Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
IV Kultúra - polgármesterek tervei ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 1. www.ujszo.com Százdi Sztakó Zsolt történelmi kisregényét mutatták be a városi könyvtárban Az 1552-ről Ipolyságon ÖNKORMÁNYZATI VEZETŐK ELKÉPZELÉSEI, TERVEI Juhász György (MKP), Tardoskedd (Csuport István felvétele) Ipolyság. Példamutató vállalkozás színhelye volt január 25-én a városi könyvtár: bemutatták Százdi Sztakó Zsolt 1552 című történelmi kisregényét. KORPÁS PÁL Solmoši Márta könyvtárvezető köszöntőjében elmondta: az intézmény munkaközösségének elképzelése szerint a könyvtár lehetővé teszi, hogy falai közt bemutatkozzanak az ipolysági és környékbeli, valamint az innen elszármazott toliforgatók. Ezt a szándékukat már eddig is számos ilyen jellegű rendezvénnyel bizonyították. Egyebek mellett bemutatták Kiss László orvostörténész, Tipary László, Csáky Károly, Danis Ferenc helytörténészek és mások munkáit - lehetőleg mindig a szerzők jelenlétében. Az idén negyvenedik életévét betöltő Százdi Sztakó Zsolt eddigi írói pályáját Budai Ernő nyugalmazott pedagógus ismertette. Megemlítette, hogy a szerző mindössze másfél évet járt iskolába, amikor egy rejtelmes kór lehetedenné tette, hogy hagyományos módon, tehát iskolában tanuljon tovább. Az orvosok és a szülők minden igyekezete ellenére kerekes székbe kényszerült, és megromlott a beszédképessége. Erős akarattal és családja áldozat- készségének köszönhetően azonban újra megtanult írni és olvasni, s így megszerezhette - autodidakta módon - azt az ismeretanyagot, amely sokoldalú írói munkásságához nyújt eligazító alapot. ír verseket. Ezekből Solmoši Márta olvasott fel néhányat. Novellái irodalmi folyóiratokban, magazinokban és antológiákban jelentek meg. Rádiójátékait négy alkalommal tűzte műsorára a Pátria rádió. A regényismertetésre térve Budai Ernő hangsúlyozta: a Százdi előnéwel az író a szülőfalujához, lakóhelyéhez való szeretetteljes ragaszkodását akarja kifejezni. A Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó kiadásában 2006-ban megjelent kisregény a török hódoltság korába kalauzolja az olvasót. A több szálon futó és különböző jelle- gű-témájú események valamiképp a szerzetesek kincse köré göngyö- lődnek. A kolostor szerzetesei az egyik tisztáson az éj leple alatt perjeli vezénylettel elássák a kolostorban őrzött kincseket. Az alapképlet: a hódítók mindenáron meg akarják szerezni, a hódítás áldozatai pedig még életük kockáztatásával is megpróbálják megvédeni a csodálatos értékű kincseket. Közben zajlik a török-magyar háború palásti csatája. Győzelmükkel a hódítók közelebb kerülnek a újabb adóbázist jelentő bányavárosokhoz. A szerző ezt a történelmi tablót teletűzdeli korhű emberi sorsokkal. A tragédiasorozat közepette is születnek tartalmas emberi kapcsolatok, üdítő és ígéretes szerelmek. De megjelenik - például árulás formájában - az emberi álnokság, gyarlóság és gyávaság is. A földi kincs végül nem lesz senkié. Valahol rejtőzködik a fákkal benőtt tisztáson. Keresése sok áldozattal és tragédiával jár, de olykorolykor rozsdaálló emberi értékeket is csihol. Ilyen tanulság is leszűrheti a könnyebb stílusú, olvasmányos kisregényből. Az ismertetés keretében Budainé Szobi Margit - a könyvbemutatón elhangzott gondolatokat illusztrálandó - részleteket olvasott fel a műből. A meghitt légkörben zajló találkozó végén a szerző dedikálta könyvét. SZÁZ ILDIKÓ Őrségváltás történt az Érsekújvárt járás egyik legnagyobb településének élén. Bara Mihály független polgármestert Juhász György egyetemi tanár, volt parlamenti képviselő váltotta fel a felelős poszton. A Magyar Koalíció Pártjának hat, a Kereszténydemokrata Mozgalomnak egy jelöltje, továbbá öt függeden jelölt alkotja majd a tardoskeddi képviselő-testületet. Polgármester úr, milyen elképzelésekkel, konkrét tervekkel szólította meg a tardoskeddi lakosokat? Korábban is részt vettem már a városi önkormányzat munkájában az MKP képviselőjeként, vannak tehát tapasztalataim ezen a téren, ismerem a helyiek gondjait. Polgármesterként elsősorban a falu dinamikus fejlesztését, az infrastruktúra további kiépítését szeretném megvalósítani. Más községekhez hasonlóan, Tardoskedden is befejezésre vár a csatornahálózat kiépítése, karbantartásra szorulnak az utak, és külön problémát jelent a kultúrház hiánya. Programomban szerepel továbbá a község fenntartása alá tartozó oktatási intézmények minőségi fejlesztése. Ugyanakkor gondolnunk kell azokra is, akik rossz szociális helyzetben vannak. Ami a lakosság foglalkoztatottságát illeti, Tardoskedden a munkanélküliség aránya nem haladja meg a tíz százalékot, sokan a vágsellyei Duslo, az érsekújvári Osram vagy a galántai Samsung alkalmazottai. A tardoskeddi vállalkozók helyben vagy érsekújvári székhélyű vállalataikban jelentős sikereket érnek el, és munkáltatóként is megállják a helyüket. Terveim között szerepel egy ipari zóna - község tekintetében nem beszélhetünk nagyobb ipari parkról - létrehozása, ahol kedvező feltételeket tudnánk biztosítani az itt letelepedő vállalkozók számára. Itt él a családjával, ha jól tudom az év végére várják a harmadik gyermek megszületését. Az Ön számára tehát nem ismeretlenek a fiatalok, az itt élő családok gondjai sem. Milyen pozitív változásokra számíthatnak ők a faluban? A település eddigi vezetése éppen idén adott át 24 bérlakást a fiatalok számára. Programomban szerepel a sorházak kiépítése, a beruházás megvalósításához állami támogatást kérnénk, és a fiatalok akár jelzáloghitel felvételével is egy szép családi ház tulajdonosaivá válhatnának. Ez jelentős mértékben javítana életkörülményeiken. Tardoskeddnek termálvize van, amelyet a szövetkezet részben hasznosítani tud. Ezt a kincset azonban jobban, hatékonyabban is értékesíthetnénk, ha támogatást tudunk szerezni a helyi fürdő teljes átalakítására, modernizálására. Természetesen gondolnunk kell a falu idősebb polgáraira is. Igény mutatkozik egy nyugdíjasotthon kiépítésére, melyet a volt óvoda épületében tudnánk megvalósítani, előbb azonban biztosítanunk kell a beruházáshoz szükséges anyagi fedezetet. Sok munka vár ránk, de közös erővel sikerülhet minden tardoskeddi lakos igényét kielégíteni, elképzelését megvalósítani. Köszönöm a választók bizalmát! (száz) Balról jobbra: Budainé Szobi Margit, Százdi Sztakó Zsolt, Budai Ernő és Solmoši Márta a bemutatón (Štrba Péter felvétele) ÖNKORMÁNYZATI VEZETŐK ELKÉPZELÉSEI, TERVEI ÖNKORMÁNYZATI VEZETŐK ELKÉPZELÉSEI, TERVEI Lucza Sára (MKP), Hetény Szigeti János (MKP), Búcs V. KRASZN1CA MELITTA , ,A négyéves megbízatási időszak első évében szeretnénk felépíteni egy 12, pontosabban 2x6 lakásos bérházat; a szükséges tervdokumentáció már készen áll - kezdte terveinek ismertetését az 1400 lakosú település másodszor megválasztott polgármester asszonya. - Míg korábban azt tapasztaltuk, hogy inkább a régebbi családi házakat vásárolták meg a fiatalok és a városból a faluba költözők, most úgy tűnik, községünkben is egyre nagyobb igény mutatkozik az üyen típusú bérlakások iránt. Éppen ezért nem kizárt, hogy az elsőt egy második, ugyancsak 2x6 lakásból álló bérház követi majd.” Közvetlenül az alapiskola mellett még a kilencvenes évek elején tető alá hozott, ám azóta is befejezetlen objektum áll, amelyet egykor napközi otthonnak terveztek. Az egyre csökkenő tanulói létszám miatt ilyen célra már nem volt szükség külön épületre, és több mint egy évtizedig nem is történt az ügyben semmi. Az elmúlt választási időszakban sikerült a hatásköri delimitálás útján a község tulajdonába venni ezt az ingatlant, és az új testület feladata lesz gondoskodni az épület megfelelő kihasználásáról. „Két elképzelésünk van: vagy családi típusú gyermekotthont alakíthatnánk ki, vagy pedig idősek otthonát - árulta el Lucza Sára. - A megoldás attól is függ, milyen pályázati források lesznek, mert önerőből nem tudnánk befejezni az építkezést. Ugyancsak uniós alapok felhasználásával szeretnénk kicserélni az óvoda nyílászáróit, valamint rendbe hozni az épület tetőszerkezetét, de a járdák, utak felújításához is pályázati úton szeretnénk előteremteni a pénzt.” A község tulajdonában lévő 60 hektárnyi területre, az úgynevezett ipari parkba befektetőket keresnek; már eddig is több céggel tárgyaltak, de egyelőre nem találtak megfelelő partnert. A Nyugat-szlovákiai Víz- és Csatornaművek komoly beruházást tervez a községben: egyrészt az ivóvizet biztosítana - Páímajorból húzzák majd ide a vezetéket -, másrészt a csatornahálózatot is kiépítené a régióban (beleértve Hetényt is). Az, hogy mindez milyen gyorsan valósulhat meg, nagyban függ az uniós pályázatok sikerességétől. V. KRASZN1CA MELITTA Az eddigi fejlesztési irányvonal folytatását ígéri az 1200 lakosú község negyedízben újjáválasztott polgármestere, aki parlamenti képviselő is egyben. „Célunk, hogy minél szélesebb körben ismertté és vonzóvá tegyük községünket, ahol adottak a feltételek a falusi turizmus további fejlesztéséhez. Több panzió is működik már nálunk, ahol színvonalas szolgáltatásokkal várjuk az idelátogatókat. Továbbra sem, mondtunk le a magyarországi Neszméllyel közösen megvalósítandó Európa-falu projektről. A község határában lévő 13 hektárnyi kiterjedésű halastót ismét szeretnénk fürdésre alkalmassá tenni, a katolikus templom mellett falumúzeumot akarunk létesíteni - a kiállítási anyagot már korábban összegyűjtöttük, és egyelőre kénytelenek vagyunk a községházán tárolni. Csatlakozni akarunk a neszmélyi borúihoz, tovább szeretnénk szépíteni a szoborparkunkat, sétányokat építeni, helyrehozni a járdákat, utakat. Reméljük, hogy a Dunán lehetővé vált csónakos átkelés is hozzájárul az idegenforgalom növekedéséhez. Sajnos, egyre kevesebb gyermek születik nálunk is, ezért az óvodát és az iskolát valószínűleg hamarosan egy épületbe kell költöztetni. A felszabadult óvodában viszont idősek otthonát hoznánk létre, ahol az önellátó és a magatehetetlen idős emberek egyaránt biztonságos, új otthonra lelhetnének. Sürgős feladatnak számít az esőelvezető árkok kiépítése. A beruházásokat elsősorban pályázati pénzekből igyekszünk majd megvalósítani, ám először mindenképpen el kell fogadni a község hosszú távú fejlesztési tervét, és bízom benne, hogy erre már az idei év első felében sor kerül. A benyújtott pályázatoknak ugyanis erre az alapdokumentumra kejl támaszkodniuk. Tavaly adtuk át a falu határában a szennyvíztisztító állomást, amelyik egyelőre ráhordásos alapon működik. A Nyugat-szlovákiai Vízügyi Társaság azonban a környező településekkel egyetemben Búcson is ki szeretné építem a csatornarendszert, az előtanulmányok már el is készültek. Vezetékes vizünk már van, a csatornahálózat megépülése a falufejlesztés újabb fontos állomása lesz.” (Vas Gyula felvétele) (Vas Gyula felvétele)
