatározta, milyen „fényben” kell láttami a vásznon a gyermeki lélek rezdüléseit. (Volt lehetősége megismerni az ifjúkori kisiklásokat, hiszen a későbbi „filmes fenegyerek” gyerekként is meglehetősen ördöngősen viselkedett: el-elcsavargott és lemaradozott az iskolából, s később megjárta a fiatalkorúak nevelőintézetét is.) A megkezdett témát viszi tovább következő, Lőj a zongoristára című filmjében is, melyben a sanyarú gyerekkor utórezgését vezeti át egy bűnügyi történetbe, természetesen nem a hagyományos mesélős, hanem az ő általa meghonosított francia újhullámos téma- és képkezeléssel. Említett korai alkotásaival, amelyeknek írója és rendezője is maga volt, kirobbanó sikereket ért el; a Négyszáz csapás röviddel bemutatása után legendává vált, tizenkét nemzetközi díjjal jutalmazták eredetiségét és újszerűségét. Nemzetközi szakmai sikert hozott a Kifulladásig is: ezt a mozit 1960- ban Berlinben Ezüst Medvével jutalmazták. A dolog pikantériája azonban az, hogy a filmsztori - amely a klasszikus amerikai krimi sémájára alapoz - Truffaut műve ugyan, ám az ifjú francia rendező filmes bölcsőjének ringatója, JeanLuc Godard írt belőle forgatókönyvet és rendezett filmet. Truffaut szüleinek állandó fegyelmezése elől a moziba menekült, konkrétan oda, ahova a legtöbb párizsi filmfaló, köztük Bertolucci Álmodozókjának a hősei is: a Cinématheque (a párizsi filmmúzeum) vetítéseire. Később meg katonai kötelékbe, ahonnan azonban megszökött. Ilyen magatartás után nem véletlen, hogy később filmesként is lázadt és mást akart: az ún. személyes filmmel igyekezett feltámasztani az általa „élőhalottnak” nevezett francia filmművészetet. Az 1961-es Jules és Jimmel a francia újhullám alapművét alkotta meg: egy szokványos szerelmi háromszög a történet, ám az a látószög, amelyből ő kivetíti, az a képvezetés és vágás, ahogy ő „darabolja“ a sztorit, különös feszültséggel tölti fel ezt a mozit. Truffaut mindvégig megmaradt a legalapvetőbb emberi témáknál: gyerekkori érzelmek továbbhatása felnőttkorban; a barátságban és a szerelemben. Gyakori nála a szerelem és a halálérzet együtthatásából fakadó riasztó szorongatás. Jelentős szakmai és közönségvisszhangot ért el Az utolsó metró című 1980-as munkájával, amely a németek által megszállt Párizsban, egy színházban játszódik. Az utolsó metró a női főszereplőnek hozott igazi elismerést: Catherine Deneuve Cézár- és Donatello-díjat is kapott alakításáért. Ugyancsak a szerelmi témánál marad a Szomszéd szeretők című filmjében, amelyben feleségének, Fanny Ardant-nak és Gérard De- pardieu-nek adott színészi lehetőséget. Francois Truffaut 1973- ban megkapta a legnagyobb filmes elismerést: az Amerikai éjszaka című munkáját az Amerikai Film- akadémia a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjjal jutalmazta. Szász János Ópiumára szavaz az egyik, Kamondi Zoltán Dolinájára a másik. Egyik sem könnyed hangvételű közönségfilm. SZABÓ G. LÁSZLÓ Csáth Géza regénye, az Egy elmebeteg nő naplója alapján született Szász alkotása, Bodor Ádám írását, Az érsek látogatását vitte színre Kamondi. Mindkét opus súlyos művészfilm, de ami ennél is fontosabb: igazi mozi. Mondanivalójuknál fogva ugyan komor, lehangoló alkotások, a sorsok azonban olyannyira emberiek és felkavarnak Szásznál is, Kamondinál is, hogy a néző a lélek legrejtettebb bugyrait járhatja be általuk. Csáth Géza története 1913-ban játszódik egy festői környezetben működő elmegyógyintézetben, ahol Brenner József író-orvos a morfium rabja. De rabja lesz 28 éves ápoltjának, Gizellának is, aki megszállottan írja naplóját, miközben az a kényszerképzet gyöt- ri, hogy egy idegen, gonosz erő költözött belé. Orvos és beteg viszonya egyszer csak új irányt vesz, kapcsolatuk szexuális tébollyá változik. Brenner közben újra írni akar, Gizella pedig arra kéri őt, vágja ki az agyát, és szabadítsa meg a gonosztól. Nagy volumenű, megrázó erejű, lenyűgöző képi világú alkotás Szász műve, dán színészei, Ulrich Thomsen és Kirsti Stuboe pedig remekbe szabott alakításukkal emelik magasba a filmet. Nem kisebb erejű alkotás Kamondi Zoltán Dolinája sem, amely a diktatúra természetrajzát ecseteli egy eldugott kis városban, ahol a terror vette át a hatalmat. Bogdanski Dolina egykor gyönyörű hely lehetett, ma a pusztulás, az enyészet, a végső elszegényedés jegyeit viseli magán. Ide érkezik egy titokzatos idegen, Gabriel Ventuza, aki azzal válik veszélyessé a helybeli hatalom számára, hogy a nyugati civilizációt otthagyva váratlanul megjelenik ebben az Isten háta mögötti, különös hangulatú (fehér) porfészekben. A történetet az itt élő hatalmasságok és az őket szolgálók népes hada teszi izgalmassá, köztük Colentina Dunka, a fodrászat leszbikus vezetője, aki Gabriel Ventuzát is szárnyai alá veszi. Minden arc és minden sors tovább feszíti a történetet, Kamondi mesteri színészvezető, és pontosan ismeri a feszültségteremtés íratlan szabályait. Kétórás alkotása egyformán hat szemre és szívre, az olasz Adriano Giannini és Molnár Piroska pedig egy pillanatra sem lazítanak a cselekmény szoros szálain. A közönségfilmek közül is kettőt emelek ki: Rohonyi Gábor Konyec - Az utolsó csekk a pohárban és Sas Tamás S.O.S. szerelem! című alkotását. Sas korábbi filmjei után igazi meglepetés legújabb munkája: bája van, lelke van, szellemes és szórakoztató. Voltaképpen ikertestvére lehetne Goda Kriszta Csak szex és más semmi című nagy sikerű alkotásának, s csak azért nem az, mert más környezetben, más helyzetre építve beszél - egyébként ugyanarról: a kor kórjáról, a társra, szerelemre váró, magányos emberről, aki mulatságos szituációkba keveredve találja meg szíve (talán nem pillanatnyi) választottját. Csányi Sándor minden vonzerejét bevetve még a tavalyi, Rokonok-beli alakítását is felülmúlja, de nagyszerűek a partnerei: Fenyő Iván, Ullmann Mónika és Kovács Patrícia is. Széles tömegeket hódít meg a Konyec is, amelyben a Keres Emü és Földi Teri által remekül megformált idős házaspár élete utolsó éveit szeretné bearanyozni, megelégelve a nyugdíj egyre fojtogatóbb szorítását. Bonnie és Clyde Magyar- országon, 2007-ben. A rendőrség meg mindig késve érkezik, vagy rossz helyen tapogatózik. Lendületes, finom humorral átszőtt, poénokban és fordulatokban gazdag film a Konyec, sikeréhez sokat hozzátesz az is, hogy a rendőrházaspárt Schell Judit és Schmied Zoltán alakítják illúziót keltőén. Több éves szünet után jelentkezett új filmmel Sándor Pál, a Dár- day István-Szalai Györgyi páros, valamint Maár Gyula. Fanyar humorával, groteszk életlátásával Sándor Pál egy öreg pesti bérház lakóit ülteti Noé bárkájára, hogy velük, általuk, az ő hétköznapjaik tükrében mondjon véleményt a kor emberéről, aki csak a bajban vagy a várható jó illékony reményében képes megfogni társa kezét. A sok gyűlölet és szitok, irigység és gyilok közepette így fénylik fel egy pillanatra a jó, a derű, a segítőkészség, sőt még a szeretet is, amelyet gyökerestül irtottak ki az említett bérház falai közül. Garas Dezső, Kállai Ferenc és Törőcsik Mari legszebb pillanatai teszik igazán „fogyaszthatóvá” a filmet, amely szinte milliméternyi pontossággal illeszkedik Sándor Pál korábbi alkotásainak sorába. Dárday István és Szalai Györgyi Márai Sándor életének egy-egy szeletét, s az író San Diegó-i éveit dolgozzák fel Az emigránsban. Márai életéről ez az első játékfilm, s bár nem éppen hibátlan, Kassa szülöttjét, akit igazából csak halála után fedezett fel a világ, mindenképpen közelebb viszi az olvasókhoz. Bács Ferenc az író szerepében, Gyöngyössy Katalin pedig a feleségeként nyújt érzékeny alakítást. Simone Weü írásai alapján Maár Gyula forgatott fekete-fehér játékfilmet. A Töredék fiatal és korosodó papjai egy távoli kolostor falai között kerülnek egyre közelebb Istenhez - és a súlyos vallásfilozófiai kérdések hosszadalmas elemzése miatt - s egyre távolabb a nézőtől. A televízió képernyőjén remélhetőleg nagyobb sikerrel szerepel majd az alkotás, moziközönsége nem nagyon lesz, egy-két jelenettől eltekintve ugyanis szinte semmi sem történik a filmben. Az az egy-két jelenet pedig Törőcsik Marié, egy titokzatos grófnő szerepében. Nincs sok szövege, még annyi sem, mint Haumann Péternek vagy Trill Zsoltnak, de amit csinál, az a színészet magasiskolája. Egyszerűen elbűvölő. „A csoda azért van, hogy megtörténjen” - mondja a fűmben. Általa meg is történik. Csak meg kell szenvedni érte. (Képarchívum) 1 < ( < ( ) ( ( I ( I Ha nem tudja elmondani szóban, küldje el SMS-ben kedvesének szóló Bálint-napi üzenetét, mi pedig megjelentetjük az Új Szóban. Üzenetét, vallomását február 12-éig a 6660-as számra a következő formában küldje: USZ (szóköz) az üzenet szövege. A legfeljebb 160 karakteres SMS ára áfával együtt 36 korona. Kérjük, az SMS szövegét ékezetek nélkül írja! Üzeneteiket február 14-én közöljük az Új Szó Bálint-napi mellékletében. i i
