Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-23 / 45. szám, péntek

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 23. www.ujszo.com Szíriái csapatmozgások Jeruzsálem. A Szíriái had­sereg az izraeli határ irányába, a zsidó állam által megszállt Golán-fennsíkhoz közelebb vezényelt alakulatokat tegna­pi izraeli lapértesülés szerint. A Háárec haditudósítója azt ír­ta, az arab ország az utóbbi időszakban Irán pénzügyi se­gítségével fegyverkezési haj­szába kezdett. „A Szíriái had­sereget korábban soha nem lá­tott módon megerősítik a légi­erő kivételével minden fegy­vernemben, különös hang­súlyt helyezve a nagy hatótá­volságú rakétákra.” A lap az 1973. októberi jóm-kipúri há­ború kirobbanását megelőző szíriai felfejlődéshez hasonlí­tották a mostani csapatmozgá­sokat. Erre reagálva Ámosz Güad tábornok - a védelmi miniszter tanácsadója - közöl­te: nincs arra utaló informá­ció, hogy Szíria támadást ter­vezne Izrael ellen a következő hónapokban. (MTI) Befagyasztott számlák Washington. Az amerikai pénzügyminisztérium befa­gyasztotta a Hezbollah libano­ni síita szervezet Dzsihád al- Bina elnevezésű, újjáépítést szolgáló vállalkozásának számláit. Egyúttal megtiltotta az amerikai állampolgárok­nak, hogy azzal bármilyen módon együttműködjenek. Az indoklás szerint a gyilkos ter­rorista csoportnak nevezett Hezbollah saját építési céljaira használja a Dzsihád al-Binát, s arra, hogy ehhez megszerezze a libanoni lakosság támogatá­sát, polgári építési szolgáltatá­sokat kínálva nekik. A Hez­bollah elítélte az intézkedést, szerinte az nem más, mint egy újabb agresszió Libanon és az ország népe ellen. (MTI) Juscsenko újabb veresége Kijev. Elutasította a parla­ment Viktor Juscsenko államfő külügyminiszter-jelöltjét, a Nyugat-barát Volodimir Ogriz- kót. Az oroszbarát ukrán kor­mány, amely többséggel ren­delkezik a parlamentben, nem támogatta a kinevezést, miu­tán a jelölt az Oroszországhoz fűződő stratégiai partnerség erősítése mellett azt ígérte, kö­zelíteni fogja Ukrajnát a NATO-hoz és az EU-hoz. (mr) Felekezeti harc Jemenben Kairó. lücatnyi katona esett el Jemen észald részén az utóbbi két napban a síita mu­zulmán lázadókkal vívott ösz- szecsapásokban. Az újabb ha­lottakkal 55-re emelkedett a kormányerők vesztesége janu­ár 27. óta. Azt nem tudni, hány lázadó vesztette életét. A jeme­ni biztonsági erők a múlt héten nyolcvan halottról beszéltek, amit a lázadók eltúlzottnak mi­nősítettek. Az északi Szaada tartományban a néhai Ali Húszéin el-Húszi radikális síita hitszónok követői és a kor­mányerők között közel három éve tartó fegyveres konfliktus januárban lángolt fel újult erő­vel. Jemen 19 milliós lakossá­gának túlnyomó többsége szunnita muzulmán. (MTI) Az új választásoktól a nagykoalícióig minden lehetőség benne van a pakliban Hármas összefogás az iráni atomválság megoldásáért Prodi után Prodi jönne Róma. Giorgio Napolitano olasz államfő várhatóan még holnap délelőtt is foly­tatja tárgyalássorozatát a pártok vezetőivel és a par­lament tisztségviselőivel annak a válságnak a megol­dásáról, amely Romano Prodi kormányfő szerda es­ti lemondása után állt elő. ÖSSZEFOGLALÓ Tehát lényegében csak holnap derül ki, vajon újabb kormányt ala­kíthat-e Prodi, vagy pedig előreho­zott választások lesznek. Megfi­gyelők azonban ez utóbbit nem tartják valószínűnek. Prodi tegnap szóvivőjén keresztül megüzente: kész új kormányt alakítani, de ga­ranciákat kér a szövetségeseitől. Szerdán este Prodi azért nyúj­totta be lemondását Napolitano államfőnek, mert a baloldali Unió koalíciós kormányát délután a sze­nátusban leszavazták: a kabinet nem kapta meg a többség jóváha­gyását a Massimo D’Alema kül­ügyminiszter által előterjesztett beszámolóra. Mindössze két voks hiányzott ahhoz, hogy a kormány megkapja a 160 szavazatos több­séget. A beszámoló legvitatottabb pontja az volt, hogy a Prodi- kormány továbbra is fenn akarja tartani az afganisztáni olasz kato­nai missziót. A szenátusi vereség az eddigi legsúlyosabb kudarc volt a kilenc hónapja hivatalba lépett Prodi-kormány számára. A kabi­netet ráadásul élesen megosztják olyan belpolitikai kérdések is, mint a költségvetés, a nyugdíj- rendszer reformja, valamint az azonos nemű és a házasságkötés nélkül együtt élő párok jogi státu­sának rendezése. Giorgio Napolitano és Romano Prodi (SITA/AP-felvétel) Megfigyelők emlékeztetnek: a kormányt a koalíció baloldali radi­kális képviselői buktatták meg. Af­ganisztán mellett azzal vádolták D’Alemát, hogy a vicenzai ameri­kai légitámaszpont bővítése az elő­ző konzervatív kabinet, a Berlus- coni-kormány politikájának folyta­tása. A támaszpont ellen múlt hét­végén 70 ezren tiltakoztak, de a kormány nem vette figyelembe a helyiek követeléseit. A BBC szerint az új választások kü'rása a kormány számára kocká­zatos lenne. A koalíció alig 40 ezer szavazattal nyerte meg a tavaly áp­rilisi választásokat, s már az elmúlt 10 hónapban is számos kényes problémával szembesült. Kérdés tehát, hogy ilyen helyzetben tud- na-e ismét többségi támogatást szerezni a jelenlegi kormánykoalí­ció. A másik lehetőség a kormány átalakítása. Felmerült a szakértői kormány és az ellenzék bevonásá­nak lehetősége is. A legvalószí­nűbb forgatókönyv mégis az, hogy Prodi - mint említett üzenete is sej­teti - egyfajta hűségnyilatkozatot irat alá a kormány tagjaival. Azon­ban ez sem oldja meg azt az állan­dó problémát, amit a csekély sze­nátusi többség jelent a kabinet szá­mára. (m, o-o, t, ú) Elmaradt a kemény hangnem, a négyek időt adnak az egységkormánynak Több szólamban játszott a kvartett ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Berlin. Pozitív változást vélt tegnap felfedezni az iszlamista Hamász mozgalom vezette palesz­tin kormány a közel-keleti kvartett előző napi állásfoglalásában. Az USA, az ENSZ, az EU és Oroszor­szág képviselői szerdán este ültek össze Berlinben, s az éjszakai órák­ban tették közzé nyilatkozatukat, ennek alapján látta úgy Gázi Ha­mad, a leköszönő Hamász-kor- mány szóvivője: esély van arra, hogy változni fog a kvartett állás­pontja. Megfigyelők szerint ezzel a Hamász a kvartetten belüli meg­osztottságra utalt. A berlini négyoldalú találkozón értesülések szerint elsősorban Oroszország sürgette, hogy Izrael újítsa fel a Palesztin Hatóságnak korábban juttatott, de befagyasz­tott segélyek folyósítását. Sürgette továbbá a palesztinokkal szembeni nemzetközi bojkott mielőbbi felol­dását is. Ugyanakkor az USA amel­lett állt ki, hogy a segélyek felújítá­sa előtt a palesztinoknak teljesíte­niük kell a velük szemben támasz­tott követeléseket. Az tény, a kvar­tett nem tért vissza a bojkott és az embargó hangneméhez, hanem közölte: megváija az új palesztin egységkormány tényleges megala­kulását, mielőtt döntést hozna a Hamász-kormánnyal szemben be­vezetett büntető intézkedések eset­leges felfüggesztéséről vagy fenn­tartásáról. Az EU soros elnöki tisztségét be­töltő Németország és az ENSZ egy­aránt támogatja egy palesztin nem­zeti egységkormány létrehozását. Ezt hangsúlyozta tegnap Berlinben találkozva Angela Merkel német kancellár és Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára. A világszervezet vezetője előző este részt vett a kvartett talál­kozóján is. A már említett nyilatko­zatban szerepelnek a közel-keleti rendezés előmozdítását célzó lépé­sek, köztük a rivális csoportokat egyesítő palesztin egységkormány létrehozásának segítése. Feltételül szabták ugyanakkor a négyek, hogy a felállítandó kormánynak el kell ismernie Izrael állam létezését, le kell mondania az erőszak min­den formájáról, továbbá el kell is­mernie az Izrael és a palesztinok ál­tal korábban kötött megállapodá­sokat. (A Hamász, amelynek a leg­több minisztere lesz az új kormány­ban, már többször közölte: sosem fogja elismerni Izraelt.) A kvartett három feltételét tegnap Merkel és Ban Ki Mun is megerősítette, utalva a négyek közvetítői tevékenységé­nek fontosságára. Ezen túlmenően egyetértettek abban, hogy az EU- nák és az ENSZ-nek külön is együtt kell működnie a rendezés előmoz­dítása érdekében. A kancellár is­mételten utalt arra, hogy a közel- keleti válság megoldásának előse­gítését a német uniós elnökség egyik legfőbb külpolitikai feladatá­nak tartja. Benita Ferrero-Waldner külügyi EU-biztos tegnap hangoztatta: a je­lenlegi körülmények között csakis apró lépések vezetnek haladáshoz. A volt osztrák külügyminiszter kije­lentette, az EU a közel-keleti béke előmozdítását célzó erőfeszítései során számít a térség mérsékelt or­szágainak támogatására. Ezek kö­zött név szerint Egyiptomot, Jordá­niát és Szaúd-Arábiát említette. Condoleezza Rice amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a kvartett ülésén. A mosoly senkit se tévesszen meg. (SITA/AP-felvétel) Két napig Berlin volt a világpolitika központja ÖSSZEFOGLALÓ wmmmmmmmmmmmmmm Berlin. Oroszország, az USA és az Európai Unió közös erőfeszítése­ket tesz az atomfegyverek terjedé­sének megakadályozását célzó, úgynevezett atomsorompó szerző­dés betartására, az iráni atomvál­ság rendezésére. Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette be tegnap Berlinben. A hírt megerősí­tette amerikai újságíróknak nyilat­kozva Condoleezza Rice külügymi­niszter is. A közel-keleti kvartett előző esti találkozója után a német főváros a nap folyamán újabb nem­zetközi tanácskozások helyszíne volt. Előbb az orosz diplomácia ve­zetője német kollégájával, Frank- Walter Steinmeierrrel tanácsko­zott, majd négyes találkozóra ke­rült sor, immár Condoleezza Rice és Javier Solana uniós kül- és biz­tonságpolitikai főképviselő részvé­telével. Rice hangoztatta: az USA, az EU és Oroszország közös célja az, hogy atomprogramjával kapcsolatban Iránt tárgyalásokra ösztönözze. Szerinte egyetértés volt azzal kap­csolatban, hogy az említett cél el­érése érdekében a rendelkezésre álló csatornák mellett mindenek­előtt az ENSZ BT-re támaszkodnak. Orosz kollégájával ellentétben az amerikai külügyminiszter utalt a szankciókra is, hangoztatva azt a reményt, hogy büntetőintézkedé­sekkel, s ezáltal az elszigeteltség erősödésével Teherán rákényszerít­heti) eddigi magatartásának meg­változtatására. Rice ugyanakkor megerősítette, hogy országa nem érdekelt az Iránnal való konfrontá­cióban, s amint Teherán felhagy az urándúsítással, az USA „bármikor és bárhol” kész a közvetlen tárgya­lásokra az iráni vezetéssel. Az orosz diplomácia vezetője egyébként sajtóértekezletén han­goztatta azt is, hogy mind Afga­nisztánban, mind Irakban a válság rendezése érdekében a nemzetközi közösség kollektív erőfeszítéseire van szükség. Mindkét országban csakis az érdekelt felek közös erőfe­szítéseivel kerülhető el a kialakult válság súlyosbodása. Hangsúlyoz­ta: Oroszország kész támogatást Jelentés a BT-nek Becs. Irán február 21-ig nem függesztette fel az urándúsítás­ra tett kísérleteit, figyelmen kí­vül hagyva az ENSZ Biztonsági Tanácsának két hónappal ez­előtt elfogadott, 1737. számú határozatát. Ezt állapítja meg a Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség (NAÜ) jelentése, ame­lyet tegnap kora este hoztak nyilvánosságra Bécsben. Az ENSZ BT számára készült do­kumentum szerint Irán üzem­be helyezett két urándúsítás­hoz használatos centrifugasort natanzi föld alatti üzemében, amelyben két további centrifú- gasor áll közel a teljes beszere­léshez. Mindez azokat az erő­feszítéseket tükrözi, hogy a nukleáris fűtőanyag kutatási célú dúsítását ipari méretűre” bővítsék ki - hangsúlyozza a dokumentum, (m) nyújtani az afganisztáni béke meg­teremtésében és az ország újjáépí­tésében közreműködő nemzetközi biztonsági erőknek. Lavrov ismételten megkérdője­lezte az USA kelet-európai rakéta­telepítési terveit. Szerite az ezzel kapcsolatos döntés a NATO-orosz tanács megkerülésével született, noha országa határozottan érde­kelt a tanács működésében. Szavai szerint közösen kell választ keresni azokra a fenyegetésekre, amelyek - mint fogalmazott - valóban reális, s nem mesterségesen kreált fenyege­tések. Lavrov azt is indítványozta, az EU és Oroszország között is ha­sonló mechanizmus jöjjön létre. A Lavrowal közösen nyilatkozó Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter országa közvetí­tését ajánlotta fel az USA kelet-eu­rópai rakétatelepítési terveivel kapcsolatos orosz-amerikai vitá­ban. Közvetve egyetértett Lav- rowal abban, hogy a kérdést a NATO-orosz tanács keretein belül kell rendezni. (MTI, t, ú) Mérges gázt alkalmazó terrorizmus Bagdad. Mérges gáz bevetése lehet az iraki terroristák új taktikája - vélik amerikai katonai szakértők, miután pár napon belül már két ilyen támadást jegyeztek föl Irakban. Tegnap Bagdadban olyan po­kolgép robbant fel, amely mérgező füstöt engedett ki magából azon kívül, hogy repeszei a rendőrség szerint megöltek három embert. A belügyminisztériumban hétre tették a halottak számát és 73-ra a sé­rültekét, akik közül sokan a gáz - vélhetően klór - miatt betegedtek meg. Előzőleg, kedden a terroristák felrobbantottak egy klórszállító teherautót; akkor öten vesztették életüket és 140-en betegedtek meg a belélegzett gáztól. Egy amerikai katonai szóvivő szerint nagyon oda kell figyelni arra, hogy a felkelők új módszerekhez nyúlnak-e. Egy másik szóvivő viszont arra utalt, hogy vegyi fegyverek bevetése a lázadók ellen hangolja a közvéleményt. Ilyen eszközt utoljára a Szaddám-rezsim vetett be a kurdok ellen. (MTI) Klaus elnök Washingtonba és Moszkvába készül Prágai radardiplomácia KOKES JÁNOS Prága. Václav Klaus március­ban az USA-ba látogat, s többek között tárgyalásokat folytat majd az USA tervezett csehországi ra­darállomásáról is. A Mladá fronta Dnes értesülését az elnöki iroda tegnap nem erősítette meg, de nem is cáfolta. A látogatásra már­cius 4. és 10. között kerül sor, s Klaus a végén Dick Cheney alel- nökkel is találkozik. „Nem kizárt, hogy Cheney érdekes gazdasági jellegű ajánlatot tesz a csehek­nek” - írta a lap konkrétumok nél­kül. Az amerikai rakétavédelmi pajzs elemeiről Prága és Varsó fo­lyamatosan egyeztet. A lengyel média azt állítja, George Bush amerikai elnök júniusban Len­gyelországba látogat. Nem zárha­tó ki, hogy Bush ebből az alkalom­ból legalább néhány órára megáll Csehországban. Klaus már koráb­ban bejelentette, áprüisban Moszkvába utazik, ahol lehetőség lesz arra, hogy kifejtse Vlagyimir Putyin elnöknek Prága álláspont­ját a radarállomás ügyében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom