Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-20 / 42. szám, kedd
12 Kitekintő ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 20. www.ujszo.com Az immunológusok új elmélettel álltak elő, hogy a TGN1412 kódjelű kísérleti gyógyszer problémái miért nem derültek ki már az állatkísérletek során Kis híján belehaltak a férfiak a gyógyszerkísérletbe Balul végződött a gyógyszerkísérlet az önkéntesek számára (Képarchívum) Nagy port kavart tavaly márciusban az a nagy-bri- tanniai gyógyszervizsgálat, melyben kis híján hat férfi vesztette életét. A legújabb adatok alapján az okozhatta a gondot, hogy a klinikai próbákat megelőző állatkísérletekben szereplő állatok „túl tiszták” voltak. A kutatók szerint a kísérleti állatokban nem alakul ki a megfelelő fehérvérsejtkészlet, mivel a laborkörülmények között védve vannak a fertőzésektől - úja a Nature online hírportálja. OR1GO Az immunológusok új elmélettel álltak elő annak magyarázatára, hogy a TGN1412 kódjelű kísérleti gyógyszer miért nem hullott ki már az állatkísérletek során, és hogyan juthatott el a tragikus kimenetelű emberi kipróbálásig. Válságos állapotban az alanyok A „szuperellenanyagnak” is nevezett vegyület kipróbálását követően hat önkéntes szorult intenzív ellátásra tavaly márciusban egy londoni kórházban. A betegek talán sosem jönnek rendbe teljesen. A beadást követő néhány órán belül az áldozatokon mindenfelé duzzanatok és különböző szervi károsodások jelentkeztek. A vizsgálatok hamar kiderítették, hogy mindennek az oka az úgynevezett „citokin-vihar” volt, vagyis a segítő T-sejtek (az immunsejtek egyik típusa) a kelleténél hevesebben reagáltak a szerre, és mozgósították az immunrendszer többi elemét is. „Mindezt nem tapasztalták a kísérleti majmok esetében, nekik ugyanis egész egyszerűen nem volt elegendő számú segítő T-sejt- jük” - magyarázza Federica Ma- relli-Berg, a londoni Imperial College vezető kutatója. Munkájáról a párizsi Club de la Transplantation című szakkonferencián számolt be január 25-én. „A jelenség oka, hogy az értékes laborállatokat közel steril körülmények között tartják, aminek következtében az állatok nem néznek szembe a mindennapi fertőzésekkel, így nem alakul ki bennük kellő számú immunsejt” - érvel Marelli-Berg. A segítő T-sejtek égjük altípusát, az úgynevezett memória T- sejteket egy bizonyos antigénnel történő találkozás aktiválja, amellyel egy korábbi fertőzés során már találkozott a szervezet. Az immunrendszer így villámgyorsan képes reagálni egy már ismerős fertőzésre. Ez a védőoltások működésének az alapja is. A T-sejteket célozták meg A szer fejlesztője, a TeGenero nevű német biotechnológiai cég nem a segítő T-sejteket szerette volna megcélozni, hanem az immunrendszer egy másik sejttípusát, mely részt vesz az ízületi gyulladások kialakulásában. A TGN1412-nek azonban váradan hatásai j elentkeztek. Mivel a szer kikerülte azt a védelmi mechanizmust, melynek révén egyes immunsejtek csak a már ismert behatolóval szemben lépnének fel, azok nagy számban aktiválódtak. Az emberi próbákban számuk és hatásuk elsöprő volt. Amíg a kísérleti majmok nem rendelkeztek memóriasejtekkel, addig a Northwick Park Hospital önkénteseinek túl sok jutott ezekből a sejtekből. A memóriasejtek szokatlanul heves aktiválódása megmagyarázza a szervi károsodásokat is, hiszen ezek a sejtek normális körülmények között általában nem lépnek ki a véráramból. Marelli-Berg és munkatársai felfedezték, hogy egerekben a TGN1412 bekötése a CD28 nevű receptorhoz „ragadósabbá” teszi a sejteket, így azok könnyebben átjuthatnak az érfalakon, egyenesen a különböző szövetekbe. „Az emberi önkéntesek memória T-sejtjei elvesztették tájékozódó képességüket, és a szervezet olyan helyeire jutottak, ahová nem kellett volna nekik, így okozhatták a bajt” - magyarázza a kutató. Mi okoz citokin-vihart? A hasonló esetek elkerülésére Stephen Inglis immunológus (National Institute for Biological Standards and Control, London) kifejlesztett egy új tesztet, melynek segítségével kémcsőben eldönthető az emberi sejtekről, hogy okoznak-e „citokin-vihart” vagy sem. Inglis szerint egyébként Marelli- Berg magyarázata csak egy része a teljes történemek. A majom-eredetű sejtek ugyanis nem ugyanúgy viselkedtek a teszt során, ami azt sugallja, hogy valami másban is különböznek a két faj sejtjei. Sőt, mi több, szerinte az sem egyértelmű, hogy a laboratóriumi majmoknak kevésbé volna fejlett az immunrendszere. „Ók nem olyanok, mint az egerek” - mondja Inglis. „Az egerekkel ellentétben csoportokban élnek, nem pedig magánketrecekben, és igenis megkapják a fertőzéseket. Azt ajánljuk, hogy az ezt követő pre- klinikai vizsgálatokat emberi sejteken végezzék, akár ez volt a probléma forrása, akár nem.” 1967-ben végezték ki az ikonná lett forradalmárt Ki fekszik Che sírjában? ÖSSZEFOGLALÓ Tíz évvel ezelőtt a kubai orvosszakértők Fidel Castro utasítására hazudtak Che Guevara földi maradványaival kapcsolatban - számolt be róla a Letras Libres című mexikói lap. Ernesto Guevara de la Sémát 1967 októberében egy kis csoport forradalmárral fogták el a bolíviai hadsereg tisztjei. A 39 éves argentin születésű forradalmár akkor Rene Barrientos diktátor ellen gyűjtött csapatokat, és szeretett volna puccsot kirobbantam. Che Guevarát és társait nem sokkal később kivégezték a La Higuera-i iskolaépületben, és ezután évekig úgy gondolták, hogy Che holttestét - a levágott kezei nélkül - elégették, és a hamvait szétszórták. Az 1990-es évek közepén aztán addigra már visszavonult bolíviai katonák elmondták, hogy a maradványokat egy közeli leszállópálya mellé temették el, és mindezt a hatóságok azért tartották titokban, mert attól féltek, hogy a helyszín zarándokhellyé válhat. A kubai, bolíviai és argentin szakértők ezután felkutatták a helyszínt, és hamarosan bejelentették, hogy Villagrande reptere mellett hat másik kivégzett forradalmárral együtt megtalálták Che maradványait is. A csontokat Kubába vitték, és 1997 októberében Castro vezetésével ünnepélyesen újratemették azokat egy Santa Clara-i mauzóleumban. A város szimbolikus jelentőséggel bírt, ugyanis azt 1959 januárjában Guevara foglalta el, és ez az esemény döntő volt a forradalom győzelmében. A mexikói magazin szerint azonban a szakértőket zsarolással és politikai nyomásgyakorlással kényszerítették Guevara azonosítására. Minderre Fidel Castro adott utasítást, aki politikai okokból rendelte el, hogy a „megtalálással” és egy nagyszabású temetéssel erősítsék a forradalmár kultuszát. A Letras Libres szerint a kubai orvosszakértők jelentéseiben nagyon sok az ellentmondás, és a lap azt is kiemeli, hogy Guevara személyazonosságát a bolíviai szakértők a neki tulajdonított ingen és övön talált DNS-maradványok vizsgálatával állapították meg, ám az valószínűleg nem lehetett a forradalmáré. A Miami Herald már 1997-ben kétségbe vonta a maradványok eredetét: akkor Gustvao Villoldo kubai menekült és korábbi CIA ügynök emlékezett meg arról, hogy ő volt az, aki személyesen felügyelte Guevara kivégzését és temetését, amikor két másik gerillával ásták el őket. A hét holttest megtalálásának így semmi értelme sincs - áhította a lap. A képet viszont az árnyalja, hogy a CIA-nek nem lehetett szerepe a forradalmár kivégzésében - derült ki egy nemrég megjelent könyvből, (mult-kor.hu) Hogy halt meg Che Guevara? 1966-ban úrnak indult Bolíviába, mivel megítélése szerint ez az ország rendelkezett az adott pillanatban a legmegfelelőbb feltételekkel a szocialista forradalomra. Katonai akciókat kezdeményezett a keletbolíviai Andok hegyeinek gerillaharcra alkalmas terepén, de kezdeti apróbb sikerek után egyre nyilvánvalóbb lett, hogy szinte semmilyen támogatást, együttműködést sem sikerül kicsikarnia a lakosságtól. 1967. október 8-án Quebrada del Yuro-nál több társával együtt fogságába esett, és másnap La Higuera faluban René Barrientos bolíviai elnök személyes utasítására kivégezték, (wikipedia.org)
