Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-14 / 37. szám, szerda
6 Fókuszban: az egyetemista költségei ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 14. www.ujszo.com Eperjes a legolcsóbb, Pozsony a legdrágább Drága diáknak lenni! ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A diákélet mindenhol drága, míg korábban a vidéki nagyvárosokban Pozsonyhoz képest akár jóval kevesebből is „kihozható” volt a diploma, ma már alig költ kevesebbet a vidéki a fővárosi egyetemistánál. Kassán szinte koronára ugyanannyit fordítanak a hallgatók havonta a tanulmányaikkal kapcsolatos költségekre, mint Pozsonyban. A Hernád-parti város egyetemistáinak havi átlagos kiadása 6000 korona. Akik valamelyik fővárosi felsőoktatási intézményt látogatják, havi rendszerességgel átlagban 6050 koronát költenek. Az egyetemi tanulmányok szempontjából honi viszonylatban Eperjes számít a legolcsóbbnak. Bár továbbra is Pozsonyban a legdrágább az egyetemistáiét, itt a legtarkább az összkép, vagyis egyesek a kétszeresét költik el annak az összegnek, amit mások fordítanak tanulmányaikra. A különbség itt a legnagyobb, a staMennyit költ a diák? Város Havi kiadás Pozsony 6050 Nyitra 5200 Zsolna 5800 Eperjes 4250 Kassa 6000 * (koronában) (Forrás: oktatási minisztérium, 2006) tisztikák szerint 3280 korona. A felmérést végző kutató szerint ez azzal magyarázható, hogy a fővárosba az ország szinte valamennyi tájáról érkeznek hallgatók, a szociális hátterük pedig nagymértékben eltér. A kiadási egyenlőtlenségek összefügghetnek azzal is, hogy a hallgatók jelentős része munkát vállal tanulmányai mellett, és így jövedelemre tesz szert. Pozsonyban a legkönnyebb diákmunkát találni, (-cz-e) Az egyetemisták 7%-át nem támogatják szüleik A diákok elégedettek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Noha a diákélet évről évre drágább, az egyetemisták jelentős többsége nem panaszkodik anyagi helyzetére, derül ki az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézet (UIPS) legfrissebb felméréséből. A megkérdezett hallgatók 80%-a áhította, hogy többé kevésbé elfogadhatónak tartja anyagi körülményeit. Csak a maradék 20% véli úgy, helyzete rendkívül rossz, legalábbis nem kielégítő. A viszonylag nagyfokú elégedettségnek két oka lehet: egyrészt a diákok jó része munkavállalóként pénzt keres tanulmányai mellett, másrészt szinte valamennyi egyetemistát segítik a szülei anyagilag. A felmérés szerint csak 7%-ra tehető azoknak a diákoknak az aránya, akiket a szüleik egyáltalán nem támogatnak pénzzel. Megközelítőleg ugyanennyien vannak azok, akik havonta több mint 5000 korona zsebpénzt kapnak családjuktól. Miközben átlagban csak néhány ezer koronával támogatják a szülők egyetemista fiukat, lányukat, vannak családok, akik havi 15 ezer koronás zsebpénzzel látják el a diplomáján dolgozó gyermeküket. Azok az egyetemisták, akik szüElégedett diákok* Nagyon jó 12% Kielégítő 29% Elfogadható 41% Nem kielégítő 14% Nagyon rossz 4% * A diákoknak a Milyennek látják anyagi helyzetüket? kérdésre kellett felelni. (Forrás: oktatási minisztérium, 2006) leikkel közös háztartásban élnek, ádagban havi 2000 koronát kapnak szüleiktől, akik kollégiumban, egy ezressel többet. A múlt évben a hallgatók csaknem 15%-a részesült szociális ösztöndíjban. Tanulmányi alapú támogatást az egyetemisták mintegy 13%-a kapott, egyszeri, rendkívüli ösztöndíjat 2,4%. Ez annyit jelent, hogy a hallgatók durván egyharmada részesült vissza nem térítendő, egyszeri vagy rendszeres támogatásban. A diákok átlagban havi 2000 korona szociális ösztöndíjat kaptak. Kedvezményes diákhitelért a megkérdezettek 6,5%-a folyamodott. (-cz-e) A szociális ösztöndíjak Az összeg A támogatottak aránya 300-1000 18,5 1100-1500 19,5 1600-2000 42,0 2100-3000 8,5 3100-5000 4,5 5100-6600 7,0 Az összeg koronában, a támogatottak aránya százalékban értendő. (Forrás: oktatási minisztérium, 2006) A Comenius Egyetem (TASR) Mennyivel segítenek havonta a szülök? Az összeg (Sk) Közös háztartásban él a szülőkkel (%) Kollégiumban lakik {%) 0 7,0 7,0 100-1000 29,0 8,5 1001-2000 24,0 17,0 2001-3000 16,5 27,0 3001-4000 8,0 19,5 4001-5000 9,5 12,5 5000 felett 6,0 8,5 (Forrás: oktatási minisztérium, 2006) Akár szüleivel, akár kollégiumban él a diák, aránylag a legtöbbet étkezésre költi - derült ki egy felmérésből Mennyibe kerül egyetemre járni? Lényegesen nehezebb a helyzetük azoknak a diákoknak, akik csonka családban élnek, mivel az utóbbi havi bevétele átlagban csupán 16 ezer korona (TASR-felvétel) Bár a felsőoktatás ingyenes, a diákélet pénzbe kerül, nem is kevésbe. A tandíj- mentesség önmagában ugyanis nem jelenti azt, hogy a felsőfokú végzettség megszerzése nem kerül semmibe. Az egyetemisták megélhetési költségei és a tanulmányaikkal kapcsolatos járulékos kiadásai havi több ezer koronára rúgnak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kiadásaik mértéke elsősorban attól függ, hogy szüleikkel közös háztartásban élnek-e, vagy kollégiumban laknak. Az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézet (ÚIPS) legutóbb közzétett, a hallgatók szociális helyzetét vizsgáló felmérésének eredményei alapján a családjukkal egy fedél alatt élő hallgatók havi kiadásai tavaly átlagban 3810 koronát tettek ki. A kollégisták esetében ez az összeg elérte az 5700 koronát. Az elmúlt két évben az egyetemistáiét mintegy egyötödével lett drágább. A felmérés rámutatott, a hallgatók csupán 24%-a jár be otthonról az egyetemre, vagyis pusztán egynegyedük él közös háztartásban szüleivel. Jelentős hányaduk (60%) diákszállóban lakik, 5% pedig albérletben vagy rokonoknál. Egy átlagos egyetemista családjának havi bevétele 25 ezer korona körül mozog. Lényegesen nehezebb a helyzetük azoknak a diákoknak, akik csonka családban élnek, mivel az utóbbi havi bevétele átlagban csupán 16 ezer korona. Egyébként a diákok egytizede olyan családból érkezik, amely havi bevétele nem haladja meg a 15 ezer koronát. Akár szüleivel, akár külön él az egyetemista, aránylag a legtöbbet étkezésre költi. Az otthoni étkezés kijön akár havi egy ezresből is, a kollégiumban, a menzán azonban ennek csaknem a kétszeresébe kerül a napi legalább háromszori étkezés. A havi lakhatási költségek a kollégisták esetében átlagban 1500 koronát tesznek ki. A legolcsóbb kollégiumi helyekért háromszáz koronát számolnak fel, a drágábbakért több ezret. Az ország legnagyobb egyetemének papnövendékei számára ugyanakkor ingyenes a diákszálló. A felmérésből kiderül az is, hogy legtöbbet havonta az orvos- tanhallgatók költik, átlagosan 6500 koronát. A legkevesebbet a bölcsészhallgatók, mintegy 4600 koronát. Nem véletlenül az orvosnövendékeknek a legmagasabbak a tanulmányaikkal kapcsolatos kiadásaik. Az orvosi szakkönyvek ugyanis rendkívül drágák, a szükséges egyetemi jegyzetek nem különben. Szemeszterenként, vagyis tanulmányi félévenként akár három-négy ezer koronát is fordíthatnak a nélkülözhetetlen tankönyvek, jegyzetek beszerzésére. Az egyetemisták átlagban egyébként mintegy 300 koronát áldoznak erre a célra. Bár általában megfeledkeznek róla, a fénymásolás szintén sokat elvisz. Számos diák tanul másolt jegyzetekből, tankönyvekből. Közülük többen akár ezer koronát is fizetnek havonta fénymásolásért. (-cz-e) Azok az egyetemisták, akik rendszertelenül néznek munka után, átlagosan havi 1250 koronát keresnek Az egyetemi hallgatók több mint fele dolgozik ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ma már egyáltalán nem ritka, sőt, gyakran előfordul, hogy az egyetemisták tanulmányaik mellett állást vállalnak. Az emelkedő megélhetési költségek mind több diákot ösztönöznek arra, hogy jövedelem után nézzenek. A statisztikák szerint 56%-uk ki- sebb-nagyobb rendszerességgel még mielőtt kézhez kapná diplomáját, pénzt keres. A statisztikák szerint nem igaz az a feltételezés, hogy a kollégisták magasabb összegű kiadásaik miatt nagyobb arányban vállalnának munkát, mint a szüleikkel közös háztartásban élő társaik. Mindkét csoportban közel azonos a pénzkeresők aránya. Fiúk-lányok szintén ugyanolyan megoszlásban dolgoznak. Egynegyedük többé-kevésbé a teljes tanévet végigdolgozza, egy- harmaduk kihagyásokkal vállal munkát. Akik a szemeszter alatt is dolgoznak, havonta átlagban 4000 koronát keresnek. Az ügyesebbek akár havi tízezret is kereshetnek, ugyanakkor ez egyáltalán nem általános. A diákmunkát a fővárosban fizetik meg a legjobban, vidéken már kevésbé. Azok az egyetemisták, akik rend- szertelenül néznek munka után, a felmérés szerint átlagosan havi 1250 koronát gründolnak össze. 44% kizártnak tartja, hogy a tanulmányi félév során állást vállaljon. 22% sem tanév közben, sem a nyári szünidőben nem dolgozik. 21% csakis a szünidőben hajlandó munkát vállalni. A legtöbben a jogtudományi karok hallgatói, a közgazdászjelöltek és a tanár szakos diákok közül dolgoznak. Viszonylag a legkevesebben a bölcsészek, a teológushallgatók és a művészeti egyetemek diákjai körében foglalkoznak pénzkeresettel. Ennek elemzések szerint az lehet az oka, hogy nagy részük csupán karitatív tevékenységekbe kapcsolódik be, önkéntes munkát vállal. Általánosságban elmondható, hogy azok az egyetemisták néznek a legsűrűbben munka után, akiknek ezt az idejük megengedi, vagyis, azok, akiknek viszonylag kevesebb kötelező előadáson vagy gyakorlaton kell részt venniük. Meghatározó tényezőt jelentenek az adott régió kínálta lehetőségek is, vagyis előfordulhat, hiába szeretne dolgozni a diák, ha nincs munka a környéken. Megyénkénti lebontásban kiderül, a legnagyobb arányban (39%) a pozsonyi egyetemek hallgatói dolgoznak szinte folyamatosan a tanév során. Kisebb-nagyobb megszakításokkal a nyitrai és a zsolnai megyei egyetemisták (egyaránt 36,5%) vállalnak állást szemeszter közben. A Kassai és az Epeijesi megyében működő felsőoktatási intézmények diákjainak 64, illetve 59,5%-a a nyári szünidőn kívül teljesen elzárkózik a munkavállalás elől. A legutóbbi nyarat a diákok 69%-a dolgozta végig. Kétharmaduk belföldön, egyharmaduk külMennyit keresnek a diákok? Havi jövedelem A diákok aránya 1000-ig 29,0 1001-2000 21,0 2001-5000 30,5 5001-10 000 12,5 10 000-nél többet 7,0 Az adatok koronában, a diákok aránya százalékban értendő. (Forrás: oktatási minisztérium, 2006) földön. Olyanok is voltak, akik itt is, ott is, arányuk azonban mindössze 1,5%-ot ért el. Akik Szlovákiában vállaltak munkát, átlagban 8000, akik külföldön, ennek valamivel több mint háromszorosát, 25 000 koronát vághattak havi fizetésként zsebre. A munkavállaló egyetemisták egyharmada, ha nem dolgozna, nem tudná kifizetni a diákszálló díját, és nem volna miből ennie. A többség egyéb kiadásai miatt húzza az igát. Felmérések szerint a diákoknak legalább a fele olyan munkát vállal, amelyhez tanulmányainak, választott hivatásának nem sok köze van, többnyire természetesen fizikai munkát. Csak 25% mondhatja el magáról, hogy legalább részben „szakmájába” vág, amivel diákként pénzt keres. Egyharmad véli úgy, a munka- vállalás rossz hatással van tanulmányi eredményére. 46% szerint egyáltalán nem befolyásolja az átlagát a munkára fordított idő. 1% nyüatkozott úgy, a munka miatt elhanyagolta tanulmányait, így évet kellett ismételnie, (-cz-e) A munkavállaló egyetemisták egyharmada, ha nem dolgozna, nem tudná kifizetni a diákszálló nem ritkán borsos díját, és nem volna miből ennie (TASR-felvétel)
