Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-13 / 36. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 13. www.ujszo.com Koszovó ügyében kivár az unió, mindenképpen kerülni akarja a konfrontációt Őrizték a látszategységet Putyin béke- és igazságszerető Rijád. A szaúdi uralkodó szerint az orosz elnök béke-, igazság- és jogszerető ember, ami arra ösztönzi az arab királyságot, hogy keresse Oroszország barátságát. Abdallah bin Abdel-Azíz tegnap nyilatkozott így, miután előző nap tárgyalt a rijádi látogatáson tartózkodó Vlagyimir Pu- tyinnal. ,A királyság és Oroszország kapcsolata szilárd, a két nép kapcsolata pedig még szilárdabb, mert Oroszország ismerte el először Szaúd-Arábiát 1932. évi megalakításakor” - mondta Abdallah. (MTI) Berlin védi az orosz elnököt Berlin. Védelmébe vette a német kormány tegnap a müncheni biztonságpolitikai fórumon a múlt hét végén elhangzott, sokak szerint a hidegháború időszakát felidéző Putyin-beszédet. Hivatalos nyilatkozatában az Angela Merkel vezette kabinet szóvivője hangsúlyozta: a kormány egyáltalán nem tekinti úgy, hogy a Putyin által megfogalmazott bírálatok visszaesést jelentenének a hidegháború korszakába. Hozzátette: a biztonságpolitika Davosának számító, hagyományos müncheni fórum megfelelő és kipróbált keretet biztosít a nyűt vita számára. Ugyanakkor Berlin nem osztja Putyin bírálatát a NATO keleti irányú kibővítésével kapcsolatban. Ezzel együtt szükségesnek tartja a párbeszéd folytatását Oroszországgal ez ügyben is. (MTI) Elengednek egy terroristát Berlin. Az egykori hírhedt Vörös Hadsereg Frakció (RAF) terrorszervezet egyik vezetője, a jelenleg 57 éves Brigitte Mohnhaupt idő előtti szabadon bocsátásáról döntött tegnap a stuttgarti körzeti bíróság. A többszörös gyilkosságban való bűnrészességgel vádolt Mohnhaupt 24 évi börtön után, feltételesen és próbaidőre, pontosan hat hét múlva kerülhet ténylegesen szabadlábra. A próbaidő öt évre szól. Brigitte Mohnhauptot 1982- ben tartóztatták le. 1977 és 1982 között a RAF egyik vezető személyisége volt, aki a vád szerint kulcsszerepet töltött be a Német Munkaadók Szövetsége elnökének, Hans-Martin Schleyernek a meggyilkolásában 1977 őszén. Azzal is vádolták, hogy ugyanebben az évben részt vett az akkori szövetségi főügyész, Siegfried Bu- back, valamint Jürgen Ponto volt bankelnök meggyilkolásában. A RAF 1971 és 1993 között legkevesebb harminc embert gyilkolt meg. (MTI) Brigitte Mohnhaupt a letartóztatásakor (ČTK/AP-archívum) Brüsszel. Közös álláspontot alakítottak ki tegnap az EU 27 tagországának külügyminiszterei a Koszovóval kapcsolatos további eljárás tekintetében. Egyúttal jelezték a Szerbiával kapcsolatos politika enyhülését, kilátásba helyezve a stabilizációs és társulási tárgyalások felújítását Belgráddal. ÖSSZEFOGLALÓ Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbí- zott ismertette a huszonhetekkel rendezési tervét, amelyet a múlt héten a szerb és az albán féllel is megtárgyalt. Az uniós külügyminiszterek támogatásukról biztosították Ahtisaari erőfeszítéseit, a zárónyiAATI-ÖSS2EFOGLALÓ Brüsszel. Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei tegnap az Irán elleni ENSZ-szankciók végrehajtását, ugyanakkor továbbra sincs szó külön uniós intézkedésekről. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője előzőleg megerősítette, az unió folytatni kívánja a párbeszédet Teheránnal. A miniszterek már januári találkozójukon jelezték, az EU-orszáKOKES JÁNOS Prága. Atomrobbanófejek tárolására alkalmas három szupertitkos föld alatti raktárral rendelkezett a kommunista csehszlovák hadsereg. A hatvanas években építették őket, s a szovjet hadsereg ellenőrzése alatt voltak - közölte tegnap Prágában Pavel Minarík, a Központi Katonai Levéltár kutatója. A létesítmények azután kerültek az érdeklődés középpontjába, hogy Karel Schwarzenberg külügyminiszter a múlt héten meglátogatta a Prágától 60 kilométerre fekvő Jince katonai kiképző körzetet, ahol az USA egy radarállomást szeretne építeni. Schwarzenbergnek ebből az alkalomból a föld alatti raktárt is megmutatták. Minarík szerint a három csehországi atomfegyverraktár felépítéséről a Varsói Szerződés parancsnoksága döntött 1965-ben, s a létesítmények valódi küldetését gyakorlatilag csak a legfőbb politikai és katonai vezetők ismerték. A költségek 174 millió koronát tettek ki, ami akkoriban hatalmas összegnek számított. Máig sem tisztázott azonban, voltak-e ezekben a raktárakban atomfegyverek. „1990-ben speciális méréseket végeztünk a körzetben, de a normálist meghaladó sulatkozatból azonban - hogy ne történhessenek félreértések - kihagyták azt a szövegrészt, amely üdvözölte volna az Ahtisaari-tervezetet. Ján Kubiš szlovák külügyminiszter szerint a szóban forgó terv kiindulási alap lehet a további intenzív tárgyalásokhoz, szerinte kompromisszum szükséges Belgrád és Pristina között, elkerülve azt, hogy az egyik győztesnek, a másik vesztesnek érezze magát. „Minden felelős állam, így Szlovákia is arra vár, müyenek lesznek Ahtisaari javaslatai, ha kiegészülnek a további tárgyalásokon elhangzottakkal.” Kubiš hangsúlyozta: Szlovákia álláspontja az, hogy tovább kell tárgyalni. A szlovák politikai erők közötti eltérő véleményekkel kapcsolatos kérdésre azt felelte, hogy az „parlamenti vita tárgya lehet”. „A szlovák kormány annak alapján alakítja ki gok teljes egészében és késlekedés nélkül végrehajtják az ENSZ BT Iránnal szembeni büntetőintézkedéseit, most ezt a döntést hagyták jóvá hivatalosan, a vita nélkül elfogadott napirendi pontok között. Uniós diplomaták kiszivárogtatták, az intézkedések elvben két héten belül életbe léphetnek. A BT decemberben határozott arról, hogy Teherán ellen két hónapon belül büntetőintézkedések lépnek életbe, ha nem mond le urándúsítási terveiről. A szankciók a gyanús tegárzást sehol sem észleltünk” - mondta Mladá fronta Dnesnek Jirí Šedivý volt cseh vezérkari főnök. Dana Drábová, a cseh állami atombiztonsági hivatal elnöke szerint ilyen mérésekkel lehetetlen bizonyítani, hogy voltak-e valahol atomfegyverek vagy sem. Miroslav Vacek, aki a 90-es évek álláspontját, amiben Belgrad és Pristina a tárgyalásokon megegyeznek.” Korábban diplomáciai források azt közölték, hogy az Ahtisaari- terwel kapcsolatos fenntartásait megfogalmazó államok között volt Szlovákia, Lengyelország, Görögország, Románia, Ciprus és Spanyolország. Magyar sikernek minősítette Göncz Kinga külügyminiszter azt, hogy tegnap állást foglaltak egy ENSZ-döntés fontosságáról, amely a koszovói státus megerősítéséről szólna. „Egy ENSZ-határozatnak más a legitimációja, emellett megkönnyíti az EU egységének megőrzését, valamint a szerb vezetés helyzetét is” - szögezte le, utalva arra, hogy e kérdésről magyar kezdeményezésre tárgyaltak a miniszterek. (TASR, s, m) vékenységet segíteni képes anyagok és eljárások kivitelének beszüntetését, az atomprogramhoz kötődő magas rangú személyek utazásainak korlátozását és javaik befagyasztását is magukban foglalhatják. Az EU-miniszterek már januárban szükségesnek és arányosnak nevezték a döntést. Leszögezték: később bővebb körű szankciók következhetnek, ha Irán továbbra is ragaszkodik álláspontjához. A brüsszeli találkozóra érkezve az elnöklő Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter elmondta, most Irántól vár javaslatokat az EU. Ali Laridzsáni, a nukleáris ügyekben illetékes főtárgyaló a hét végén kijelentette, hogy Irán nem akar atomfegyver birtokába jutni, és kész három héten belül válaszolni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) a teheráni atomprogrammal kapcsolatos minden kérdésére. Mahmúd Ahmedinazsád iráni elnök arról beszélt, hogy Teherán nem hagy fel atomprogramjával, de kész tárgyaim nyugati partnereivel. elején csehszlovák védelmi miniszter volt, azt állítja, atomfegyvereket ezekben a raktárakban sosem tároltak. „Létezett egy titkos terv, miszerint a szovjetek egy válság esetén nukleáris robbanófejeket adnának a csehszlovák hadseregnek, s ezeket tárolták volna bennük” - tette hozzá Vacek. Tošovský is együttműködött az ŠtB-vel Prága. Josef Tošovský volt cseh kormányfő és jegybankelnök a nyolcvanas években együttműködött a kommunista Állambiztonsági Hivatallal (ŠtB). Ezt tegnap írta a Mladá fronta Dnes. A lap állítja, Tošovský 1986-ban került kapcsolatba az állambiztonságiakkal, amikor az akkori Csehszlovák Állami Bank (ŠBČS) elnökének a tanácsadója volt. Az együttműködést bizonyító iratokat a közelmúltban találták meg a cseh belügyminisztérium levéltárában. A lap szerint Tošovský legalább két évig volt kapcsolatban az ŠtB-vel, de együttműködési szerződést nem írt alá. A neves bankár, aki 1998 első felében állt a cseh kormány élén, jelenleg Svájcban él és egy nemzetközi pénzügyintézetvezetője, (-kés) Nincsenek külön uniós intézkedések - Solanáék folytatják a tárgyalásokat Bevezetik az Irán elleni szankciókat Teherán bőszen cáfol Teherán. Irán cáfolta tegnap, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat tagjai lennének a területén. Kólám Hoszein Mohszeni-Edzsei hírszerzési minisztert idézve ezt az Irán című kormánylap írta. A The Washington Post a múlt héten arról írt, az amerikai kormányzat latolgatja, nyíltan megvádolja-e Teheránt al-kaidások bújtatásával a területén. Az amerikai lap szerint Iránban van - bár házi őrizetben - Szuleiman Abu Geisz, az al-Kaida szóvivője, Szaif al-Ádel, a szervezet harmadik legfontosabb vezetője, és Szaad bin Laden, Oszama bin Laden fia is. (m) Nukleáris robbanófejek tárolására építette őket az egykori csehszlovák hadsereg Szupertitkos föld alatti raktárak Újabb szörnyű vérfürdő volt tegnap Bagdad központjában. Pokolgépek robbantak két piac közelében, legkevesebb 80 ember meghalt, több mint 200 megsérült. Egy épület leomlott, néhány raktár és számos parkoló gépkocsi kigyulladt. Nyugati televíziók operatőrei égő embereket is láttak a helyszínen. (CTK/AP-felvétel) Szaddám Húszéin helyettesét is felakasztanák Újabb halálos ítélet MT1-H1R Bagdad. Kötél általi halálra ítélte az iraki legfelsőbb bíróság tegnap Taha Jaszín Ramadánt, Szaddám Húszéin volt iraki elnök helyettesét. Korábban ENSZ-tisztviselők és nemzetközi emberjogi szervezetek felhívásaikban ennek az ellenkezőjére szólították fel Bagdadot. A vádlott tagadta bűnösségét abban, hogy a nyolcvanas évek elején szerepe volt 148 síita lemészárlásában. Ramadánt tavaly novemberben első fokon életfogytiglani börtönre ítélték, de a fellebbviteli bíróság halálbüntetést kért rá. Ra- madán az utolsó szó jogán arra hivatkozott, hogy minden tanú megerősítette: nem látták őt Dud- zsailban, ahol az eset történt. Az ítélet hallatán is azt hangoztatta, hogy semmi köze sem volt a mészárláshoz. „Esküszöm az Istenre, hogy ártatlan vagyok. Allah megbosszulja, hogy igazságtalanul bántak velem” - mondta, de a bíró elhallgattatta, és kivezettette a teremből. A halálos ítélet ellen automatikus fellebbezés van. Öt kiemelt programot határozott meg a kormányfő Gyurcsány évértékelése MTl-OSSZEFOGLALO Budapest. Gyurcsány Ferenc szerint nem politikai háborúskodásra, hanem nyugodt reformpolitikára van szükség, emellett minden eszközzel védeni kell a gyülekezés és szólás szabadságát. Ezt a miniszterelnök országértékelő beszédében mondta a parlamentben. A Fidesz és a KDNP kivonult a teremből, csak frakcióvezetőik maradtak ott. Gyurcsány szerint a kiigazítás költségvetési értelemben sikeres volt, a költségvetés havi egyenlegei rendre jobbak az előre jelzettnél. „Ha valami rendkívüli nem történik a vüággazdaságban, ha úgy tetszik: ha nem áll tetejére a vüág, akkor újabb kiigazításra nincsen szükség. Ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség feszes költségvetésre” - hangsúlyozta. A kormányfő azt mondta, a 2007-es év a legnehezebb, 2008- ban a reáljövedelmek már nem csökkennek. Öt zászlóshajó, azaz kiemelt program lesz a számos program között. Az első a gyermek- szegénység visszaszorítása, a második a közoktatás fejlesztése, a harmadik a hátrányos helyzetű kistérségek támogatása, a negyedik a leggyorsabban haladó fejlődési központok támogatása, az ötödik a kis- és középvállalkozások fejlesztése. Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a miniszter- elnöki felszólalásra adott válaszában arra szólította fel a kormányt, tegyen azért, hogy az ország igazságosabb legyen. Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője szerint a botrányok botránya, hogy Gyurcsány Ferenc Batthyány Lajoshoz hasonlította magát. Dávid Ibolya, az MDF elnöke azt mondta: a miniszterelnök retorikai légvárakat épít. Phenjan évente kétmillió tonna fűtőolajat kért Alkudozás a segélyekről ÖSSZEFOGLALÓ Peking. Az Észak-Koreának szállítandó energiasegélyről alkudoztak tegnap a Phenjan atomprogramjának felszámolásáról folytatott hatoldalú tárgyalások résztvevői. Közben felmerült, hogy a megbeszéléseket - a nézeteltérések szűkülésének esedeges jeleként - egy nappal meghosszabbítanák. A kezdetben ígéretesnek tűnő mostam tárgyalási forduló elakadt a jelentős energiaszállításokra vonatkozó phenjani igények miatt. A hatoldalú tárgyalások résztvevői közül az USA és Észak-Korea küldöttei azonban külön is találkoztak, ami olyan reményeket keltett, hogy a szembenálló felek az utolsó pillanatban esetleg mégis megállapodásra jutnak. így az eredetileg tegnap lezárni kívánt megbeszélések ma várhatóan folytatódnak. Észak-Korea évente kétmillió tonna fűtőolajat kért atomprogramja felszámolása fejében; ez 600 millió dollárba kerülne és négyszerese egy 1994-ben-kötött szerződésben foglalt segélynek. (MTI, ú) Josef Tošovský (Képarchívum)
