Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-19 / 41. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 19. www.ujszo.com Milos Forman hetvenöt éves, új filmje, a Goya szellemei már elindult a nézők felé; most színházban rendez Kudarcokból született sikerek A Goya szellemei prágai bemutatóján Natalie Portmannel és Javier Bardemmel (ČTK-felvétel) A fődíj tulajodonsa, Vang Csüan-an ésJü Nan kínai színésznő (TASR/AP-fel vételek) Bogdán Árpád elismerő oklevelet kapott Kínai filmé az Arany Medve MTl-TUDÓSÍTÁS Berlin. Minden előzetes várako­zásra rácáfolva, kínai film, a Vang Csüan-an (Wang Quan-an) által rendezett Tüya’s Marriage (Tuja házassága) című film kapta az 57. berlini filmfesztivál, a Berlinale fő­díját, az Arany Medvét szombaton este. A film főszereplője Jü Nan (Yu Nan) egy önállóságra törekvő, rendkívül nehéz sorsú nőt alakít, aki a kínai gazdaság terjeszkedésé­nek ellenállva a városba költözés helyett továbbra is Belső-Mongólia sivár vidékén kíván élni súlyosan beteg férjével és két gyermekével. A zsűri a legjobb rendezőnek já­ró Ezüst Medvét az Egyesült Álla­mokban született, de Izraelben élő Joseph Cedamak ítélte a Beaufort című filmjéért. A libanoni-izraeli határon játszódó film a Beaufort támaszponton szolgálatot teljesítő izraeli katonákról szól, akik miután 2000-ben elhagyják a támaszpon­tot, végignézik, hogy néhány órá­val később miként robbantják fel azt a libanoni erők. A legjobb férfi főszereplőnek já­ró Ezüst Medvét az argentin Julio Chávez az El Otro (A másik) fősze­replője kapta, míg a legjobb női A különdíjas argentin Ariel Rotter, az El Otro című film rendezője alakításért járó Ezüst Medve díja­zottja a Yella című német film fő­szereplője, Nina Hoss lett. Kiemelkedő művészi teljesítmé­nyéért a zsűri Ezüst Medvével dí­jazta az amerikai Robert De Niro által rendezett The Good Shep­herd című film szereplőgárdáját. A CIA kezdeti éveit bemutató, párat­lanul izgalmas fűm főbb szerepei­ben a Berlinale közönsége Matt Damont, Angelina Jolie-t, Alec Baldwint és a német Martina Gedecket láthatta. A zsűri különdíjban - szintén Ezüst Medvében - részesítette az argentin-német-francia koproduk­cióban készült El Otro című filmet, amelyet az argentin Ariel Rotter rendezett. A fűm egy középkorú férfi történetét mutatja be, aló egy szokványos üzleti úton, útitársának halála után annak személyazonos­ságát felvéve, hátat fordít korábbi életének. A 34 éves rendező filmjé­ben a főhős utazása egy sajátos uta­zássá válik egy új és szabad életbe. Jirí Menzel Őfelsége pincére voltam című filmje megkapta a kritikusok elismerését, a FIPRESCI- díjat. Bogdán Árpád Boldog Új Élet című filmje elismerő oklevelet kapott. Kiemelkedő művészi teljesítmé­nyéért kapott díjat Martina Gedeck Leírtak már róla sok min­dent, egyvalamit viszont még nem. A nevében az éle­te. For: előny, man: ember. Szabad fordításban: elő­nyös helyzetek embere. SZABÓ G. LÁSZLÓ Előnyei azonban szinte mindig kudarcból születtek. Kínok, ka­landok, megpróbáltatások vezet­ték őt rendezői pályafutása két legnagyobb sikeréig, a Száll a ka­kukk fészkére és az Amadeus Os- car-díjáig. Müos Forman korunk egyik leg­jelesebb filmese. A külföldi gyöke­rű amerikai filmrendezők egyik vezéregyénisége. Az egyetemes filmművészet egyik legnagyobb mestere. Ifjúkorát súlyos tragédia árnyé­kolta be: szülei a náci népirtás ál­dozatai lettek, az auschwitzi kon­centrációs táborban vesztették éle­tüket. A két Forman fiút (az időseb­bik ma is Ausztráliában él) barátok, rokonok adták kézről kézre, s ő, a fiatalabbik így került el Podéb- radyba, a „burzsoá csökevények” bendakásos gimnáziumába, Václav Havel és későbbi forgatókönyvíró­társa, Ivan Passer barátja lett. Soro­zatos csínytevései miatt (lepisüte egy pártfunkcionárius fiát a zuha­nyozóban) egy idő után kirúgták, de akkortájt már a színház bűvöle­tében élt. Bátyja díszleteket terve­zett a kelet-csehországi Premier Színháznak, s vele együtt ő is több előadást, főleg operettet látott. Ké­sőbb, társaival együtt, köztük a ma már vűághírű karmesterrel, Libor Pešekkel, létrehoztak egy nagysza­bású zenés baüadát. Hatósági en­gedély nélkül plakátot nyomtattak hozzá, s kamaszos szemtelenséggel kikönyörögték az E. F. Burian Szín­ház színpadát. A plakáton az állt: Rongyos baűada - dráma egy for­radalmi költőről, František Villon­ról. Bemutatja a Zenés Vígjáték Színház. A szövegkönyv szerzőit (Voskovec és Werich) természete­sen elhallgatták, hiszen mindket­ten „feketelistán” szerepeltek. Min­den hétfőn ez a darab volt műso­ron, játszották vagy ötvenszer, de még egy körzeti pártkonferenciára is meghívást kaptak, mivel a helyi kulturális titkárnak eszébe sem ju­tott, hogy František Villon „nem kí­vánatos személyiség” a sztálinista kultúrpolitika vezetői szemében. A színházrendezői szakra, ami dédelgetett álma volt, nem jutott be. A felvételi bizottság elnöke arra kérte, ecsetelje, müyen formában vinné színre a békéért folytatott harcot. S mivel semmi nem jutott az eszébe, elutasították. A kudarc mégsem vette el a kedvét az újabb próbálkozástól. A filmművészeti dramaturg szakját vette célba, ott voltak ugyanis betölteden helyek. Egész nap vizsgáztatták, újabb és újabb feladatok elé áűították, de es­te már tudta az eredményt: felvet­ték. Konkrét tudáshoz azonban csak akkor jutott, állítja, amikor operatőrtársával, Miroslav Ondrí- čekkel vett egy 16 mm-es filmfelve­vőgépet, s elkezdte használni. Meghaűgatás, Fekete Péter, Egy szöszi szerelmei, Tűz van, babám! Papoušek, Passer, Forman - a nagy trió, amely az életet, a hétköz­napok varázsát viszi mozivászonra. Kis költségvetésű filmek szürke, csedő-bodó, szerelmi kínok és ügyes-bajos gondok szorításában gyötrődő fiatalokról és azok szülei­ről, vagy éppen egy vidéki tűzoltó egyesület megmosolyogtató örege­iről. Hősök helyett igazi antihősök, de az élet sava-borsa minden koc­kát átjárja. A Tűz van, babám! 1968-ban már a tiltott filmek listá­jának első helyén áll. Rendszereűe- nes, hangzik az ítélet. A véleden- nek köszönhetően mégis sikerül ki­csempészni a franciaországi Anne- cybe, ahol csehszlovák filmnapo­kat rendeznek. Forman barátai el­lopnak egy kópiát, Claude Lelouch, Francois Truffaut és Claude Bern elismerése akkora lökést és akkora bátorságot ad Formánnak, hogy ott és akkor elhatározza: pályáját Amerikában folytatja. Első kinti filmjét, az Elszakadást (1971) nem fogadja kirobbanó si­ker. A kudarc mindennél jobban fáj. Nem erre számított. Már ott tart, hogy száűodai költségeit sem tudja kifizetni, amikor újabb forga­tókönyveket tesznek le elé. Fűm egyikből sem lesz. Az idő közben múlik, már a vastartaléka is elfo­gyott. S akkor jön a megváltó felké­rés: dokumentumfüm készül az 1972-es müncheni nyári olimpiá­ról. A nyolc tételt nyolc különböző nemzetiségű rendező kapja. Köz­tük ő, a csehszlovák emigráns. Mindenki mást láttat, mindenki másra kíváncsi. Formant a tízpróba utolsó száma, az 1500 méteres sík­futás izgatja. Talán mert az ő élete is üyen nagy erejű tízpróba. Az adé- tasors legdrámaibb képsorai alatt Beethoven Örömódája szól. Az összhatás elképesztő. Kudarc után újabb felemelkedés. Az így látták ők sikere ismét,hely­zetbe hozza”. Ken Kesey regénye, a Száll a kakukk fészkére igazi best­Hetvenöt éve nem gátolja á munkában. Továbbra is remek fizikai kondíció­nak örvend, s alkotóked­vét sem szegheti semmi. seűer, a színész Michael Douglas producerként adja a kezébe. Oscar- díj a legjobb filmért, a legjobb ren­dezésért. Ezt követi aztán a Hair, a Ragtime, az Amadeus, amelyért is­mét Oscart kap, majd a Valmont, a Larry Flynt és az Ember a holdon. Ez utóbbi azonban ismét a kudarc­hoz áll közelebb, mint az ádagos si­kerhez. A következő évek pedig - a hét szűk esztendő - csupa fiaskót tartogatnak számára. Három terve dől dugába, közvedenül a forgatás elkezdése előtt. Köztük a legfájóbb: Márai Sándor műve, A gyertyák csonkig égnek. Színész vele így még nem bánt el soha: azzal, hogy a főszereplők egyike, Sean Con­nery az utolsó pillanatban anyagi nézeteltérések miatt száll ki a pro­dukcióból, s az egész addigi mun­kát megsemmisíti. És most itt a Goya szellemei. Egy fűm, amelyben megdöbbentő „rím­képletet” mutat az inkvizíció és a kommunizmus. Amerika nem ájul el a látottaktól, a spanyolok (a film­ben szereplő Javier Bardem és Blanca Portülo vezetésével) meg­hajolnak a rendező új opusa előtt, a cseh mozikban azonban elmarad a „nagy visszatérés”. Jó, jó, üják a prágai kritikusok, de nem titkolják: Formántól többet vártak. Az újabb bizonyítás azonban nem sokat várat magára. Április elején Milos Forman színházi ren­dezőként mutatkozik be Prágában. Dzsesszoperát rendez a Nemzeti Színházban. Jirí Suchy és Jiff Šlitr művét, a Jól fizetett sétát állítja színpadra. Évekkel ezelőtt ugyan­itt, a Moldva-parti „arany kápolná­ban” Smetana Daliboiját rendezte volna. Az is az utolsó pillanatban hiúsult meg, amikor kiderült: For­man komoly változtatásokat kíván eszközölni a cseh nemzeti hősope­ra librettójában. Mivel falakba üt­között, köszönte, s távozott. A sors iróniája, hogy ugyanezt a művet tervei szerint jövőre a spanyolor­szági Valenciában rendezi meg, bár hívják őt a New York-i Metro- politanbe is. Hetvenöt éve nem gátolja a munkában. Müos Forman tovább­ra is remek fizikai kondíciónak ör­vend, s alkotókedvét sem szegheti semmi. A nevében a sorsa. Előnyös helyzetét eredeti rende­zői látásmódjával vívta ki. OTTHONUNK A NYELV _________ Az anyanyelv napja elé - a nyelvi és kulturális sokszínűség is veszélyben van SZABÓMIHÁLY GIZELLA Banglades javaslatára az UNES­CO 1999-ben nyüvánította február 21-ét nemzetközi anyanyelvi nap­pá, s 2000-ben ünnepelték először. A vüágnapot annak emlékére tart­ják, hogy 1952-ben az akkor még Pakisztánhoz tartozó Banglades- ben az urdut nyüvánították az egyeden hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a rendőr­ség összetűzött a tüntető diákokkal és ötöt megölt közülük. Az UNESCO, az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szerve­zete az anyanyelv napjával boly­gónk nyelvi sokszínűségére és e sokszínűséggel együtt járó gaz­dagságra kívánja felhívni a világ figyelmét. Többek között a nyelv által hagyományozódik ugyanis egy-egy nép kultúrája, történel­me. A nyelvek egy adott népcso­port történelmének olyan korsza­kairól is szolgáltatnak adatokat, amelyekről olykor még tárgyi em­lékek sem maradtak fenn. Az egyes nyelvek vizsgálata azonban azért is érdekes és izgalmas, mert más-más világképet közvetítenek. Az UNESCO jelenlegi főigazga­tója, Macuura Koicsiro a 2004-es világnap kapcsán kiadott nyüat- kozatában ezt írta: „Az anyanyel­vek azért egyediek, mert születé­süktől kezdve meghatározzák az embert, külön világképet adva, amely igazából soha nem tűnik el, függetlenül attól, hogy hány nyel­vet tanulnak meg később. Mások nyelvét tanulni egy mód mások vüágérzékelésének és más meg­közelítéseknek a megismerésére.” A vüágnap egyúttal arra is fel­hívja a figyelmet, hogy környeze­tünkhöz hasonlóan a nyelvi és kul­turális sokszínűség is veszélyben van. Jelenleg mintegy 6000 nyel­vet beszélnek a világon, a legtöb­bet Ázsiában és Afrikában, így In­donéziában több mint hétszázat, Pápua Új-Guineában több mint nyolcszázat. E nyelvek jelentős ré­szének azonban még írásbelisége sincs, ennélfogva rohamosan csökken beszélőik száma. A kis nyelvek (beleértve az ún. kisebb­ségi nyelveket is) fennmaradásá­nak egyik legfontosabb feltétele valamilyen szintű hivatalos elis­merésük. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy valamivel több, mint húsz ENSZ-tagállamban van egy­nél több hivatalos nyelv (Indiában 19, Dél-Afrikában pedig 11!), a legtöbb állam azonban hivatalo­san egynyelvű, holott a kis államo­kat kivéve ezekben az országok­ban több népcsoport is él. Egy nyelv hivatalos elismerésének egyik formája s egyúttal a fennma­radását támogató fontos tényező az adott nyelv oktatása az állami iskolákban. Egy 2003-ban kiadott UNESCO-dokumentumban (Ok­tatás a többnyelvű vüágban) a nemzetközi szerzőgárda tagjai többek között rámutatnak arra, menyire fontos az, hogy (főként az oktatás kezdetén) a gyermekek anyanyelvű nevelésben részesülje­nek. Az UNESCO által szervezett és egyéb tudományos kutatások is igazolták, hogy az anyanyelvű ok­tatás segíti elő leginkább a gyer­mekek értelmi fejlődését, a jó anyanyelvi alapok megkönnyítik az egyéb nyelvek tanulását is. Az UNESCO ugyanis fontosnak tartja a többnyelvűséget, az említett do­kumentumban is azt olvashatjuk, hogy a kisebbségi és bennszülött nyelveket beszélő gyermekek ok­tatási nyelvi jogai közé tartozik az anyanyelvű oktatás joga, valamint az, hogy lehetőségük legyen ta­nulni a regionális nyelvet vagy az adott államban hivatalos nyelvet, továbbá a nagy nemzetközi nyel­vek valamelyikét. Az ország hiva­talos nyelvének és a nagy nemzet­közi közvetítő nyelvek ismerete ugyanis a társadalmi mobilitást és érvényesülést elősegítő tényező. Az anyanyelv napja előtt vége­zetül idézzük Gandhinak az anya­nyelv szerepéről vallott nézeteit: „Valódi nevelés idegen nyelven nem lehetséges [...] csak a nép nyelve válthat ki eredeti gondola­tokat a lehető legtöbb ember elméjében” (1920).

Next

/
Oldalképek
Tartalom