Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-03 / 28. szám, szombat

PRESSZÓ 2007. február 3., szombat Egy sikeres testvérpár: más-más területen alkotnak Antal Ágota és Czajlik József arról mesélt, milyennek látják egymást 26. oldal Téglaburkolat, tradíció és modern bútorok... Az eklektikára való hajlam a konyha és a nappali számos megoldásában látható 1. évfolyam 4. szám 28-29. oldal Lappföld télen is, nyáron is káprázatos Látogatás a rénszarvas húzta szánok, a lazacok és a szaunák földjén 30. oldal Ellentmondás forrása, hogy míg az öröklött vezetéknév többé-kevésbé adott, a keresztnév a szülői döntésen múlik Nevünkben viseljük a sorsunkat Az édes csöppséghez illő név felnőtt korban komikus helyzeteket okozhat (ČTK-felvétel) A keresztnevünk kezdőbetűje is meghatározó. Nézze meg, mire utal az öné! A erőről, akaratról és uralkodásról árulkodik B érzelmi beállítottságú, gyakran nem hisz a saját szemének sem C erős hajlama van a mély lelki élményekhez D munkásság, szorgalom, állandó fejlődés jellemzi E nagyfokú vitalitás, ügyesség, gyakorlottság van birtokában F érzékenysége nagy, alkalmazkodó képessége kiváló G titokzatosság, rejtelmesség jellemzi, sokan tartanak tőle H rendszeresség hiánya, a másik oldalon viszont becsvágy lép fel I túlérzékenység, feszültség léphet fel rendszeresen az életében J intelligenciája magas, művészi hajlamát nem biztos, hogy felismeri K nagy inspiráció hajtja, szinte mindent elér az életben L kicsinyesség, szőrszálhasogatás, de az egészséges megítélés és a nagy leleményesség Is megvan benne; sokszor szélsőséges M szorgalmas, de állandóan aggodalmaskodik N hatalmas energiával és ambícióval rendelkezik, 200%-on pörög 0 titkos vágyait legtöbbször nem éri el, mert nem küzd meg értük P diszkréció, bezárkózás és magányosság a társa R állandó feszültség uralkodik benne, néha agresszívvá válik S gyakori csalódások szomorítják az életét, idegeskedésre, depresszióra való hajlammal rendelkezik T mindig keres és kutat valami után, ideálokat hajszol U kibújik a feladatok alól, fél, hogy nem tudja végrehajtani azokat V gyakoriak a hangulatingadozásai Z sosem elégedett semmivel, pesszimista hajlama állandó anyagi ne­hézségeket és elégedetlenséget szül. (éf) Családnevünket örököljük, keresztnevünket azonban megszületésünk után kap­juk. A figyelmetlen szülői döntéssel nem kívánt kelle­metlenségnek tehetjük ki a rosszul választott kereszt­név későbbi viselőjét. TAKÁCS ILONA A régi latin mondás azt tartja: Nomen est omen, magyarán, ne­vünkben viseljük a sorsunkat. Ez természetesen átvitt értelemben igaz. Ha a név nem is határozza meg az ember sorsát, de érzelmi, lélektani szerepe kétségtelenül van az egyén életében. A vezetéknevünket magunkkal hozzuk, jóllehet ezen is változtat­hatunk, magyarosítással, névvál­toztatással. Volt idő, amikor az ide­gen vagy idegen hangzású neveket tömegesen változtatták át másra. Majd olyan időszak is következett, amikor a nemesi nevek végén az y helyett az i alkalmazásáért fordul­tak az illetékes szervekhez. Ma vi­szont vannak, akik épp az ellenke­zőjét kérelmezik. Ellentmondás forrása, hogy míg az öröklött vezetéknév többé-ke­vésbé adott, a keresztnév a szülői döntésen múlik. A dolog természe­ténél fogva az érintett ebbe nem szólhat bele, mégis neki kell egy életen át azt viselnie, hacsak utólag nem változtat. E sajátos szituáció­ban akarva-akáratlan felmerül a szülői felelősség, ítélőképesség, hogy ne csak hangulati, érzelmi alapon válasszunk nevet a gyerme­künknek. A józan mérlegelés e té­ren is fontos, hiszen a keresztnév szerencsés vagy szerencsétlen megválasztása a gyermek további sorsára hatással lehet. Tapasztalható, hogy a gyerme­keket az óvodában vagy az iskolá­ban a nevük miatt csúfolják, gú­nyolódnak rajtuk. Korunk híressé­gei, közéleti szereplői között is akadnak, akiknek fiatalkorukban meg kellett változtatniuk a kereszt­nevüket, mert a vezetéknévvel ösz- szekapcsolva nevetséges, sőt - ese­tenként - kellemetlen képzeteket keltett. Divatos filmek, leginkább a foly­tatásos teleregények, szappanope­rák nyomán sok gyermeket ezek szereplőiről neveztek el. így lett sok száz magyar Dzsenifer, Dzsoni, Eszmeralda, Izaura, Dzsenifer, Dzsesszika, Szandokán, Brendon, Krisztofer, Vinetú, Brájen és Kevin. Milyen érzelmet sugall a név? A név szerepet játszhat már a gyermekkori pszichés problémák­ban is, hiszen akit csúfolnak, az többnyire vagy agresszivitással vá­laszol, vagy visszahúzódó lesz, ki­sebbségi érzet alakul ki nála, ami későbbiekben is befolyásolja a sze­mélyiségét. A szülőknek gondolni­uk kell arra: az édes csöppséghez illő név vajon később, felnőtt kor­ban nem okoz-e komikus helyzetet. Vannak nevek például, amelyek il- lőek és bájosak egy kisleánynak, de furcsákká válnak, amikor eseüeg termetes, idős asszonyság viseli. A nevek kiválasztásánál célszerű azt is figyelembe venni, hogy - a vezetéknévvel együtt - mi a név hangulati hatása. Ebben nagy sze­repe van a nevekben lévő magán­hangzóknak. A sok mély magán- hangzós vezetéknévhez ne válasz- szunk mély magánhangzós ke­resztneveket, mert komorságot, szomorúságot, negatív érzelmet sugallna! Hasonlóképpen ajánlatos a mássalhangzó-torlódást is elke­rülni. Az idegen, sokszor szintén nehezen kiejthető vezetéknevek esetében ugyancsak megfontolást érdemel a megfelelő keresztnév ki­választása. Minél bonyolultabban hangzó a vezetéknév, annál indo­koltabb az egyszerű, sőt a más nyelvekben is használatos kereszt­név: a Mária, Katalin, Éva vagy a Péter, István, András. Ám az már furcsán hangzik, amikor az idegen nevekhez mostanában újból diva­tossá vált régi magyar neveket tár­sítanak: Emesét vagy Botondot, Hunort vagy Leventét. Az sem sze­rencsés, ha például az utóbbit egy vézna, kistermetű férfi viseli, (m) EDITORIAL T udtam, hogy nem ke­rülhetem el sorsomat, s egyszer ezen a hasá­bon is megjelenik a nevem. Nem azért, mert harcoltam ér­te, hanem azért, mert ismerem munkatársaimat. Konkrétan azokat a hölgyeket, akik ezt a mellékletet szerkesztik. Hatá- rozottabbak a sokéves átlag­nál s ha egyszer a fejükbe vesznek valamit, ember legyen a talpán, aki kihajtja onnan a gondolatot. Már a Presszó első számának megjelenése előtt be akartak engem állítani egy konyhába, hogy főzzek valamit. Egyálta­lán nem érdekelte őket, hogy a konyhához pontosan annyi kö­zöm van, mint a gyufagyártás­hoz. „Nem baj, majd akkor el­meséled, hogyan kell levest készíteni”-győzködtek. „Levest sem tudok főzni”-kötöttem az ebet, de őket ez sem érdekelte, majd főzöl teát, hangzottá meggyőző válasz. „Mert min­den olvasó arra kíváncsi ho­gyanfőzöm a teáť’- érveltem mindhiába. Az az érv sem mű­ködött, hogy a konyhám sem kész. Az ember ilyenkor kényte­len a legprimitívebb erőde­monstrációba fogni s azt han­goztatni hogy a főnök én va­gyok, tehát nem. Magyarázat nélkül. Hát ehhez folyamod­tam. De most komolyan: nem inkább Kanócz Zsuzsa vagy Holocsy Kati színésznő kedvenc receptjéről olvas a Kedves Olva­só, mint a főszerkesztő idétlen­kedéséről?! Szóval ilyenek a nők. Ha vala­mit a fejükbe vesznek, ember le­gyen a talpán. ..Bár, ahogy eze­ket a sorokat írom, kénytelen vagyok bevallani: ml férfiak sem vagyunk mások. Én is a fe­jembe vettem, hogy nem fogok konyhapult előtt bohóckodni, mert aki ismer, pontosan tudja, hogy csak póz lenne az egáz. Hát nem álltam be apuit elé. Ám egy dologban mégis jelentő­sen különbözik a két nem: mi, férfiak puhíthatóak vagyunk. Egy idő után engedünk a folya­matos nyomásnak, s kénytele­nek vagyunk feladni az elvein­ket, már ha vannak (egyébként semmi másra nem jók, csak ar­ra, hogy fel lehessen őket adni). A négy kedves kollegina „presz- sziója” ugyanis eredményes volt: elkészült ez az „editorial”, aminek megírásához a legcse­kélyebb kedvem sem volt. Egy­szerűen, mi férfiak gyengébbek vagyunk, mint a gyengébb nem. Számukra egy gyengébb nem egyenlő az igennel. Molnár Norbert MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN AZ, HA VALAKINEK KÜLÖNLEGES NEVE VAN? Szabó Euridike, Dunaszerda- hely Az Euridiké görög eredetű mi­tológiai név, amelyet az anyukám választott; látta a tévében az Or­feusz és Euridiké című filmet, amelyben rokonszenves volt neki a hősnő és akinek a neve is meg­tetszett neki, így egyértelmű volt, hogy a születendő kislányát is így fogják hívni. Gyerekkoromban különösen zavart, hogy sokan képtelenek megjegyezni a ne­vem. A gyerekek csúfoltak is, fur- csállották a szokatlan hangzását - az óvodában például Ridikülnek hívtak -, pedig én büszke voltam- vagyok rá; zavart, hogy állandó­an ki kellett javítanom azokat, akik helytelenül használják a ne­vem. Bőd Titanilla, Rimaszombat Édesanyám tizenöt évesen ol­vasta Móra Ferenc Aranykoporsó­ját, és annyira megtetszett neki a hősnő neve, hogy elhatározta, ha lánya születik, Titanillának neve­zi majd el. A nevemet az iskolá­ban természetesen sokan sokféle­képpen kifigurázták, elferdítették - a sok változat közül a Titanic volt a legkézenfekvőbb, de volt, aki Tarantillának vagy Titanel- lának hívott. Gyerekként én ma­gam is csodálkoztam a nevemen, később aztán rájöttem, hogy na­gyon jó, ha az emberek rögtön fel­figyelnek rá, és ezáltal hamarabb megjegyzik. Alapvetően tehát semmiféle hátrányt nem szenved­tem a nevem miatt, sőt. Toronyi Xénia, Szene Családom anyai ágán generá­cióról generációra öröklődött az Erzsébet név. Születésemkor édesanyám úgy döntött, nem toldja meg még egy Böbikével a rangos sort, különleges és ritka nevet választ nekem. Sosem vol­tam elégedett a keresztnevem­mel, mert az emberek nehezen mondják ki és jegyzik meg, így lettem Manci, Cintia, Szilvia, Széna... és a falu idősebbjeinek mégiscsak Böbike maradtam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom