Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-24 / 46. szám, szombat

30 Presszó ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 24. www.ujszo.com A héten ünnepelte nyolcvanadik születésnapját Hubert de Givenchy francia divattervező - vidám szövetmintáival forradalmasította a divatot Egyszerű, elegáns, egyedi és érzéki kreációk Givenchy 1927-ben szüle­tett olasz származású, ne­mesi családban. Apját két­évesen vesztette el, ettől kezdve édesanyja és anyai nagyanyja nevelte. A művé­szetek iránti vonzódása csa­ládi gyökerű. Givenchy tíz­évesen, az 1937. évi párizsi világkiáüításon a francia di­vatházak ruháit megcsodál­va döntött úgy, hogy vala­hol a divat világában talál helyet magának. ÖSSZEFOGLALÓ A párizsi képző- művészeti főisko­la után olyan di­vattervezőknél tanult és dolgo­zott, mint Jaques Fath, Luden Le- long vagy Elsa Schiaparelli, köz­ben önálló ötlete­ken törte a fejét Gyermekkori álma 1952-ben valósult meg, amikor a Párizsban megnyílt saját szalonja. 25 évével ő volt a szakmában a leg­fiatalabb, de már első kollekdója hatalmas sikert aratott. Cégének arca Bettina Graziam modell és saj­tóügynök lett, akiről egyik legelső darabját, a Bettina-blúzt is elnevez­te. Givenchy ruhái a Christian Dior által kezdeményezett New Look- hoz hasonlóan nagy visszhangra találtak. Különleges és vidám szö­vetmintáival, virágokkal díszített anyagai forradalmasították a diva­tot, bár ő saját bevallása szerint in­kább a tökéletességre törekedett. A tradídókat a modemitással párosí­totta, a varrás és a kidolgozás tech­nikáját, a tervezést és a szabásza­tot művészi színvonalra emelte. Divatházát az egyéniséget hang­súlyozó öltözködés jegyében hoz­ta létre, hogy kiemelje a nőket a mindennapok egyhangúságából. A Givenchy-blúzok, szoknyák, ka­lapok és kabátok vonalvezetése rövid idő alatt meghódította a nő­ket, a tervező jelmondata élete végégig ez maradt: „Az elegancia titka, hogy az ember önmagát adja megjelenésében.” 1953-ban megismerkedett a spa­nyol Christobal Balenciagával, akit mesterének tekintett. Ugyanebben az évben dolgozott először együtt a bájos és törékeny Audrey Hepbum színésznővel, aki 40 évig volt mú­zsája, s akinek középkori értelem­ben lovagja lett. GivencKy, aki soha nem nősült meg, benne látta az eszményi asszonyt, s újabb és újabb ruhakölteményeket gondolt ki szá­mára. A filmsztár a Sabrina című film párizsi forgatására készülve jelent meg Givenchy műhelyében, hogy kiválassza ruháit. A divat- diktátort az őzikeszemű szépség természetes eleganciája, a szí­nésznőt a kiválasztott fehér esté­lyi ruha vette le lábáról, olyannyi­ra, hogy hosszú évekre a divatház arca, s a való életben is a Gi- venchy-modellek népszerűsítője lett. Tervező és ihletője szoros ba­rátságban maradt. Givenchy népszerűsége az egek­be szökött, kreációi kifinomult ele- gandáját világszerte ünnepelték. Olyan hírességek lettek törzsven­dégei, mint Jackie Kennedy, Grace KeUy. Egyik legemlékezetesebb munkája az Álom luxuskivitelben volt (a Hepbum által viselt kis feke­te ruhát nemrég árverezték el). Az elsők között emelte divatbe­mutatóit különleges színházi ese­ménnyé, a ruhákon kívül modelljei hajstílusát és a hozzá illő sminket is megkomponálta. A mester idővel arra is gondolt, hogy megfelelő il­A közelmúltban elárverezett toalett __ (Č TK/AP-, Reuters-felvétel, képarchívum^ latkompozíció is társuljon az általa tervezett ruhakölteményekhez. 1968-ban debütált minőségi kész­ruha (pret-a-porter) kollekdója, öt évvel később a Gentleman Given­chy férfikollekdó, majd 1974-ben az első férfiparfüm. Givenchy 1988-ban eladta divatszalonját a Moet Hennessy Louis Vuitton cso­portnak, s csak cége művészeti irá­nyítását tartotta meg 1995-ös vég­leges visszavonulásáig. A divat vi­lágával való szakítását azzal magyarázta, hogy | már nem talált helyet az általa képviselt klasszikus értékek- nek, sőt szerinte ’#! már követhető di- vat sincs. A férfi ma visz- ~ß szavonultan él franciaor­szági birtokán, az általa ösz- szegyűjtött régi műkincsek és festmények körében, (m) Audrey Hepburn negyven évig volt a múzsája Naomi Watts a tavalyi Oscar-galan Givenchy-ruhában díszelgett

Next

/
Oldalképek
Tartalom