Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-23 / 45. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 23. Kultúra - hirdetés 9 Schiller drámájának pozsonyi előadásában az alkotók a formai megoldásokra helyezik a hangsúlyt Ármányok és szélsőséges érzelmek Lujza (Táňa Pauhofová) és Ferdinánd (Alexander Bárta) Az Ármány és szerelem sze­repdarab. Több olyan sze­replője is van, akire fel le­het és fel kell építeni egy előadást. Lady Milfordot el­játszotta Bajor Gizi, Wurm szerepe számomra Pólós Árpád megformálása által lett emlékezetes, míg leg­utóbb Komáromban Holo- csy Kati öntudatos, makacs Lujzája és Bandor Éva szo­ciális érzékenységtől túlfű­tött Lady Milfordja köré épült fel az előadás. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A pozsonyi Hviezdoslav Szín­házban bemutatott verzió színészi non plus ultrája Jozef Vajda Kan­cellárja. Ez az előadás, amely a Hviezdoslav Színház utolsó bemu­tatója (hiszen április 14-én a társu­lat átköltözik az új épületbe), még­is a formai megoldásaival, az ér­zelmek végsőkig eltúlzott ábrázo­lásával lett színháztörténeti szem­pontból fontos előadás. Friedrich Schiller a XVIII. század második felének a gyermeke, s a nagy kortárs Goethe racionalitásá­val, józan életmódjával szemben ő a lázadó, aki habzsolja az életet, s szembe mer szállni kora feudális, abszolutisztikus törekvéseivel. Né­metország ekkor még korántsem egységes, fejedelemségek egész so­ra szabdalja szét, és Schiller, aki ka­tonatiszt és orvos is egyben, renge­teg akadályba ütközik. Már első drámája, a Haramiák a feljebbva­lók rosszallását váltja ki, s akkor kénytelen megfogadni, hogy míg a katonaság állományába tartozik, több drámát nem ír. De szerelmes lesz egy fiatal özvegyasszonyba, s immár drámák helyett szerelmes versekkel teszi a szépet, ami az ud­var szemében még nagyobb bűn. De a legnagyobb bűn kétségkívül az Ármány és szerelem című, általa polgári szomorújátéknak nevezett színdarab lesz, amely eltérően a többi, történelmi korban játszódó darabjától akkor és ott játszódik, tehát politikai dráma, amelyben nyíltan állást foglal az elnyomás, a feudális hatalmasságok önkényes­sége, az emberi érzelmek elnyomá­sa, semmibevétele ellen. Martin Čičvák rendező és a fordító-drama­turg, Martin Kubran a ma már sok­szor patetikusnak tűnő szövegára­dat helyett a formai megoldásokra helyezik a súlyt, s a Sturm und Drang szellemiségéhez közelítve, egy kicsit Kleistet is megelőlegezve nem félnek a szélsőségesnek tűnő megoldásoktól, eltorzítják és eltú­lozzák a szituációkat és a figurákat, s a darab negyedik felvonását ala­posan át is dolgozzák. Színészileg van, akinek ez sokat segít, de van, aki ezáltal súlytalanná válik. Na­gyon sok előadás épített már Lady Milford szerepére, aki bármennyire is megalázott és kiszolgáltatott helyzetben van a darabban, még­sem képes kiirtani magából nagy­úri gőgjét, és mind Ferdinándot, mind Lujzát képes megalázni, csak azért, hogy a titkon imádott férfit megszerezhesse magának. Az alko­tók Pozsonyban minimálisra csök­kentik a Lady (Diana Mórová) sze­repét, s ha kimaradna, se nagyon éreznénk a hiányát. Mórová is csak az utolsó mondataiban, a színről való lelépéskor tudja érzékeltetni ennek a nőnek a színpadi és emberi súlyát, bár ez a pillanat kétségkívül Az előadás kulcsfigurája a kancellárt alakító Jozef Vajda, akinek akkor is érezzük a jelenlétét, ami­kor nincs is a színpadon. igencsak hatásosra sikeredik. Ahogy nála is kevesebb szerepe jut Miller udvari muzsikusnak, aki a második részben már meg se jele­nik, s az első felvonásban is igen­csak sablonfeladatot kap. Ezt Ma­rián Labuda rutinszerűen meg is oldja. Nála még az Éva Sakálová ál­tal alakított szobalánynak is több szerep jut. Martin Čičvák előadásának kulcsfigurája a kancellárt alakító Jozef Vajda (felváltva játssza a sze­repet František Kővárral), akinek akkor is zsigerekig hatóan érezzük a jelenlétét, amikor nincs is a szín­padon. Ez a kancellár a végtelensé­gig romlott, s az összhatást dni­kusságával még tovább tudja fo­kozni, de mégis mintha csak össze­kacsintana a többiekkel. Romlott vagyok, de ti sem vagytok külön­bek, ha a helyzet úgy hozná - mintha csak ezt mondaná minden ki nem mondott gondolata. Vajda alakításában mégis benne van az az emberi esendőség, ami az elő­adás végén, amikor a fiát elveszíti, képes részvétet kelteni bennünk. Ahogy az első rész végén összevi­csorog a fiával, ahogy kétes vi­szonyt folytat von Kalbbal (remek megoldás a parókacsere), ahogy áztatja magát a színpad közepén elhelyezett medencében, mind- mind felerősítik bennünk azt az ér­zést, hogy ő is csak ember, s talán átfut rajtunk a gondolat, hogy mi mit tennénk a helyében. Von Kalb szerepében Ján Gallovič remek po­jáca, aki a pozíciója megtartásáért semmitől sem riad vissza. Más jel­legű célok mozgatják Wurm írno­kot, aki „csak” Lujza kezét akaija megszerezni, de mivel nem ér célt a maga férfiúi mivoltában, ár­mányhoz folyamodik. Vladimír Obšil túl szürke ebben a szerep­ben, s nem segít rajta az sem, hogy a végén anyaszült meztelenre vet­kőzik, s eltűnik a medencében. Biztos pont az előadásban Kamila Magálová cserfes, a végére teljesen megrendült és megzavarodott Milleméje, aki Miller kiiktatása után kulcsszerepet kap a záró­képben. A két fiatal szerelmest a berlini filmfesztivál szlovák rek­lámarca, Táňa Pauhofová és a Nemzetibe frissiben leszerződött Alexander Bárta (aki évekkel ez­előtt a kassai Tháliában kezdte a pályáját) adja, s mindkettőjüknek vannak szép pillanatai. Lehetősége kétségkívül Bártának van több, aki (Juraj Chlpík felvétele) mind az apjával, mind von Kalbbal, mind Millerrel, mind La­dy Milforddal, s legvégül, a záróje­lenetben magával Lujzával konf­liktusos viszonyba kerül. Amikor anyaszült meztelenül megjelenik az apja előtt, kézzel tapinthatóan érezzük a kiszolgáltatottságát, de a vesztes fél ordenáré cinikussága a Lujzával való búcsújelenetben is érzékletesen lejön a színpadról. Kevésbé van otthon a történetben Táňa Pauhofová, ennek talán oka lehet a dramaturgiai beavatkozás is, hiszen a Schiller által lefektetett stabil szülői háttér átalakul, s bi­zonytalanná teszi nemcsak a né­zőt, hanem Lujzát is. Izgalmas pil­lanat viszont az Ophelia megőrülé- si jelenetére hajazó betét, amikor begázol a medencébe, s ott váija be Lady Milfordot, hogy megvívják csatájukat Ferdinándért. Külön kell beszélnünk Tom Ciller rendkí­vül egyszerűnek tűnő, mégis igen rafinált díszletéről, amelyet mind­össze egy fekete (két alkalommal színt váltó) mozaikos háttérfal, egy medence, egy zongora, s né­hány kottatartó, valamint a szín­pad elejei bemélyedés, amolyan zenekari árok képez. Marija Havran jelmezei ragaszkodnak a korhoz, ugyanakkor nem akaiják túlhangsúlyozni azt. Szélsőséges érzelmek és azok teljes arculcsapása jellemzik ezt a szélsőségesen megkomponált elő­adást, amelyben miután beteljese­dik a végzet, felcsendül az Öröm­óda, s a történetből teljesen kizu­hant Millerné azon sopánkodik, hogy a félje nem vitte magával a (börtönbe) parókáját. Hisz ez a kellék okvetlenül elengedhe- tetelen a kispolgári lét felmutatá­sához. Új filmjének bemutatóján Pozsony vendége volt Csupó Gábor Amerikában élő magyar származású rendező Egy tiszta barátság története ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap tartották a Híd Terabithia földjére című ame­rikai fantasy szlovákiai bemutató­ját. Ebből az alkalomból a film magyar származású, Amerikában élő rendezője, Csupó Gábor Po­zsonyba is ellátogatott. Sajtótájé­koztatóján elmondta, soha rosz- szabb kezdetet, hiszen a Híd Tera­bithia földjére amerikai bemutató­ját múlt pénteken tartották, s két és fél nap alatt behozta a költsége­it. Beszélt arról is, hogy a több év­tizede létező regényt a nyolcvanas évek végén kis költségvetésű pro­jektként képernyőre álmodták ugyan, ám Katherine Paterson re­gényének mozifilmes megvalósí­tásától mostanáig vonakodtak. A tengerentúlon ugyanis nem iga­zán szeretik az olyan sztorik fil­mes adaptációját, amelyben a gye­rek főszereplő meghal. Ö azért fo­gott bele mégis, mert úgy vélte és véli, hogy bár a tragédia tragédia, attól nem kell, hogy a film rossz véggel fejeződjön be. Mint kifejtet­te, a regény filmre vitelében a Narnia krónikáihoz vagy a Harry Potterhez hasonló, nagyszabású produkciót láttak vagy képzeltek el. Ő nem ilyen irányba ment el, mert hű akart maradni a történet mélységéhez. Ugyanis, amikor el­olvasta a regényt, amely egy igaz, tiszta barátságról szól, mélyen megérintette a történet, különö­sen a kisfiúval, Jesse-vel érzett azonosságot, hiszen gyerekkorá­ban ő maga is rengeteget rajzolt - ezek voltak az első lépések a ké­sőbbi rajzfilmes karrierhez. „Nagyon büszke vagyok a film­re, és különösen a gyerekekre, ugyanis a főszereplő Josh Hut­cherson és AnnaSophia Robb tö­kéletesen beletaláltak a szerepbe, a felvételek alatt igencsak műkö­dött köztük a kémia.” A film bemutatójával egyidejű­leg Katherine Paterson könyvét is megjelentették, (tébé) Csupó Gábor (SITA-felvétel) RÖVIDEN Miniszteri kitüntetések Pozsony. Marek Maďarič, a kulturális tárca vezetője miniszteri dí­jakat adott át tegnap a tavalyi év művészeti teljesítményeiért. A kul­turális örökség kategóriában Ľudovít Gráféi vehette át a kitüntetést a komáromi erődrendszer dokumentációjának feldolgozásáért és a Vi­lágörökség-listára való felterjesztésének szorgalmazásáért. Az iroda­lom kategóriában Pavel Dvofák kapta a díjat Prvá kniha o Bratislave (Pozsony első könyve) című munkájáért, amely érdekfeszítően is­merteti Pozsony múltját, mint a szlovák történelem elválaszthatatlan részét. A színházművészet kategóriában Róbert Mankoveckýt díjazta a miniszter a Štúrovci című színházi projektért, amely egyedien hoz­za közelebb a fiatalokhoz a nemzetébresztők munkásságát. A zenei kategóriában a Mater című CD-ért kapta a díjat Vladimír Godár, aki a múlt zenei értékeit hatásosan szőtte bele kortárs zenei alkotásaiba. A Bolygó hollandok című kiállítás kurátori munkájáért Ivan Rusinának ítélte oda a kitüntetést a kulturális miniszter. (TASR) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombaton 12.15-től Miklósi Pé­ter társalgóműsora, a Délidő ven­dége dr. Mészáros Lajos alkot­mánybíró, aki az államfő döntése nyomán 12 évre nyerte el újabb megbízatását. 13 órakor a Hétről hétről jelentkezik. 15 órától a Né­pek zenéje című összeállítást sugá­rozzuk. 15.30-tól a Tudomány vilá­gában két jeles magyar tudósem­berre, Berzeviczy Gergelyre és Pethe Ferencre emlékezünk, majd a televíziós reklámokkal kapcsola­tos műszaki kérdésekről lesz szó. Van-e a Marson cseppfolyós víz? - ez lesz a témája egy következő be­szélgetésnek. A 16 órai hírek után Köszöntő. 17.40-kor összefoglaljuk a legfontosabb eseményeket. 18 órakor a Térerő jelentkezik. Vasárnap a déli harangszót köve­tően híreket, sportösszefoglalót és műsorismertetést hallhatnak. 13 órától Randevú, melynek központi témája az internet. 15 órától Kalei­doszkóp. Először azt a beszélgetést hallják, amelyet dr. Varga Kálmán­nal, a Nemzeti Örökségvédelmi Hi­vatal elnökével készítettünk, majd Mag Gyula szobrászművész beszél nemrégen felavatott írószobrairól és terveiről, Dráfi Mátyás színmű­vészt a róla megjelent portrékötet­ről kérdezzük, és bemutatjuk a szerzőt, Beke Istvánt is. Új rovattal is jelentkezik a Kaleidoszkóp, címe: Barangoló. Ebben érdekes látniva­lókra szeretnénk felhívni hallgató­ink figyelmét, ezúttal Selmecbá­nyára és környékére látogatunk. A 16 órai hírek után a Köszöntő kö­vetkezik. 17.40-kor összefoglaljuk a legfontosabb eseményeket. 18 órá­tól a Tékában beszélgetés hangzik el Tóth László költővel. Ezt követő­en Bizet Carmen c. operáját ismer­teti a zenei szerkesztő, Horváth Ka­talin. A műsorban felcsendülnek az opera legszebb áriái is. 19 órától a Világosság katolikus kiadásában Lormusz János nagyabonyi plébá­nos elmélkedik. (bodri) j I A Petit Press Rt. Lapkiadó A" v pozsonyi részlegének Peril Prí ss kereskedelmi osztályára erősítésként PROJEKT- ÉS REKLÁMMENEDZSERT keres a Vasárnap számára. A kiválasztott jelentkező feladata, hogy aktívan részt vegyen a Vasárnapban levő reklámfelületek árusításában (új hirdetők keresése és megszólítása, reklámtermékek bemutatása, az eladási feltételek megtárgyalása, ügyfe­lekkel való foglalkozás). Kínálatunk: "■* a reklámpiacon egyedülálló, bevált, minőségi termék, teljesítményfüggő bérezés, jó munkafeltételek, ideértve a betanítást is, «+ részvétel a lapkiadó által szervezett oktatóprogramokon, «*■ akár szerződéses (iparlevélre) munkaviszonyba is felvesszük - megegyezés szerint. Elvárásaink: »* legalább középfokú végzettség, «• általános tájékozottság, kommunikációs készség, előadói képességek, céltudatosság, számítógép-kezelői ismeretek (Excel, Word, outlook, internet) “» egyenrangú szlovák- és magyarnyelv-ismeret, »* a reklámfelületek árusítása terén szerzett gyakorlat, valamint a reklámpiac ismerete előnyt jelent. Belépés: megegyezés szerint. Jelentkezését a pályázati kérelem megindoklásával (mot. list), rövid élet­rajzzal 2007. III. 9-éig kizárólag a job_ba@petitpress.sk címre küldje. Az e-mail tárgyának (predmet) rovatába kér­jük, tüntesse fel: JOB-VAS. Csak azoknak a jelentke­zőknek válaszolunk, akiket életrajzuk alapján kiválasz­tunk. A Petit Press Rt. Lapkiadóról részletes tájékoztatót a www.petitpress.sk honlapon olvashat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom