Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-23 / 45. szám, péntek
6 FÓKUSZBAN: A TERMŐFÖLD BÉRBEADÁSA ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 23. www.ujszo.com Felmondhatunk, ha nem fizetik időben a bérleti díjat Ügyeljünk a szerződésre ÚJ SZÓ-T1PP Földtulajdonosként különös figyelmet kellene fordítanunk a bérleti szerződésre. Ebben fel kellene tüntetnünk az összes bérbe adott parcellát, e nélkül ugyanis a szerződés érvénytelen. Annak a tulajdonosnak, akinek a jövőben egyéb tervei is vannak a földdel, nem szabadna öt évnél hosszabb időre bérbe adnia a földjeit. A bérbeadás időtartamáról szóló pontban jelezhetjük, hogy a bérleti szerződés felmondható a megállapított időtartam előtt akkor is, ha időközben megváltozik a föld tulajdonviszonya. A bérbeadó felmondhatja a szerződést, ha a bérlő a bérbeadó engedélye nélkül változtatott a telek jellegén, ha nem fizeti időben a bérleti díjat, vagy ha a bérlő egy harmadik személynek adta ki a földet használatra, (mi) A farmereknek nincs elég pénzük a vásárlásra A többség a másét műveli UJ SZO-OSSZEFOGLALO Szlovákiában manapság csak nagyon kevés olyan mezőgazdasági vállalat működik, amely kizárólag a saját földjein gazdálkodik. Mára még azok a családi gazdaságok is, amelyek a rendszerváltást követően a szülőktől, nagyszülőktől örökölt földeken kezdtek el gazdálkodni, pár hektárt más földtulajdonosoktól is bérelnek. Jelenleg így a földterületek 90 százalékát bérlik az országban. Nyugat-Európában ugyan szintén elterjedt gyakorlatnak számít a termőföld bérbeadása, az arányok azonban másképp alakulnak. Míg a gazdák által megművelt földek 40%-a a saját tulajdonukban van, csak a fennmaradó 60 százalékos részt bérlik. Az elmúlt években természetesen a szlovákiai gazdák is mindent megtettek azért, hogy az általuk megművelt földek lehető legnagyobb része a saját tulajdonukban legyen. Erre több okuk is van. Egyrészt így nem kell fizetniük az egyre magasabb bérleti díjakat, másrészt nem kell aggódniuk azért, hogy a földet elorozzák előlük a nyugati beruházók. 2011 után ugyanis már nálunk is szabadon vásárolhatnak földeket a nyugati befektetők. Csehországban a Topolánek-kormány éppen szerdán hagyta jóvá a külföldiek szabad földvásárlását, s ha a törvény- tervezetet a parlament is elfogadja, akkor már idén érkezhetnek nyugati szomszédunkhoz a német, az osztrák és a holland gazdák, Dél- Morvaországban pedig a pozsonyi befektetők vehetnek nagyobb parcellákat. Szlovákiában azonban továbbra is kevés az olyan cég, amely nagyobb földterületet volt képes megvásárolni. Az ok egyszerű, a farmereknek és az agrárcégeknek erre nincs elég pénzük. A mezőgazdasági kutatóintézet azonban a nagyobb földterületek felvásárlására nem lát különösebb okot, hiszen ez szerinte fölöslegesen leköti a gazdák szabad tőkéjét, (mi, p) (Somogyi Tibor felvételei) Az ideális vásárlók a nagy nyugati beruházók Szerencsés tulajdonosok UJ SZO-OSSZEFOGLALO A hazai földtulajdonosok az európai uniós csatlakozásunkat és a nagy nyugati beruházók megjelenését követően vették tudomásul, hogy a földjeik eladásával - kedvező körülmények esetén -jelentős pénzösszegre tehetnek szert. A termőföldek tulajdonosai számára a legnagyobb hozamot a nagy autóipari beruházók biztosították, amelyek néhány régióban a földárakat a tízvagy akár a százszorosával is megemelték. A legjobb helyzetben azonban továbbra is az ország nagyobb bonitású földjein élők vannak, akik már a bérbeadásból is nagyobb pénzösszegre tehetnek szert. Az igazán nagy árak, amikor egy-egy földterületért több százezer koronát fizetnek, azonban a tulajdonosok számára még mindig inkább akkora eséllyel bírnak, mint a lottónyeremény. A Peugeot nagyszombati beruházása során például egy négyzetméterért 130, a KIA zsolnai beruházásánál pedig négyzet- méterenként 350 koronát fizettek, ami a hazai földtulajdonosok többsége számára elérhetetlen álomnak tűnik. A földtulajdonosok számára az ideális vásárlónak tehát elsősorban a nagy nyugati beruházók vagy a családi házakat építő vállalkozók számítanak. Ez utóbbiak például Pozsony környékén néhány helyen akár 1000- 4000 koronára is képesek felhajtani az árakat, (t, p, mi) Ha nagyobb földterülettel rendelkezünk, és a bevételeink ezt megengedik, akkor jobban megéri a bérbeadás A termőföld ára az elkövetkező időszakban tovább nő majd, birtoklása így a jövőben is biztos bevételt jelent Megéri bérbe adni a földünket? Pozsony. Szlovákiában a mezőgazdasági vállalatok és a farmerek nagy része bérelt földeken gazdálkodik, a szabad földterületek iránt így továbbra is nagy az igény. Mi éri meg jobban a földtulajdonosoknak, a földek bérbeadása vagy az eladás, és mire számíthatnak a farmerek? Erre keressük a választ. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A feltett kérdésekre természetesen nem válaszolhatunk egyértelmű igennel vagy nemmel. Sok függ attól, hogy a földünk mely régióban található, milyen a boni- tása, és természetesen attól is, hogy a jövőben esetleg nem minősítik-e át építési telekké. Van azonban néhány olyan jó tanács, amely csaknem minden esetre érvényes. A legfontosabb, hogy az eladásra csak akkor szánjuk el magunkat, ha rövid időn belül nagyobb pénzösszegre van szükségünk. Ellenben ha nagyobb földterülettel rendelkezünk, és a bevételeink ezt megengedik, jobban megéri a bérbeadás. Ha ugyanis eladjuk a földünket, és a pénzt a bankban helyezzük el, közel sem számíthatunk olyan hozamra, mint ha bérbe adnánk a telkünket. A termőföld ára ráadásul az elkövetkező időszakban nőni fog, birtoklása így a jövőben is biztosabb bevételt jelent, mint ha azonnal túltennénk rajta. Más a helyzet a kisebb földterületek tulajdonosaival. Számukra jobban megéri az eladás, mint a pár száz koronás bevétellel kecsegtető bérbeadás. A pénzügyi elemzők nagy többsége számukra jelenleg azt ajánlja, hogy ha lehet, inkább adják el a földet hektáronként mondjuk 50 ezer koronáért, amit a földjük bérleti díjain csak 20 éven belül hajthatnának be. Természetesen mindez nem érvényes a több tíz hektárral rendelkező földek tulajdonosaira. Uniós csatlakozásunkat követően ugyan egyre több támogatást vehetnek igénybe a gazdák, mindez azonban nem növelte jelentősebb mértékben a földek árát. Ez ugyanis elsősorban a mezőgazdasági termelés hatékonyságától függ. Ott ahol a mezőgazdaságnak jól megy, a földárak is nőttek, ellenben a mező- gazdasági termelés szempontjából mostohább régiókban csökkentek az árak. Jelentős árkülönbségek Milyen árszintre számíthatunk jelenleg, ha bérbe szeretnénk adni a földünket? Manapság az aktuális átlagár a bérbeadás esetében, a föld bonitásától függően, a termőföld árának az 1-1,5 százalékát teszi ki. Jelzésértékűnek számíthat az ország legnagyobb bérlőjének számító Szlovák Földalap által megszabott ár. A 600 ezer hektáros földterületet igazgató alap két évvel ezelőtt a föld árának 1 százalékáról 1,5 százalékra emelte a bérleti díjat, ami a többi földtulajdonos számára is jelzésértékű döntésnek számított. Szlovákiában így a hektáronkénti bérleti díj 100-2500 korona között mozog. A Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kutatóintézet tavaly hat járást vett górcső alá, azt vizsgálva, hogy mi járult hozzá leginkább a bérleti díjak növeléséhez. Eszerint az esetek többségében a bérleti díjak növelését a földtulajdonosok harcolták ki, amit nem egy esetben úgy értek el, hogy a bérleti szerződés felmondásával fenyegettek. A bérleti díjak azonban régiónként és cégenként is jelentős eltéréseket mutatnak. Mindez azzal magyarázható, hogy csak kevés országban találhatók ilyen kis területen ilyen változatos eltérések a termőföld minőségében. Mindezt figyelembe véve elmondható, hogy a legszegényebb földek négyzetméteréért alig 60 fillért kérnek, míg a legjobb hazai termőföldek ára négyzetméterenként elérheti a 10-12 koronát, vagyis hektáronként akár a 100- 120 ezer koronát is. A termőföldek iránt érdeklődő cégek a bérleti díjak kiszámításánál a földek bonitásából indulnak ki. Ez még egy-egy szövetkezet által bérelt földek esetében is más-más lehet, a szomszédos parcellák tulajdonosai így különböző díjakra számíthatnak. Hogyan növeljük a díjat? A bérleti díj meghatározásánál azonban döntő lehet a bérbeadás időtartama is. Nem egy mezőgazdasági szövetkezet így például az öt évre szóló biztosítási szerződésre 1,5, a tíz évre szólóra 2, a korlátlan időszakra megkötött szerződésre pedig a föld értékének a 3 százalékát fizeti ki bérleti díjként. A százalékok cégenként változóak, nagy általánosságban azonban elmondható, hogy minél hosszabb időre kötünk szerződést, annál nagyobb hozamra számíthatunk. Az utóbbi adatokat figyelembe véve így egyazon szövetkezeten belül egy olyan földért, amelynek az értéke 70 ezer korona, 1050,1400 vagy 2100 koronás bérleti díjat kaphatunk. A legmagasabb bérleti díjra abban az esetben számíthatunk, ha a földünkön gyümölcsös vagy szőlő található. Nem egy társaság a gyümölcsös hektárjáért akár 7 ezer koronás bérleti díjat is fizet. Hasonló a helyzet a szőlősökben is. Míg Nyugat-Szlovákiában a termőföldek hektáronkénti bérleti díja nagyjából 1500-2000 korona között mozog, a szőlősökben ez elérheti a 3-8 ezer koronát is. Annak ellenére, hogy a föld alapvető termelési eszköznek számít, a szlovákiai gazdáknak - szemben a régi uniós tagországok gazdáival - adót kell fizetnünk utána. Ennek a nagyságát a községi önkormányzatok határozzák meg, amelyek ezt az adónemet az elmúlt két évben jelentős mértékben növelték. Az így befolyó összeg még a kisebb falvakban is milliókban mérhető. A telekadó tárgya, vagyis ami után adóbevallást kell tennünk, a Szlovákia területén található szántóföldek, szőlősök, gyümölcsösök, legelők, kertek, erdők, halastavak, építési és egyéb telkek. A bevallást többnyire a tulajdonosnak kell megtennie, azonban itt is vannak kivételek. Az állam, a község vagy a megyék tulajdonában lévő földekért azok kezelője teszi meg a bevallást. A telek használója - vagyis a mezőgazdasági szövetkezet vagy magángazda - tesz bevallást az általa használt idegen földterületért is. Ne számítsunk árugrásra Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? Az elmúlt években ugyan a hazai farmerek bevételei, az európai uniós támogatásoknak köszönhetően nőttek, mindez azonban nem jelentett olyan növekedést aminek köszönhetően növelhették volna a bérleti díjakat. A szlovák gazdák például az osztrákokhoz képest csak fele annyi támogatást kapnak, ráadásul az általuk árult termékek ára sem nőtt az elmúlt időszakban jelentősebb mértékben. A földtulajdonosok így nem számíthatnak arra, hogy az elkövetkező hónapokban jelentősebb mértékben megugranának a bérleti díjak, (mi, p, s) A te rmoföld piaci ára az Európai Unió országaiban Ország Földár (euró/ha) Ország Földár (euró/ha) Ország Földár (euró/ha) Luxemburg 112 270 Anglia 11 615 Ausztria 5000 Hollandia 37 500 Németország 9416 Csehország 986 Belgium 15 895 Finnország 4039 Lengyelország 1307 Olaszország 14 266 Franciaország 3860 Litvánia 390 Dánia 14 669 Svédország 2019 Szlovákia 888 Forrás: Eurostat
